Mónika naplója 2 csillagozás

Egy szerzetesközösség élete az üldöztetés éveiben

Már a magyar megjelenés előtt világhírre tett szert ez a különleges írás: „A Napló önállósította magát. Még börtönben voltam – írja Timár Ágnes, emeritus ciszter apátnő, aki számára Móni a Napló bejegyzéseit írta –, amikor bejárta Európát. Volt, aki lefordította németre, más franciára. A nagy svájci teolólus, Hans Uns von Balthasar felfigyelt rá, bevezető tanulmányával meghitelezte a kiadást. Móni és a cisztercita Boldogasszony Háza monostor élete azóta is elválaszthatatlan…”

elmélkedés katolikus egyház magyar nyelvű napló szerzetesség vallás

Vigilia, Budapest, 1990

308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630279959

Fülszövegek 1Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1

Kiemelt értékelések

Röfipingvin

2014. április 19., 18:40

Timár Ágnes (szerk.): Mónika naplója Egy szerzetesközösség élete az üldöztetés éveiben

Helyenként nem tudtam annyira bele merülni, amennyire a könyv megérdemelte volna. Mindenesetre érdekes volt. Szívesen olvastam volna bővebben a történelmi környezetről. Ez inkább volt a szerzetes naplója, és a szerzetesi gondolatoké, mint a mindennapi életé. De ez persze nem von le értékéből semmit.

Új hozzászólás

Népszerű idézetek

Röfipingvin

2014. április 19., 18:23

Párhuzamosan jelentkezett a következő évben a tudományegyetem irodalomszakára és a Gyógypedagógiai Főiskolára. A felvételi értesítés megérkezése előtt eldöntötte, hogy mindenképpen gyógypedagógiát fog végezni.

14. oldal

Timár Ágnes (szerk.): Mónika naplója Egy szerzetesközösség élete az üldöztetés éveiben

Új hozzászólás

Röfipingvin

2014. április 19., 18:34

Nagyon sajnálom Gyurkovicsot: annyira ember volt, annak erejével, csillogó szellemével, keserves vergődésével és igazságkeresésével.

30. oldal

Timár Ágnes (szerk.): Mónika naplója Egy szerzetesközösség élete az üldöztetés éveiben

Új hozzászólás

Röfipingvin

2014. április 19., 18:38

A második a megtérítés. Ettől mindig viszolyogtam, nem is csináltam soha, s velem se csinálta senki, ti a legkevésbé. De nem tiszta bennem, s így nem tudok cselekedni. Először is: mit értek térítés alatt? Azt, amikor pedagógiával előre kiszámított fogásokkal, jámbor csapdákkal és előre előkészített jelenetekkel (még ha az csak egyetlen mondat is) akarok valakit az Úristen karámjába terelni.
Miért? Mert nekem se kellene az ilyen szeretet, akkor miért gondolom, hogy az Úristennek kell? A szabadon és tudatosan adott szeretet kell, s azt semmiféle csalafintaság nem termi meg.

161. oldal