Odin ​gyermeke (A viking 1.) 87% 70 csillagozás

Az alapötletet, hogy egy könyvtáros találja meg Thorgils lejegyzett élettörténetet, és továbbítja azt abbéjuknak, különösen tetszett, valószerűvé tette a könyvet.
Maga Thorgils nagyon szimpatikus volt, már az első oldalakon megszerettem, izgatottan vártam, hogy mit tartogatnak számára a könyv lapjai. Az is tetszett, hogy a könyv E/1-ben íródott, ez még személyesebbé tette, olvasás közben tényleg el tudtam képzelni Thorgils-t, ahogy már öregkorában a skriptóriumban gyertyafény mellett veti papírra élete mozgalmas történetét.
Látszik, hogy Tim Severin a trilógia megírása előtt elmélyült az északi világ tanulmányozásában, a könyv rengeteg információt tartalmaz a skandinávok hit- és egyéb szokásairól is. Skandináv szakosként is nagyon izgalmasnak találtam a Thorvall és Tyrkir által előadott régi istenekről szóló történeteket, habár azokkal tanulmányaim során már többször is találkoztam. :)

Ajánlom figyelmébe mindazoknak a könyvsorozatot, akiket érdekel az északi népcsoportok élete. A történet mély betekintést enged a mindennapjaikba, tele váratlan fordulatokkal.
http://zsuolvas.blogspot.hu/2016/03/tim-severin-viking-…

A viking 1

Ez egy kifejezetten érdekes könyv volt, de nem lett kedvenc. Kicsit vontatottnak találtam lényegesen izgalmasabbra és harciasabbra számítottam a címe alapján.
Azért nem volt rossz, talán azért volt vontatott, mert egy trilógia 1. része, ezért elég sokat kellett a helyszínek és a szereplők leírására szánni.
Viszont sokat megtudtam a számomra eddig ismeretlen Izlandról és Grönlandról és persze a kelta ill. keresztény vallás kezdeti és vegyes időszakáról.
Gondolom a folytatások biztosan több izgalmat rejtenek majd.

Nagy bajban vagyok ezzel a könyvvel. Valahogy nem kapott el a hangulata, nem ragadott magával. Sokszor azon kaptam magam, hogy untam. Nincs igazán története, viszont rengeteg információt tartalmaz, amitől száraznak éreztem. Mintha a szerző elsősorban azt a rengeteg tudást akarta volna kiírni magából, amit az északi népek életéről, a korabeli világról felhalmozott, a cselekmény pedig ennek rendelődött alá. A történések csak úgy egymás után lettek rakva, nem következtek szervesen egymásból, nem szerveződtek egységbe. Szerencsére Severin az utolsó száz oldalra már jobban belejött az írásba. Valamivel olvasmányosabbra sikerült a befejezés, ami magát a történetet is közelebb hozta a szívemhez, ezért belevágtam a folytatásba.

Minden elismerésem az íróé, mert elképesztő micsoda háttérmunka lehet emögött a könyv mögött.Látszik, hogy szerette és sokat törődött ezzel a történettel. A cselekmény vezetése egyszerű, mintha egy tábortűz mellett ülnél és egy idegen ember mesélne neked egy olyan mesét, amitől tátva marad a szád. Éppen ez miatt az egyszerűség miatt éreztem sokszor azt, mintha én is ott lennék azok között az emberek között akik már közel ezer éve eltűntek erről a világról. Az is nagyon tetszett, hogy a szereplők teljesen hétköznapiak (néhányat kivéve), itt nem minden skandináv férfi legyőzhetetlen harcos, hanem bizony teljesen normális érzelmekkel bíró emberek, mint bárki más.
OFF:
Nemrég megmentettem egy holló életét, azóta érzem, hogy Odin velem van!

Thorgils. Leif fia története az izlandi sagákat idézi, a hódítások korának bemutatása alulnézetből. Járunk Izlandon, Grönlandon, Vinlandban, az ír szigeten, és látjuk a társadalmakat, a küszködést a fennmaradásért és a vallások egymás mellett élését.
Nem egy pergő kalandregényt kapunk a kezünkbe a Vikinggel, komótosan halad a mesélő a történetben, el-elkalandozik, majd visszatér a fiúhoz, közben elmondja, hogyan működik az izlandi parlament, miért indulnak felfedező utakra a vikingek, és a rokonnak mondott népek is milyen buzgón öldösik egymást okkal-ok nélkül. Izgalmasak a régi istenekről szóló történetek, ezekből még többet is el tudtam volna viselni.
A kalandok pedig remélem, a következő kötetben megjönnek, már sokat tudunk a népekről, a hiedelmeikről és az életükről (ez nem panasz, ténymegállapítás).

Gördülékeny, könnyen olvasható könyv. Thorgils felnőtté válását és kalandjait követhetjük nyomon, miközben megismerjük az akkori történelmi helyzetet, valamint a skandináv és viking kultúrát. Bepillantást nyerünk az északi emberek hitvilágába, az életüket szorosan átszövő mítoszokba.

El fogom olvasni a trilógia másik két részét is, mert kíváncsi vagyok Thorgils további kalandos utazásaira.

A könyv írója egy az első millennium környékén élt férfi, Thorgils Leifsson személyébe képzeli magát, az ő elbeszélésében követhetjük nyomon a korszak eseményeit. Ebben a kötetben Thorgils feltárja előttünk kalandos életének első szakaszát, egészen a születésétől kezdve a fiatalemberré éréséig. Közben bemutatja nekünk az északi világ érdekességeit, mely során beutazzuk Grönland, Izland és Írország tájait, megismerkedünk az itteni emberekkel és szokásaikkal, hitvilágával, a legfőbb történelmi eseményekkel.

Mint az északi kultúra iránt érdeklődő olvasónak, nagyon tetszett a regény. Alapismereteimet még tovább bővítette, számos új dolgot megtanulhattam erről a korszakról egy gördülékeny történet formájában. Aki érdeklődő a téma iránt, annak ilyen téren tetszeni fog, bár a cím megtévesztő lehet: a skandináv istenekről nem esik akkora szó, mint ahogy én azt reméltem, a mitológiába épp hogy csak egy kis betekintést ad, habár a vallás végig fontos ívét adja a történetnek. Látható lesz, hogy a pogány hit és a kereszténység hogy csap össze, az egyik milyen hatással van a másikra. Erről nagyon érdekes volt olvasni.

Ugyanakkor mint egy izgalmakat, színes karaktereket és magával ragadó cselekményt váró olvasó nekem egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet a sztori. A főszereplő sajnos elég semmilyenre sikeredett, csak sodródik az árral. Eléggé érződik az, hogy az író szerette volna bemutatni az összes fontos történelmi eseményt, ezért Thorgils sorsát mindig úgy alakítja, hogy „véletlenül” pont ott legyen.
Hányattatott, nehéz az élete, de valahogy csak úgy megél és túlél mindent, érzelmileg majdhogynem immúnis mindenre. Ami kifejezetten zavart, hogy a történetnek nincs más konstans szereplője rajta kívül, az emberek jönnek és mennek. Szerintem igen jót tett volna ennek az egész történetnek egy társ (vagy társak), aki segített volna kibontani Thorgils karakterét, aki miatt lehetett volna izgulni. Így viszont nem történik más, csak Thorgils elvisel mindent és elfogadja, hogy mindig új emberekhez sodorja a szél.

Összességében egy közepes regénynek mondanám. A néprajz, a kultúra ábrázolása miatt megéri elolvasni, de egyébként nem igazán magával ragadó. Vannak benne kegyetlen és véres csaták ugyan, vikingek, de ne számítsatok erős, hősies és szerethető főszereplőkre, mert ilyenek nem lesznek benne sajnos. A folytatást még én sem tudom, hogy el fogom-e olvasni, bár az említett pozitívumok miatt megfontolandó.

Ezt a könyvet már többször is elkezdtem, mégsem tudtam folytatni eddig. Valamiért az érdeklődésem alább hagyott. Most rászántam magam végre és végig olvastam a kötetet. Azt kell hogy mondjam, nagyon izgalmas regény ez váratlan fordulatokkal. Az olvasó megismerkedhet a skandináv mondavilággal regényes keretek között valamint a korabeli történelemmel is. Emellett megtudhatjuk, milyen hatása volt a keresztényeknek a skandinávokra. Mindenképpen el fogom olvasni a folytatást is. :)

Regényes formában megírt történelemkönyv a vikingekről, sagákkal megspékelve, hiteles(nek mondható) leírásokkal a szokásokról, viseletekről, emberekről, istenekről, eseményekről. Látszik, hogy a szerző alapos kutatómunkát végzett a regény megírása előtt. Egészen feldobódtam, amikor előkerült egyik kedvencem, a Njáls saga, és a már ott megismert karakterek itt is fontos szerepet kaptak. Izgalmas, ahogy Severin egy fiktív karakter sorsán keresztül visz el valós események, csaták helyszínére, és találkozhatunk valós személyekkel is. Az ír történelmet kevésbé ismerem, így külön élmény erről a vidékről olvasni. A főszereplő fiú is szimpatikus, és bár meglepett az elején az E/1, ezáltal sokkal emberibb, közelibb lett a karakter. Ugyanakkor nem hozta meg a regény azt a katarzist, amit sok regény igen, de azt hiszem, hogy igazából nem is vártam el ezt tőle. Nagyon jó volt olvasni, nemsokára előveszem a folytatást is.