A ​földrajz fogságában 97 csillagozás

Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról
Tim Marshall: A földrajz fogságában Tim Marshall: A földrajz fogságában

Új ​fejezettel bővült a kötet: A földrajz könyörtelen hatalma című fejezet néhány olyan régiót említ, mely hatással lehet világunk jövőjére.
Iráni atomalku, párizsi klímaegyezmény, Iszlám Állam, ukrajnai háború – kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e, mit jelentenek? Tim Marshall brit újságíró segít eligazodni a naponta ránk zúduló információáradatban, s közben ráirányítja a figyelmünket a földrajzi fekvés fontosságára.
A politikusok mozgásterét mindig is korlátozták országuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek, a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (többek közt Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Európa) térképek segítségével vázolja fel e régiók múltját és jelenét, s közben rámutat a fontosabb tényezőkre, melyek történelmüket befolyásolták.
„Tim Marshall rendkívüli tudással vázolja fel az aktuális geopolitikai tájképet, és módszeresen… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Park, Budapest, 2021
364 oldal · ISBN: 9789633557730 · Fordította: Makovecz Benjamin, Zsuppán András
>!
Park, Budapest, 2021
364 oldal · ISBN: 9789633557723
>!
Park, Budapest, 2019
356 oldal · ISBN: 9789633556610 · Fordította: Makovecz Benjamin

3 további kiadás


Enciklopédia 36

Szereplők népszerűség szerint

Donald Trump · Gorbacsov · Kim Dzsong Il · Otto von Bismarck · Vlagyimir Putyin

Helyszínek népszerűség szerint

Németország · Észak-Korea · Kína · Oroszország · India · München · Moldova · Pakisztán · Tajvan · Ukrajna


Kedvencelte 9

Most olvassa 31

Várólistára tette 126

Kívánságlistára tette 120

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Ebben a könyvben az a fantasztikus, hogy egyfelől egy nagyszerű, a teljesség illúzióját lehelő szöveg a világpolitika kérdéseiről, mégpedig olvasmányos köntösben, aminek köszönhetően a laikusok is bátran kézbe vehetik. Másfelől pedig egy olyan szemléletet visz a geopolitikába, ami a rutinos, ujját a világesemények érverésén tartó olvasót is képes új meglátásokkal megörvendeztetni. Marshall megközelítésének lényege, hogy maga a földrajz predesztinálja az államokat, népeket és vezetőket arra, hogy bizonyos döntéseket meghozzanak – egy olyan stratégiailag fontos magaslat például, mint amilyen a Golán-fennsík Izrael és Szíria határán, eleve, a maga fizikai ottlevőségénél fogva garancia arra, hogy az adott országok időről időre megkíséreljék akár fegyverrel is birtokukba venni, már csak azért is, nehogy a másik ország előzze meg őket. Ugyanez a helyzet áll fenn vízgyűjtő medencék, hajózható folyók, nyersanyagban gazdag területek, meleg vizű kikötők és tengerszorosok relációjában – következésképpen maga a földrajzi egység az, ami magában hordozza a konfliktus, a felemelkedés vagy hanyatlás ígéretét. Ilyen szempontból ez egy monokauzális kötet – vagyis mindent, de tényleg mindent a földrajz jelenségeiből kíván levezetni –, amiből következik persze, hogy időnként egyszerűsít, szisztematikusan csoportosítja az érveket, és szinte teljesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a döntéshozók akár dönthetnek máshogy is, mint amit a geográfia sugalmaz nekik. (Meg aztán biztos észrevettétek már, hogy egy eseményt utólag mindig sokkal egyszerűbb levezetni az általunk fontosnak tartott okokból, mint ugyanezt az eseményt megjósolni előre, ugyanezekből az okokból. Hm, érdekes.) Ugyanakkor ez a szemlélet tényleg nagyon sok új elemet hoz be a geopolitika tudományába, olyasmiket, amelyekre ugyan már gondoltunk, de ilyen nagy, organikus egységbe foglalva még sosem láttuk őket.

Marshallnak van egy hűvösen ironikus, tárgyilagos stílusa, amivel elfogultságtól mentesen képes vizsgálni az államok döntéseit – ami nem is csoda, hiszen ha egyszer a földrajz kényszeríti az országokat bizonyos döntésekre, akkor tényleg nem sok tere marad a moralizálásnak. A tíz világtérkép, melyet elemzésre kiválaszt, nagyjából lefedi az ismert világot, a tíz esszé pedig, amit hozzá kerekít, mind meglehetősen áptudét*, és nagy szakmai éleslátásról tesz tanúbizonyságot. Külön öröm, hogy Marshall nem hagyja, hogy befolyásolják a fotel-geopolitikai stratégák által hangoztatott klisék (pl. „Az amerikai világrendnek vége! A kínai évezredbe léptünk!”), hanem mindig következetesen saját elméletére támaszkodik – ez is logikus, ha belegondolunk, hogy a földrajzot nem írja fölül még a drasztikus GDP-növekedés sem: Kína kijárata a világtengerekre továbbra is más országok jóindulatától függ, az USA pedig, problémák ide vagy oda, földrajzi értelemben továbbra is ideális helyzetben marad.

Összességében tehát erősen ajánlatos olvasmány geopolitika iránt érdeklődőknek – benne van a lehetőség, hogy Kissinger vagy Brzezinski munkáihoz hasonlóan a téma klasszikusa legyen. Különösen, mert olvasóbarátabb náluk – páratlanul jól tagolt és elemeiben kifejezetten szórakoztató könyv.

* Bár nyilván ezt a nagy észak-koreai – amerikai egymásra borulást nem látta előre… mint ahogy szerintem senki se. Hogy a világ két legtrendibb hajú vezetője egyszer csak nem atomrakétát lő ki egymásra, hanem haverkodásba bonyolódik.

10 hozzászólás
Cipőfűző P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

A világpolitikai folyamatok az élet egyik olyan szegmense, amelyet hajlamosak vagyunk banálisan félreértelmezni, hiszen mindenki a lokális tapasztalatából indul ki, amit többé-kevésbé ismerünk. Az ember néz híradót, olvas újságot hírportálokat, hall dolgokat innen-onnan, amiket jó esetben tud értelmezni és feldolgozni, rosszabbik esetben meg bekerül a fekete lyukba. Na ez a könyv ezeknek a fekete lyukaknak egy részét hivatott betömni. Egy olvasmányos, lezser stílusú ismeretterjesztő könyv, amely állásfoglalás nélkül tudósít. Mindezt úgy teszi, hogy közben azért mégis érződik egyfajta humánus elköteleződés, amin minden bizonnyal egy jóérzésű ember megrökönyödik azon a szerző is, így tartalmaz néha egy enyhe gúnyt a szöveg. Adott régió rövid történelmi áttekintése után, vagy azzal együtt magyarázza az aktuális geopolitikai stratégiákat és a szóban forgó államok álláspontját, különböző helyzetek kialakulását és lehetséges változásait. A szerző módszere, hogy a földrajz, a térképek vonatkozásában elemzi a globális politikai folyamatokat, nem volt számomra újkeletű dolog, és nagyon örülök, hogy kijött egy ilyen könyv. Új perspektívákat, és ez által értelmezési lehetőségeket kaphatunk, amelyeket egy adott vidéktől távol eső helyen (mint például kicsiny Magyarországon) nem biztos, hogy kapásból számba vennénk. Tehát az eseményeknek okai vannak, sok mindent megérthetünk, csak rá kell nézni a térképre. Mindazonáltal nem győzött meg minden esetben, általában nem elég mélyenszántó (de ezt nem tűzte cégérére a könyv, és így is rengeteg információ összegyűlt), kicsit több ábrát elbírt volna talán, Kelet-Európát hiányoltam (illetve hát azt hiszem jelenleg nem játszik fontos szerepet globális mértékben). Azonban elvitathatatlan, hogy áthatol a globális politikai jelenségek nevű mélyvíz felszínén.

cortinadampezzo P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

A politikai földrajz a geográfia leginkább vitatott területe, egymásnak tökéletesen ellentmondó vélemények is lehetnek helytállók, az interpretálástól függően. Csak egy tollvonás, és elemzések százait lehet a kukába dobni, elég ha arra gondolunk, hogy az elmúlt hónapokban egy ország (Észak-Macedónia) és egy főváros (Nur-Szultan) nevének megváltoztatása milyen rettenetesen érdekes politikai változásokat hozott magával (görög-macedón megbékélés, a kazah ellenzék mozgolódása), ha pedig mondjuk 30 évet megyünk vissza az időben, akkor még egyértelműbb, hogy egyes politikai döntések milyen mértékben befolyásolják a földrajzi teret és a benne lévő emberek életét. A politikai földrajz emellett szükségszerűen szubjektív, főleg amikor különböző országok egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk, politikai oldaltól és világnézettől ugyanis egyáltalán nem független például az európai integráció mértékének vizsgálata.

Tim Marshall is szubjektív, angolszász újságíróként ugyanis elképzelhetetlennek látja az amerikai dominancia megtörését, és van egy-két témakör, amelytől nem tud elszakadni, például a stratégiai mélység vagy a melegvízű kikötők fontossága, azonban képes arra, amelyre az általam olvasott elemzők és geográfusok általában nem: elismeri, hogy a választott szakmája (Tim Marshall egyébként nem geográfus, hanem újságíró, de szinte csak nemzetközi politikai elemzéssel foglalkozik) ingoványos talajon mozog. Nemegyszer hangsúlyozza, hogy írhat ő akármilyen patent elemzést a földrajzi elhelyezkedés mindenhatóságáról, ha jön a tudomány, és legyőzi ezeket az adottságokat, meghaladottá téve ezzel az ő gondolatait: Marshall például nem láthatta előre, hogy az USA a világ egyik legnagyobb kőolajimportőréből (ami miatt még háborúkat is indított) teljesen önellátó lesz, sőt még exportálni is tud a rétegrepesztéses bányászat feltalálásának köszönhetően. Ez az önkritikus hang emeli ki A földrajz fogságában esszékötetét a hasonló művek közül, ami miatt szinte kötelező olvasmány egy szakmabelinek is.

A könyvtől laikusoknak sem kell tartani, elsősorban ugyanis nekik készült, mind a szóhasználata, mind a stílusa könnyen befogadható, és nem szükséges semmilyen előképzettség a megértéséhez (azért az nem árt, ha a világ híreivel nagyjából tisztában van az olvasó). A tíz körbejárt témakör mindegyike gyakran szerepel a sajtóban, néhol meglehetősen bonyolultan (tegye fel a kezét, aki átlátja az okait az Iszlám Állam felemelkedésének és bukásának!), Marshall azonban elég jól rendet tesz ezekben, olykor szárazabb fogalommagyarázatokkal, olykor egyfajta ironikus éllel, sok-sok utalással és kapcsolódási ponttal.

Néhány forrópont azért számomra bántóan kimaradt, valószínűleg terjedelmi okok miatt, például egy szót sem ejt a balkáni vagy a kaukázusi helyzetről (ezeket a kisebb léptékű konfliktusokat se becsüljük le, előbbi például már kirobbantott egy világháborút spoiler). Az egyes témakörökön belül is éreztem némi hiányosságot, például a kínai fejezetből teljesen kihagyta a totális kormányzati megfigyelést, de az orosz propagandaexport is csak szőrmentén van megemlítve.

A földrajz fogságában egy 2017-es pillanatfelvétel a Föld legsúlyosabb geopolitikai problémáiról, és bár néhány ponton azóta meghaladottá vált (például az USA-Irán viszony megromlása vagy a váratlan észak-koreai békülés a phjongcshangi téli olimpia előtt), nyugodt szívvel ajánlom a téma iránt érdeklődő laikusoknak és szakmabelieknek, illetve azoknak, akik szeretnének valami fogódzót arra, hogy jelenleg merre halad a világ.

>!
Park, Budapest, 2018
346 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633554111 · Fordította: Makovecz Benjamin
3 hozzászólás
anesz P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

borító: 5
tartalom: 5
stílus: 5
érthetőség: 5
élmény: 5
mondanivaló: 5

Nagyon szerettem olvasni. Sokat tanutam belőle, néhány dolgot más megvilágításban látok. Mindig is szerettem a földrajzot, de nem gondoltam, hogy ilyen mértékben és mélységben befolyásolhatja a történelmet. A fejezetek kezdő idézetei nagyon találóak, ezért lentebb ezeket írom le, és jegyezgetek le melléjük néhány gondolatot. Tulajdonképpen ezeket fejti ki az író is jó humorral, de reálisan, érthető stílusban. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel az aktuálpolitika és közben kicsit távlatokban is érteni szeretné a döntések mögötti okokat. Gyanúsan újraolvasós lesz majd! :-))
Akkor lássuk azokat a fejezeteket és idézeteket:

1. Oroszország: „óriási (mn.) : rendkívül nagy (méretű, kiterjedésű), hatalmas, irdatlan”: Az ország azonban teljesen védtelen nyugatról, mert a hatalmas síkságon bármely nagy létszámú hadsereg eljuthat a fővárosig. Persze voltak próbálkozások, de pont a hátrány vált ez esetekben előnnyé a nagy távolság miatt. Attól még ez gond marad. A másik sarkalatos probléma a melegtengeri kikötők hiánya. Az Északi-sarkon azonban vezető nagyhatalom lehet, és ez a jövő útja.
2. Kína: "Kína egy civilizáció, amelyik nemzetnek tetteti magát."(Lucian Pye politológus): Új tengeri hatalom van születőben, de van néhány bökkenő ezzel. Miért nem lesz soha független Tibet? Mit kezd a szomszédokkal? Gazdaságilag azonban felőröli a világot (Olcsó áruk tömege).
3. Az Egyesült Államok: „A halálomról szóló híradások erősen eltúlzottak. ” (Mark Twain): A legideálisabb földrajzi helyzete van, egy nagyhatalom biztonságban. Már sokszor temették, mégis még mindig ő a vezér.
4. Nyugat- Európa: „Itt mindent átjár a múlt. Egy egész kontinens, átitatva emlékekkel.” (Miranda Richmond Mouillot): a kedvező földrajzi viszonyokat hátráltatja a jelentős tényezővé válásban a nacionalizmus és múlt. Ugyanakkor még mindig befolyásosak. Az Európai Uniót hátráltató tényezők. Bizalom és bizalmatlanság egymás iránt.
5. Afrika: „Mindig lehetetlennek tűnik, amíg meg nem csinálja valaki.” (Nelson Mandela): Nem gondoltam volna, hogy a kínaiak ennyire ott vannak már ezen a kontinensen. Hatalmas összegeket fektetnek a földrészbe. A rengeteg folyó használhatatlan, mert jó része nem hajózható, nem összeköti a nemzeteket, mint a Duna, hanem elválasztja egymástól. Európaiak határhúzásai véget nem érő konfliktusok és öldöklések okozói.
6. A Közel-Kelet: „Eltöröltük a Sykes – Picot-t!” (Iszlám Állam egyik harcosa 2014): Elképesztő, ahogy az európaiak csak a saját érdekeiket nézve, tudatlanságból és nemtörődömségből húznak az íróasztalnál néhány vonalat, és ettől kezdve ezek az országhatárok. Itt is nagyok a konfliktusok, amit nem is csak a zsidó- iszlám érdekellentét és az olaj birtoklása ural. Irán és Szaud – Arábia harca a térség uralmáért. A földrajz itt különösen meghatározza a nemzetek (?) sorsát.
7. India és Pakisztán: „India nem nemzet és nem is ország, hanem nemzetiségek alkotta szubkontinens.” (Muhammad Ali Dzsinnah): Különös, de Indiára soha nem gondolok úgy, mint egy nagyhatalomra, pedig kellene, és nem csak azért, mert atombombája van. Mivel óriás szomszédjától egy aprócska akadály, a Himalája választja el, valószínűleg tengeren fognak összecsapni előbb- utóbb. Pakisztánnal is sok a gond, a mesterséges ország sokféle nemzetiségével és vallásával, akik önállóságra törekednek, ráadásul Afganisztánnal és Indiával határos. Kényes egyensúlypolitika a tálibok és USA között.
8. Korea és Japán: „Egy szójátékot fogalmaztam magamban arról, milyen Kedves Vezető Kim Dzsongil – de ajkamra fagyott a vigyor.” (Christopher Hitchens): Hát, igen. Fagyosak itt a viszonyok: minden szomszéd minden szomszéd ellen. Ráadásul USA és Oroszország is mindig belekever. Ez a gordiuszi csomó hogyan fog megoldódni?
9. Latin- Amerika: „Szívesen nevezzük magunkat "a remények kontinensének”… Ez a remény olyan, mint a mennyország ígérete, mint egy váltó, amelynek a kifizetését állandóan elhalasztják." (Pablo Neruda Nobel – díjas chilei költő): Miért nem lesz Brazília igazi nagyhatalom? Argentína viszont hogyan lehetne az? Kábítószer és a földrajz fogságában a kontinens. Itt is mindenki vitázik minden szomszédjával. Ez persze jó a két nagyhatalomnak: USA- nak és Kínának, hogy növelje ott a befolyását.
10. Az Északi – sarkvidék: „A sarkvidéki problémák kétfélék lehetnek: képzeletbeliek és valóságosak. A kettő közül a képzeletbeliek a legvalóságosabbak.” (Vilhjalmur Stefansson): Eddig erre a vidékre kevés figyelmet fordítottam, pedig itt zajlik majd a jövő. A klímaváltozás miatt egyre hosszabb időre hajózhatók lesznek az itteni tengerek, amik jelentősen lerövidítenek kontinensek közötti hajóutakat. Az ásványkincsek és a halászati területekért már most folyik a versengés. Mivel ettől a vitától az USA távol tartja magát, Oroszország fölénye már most nyomasztó technikailag és hadászatilag. Érdemes odafigyelni erre az óceánunkra is!

pinter_bence I>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

"A térképeken keresztül ezeréves viták, kortárs súrlódások és a jövő lehetséges ütközőzónái tűnnek fel.

Bár Marshall nem fűzi az általa ismertett földrajzi tényeket, illetve a földrajz szemszögéből vizsgált történelmi-politikai tényeket egy nagy narratívába, de azért pár kérdés folyamatosan visszatér a különféle fejezetekben. Az egyik ilyen, hogy a világ Marshall szerint egy új hidegháború kellős közepén van, a másik pedig az, hogy Amerika szuperhatalmi pozíciója koránt sem olyan ingatag, mint azt sokan szeretik mostanában lefesteni.

Az USA még mindig a világ vezető hatalma, energiaellátása biztosított, flottája hatalmas, Kínának pedig legalább akkor hátrány a hatalmas népessége, mint amekkora előny. Ugyanígy kérdéses, hogy mennyire tudnak túllépni saját korlátaikon az olyan felzárkózó országok, mint például Brazília vagy India. Ezekre a kérdésekre pedig a térképek nem, csak a jövő válaszolhat.

Ha csak a hadseregek felvonulására alkalmas síkságok, a lezárható tengerszorosok és a feltárt ásványikincs-lelőhelyek – tehát a térképek – felől nézzük, pőrén tárul fel az a hatalmi játszma, amit a globális szereplők a tizenkilencedik század óta intenzíven folytatnak. A földrajz fogságában című kötet a történelemmel és geopolitikával régóta foglalkozóknak talán sok újdonságot nem tud mondani, de olvasmányos formában összegzi a téma tényeit, így kiváló kiindulópont lehet bárkinek, aki érdeklődik a világ dolgai iránt."

Bővebben:

https://azonnali.hu/cikk/20180716_geopolitikai-gyorstal…

Röfipingvin P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Ez a geopolitika igencsak érdekes egy tudomány. A könyvet pedig minimum google maps-szel, de inkább google earth-szel érdemes olvasni.

Anton_Gorogyeckij P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Első magyarországi megjelenése óta vadásztam ezt a könyvet és most végre bent volt a Fészekben. ^^ Minden várakozásomat hozta a könyv, lendületes, érthető, lényegre szorítkozó. Tetszett, hogy térképek is voltak benne.
Igazából akár bármelyik fejezetből szívesen olvasnék egy egész könyvnyit, de így is jóféle volt, hogy (nagyjából) minden tájékról kaptunk egy átfogó képet.

kormix P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Az átlagosnál kicsit több földrajz-, de sokkal kevesebb politikaismeretem birtokában annyit kijelenthetek, hogy ez a könyv remek. A térképek esetében így nem is zavart annyira, hogy rettentő amatőr módon szerkesztették meg őket. A szöveg viszont tényleg príma volt. Tim Marshall röviden és tömören, ugyanakkor érthetően és nem utolsó sorban olvasmányosan fogalmazta meg az egyes országok, földrészek, illetve egyéb besorolású területek geopolitikai helyzetét, bemutatva múltat és jelent, illetve sok esetben előrevetítve a lehetséges jövőt is.
Voltak fejezetek, amik mellbevágó tényeket közöltek, Kínával kapcsolatban pl. több megdöbbentő dologra is fényt derített a könyv, de az India és Pakisztán közti helyzet, sőt a távol-keleti állapotok olvasásakor is fel-felszaladt a szemöldököm. Emellett voltak kevésbé megdöbbentő fejezetek is, ahogy ez lenni szokott, az Egyesült Államok pl. nem tartogat már sok újat a tarsolyában.
Összességében rengeteg új ismerettel gazdagodtam, sajnálom is, hogy lényegében ez csak egy gyorsan lezavart összefoglalása volt a témának, szívesen olvastam volna bővebben is az egyes területekről. Kíváncsi leszek, hogy Marshall néhány lehetséges jövő verziójából melyik válik majd valóra, mindig érdekesek ezek a jóslások.

Àdám P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Úgy hallom Kim Dzsong Un a koronavírus járvány kellős közepén sem hatódik meg, és rakétáit próbálgatja a Japán-tenger fölött. Még szinte friss a hír 2020 júniusából, hogy az észak-koreaiak felrobbantották a két Korea határvidékén 2018-ban létrehozott, az együttműködő tárgyalásokat elősegítő összekötő irodát. Ugyanakkor az egész világ lázban égve találgatja, vajon komoly szívműtéten esett-e át, vagy esetleg inkább meghalt, ha a diktátor néhány héten át nem mutatkozik a nyilvánosság előtt.

Na de azt tudjuk-e, hogy Koreát már a 18. században elnevezték „remetekirályságnak” pusztán azért, mert „megpróbált elszigetelődni a külvilágtól, miután több évszázadon át idegenek uralkodtak fölötte, elnyomták, kifosztották vagy egyszerűen átvonultak rajta.” A japánok a 20. század elején elfoglalták az országot, és „nekiláttak a koreai kultúra módszeres elpusztításának.” A második világháborút követően pedig a koreai félszigetet a 38. szélességi kör mentén mintegy földrajzilag elfelezték, és felosztották maguk között a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok. A földrajz fogságában megmutatja, hogy miért volt szerencsétlen választás a határvonal meghúzása, és azt is, hogy a mongolok, a japánok, az amerikaik és a szovjetek miért, és hogyan fejezték ki területi igényeiket a félszigeten.

Habár a Korea és Japán fejezetben leírt földrajzi kötöttségek és a történelem semmiképpen nem szolgálhat elegendő indokot egy nép sanyargatására és az emberi jogok eltiprására, közelebb kerülhetünk a koreaiak és uralkodóik lelki világának megértéséhez. Izgalmas, közérthető módon ismerkedhetünk meg Putyin elnökkel és a Krím-félszigettel, megtudhatjuk miért lehetett az Amerikai Egyesült Államok szuperhatalom, rálátást kaphatunk a forrongó Közel-Kelet történéseire, csak néhány további példát említve. Az Északi sarkvidéktől a Tűzföldig tartó pazar utazás.

LuPuS_007 P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Egy nagyszerű köny az aktuális és az előre mutató 100-200 év nagyhatalmi játékaihoz.

Amennyiben kiegészítésként kezeljük, akkor a BIZALOM geostratégia mellékleteként lehet kezelni, ami természetesen nem csökkenti a könyv nagyszerűségét.


Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Az Európai Unió elődjét úgy alkották meg, hogy a németek és a franciák nagy, szerelmetes egyesülésben olyan szorosan öleljék egymást, hogy ne maradjon szabad kezük orrba gyűrni a másikat.

130. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kuszma P>!

Kína visszavonhatatlanul hozzákapcsolta magát a világgazdasághoz. Ha mi nem vásárolunk, ők nem termelhetnek. Ha pedig nem termelhetnek, tömeges és tartós lesz a munkanélküliség, ami egy olyan korban, amikor a kínai nép jelentős része zsúfolt városokban él, elkerülhetetlenül általános nyugtalansághoz vezet, és – mint Kínában minden – korábban soha nem tapasztalt arányokban.

81. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: Kína
5 hozzászólás
Wiggin77 P>!

A háborúban a végletekig kimerült európaiak, hátuk mögött az amerikai hadsereg biztonsági garanciáival, elképesztő kísérletbe fogtak. Megpróbáltak megbízni egymásban.

129. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Wiggin77 P>!

2006 októberében az Egyesült Államok hadiflottájának repülőgép-hordozó csoportja a több, mint 300 méter hosszúságú Kitty Hawk vezetésével gyanútlanul haladt a Kelet-kínai-tengeren Japán déli része és Tajvan között, amikor váratlanul felbukkant a közelében a kínai haditengerészet egyik tengeralattjárója.
Egy Kitty Hawk nagyságú amerikai repülőgép-hordozót állandóan vagy 12 kisebb hadihajó vesz körül; fent légi fedezetet biztosító repülőgépek, a mélyben pedig tengeralattjárók kísérik. A kínai hajó, egy Song-osztályú támadó tengeralattjáró nagyon csendes tud lenni, amikor csak elektromos meghajtással halad, de ez az akció mégis olyan volt, mintha a Pepsi-Cola menedzserei hirtelen felbukkannának a Coca-Cola igazgatótanácsi ülésén, miután fél órát hallgatóztak az asztal alatt.
Az amerikaiak ugyanolyan meglepettek voltak, mint amilyen dühösek.

55. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: 2006
2 hozzászólás
Wiggin77 P>!

2017-ben például Washington felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a vele egyébként ellenséges Szíriában súlyosan megsértik az emberi jogokat; egy gáztámadás után Trump elnök rakétacsapást is elrendelt. A Bahreinben elkövetett hasonló jogsértések fölötti háborgását ugyanakkor alig hallani; bizonyára elnyomja a bahreini kormány vendégeként az ottani kikötőben tartózkodó amerikai 5. flotta hadihajóinak motorzúgása.

103. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: 2017 · Bahrein · Donald Trump
shadowhunter1975 P>!

Senki sem rohant Ukrajna segítségére, amikor az ország elveszített egy Belgium -vagy Maryland állam- nagyságú területet. Ukrajna és szomszédai tisztában voltak a földrajzi valósággal: aki nem tagja a NATO-nak, annak Moszkva nagyon közel, Washington meg igen messze van. Oroszország számára a dolog létkérdés volt: egyszerűen nem nélkülözhette a Krímet. A Nyugat igen.

36. oldal, Oroszország (Park, 2018)

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: Krím · Oroszország · Ukrajna
shadowhunter1975 P>!

India és Pakisztán egyvalamiben ért egyet: egyikük sem akarja maga körül látni a másikat. Ez okoz némi nehézséget, ugyanis több mint 3000 kilométer hosszúságú közös határuk van. Mindkét ország telis-teli van belső ellentétekkel, és mindkettőnek van atombombája, úgyhogy a rossz szomszédság megfelelő kezelésekor tízmilliók élete vagy halála a tét.

217. oldal, Hetedik fejezet - India és Pakisztán (Park, 2018)

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: atombomba · India · Pakisztán
1 hozzászólás
Cipőfűző P>!

Akárcsak az ukránok, a grúzok is tisztában vannak az igazsággal, amit minden szomszédjuk ugyanígy felismert: Washington messze van, Moszkva pedig nagyon is közel.

44. oldal, Oroszország

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: grúzok · Moszkva · Washington
Wiggin77 P>!

Amíg ezeken töprengenek, vitatkoznak és leporolják a térképeket, a diplomaták és a katonai stratégák felismerik, hogy ha Nagy Károly, Napóleon, Hitler és a Szovjetunió már réges-rég le is tűntek a színről, az Észak-európai-síkság, a Kárpátok, a Balti-tenger és az Északi-tenger továbbra is ugyanott van.

138. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

shadowhunter1975 P>!

Egy szójátékot fogalmaztam magamban arról, milyen Kedves Vezető Kim Dzsongil – de ajkamra fagyott a vigyor.
Christopher Hitchens

243. oldal, Nyolcadik fejezet - Korea és Japán (Park, 2018)

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: Észak-Korea · Kim Dzsong Il

Hasonló könyvek címkék alapján

Carl Sagan: Milliárdok és milliárdok
Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
Pascal Boniface: A nemzetközi kapcsolatok atlasza
George Orwell: Az irodalom fölszámolása
Aldous Huxley: Visszatérés a szép új világhoz
George Orwell: Esszék
Tibor Fischer: A magyar tigris
John Perkins: Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai
Kepes András: Világkép
John Lewis Gaddis: A hidegháború