WTF? 1 csillagozás

Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?
Tim O'Reilly: WTF?

Tim O’Reilly 40 éve a tech ipar pionírjaként figyeli és alakítja a Szilícium-völgy aktuális trendjeit, amelyek évről évre végigsöpörnek a világon, gyökeresen megváltoztatva mindennapjainkat. A szerző új könyvében a mesterséges intelligencia által gerjesztett kihívásokra és aggodalmakra ad gyakorlati válaszokat.

„Ha valaki szeretne felkészülni a jövőre,és szeretné tudni, a technológia hogyan alakíthatja és segítheti majd a társadalmakat, számára a WTF? elengedhetetlen kalauz.”
Reid Hoffman, a LinkedIn társalapítója

>!
Typotex, Budapest, 2018
474 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632799964 · Fordította: Farkas Nóra, Kozma Dániel
>!
Typotex, Budapest, 2018
474 oldal · ISBN: 9789632799964 · Fordította: Farkas Nóra, Kozma Dániel

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Soros György


Most olvassa 2

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 29


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Tim O'Reilly: WTF?

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

Szemléletformáló könyv. Majdnem abba is hagytam a 100. oldalon.

No most rólam tudni kell (illetve nem kell, de azért elmondom), hogy ugye a humántudományokban vagyok valahogy otthon. A reáltudományokat mérsékelten tudom felfogni, de azért alapvetően érdekelnek. Viszont van két dolog, amitől tényleg lekapcsol az agyam: az üzlet meg az informatika. És hát ez a könyv az első 160 oldalban nem más, mint kéjelgés nyílt és zárt forráskódú szoftverekben meg start up üzleti modellekben. Egy merő szenvedés volt olvasni. De el kellett fogadnom, hogy O’Reilly a jövőről akar térképet készíteni, és ha valami egészen bizonyosan lesz a jövőben, az üzlet és informatika. Ha akarjuk, ha nem. Mert hát én is szívesen nézegetek olyan mémeket, amelyek a közösségi oldalakba belepistult fogyasztói társadalmon élcelődnek, de ébresztő! Ezeket is mind a facebookon találom meg!

Aztán egyharmadnyi alapozás után a szerző rátér a lényegre, és elkezdi összekötni az addig elmondottakat nagyívű ideájával: azzal, hogy miképp alakulhat át, vagy alakuljon át a kormányzat, a gazdaság és az oktatás, hogyan kéne reflektáljon a megváltozott körülményekre, és mit kénytelen vagy ajánlatos átvenni az olyan új szemléletet meghonosító multiktól, mint az Amazon, a Facebook, a Google vagy az Uber*. Nem pusztán arról van szó, hogy az algoritmusoknak és az internetnek nagyobb szerepet szán, hanem egy újfajta gondolkodásmódot is kívánatosnak tart: olyan, platformalapú „hibrid ember-gép intelligenciának” látja (szeretné látni) a jövőt, ahol az internet végtelen információt szív magába, és gondoskodik arról, hogy a különböző igények a felületen mint semleges piactéren találkozzanak, és kielégítsék egymást. Ez ugye alapvetően eltér a jelenlegi kormányzati gyakorlatoktól, ahol az állam mindent irányítás alatt akar tartani, korlátozott számú szolgáltatást nyújt, a nép meg, ha eszi, ha nem, nem kap mást – inkább egy végtelenül decentralizált mátrixra emlékeztet, amiben a kormány egyetlen feladata összehozni azokat, akik meg tudják oldani egymás nyűgét-baját. Természetesen ez egy végtelenül nyitott rendszer, ami az információ szabad voltán alapul, mert O’Reilly meggyőzően bizonyítja, hogy a szabadon felhasználható információ az, ami garantálja az innovációt, és ezáltal azt is, hogy a felmerülő problémákra gyors és hatásos válaszok szülessenek. (Arról nem is beszélve, hogy a demokrácia alighanem az információ szabadságával kezdődik, az ember szabadsága – ami amúgy is egy elég komplex és definiálhatatlan fogalom – csak ezután következik, ebből eredeztethető.)

Ebből talán úgy tűnik, a szerző optimista, de ez nem így van: egyszerűen O’Reilly nem a technikai fejlődésben találja meg a mumust, ami elpusztítja a világot, hanem magában a rövid távú gondolkodásban. A gyors haszonszerzés vágya ugyanis olyan algoritmusokat teremt, amelyek tényszerűen katasztrófába sodorhatják az emberiséget, ugyanakkor a valós problémák megoldására kialakított számítástechnikai innovációk alkalmasint megmenthetnek minket – és igazából csak az emberen múlik, hogy melyiket választja. Mondjuk a helyzet nem rózsás, főleg mert a szerző úgy látja, már van egy legyőzhetetlen, átláthatatlan, az emberen túlnövő rendszer, ami rabszolgaságba dönthet minket, de ez nem valamiféle Mesterséges Intelligencia vagy Soros György rokonainak és üzletfeleinek reptilián közössége, hanem maga a piac. És ha ezt a piacot uralmuk alá hajtják az olyan szoftverek, amelyek a részvényesek kielégítésére vannak pozicionálva, a munkaerőt pedig kiküszöbölendő költségként kezelik (meglehet, ez már meg is történt), akkor ez szakadékot robbant a leggazdagabb 0.001% és a többiek közé, ez pedig előbb-utóbb társadalmi összeomláshoz vezet. Paradox módon ez ügyben O’Reilly Trump megválasztását reménykeltőnek tartja, no nem azért, mert lát valamit titkos tudást felcsillanni eme úriember tekintetében, hanem mert Trump sikere azt is jelenti (sok egyéb mellett), hogy a hagyományos politizálás nem tartható, és ha egyszer valaki lerombolta ezeket a falakat, akkor utána könnyebb akár ellentétes irányú radikális döntéseket is hozni. Hm, hát legyen igaza. Az biztos, hogy radikális szemléletváltás nélkül megyünk mind a lecsóba. Már hogy ezt mondja O’Reilly. És bizony meggyőzően mondja.

Adtam volna rá öt csillagot is, mert revelációim támadtak a könyv nyomán, és ezek feledtették velem az első 160 oldalt. Csak hát picit idegesített, hogy a szerző az Amazon, illetve a Facebook vezetőit mindközönségesen Jeffnek meg Marknak szólítja. Tanács azoknak, akik hiteles és elfogadható módon akarnak jövőmegmentő tervekről írni: ne tegezzétek a milliárdosokat.

Amúgy meg azt hiszem, én még radikálisabb vagyok O’Reillynál is. Ugyanis a komplett magyar politikai elitet most rögtön lecserélném egy algoritmusra. Rosszabb egyszerűen az nem lehet. Így belegondolva még egy sima üres Excell-táblázatra is. Egy aknakereső játékra. Mire nem?

* Fontos hozzáfűzni mindehhez, hogy O’Reilly a fenn említett cégeket nem etikai oldalról vizsgálja, hanem színtisztán az üzleti modelljüket tartja megfontolandónak. Nem hallgatja ugyan el erkölcsi vétségeiket, de azért lássuk be, a morális hiátusok (vagy nevezzük genyaságnak) nem a start up cégek privilégiumai, a Tesco, a General Electric vagy a Mercedes ugyanúgy hajlamos áthágni a szabályokat a haszon reményében.

23 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

Ahogy a régi internetes poén mondja: „Az elmélet és a gyakorlat közötti különbség a gyakorlatban mindig sokkal nagyobb, mint elméletben.”

315. oldal

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

3 hozzászólás
>!
Kuszma P

„Írni tudni annyit tesz, hogy képesek vagyunk olyan kontextust teremteni, amiben mások gondolkodni tudnak.”
Edwin Schlossberg

31. oldal

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

Kapcsolódó szócikkek: írás
>!
Kuszma P

2007 augusztusában Chris Messina vetette fel, hogy a # jelet események vagy bejegyzéscsoportok megjelölésére lehetne használni. Néhány hónappal később, a San Diegó-i erdőtüzek idején derült ki, hogy a jel alkalmazása milyen mértékben képes megsokszorozni a kollektív tudást és felerősíteni az érzelmeket. Mire észbe kaptunk, a hashtagek – ahogyan később elnevezték őket – már mindenütt ott voltak. Rengeteg közülük hamar eltűnik a süllyesztőben, de ha egyet-egyet sok ember átvesz, valóra válik, amit Obi-Wan Kenobi mondott A csillagok háborújában: „Hatalmas zavart éreztem az Erőben. Mintha milliók kiáltottak volna egyszerre.”

73. oldal

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

Kapcsolódó szócikkek: Obi-Wan Kenobi
22 hozzászólás
>!
Kuszma P

Az Amazon ma a rendelést követően órákon belül kiszállítja a csomagokat, a Google pedig szinte valós időben képes megmondani, ha baleset volt az úton, és kerülőutat kell választanunk. Ugyanekkor a Veteránügyi Minisztériumnak tizennyolc hónapra van szüksége csak ahhoz, hogy megállapítsák, a leszerelt katona vajon jogosult-e a juttatásokra.

192. oldal

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

24 hozzászólás
>!
Kuszma P

Soros György rámutatott, hogy a világban vannak dolgok, amelyek igazak, vannak, amelyek hamisak, és vannak, amelyek csupán olyan mértékben igazak vagy hamisak, amilyen mértékben az emberek elhiszik ezeket. Ezt ő „reflexív tudásnak” nevezi, de talán a régimódi meggyőződés kifejezés ugyanolyan jól leírja ezt a jelenséget. Oly sok minden esik ebbe a kategóriába – leginkább a történelem, a politika, és az üzlet. „Mi is részei vagyunk annak a világnak, amit próbálunk megérteni – magyarázza Soros, – és tökéletlen megértésünk fontos szerepet játszik azoknak az eseményeknek az alakulásában, amelyekben részt veszünk.”

260. oldal

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

Kapcsolódó szócikkek: Soros György
7 hozzászólás
>!
Kuszma P

„Sikeres kapitalista vagyok, de belefáradtam abba, hogy folyton azt hallgatom, a hozzám hasonló emberek teremtik a munkahelyeket. Csak egyvalakik teremtenek munkahelyet: a vásárlók. És olyan régóta nyomorgatjuk a dolgozókat, hogy már nem engedhetik meg maguknak, hogy a vásárlóink legyenek.”
Nick Hanauer technológiai befektető

306. oldal

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

3 hozzászólás
>!
Kuszma P

A pénz olyan, mint a benzin az autóban: oda kell rá figyelni, különben az útszéli leállósávban találja magát az ember, de a sikeres üzlet és az értelmes élet nem arról szól, hogy sorban végiglátogatjuk a benzinkutakat.

416. oldal

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

>!
Kuszma P

Létezik egy sajátos jelenség, amin az álhírekkel szembeni cenzúra veszélyeiről hőbörgőknek érdemes lenne alaposan elgondolkodni. 2014-ben a Facebook kutatócsoportja bejelentette, hogy elvégeztek egy kísérletet arra vonatkozólag, hogy ha megváltoztatják a hírek összetételét, ez vajon visszahat-e az emberek hangulatára. „Egy kísérletben, amit a Facebook használóinak körében végeztünk, azt vizsgáltuk, hogy vajon terjednek-e az érzelmek az egyének közötti személyes interakción kívül, ha bizonyos érzelmi tartalom mennyiségét lecsökkentettük a hírfolyamban – magyarázták a kutatók. – Ha a pozitív megnyilvánulások arányát csökkentettük, akkor az emberek kevesebb pozitív bejegyzést, és több negatívat posztoltak; amikor pedig a negatív megnyilvánulások arányát csökkentettük le, ellenkező mintázatot tapasztaltunk. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a Facebookon mások által kifejezett érzelmek befolyásolják saját érzéseinket, és ez kísérleti bizonyítékát jelenti annak, hogy a közösségi hálón nagy méretekben terjednek az érzelmek.”

281. oldal

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

13 hozzászólás
>!
Kuszma P

A metafora is egyfajta térkép; és lehet, hogy nincs is másunk, amikor először megpillantunk egy ködbe burkolózó új földrészt.

72. oldal

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

Kapcsolódó szócikkek: metafora
>!
Kuszma P

Frank [DiGiammarino, a Nemzeti Közszolgálati Akadémia alelnöke] előadta nekem, hogy véleménye szerint a kormányzat egyik legfontosabb feladata az, hogy közvetítő legyen. Ha azonosít egy problémát, nem közvetlenül kell megoldást találnia rá, hanem össze kell hívnia azokat a feleket, akiktől elvárható, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. Frank ezt a gondolatot a kormányzat régi modelljével állította szembe, amit Donald Kettl, a Közszolgálati Akadémia kutatója „árusítóautomata-kormányzatnak” nevezett el. Habár ezt a metaforát nem pont ugyanabban az értelemben használom, mint Kettl, de használhatónak tartom: befizetjük az adóinkat, és cserébe szolgáltatásokat kapunk. Az árusítóautomata-modellben az elérhető szolgáltatások teljes menüje előre meghatározott. A gépben csak beszállítók kisebb csoportja helyezheti el termékeit, ezért a választék szűkös, az árak pedig magasak. És amikor nem kapjuk meg azt, amire számítunk, a „részvételünk” a tiltakozásra korlátozódik – vagyis lényegében annyit tehetünk, hogy meglökdössük az automatát.

169-170. oldal

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?


Hasonló könyvek címkék alapján

Max Tegmark: Élet 3.0
Bakó Krisztián: Robotok és androidok
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Ashlee Vance: Elon Musk
Alekszandr Gorbovszkij: 2000-ben és azután
Kánai András: Holnap történt
Mark Stevenson: Mit hoz a jövő?
Alok Jha: 50 meghökkentő elmélet a világvégéről
Barabási Albert-László: Villanások
Peter Clausen: Komputerek és robotok