Hogy őszinte legyek, a mai napig meg tud döbbenteni, mennyire furcsán áll a Moly bizonyos könyvekhez. Erre remek példa az Ismeretlen vizeken. Hetvenhárom százalék?! EZ a könyv?! Jézusom…
Az Ismeretlen vizeken a 80-as években jelent meg Amerikában, és a maga módján erőteljes hatást gyakorolt a modern kalózos történetekre. A Monkey Island szellemi atyja erre a könyvre hivatkozott leginkább, mint ihletőre, és bár a Disney A Karib-tenger kalózai filmsorozata nem adaptálta a könyvet (az azonos címen készült film bevallottan nem azért készült), de a könyv nem egy eleme visszaköszön a filmvásznon. Emellett fantasynek sem utolsó, pláne mivel a történelmi fantasynek kiváló példája.
Adott egy John Chandagnac nevű bábos, aki a Lármás Carmichael nevű hajón utazik Jamaicába. A hajót azonban kalózok támadják meg, és a túlélés érdekében John csatlakozik hozzájuk. Mivel a franciás hangzású név kiejthetetlen a kalózok számára, Sanda Jack-re keresztelik, és eleinte mint szakácsot dolgoztatják. Jack közel kerül a legénység tagjaihoz, leginkább a kapitányhoz, Phillip Davieshez. Gyengéd érzelmek fűzik Elizabeth Hurwoodhoz, Benjamin Hurwood lányához, aki… nos, az Ismeretlen vizeken szereplőiről nem könnyű írni. Már csak azért sem, mert Tim Powers – hiába írt kalandregényt annak minden kliséjével – nem teszi egyszerűvé az elhelyezésüket. Szerintem egyszerűbb, ha kissé máshogy mesélek a könyvről és a szereplőiről.
A könyv egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy szereplőit nem lineárisan vezeti fel. Bedob egy prológust, ami olyan zavaros lett, hogy az ember értetlenül kapkodja a fejét. Majd egy teljesen más helyzetbe kerülünk, más szereplőkkel és helyszínnel. Ezt követően velük történik valami, ami ugyan megszokott volt a 16-17. század tengerein, de pont olyan kaotikusan van megírva, mint amilyennek egy kalóztámadás is tűnhetett anno. Akadnak karakterek, akik érthetetlen dolgokat cselekednek, ami csak tovább erősíti az olvasó szeme előtti lőporos ködöt. Majd aztán lassan, minden kitisztul, és utólag értjük meg a prológust. És ez a könyv későbbi részére is igaz lesz. Powers behoz szereplőket, eseményeket, narratívákat, melyek csak később nyernek értelmet. Emellett arra is számítani lehet, hogy a történet többször is meg lesz csavarva, és mikor az olvasó már azt hiszi, hogy nem érheti meglepetés, akkor jön épp a következő.
Ha az olvasó úgy érzi, hogy ezzel meg tud birkózni, akkor jön egy újabb prózai csavar: a részletes tengerészeti leírások. A fordítónak elismerésem. Nem elég, hogy a szöveget megtöltötte az eredetire jellemző élettel és erővel, de még arra is ügyelt, hogy Powers kutatómunkáját és szakzsargonokban szerzett jártasságát a magyar olvasók elé tárja. Kár, hogy engem untatott a tömérdek tengerész-hablaty. Aki viszont fogékony rá, annak igazi orgazmust okozhat a könyv ilyen téren. Ezen nehézségeket leszámítva a könyv egyáltalán nem élvezhetetlen. Az egyenlőtlenül vezetett sztori és a tengernyi tengerész-duma ellenére könnyen és gyorsan olvasható. Sok párbeszédes, és nem egy ezek közül nagyon jól van megírva. A szereplők maguk is megfelelően kidolgozottak, már ha az olvasó eljut odáig, hogy megismerje őket. John Chandagnac átalakulása Sanda Jacké, és a tettei mögött meghúzódó motivációk nagyon jól mutatják be, hogyan lesz egy álmokat dédelgető fiatalemberből hajókat kifosztó tengeri farkas. Ahogy arra számítani lehet, a szereplők árnyaltak, tehát nehéz közöttük jót és rosszat találni, ám talán éppen ezért az olvasó könnyen azonosulhat velük. Na jó, Sebastian és Leo valódi sz*rrágók.
Ehhez jön még hozzá a hiteles történelmi háttér (létező személyek és közismert mendemondák beleszövése a fikcióba) és a mágiarendszer fűszerezése. Persze nem egy Brandon Sanderson szintű mágiamogul ez a Powers, ám az ő általa megalkotott törzsi varázslás és annak módjai is jól kidolgozottak. Vannak szabályok, kivételek és következmények mindenkire vonatkozóan, aki mágiához nyúl. A halottakkal és a túlvilággal erősen összefüggő, vért, lőport és vasat alkalmazó varázslatok (na meg a zombik) elérik, hogy azok se csalódjanak, akik elsődlegesen ezért olvasnak fantasyt.
Az Ismeretlen vizeken egy nem elhanyagolható könyv, és nem is ajánlom, hogy elhanyagoljátok. Nem tetszett maradéktalanul, és messze nem mondanám tökéletesnek, de jóval magasabb százalék járna neki. Ugyanis messze a középszerűség fölött van. Egy jól összerakott, remekül átgondolt és megírt regény ez, ami nem csak kalózimádóknak és fantasyrajongóknak ajánlott, de bárki kezébe oda merném adni, aki egy jó kalandregényt szeretne a kezébe venni. Tessék elolvasni! (Megjegyzem, olcsón beszerezhető.)