Nem ​én írtam 2 csillagozás

Timár György: Nem én írtam

Csakugyan ​nem én írtam? A dolog meglehetősen bonyolult. Hogy is mondta felmenőiről József Attila? „Verset írunk – ők fogják a ceruzámat / s én érzem őket és emlékezem.” Valahogy így vagyok kipécézett „áldozataimmal” én is: paródiát írunk – ők fogják a ceruzámat, s nekem csak annyi a dolgom, hogy érezzem őket és emlékezzem. De aztán alaposan. Illetve, hogy egyszerre érezzem-lássam őket belülről meg kívülről. Vagyis: hogy kiforgassam őket, mint egy kívül dekoratív, belül itt-ott bélése-szakadt kesztyűt. Purifikátori gúnnyal és apostoli szeretettel. S tudván tudva, hogy a parodista élete kizsigerelt szerzőinek életétől függ. Hiszen – valljuk meg – a legtalálóbb görbetükör is hiábavaló, s feledésbe is merül, ha a tükrözött irodalom egésze érdektelen.
Számos jeles írónk bánatomra mégis hiányzik e gyűjteményből. A tollam eddig valahogy nem akaródzott reájuk állni. Erőltetni meg nem szabad az ilyesmit, abból nem sülhet ki jó. Talán. Majd. Egyszer.
Ami e kis írások műfaját… (tovább)

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1979
188 oldal

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Parlandorka IP>!
Timár György: Nem én írtam

off úgy kellett ez az olvasás nekem, mint egy falat kenyér. Tökéletesen beleilleszkedett a könnyed szombati napsütésbe.
A folytatását (Ezt sem én írtam) ismertem már régről, úgyhogy nagyjából tudtam, hogy mire számíthatok, és hát nem is kellett csalódnom. Timár György képes megtalálni azt a kényes egyensúlyt a valódi, szarkasztikus, de még nem bántó paródia határán. Még azoknak a kifigurázását is jól esett olvasni, akiket nem ismertem eredetiben, de – és ezért vontam le egy fél csillagot –, ezen a kötetén azért még érződik, hogy inkább a kortársak szórakoztatására írta, mint az utókornak.


Népszerű idézetek

Cukormalac>!

A nagy mesemondónő. Sokáig habozott, milyen néven írjon. Kokettált a Mikszáth, illetve Móricz névvel is, de ezeket végül elvetette, amikor megnézte az olvasottsági statisztikát. (Az események őt igazolták.) A meg nem értett, az élet peremére, sőt azon is túl, egészen a konyhakredencig sodort magányos női lélek krónikása. Mint a klinikai realizmus megalapítója, magát betegnek és hozzátartozónak álcázva, SZTK-rendeléseken és temetéseken szerzi be témáit; a Nőtanács ennek ellenére saját élőjének tekinti. Legismertebb műve, melyből az alábbi elbeszélést is vettük, a Szeretteinknek tartozunk, szerelmeinktől követelünk című novelláskönyv.

85-86. oldal, Jókai Anna


Hasonló könyvek címkék alapján

Karinthy Frigyes: Így írtok ti
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában és más történetek
Békés Pál: Csikágó
Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon
François Villon – Faludy György: François Villon balladái Faludy György átköltésében
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában
Göre Gábor: Bojgás az világba, mög más mindenféle
Karácsony Benő: Napos oldal
Karinthy Frigyes: Együgyű lexikon
Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet