A ​földrajz fogságában 71 csillagozás

Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról
Tim Marshall: A földrajz fogságában Tim Marshall: A földrajz fogságában

Koreai válság, Iszlám Állam, Durand-vonal, stratégiai mélység, Kuril-szigetek, Panama-csatorna, ukrajnai háború – fogalmak és kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e jelentésüket és mélyebb összefüggéseiket? Tim Marshall brit újságíró könyve segít eligazodni a nap mint nap ránk zúduló információtengerben, s közben ráirányítja a figyelmet a földrajz, a földrajzi fekvés fontosságára.
A világ politikusainak mozgásterét mindig is korlátozták országuk, birodalmuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek és a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Afrika, India és Pakisztán, Európa, Japán és Korea, a sarkvidékek) térképek segítségével, helyenként személyes tapasztalataira támaszkodva vázolja fel világunk főbb régióinak múltbeli és jelenbeli eseményeit, s közben rámutat a legfontosabb tényezőkre, melyek e régiók történelmét befolyásolták.

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Park, Budapest, 2019
356 oldal · ISBN: 9789633556610 · Fordította: Makovecz Benjamin
>!
Park, Budapest, 2019
356 oldal · ISBN: 9789633556498
>!
Park, Budapest, 2018
346 oldal · ISBN: 9789633555040 · Fordította: Makovecz Benjamin

1 további kiadás


Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Gorbacsov · Kim Dzsong Il · Otto von Bismarck · Vlagyimir Putyin

Helyszínek népszerűség szerint

Németország · Észak-Korea · Oroszország · India · Kína · München · Pakisztán · Ukrajna


Kedvencelte 5

Most olvassa 22

Várólistára tette 95

Kívánságlistára tette 89

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Ebben a könyvben az a fantasztikus, hogy egyfelől egy nagyszerű, a teljesség illúzióját lehelő szöveg a világpolitika kérdéseiről, mégpedig olvasmányos köntösben, aminek köszönhetően a laikusok is bátran kézbe vehetik. Másfelől pedig egy olyan szemléletet visz a geopolitikába, ami a rutinos, ujját a világesemények érverésén tartó olvasót is képes új meglátásokkal megörvendeztetni. Marshall megközelítésének lényege, hogy maga a földrajz predesztinálja az államokat, népeket és vezetőket arra, hogy bizonyos döntéseket meghozzanak – egy olyan stratégiailag fontos magaslat például, mint amilyen a Golán-fennsík Izrael és Szíria határán, eleve, a maga fizikai ottlevőségénél fogva garancia arra, hogy az adott országok időről időre megkíséreljék akár fegyverrel is birtokukba venni, már csak azért is, nehogy a másik ország előzze meg őket. Ugyanez a helyzet áll fenn vízgyűjtő medencék, hajózható folyók, nyersanyagban gazdag területek, meleg vizű kikötők és tengerszorosok relációjában – következésképpen maga a földrajzi egység az, ami magában hordozza a konfliktus, a felemelkedés vagy hanyatlás ígéretét. Ilyen szempontból ez egy monokauzális kötet – vagyis mindent, de tényleg mindent a földrajz jelenségeiből kíván levezetni –, amiből következik persze, hogy időnként egyszerűsít, szisztematikusan csoportosítja az érveket, és szinte teljesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a döntéshozók akár dönthetnek máshogy is, mint amit a geográfia sugalmaz nekik. (Meg aztán biztos észrevettétek már, hogy egy eseményt utólag mindig sokkal egyszerűbb levezetni az általunk fontosnak tartott okokból, mint ugyanezt az eseményt megjósolni előre, ugyanezekből az okokból. Hm, érdekes.) Ugyanakkor ez a szemlélet tényleg nagyon sok új elemet hoz be a geopolitika tudományába, olyasmiket, amelyekre ugyan már gondoltunk, de ilyen nagy, organikus egységbe foglalva még sosem láttuk őket.

Marshallnak van egy hűvösen ironikus, tárgyilagos stílusa, amivel elfogultságtól mentesen képes vizsgálni az államok döntéseit – ami nem is csoda, hiszen ha egyszer a földrajz kényszeríti az országokat bizonyos döntésekre, akkor tényleg nem sok tere marad a moralizálásnak. A tíz világtérkép, melyet elemzésre kiválaszt, nagyjából lefedi az ismert világot, a tíz esszé pedig, amit hozzá kerekít, mind meglehetősen áptudét*, és nagy szakmai éleslátásról tesz tanúbizonyságot. Külön öröm, hogy Marshall nem hagyja, hogy befolyásolják a fotel-geopolitikai stratégák által hangoztatott klisék (pl. „Az amerikai világrendnek vége! A kínai évezredbe léptünk!”), hanem mindig következetesen saját elméletére támaszkodik – ez is logikus, ha belegondolunk, hogy a földrajzot nem írja fölül még a drasztikus GDP-növekedés sem: Kína kijárata a világtengerekre továbbra is más országok jóindulatától függ, az USA pedig, problémák ide vagy oda, földrajzi értelemben továbbra is ideális helyzetben marad.

Összességében tehát erősen ajánlatos olvasmány geopolitika iránt érdeklődőknek – benne van a lehetőség, hogy Kissinger vagy Brzezinski munkáihoz hasonlóan a téma klasszikusa legyen. Különösen, mert olvasóbarátabb náluk – páratlanul jól tagolt és elemeiben kifejezetten szórakoztató könyv.

* Bár nyilván ezt a nagy észak-koreai – amerikai egymásra borulást nem látta előre… mint ahogy szerintem senki se. Hogy a világ két legtrendibb hajú vezetője egyszer csak nem atomrakétát lő ki egymásra, hanem haverkodásba bonyolódik.

10 hozzászólás
Cipőfűző P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

A világpolitikai folyamatok az élet egyik olyan szegmense, amelyet hajlamosak vagyunk banálisan félreértelmezni, hiszen mindenki a lokális tapasztalatából indul ki, amit többé-kevésbé ismerünk. Az ember néz híradót, olvas újságot hírportálokat, hall dolgokat innen-onnan, amiket jó esetben tud értelmezni és feldolgozni, rosszabbik esetben meg bekerül a fekete lyukba. Na ez a könyv ezeknek a fekete lyukaknak egy részét hivatott betömni. Egy olvasmányos, lezser stílusú ismeretterjesztő könyv, amely állásfoglalás nélkül tudósít. Mindezt úgy teszi, hogy közben azért mégis érződik egyfajta humánus elköteleződés, amin minden bizonnyal egy jóérzésű ember megrökönyödik azon a szerző is, így tartalmaz néha egy enyhe gúnyt a szöveg. Adott régió rövid történelmi áttekintése után, vagy azzal együtt magyarázza az aktuális geopolitikai stratégiákat és a szóban forgó államok álláspontját, különböző helyzetek kialakulását és lehetséges változásait. A szerző módszere, hogy a földrajz, a térképek vonatkozásában elemzi a globális politikai folyamatokat, nem volt számomra újkeletű dolog, és nagyon örülök, hogy kijött egy ilyen könyv. Új perspektívákat, és ez által értelmezési lehetőségeket kaphatunk, amelyeket egy adott vidéktől távol eső helyen (mint például kicsiny Magyarországon) nem biztos, hogy kapásból számba vennénk. Tehát az eseményeknek okai vannak, sok mindent megérthetünk, csak rá kell nézni a térképre. Mindazonáltal nem győzött meg minden esetben, általában nem elég mélyenszántó (de ezt nem tűzte cégérére a könyv, és így is rengeteg információ összegyűlt), kicsit több ábrát elbírt volna talán, Kelet-Európát hiányoltam (illetve hát azt hiszem jelenleg nem játszik fontos szerepet globális mértékben). Azonban elvitathatatlan, hogy áthatol a globális politikai jelenségek nevű mélyvíz felszínén.

cortinadampezzo P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

A politikai földrajz a geográfia leginkább vitatott területe, egymásnak tökéletesen ellentmondó vélemények is lehetnek helytállók, az interpretálástól függően. Csak egy tollvonás, és elemzések százait lehet a kukába dobni, elég ha arra gondolunk, hogy az elmúlt hónapokban egy ország (Észak-Macedónia) és egy főváros (Nur-Szultan) nevének megváltoztatása milyen rettenetesen érdekes politikai változásokat hozott magával (görög-macedón megbékélés, a kazah ellenzék mozgolódása), ha pedig mondjuk 30 évet megyünk vissza az időben, akkor még egyértelműbb, hogy egyes politikai döntések milyen mértékben befolyásolják a földrajzi teret és a benne lévő emberek életét. A politikai földrajz emellett szükségszerűen szubjektív, főleg amikor különböző országok egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk, politikai oldaltól és világnézettől ugyanis egyáltalán nem független például az európai integráció mértékének vizsgálata.

Tim Marshall is szubjektív, angolszász újságíróként ugyanis elképzelhetetlennek látja az amerikai dominancia megtörését, és van egy-két témakör, amelytől nem tud elszakadni, például a stratégiai mélység vagy a melegvízű kikötők fontossága, azonban képes arra, amelyre az általam olvasott elemzők és geográfusok általában nem: elismeri, hogy a választott szakmája (Tim Marshall egyébként nem geográfus, hanem újságíró, de szinte csak nemzetközi politikai elemzéssel foglalkozik) ingoványos talajon mozog. Nemegyszer hangsúlyozza, hogy írhat ő akármilyen patent elemzést a földrajzi elhelyezkedés mindenhatóságáról, ha jön a tudomány, és legyőzi ezeket az adottságokat, meghaladottá téve ezzel az ő gondolatait: Marshall például nem láthatta előre, hogy az USA a világ egyik legnagyobb kőolajimportőréből (ami miatt még háborúkat is indított) teljesen önellátó lesz, sőt még exportálni is tud a rétegrepesztéses bányászat feltalálásának köszönhetően. Ez az önkritikus hang emeli ki A földrajz fogságában esszékötetét a hasonló művek közül, ami miatt szinte kötelező olvasmány egy szakmabelinek is.

A könyvtől laikusoknak sem kell tartani, elsősorban ugyanis nekik készült, mind a szóhasználata, mind a stílusa könnyen befogadható, és nem szükséges semmilyen előképzettség a megértéséhez (azért az nem árt, ha a világ híreivel nagyjából tisztában van az olvasó). A tíz körbejárt témakör mindegyike gyakran szerepel a sajtóban, néhol meglehetősen bonyolultan (tegye fel a kezét, aki átlátja az okait az Iszlám Állam felemelkedésének és bukásának!), Marshall azonban elég jól rendet tesz ezekben, olykor szárazabb fogalommagyarázatokkal, olykor egyfajta ironikus éllel, sok-sok utalással és kapcsolódási ponttal.

Néhány forrópont azért számomra bántóan kimaradt, valószínűleg terjedelmi okok miatt, például egy szót sem ejt a balkáni vagy a kaukázusi helyzetről (ezeket a kisebb léptékű konfliktusokat se becsüljük le, előbbi például már kirobbantott egy világháborút spoiler). Az egyes témakörökön belül is éreztem némi hiányosságot, például a kínai fejezetből teljesen kihagyta a totális kormányzati megfigyelést, de az orosz propagandaexport is csak szőrmentén van megemlítve.

A földrajz fogságában egy 2017-es pillanatfelvétel a Föld legsúlyosabb geopolitikai problémáiról, és bár néhány ponton azóta meghaladottá vált (például az USA-Irán viszony megromlása vagy a váratlan észak-koreai békülés a phjongcshangi téli olimpia előtt), nyugodt szívvel ajánlom a téma iránt érdeklődő laikusoknak és szakmabelieknek, illetve azoknak, akik szeretnének valami fogódzót arra, hogy jelenleg merre halad a világ.

>!
Park, Budapest, 2018
346 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633554111 · Fordította: Makovecz Benjamin
3 hozzászólás
pinter_bence I>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

"A térképeken keresztül ezeréves viták, kortárs súrlódások és a jövő lehetséges ütközőzónái tűnnek fel.

Bár Marshall nem fűzi az általa ismertett földrajzi tényeket, illetve a földrajz szemszögéből vizsgált történelmi-politikai tényeket egy nagy narratívába, de azért pár kérdés folyamatosan visszatér a különféle fejezetekben. Az egyik ilyen, hogy a világ Marshall szerint egy új hidegháború kellős közepén van, a másik pedig az, hogy Amerika szuperhatalmi pozíciója koránt sem olyan ingatag, mint azt sokan szeretik mostanában lefesteni.

Az USA még mindig a világ vezető hatalma, energiaellátása biztosított, flottája hatalmas, Kínának pedig legalább akkor hátrány a hatalmas népessége, mint amekkora előny. Ugyanígy kérdéses, hogy mennyire tudnak túllépni saját korlátaikon az olyan felzárkózó országok, mint például Brazília vagy India. Ezekre a kérdésekre pedig a térképek nem, csak a jövő válaszolhat.

Ha csak a hadseregek felvonulására alkalmas síkságok, a lezárható tengerszorosok és a feltárt ásványikincs-lelőhelyek – tehát a térképek – felől nézzük, pőrén tárul fel az a hatalmi játszma, amit a globális szereplők a tizenkilencedik század óta intenzíven folytatnak. A földrajz fogságában című kötet a történelemmel és geopolitikával régóta foglalkozóknak talán sok újdonságot nem tud mondani, de olvasmányos formában összegzi a téma tényeit, így kiváló kiindulópont lehet bárkinek, aki érdeklődik a világ dolgai iránt."

Bővebben:

https://azonnali.hu/cikk/20180716_geopolitikai-gyorstal…

Steindl_Ákos>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Mikor elkezdtem, nagyon lelkes voltam, felkészült nagyon a szerző, csak kapkodtam a fejem a nemzetközi egyezmények, gazdasági és politikai társulások olvasása közben, minden történelmi és aktuálpolitikai tudásomat össze kellett szednem, hogy követni tudjam az összefüggéseket. Európa, Oroszország és az USA fejezetei nagyon érdekesek voltak, bár kevés újat mondtak, de mégis valahogy rendszerbe tudták foglalni, az eddig mozaikokként bennem lévő tudást. Aztán jött Afrika, és teljesen elvesztettem a fonalat. Nagyon ijesztő, hogy mennyit nem tudunk és tudok én sem erről a hatalmas kontinensről, és a tudatlanságom annyira nagy, hogy még a kontextust, a gyarmati múltból eredő összefüggéseket sem láttam át, úgyhogy teljesen elvesztettem a fonalat. India és Pakisztán kapcsolatáról csak annyit tudtam, hogy ellenséges, és hogy atomhatalmak, de a nemzetiségi, meg tartományi ellentéteket, és Kínával való csikicsuki gazdasági játékknál ismét győzött a lustaságom és csak átsuhantam rajtuk. Egyszerűen nem volt energiám felfogni ezt a töménytelen információt. Japános és Koreás fejezet követhető volt megint, majd a latin-Amerikásnál megint totál K.O. Szóval vegyesek voltak az érzelmeim, a kezdetekkor azt hittem, hogy kicsit olvasmányosabb lesz, és még egy magamfajta egyszerű ember is élvezheti majd, dehát kevés voltam. Én vétkem. A könyv mindezek ellenére hiánypótló, és arról meg nem tehet, hogy butuska az olvasó, tessenek a kollégák több világpolitikát olvasni.

Àdám P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Úgy hallom Kim Dzsong Un a koronavírus járvány kellős közepén sem hatódik meg, és rakétáit próbálgatja a Japán-tenger fölött. Még szinte friss a hír 2020 júniusából, hogy az észak-koreaiak felrobbantották a két Korea határvidékén 2018-ban létrehozott, az együttműködő tárgyalásokat elősegítő összekötő irodát. Ugyanakkor az egész világ lázban égve találgatja, vajon komoly szívműtéten esett-e át, vagy esetleg inkább meghalt, ha a diktátor néhány héten át nem mutatkozik a nyilvánosság előtt.

Na de azt tudjuk-e, hogy Koreát már a 18. században elnevezték „remetekirályságnak” pusztán azért, mert „megpróbált elszigetelődni a külvilágtól, miután több évszázadon át idegenek uralkodtak fölötte, elnyomták, kifosztották vagy egyszerűen átvonultak rajta.” A japánok a 20. század elején elfoglalták az országot, és „nekiláttak a koreai kultúra módszeres elpusztításának.” A második világháborút követően pedig a koreai félszigetet a 38. szélességi kör mentén mintegy földrajzilag elfelezték, és felosztották maguk között a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok. A földrajz fogságában megmutatja, hogy miért volt szerencsétlen választás a határvonal meghúzása, és azt is, hogy a mongolok, a japánok, az amerikaik és a szovjetek miért, és hogyan fejezték ki területi igényeiket a félszigeten.

Habár a Korea és Japán fejezetben leírt földrajzi kötöttségek és a történelem semmiképpen nem szolgálhat elegendő indokot egy nép sanyargatására és az emberi jogok eltiprására, közelebb kerülhetünk a koreaiak és uralkodóik lelki világának megértéséhez. Izgalmas, közérthető módon ismerkedhetünk meg Putyin elnökkel és a Krím-félszigettel, megtudhatjuk miért lehetett az Amerikai Egyesült Államok szuperhatalom, rálátást kaphatunk a forrongó Közel-Kelet történéseire, csak néhány további példát említve. Az Északi sarkvidéktől a Tűzföldig tartó pazar utazás.

Barbár>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Geopolitika közérthetően. Illúzióromboló a világ történéseit a demokrácia – nem demokrácia elve mentén értelmezők számára, és üdítő a reálpolitikát megérteni kívánók számára.

LuPuS_007 P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Egy nagyszerű köny az aktuális és az előre mutató 100-200 év nagyhatalmi játékaihoz.

Amennyiben kiegészítésként kezeljük, akkor a BIZALOM geostratégia mellékleteként lehet kezelni, ami természetesen nem csökkenti a könyv nagyszerűségét.

bodr>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Az eddigi tudástáramhoz képest egészen újfajta információmorzsákat csipegettem fel belőle, sőt ezen túlmenően az egész, külpolitikáról szóló gondolkodásomat formálta egy kicsit, ráadásul mindvégig nagyon élveztem ezt az izgalmas tanulási folyamatot, szóval olyan könyv, amit nem csak azon nyomban tovább ajánlottam, hanem megtartottam magamnak is, pedig nem vagyok gyűjtögetős típus.

Ráadásul annak ellenére akarom a könyvespolcomon tudni, hogy magával a kiadvánnyal mint tárggyal nem vagyok túl elégedett: a mű vastagsága folytán a térképeket nem lehet eléggé kinyitni, így néhány esetben (különösen Észak- és Dél-Korea határán) a lényeg valahol a gerinc ragasztójának közelségében rejtőzik; a borítón lévő fényes betűk pedig egyszerűen lekoptak attól, hogy a kezemben tartottam a könyvet, pedig eskü, nem fogdostam hosszasan, ahhoz túl jó volt, hogy órákig nyammogjak egy-egy fejezeten.

Hanging_Moss_9102 P>!
Tim Marshall: A földrajz fogságában

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Lendületesen megírt, olvasmányos könyv. Meghozta a kedvem a „konkurens” Kaplan műhöz. A történelem és földrajz egymástól elválaszthatatlan. Ezt minden műveltfő tudja. Előbbit befolyásolja az utóbbi, fordítva már kevésbé igaz. Tetszett Marshall „részben” szó gyakori használata. Tárgyilagosságát és felkészültségét igazolja. Az elemzés viszont nem „mély” elemzés. Inkább a nagyközönség, kezdők számára íródott, de ennek tökéletesen megfelel. Ekkora témát nehéz ebben a formában megírni. Mindenesetre kötelezővé tenném nemzetköziseknek.
Kíváncsian várom Kaplan könyvét.
A kiadás kissé csicsás, annyira nem tetszik ez a feltűnő borító. Kár,hogy puha fedeles. Ideje volt egy kis aktuálpolitikát olvasni.


Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Az Európai Unió elődjét úgy alkották meg, hogy a németek és a franciák nagy, szerelmetes egyesülésben olyan szorosan öleljék egymást, hogy ne maradjon szabad kezük orrba gyűrni a másikat.

130. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kuszma P>!

Kína visszavonhatatlanul hozzákapcsolta magát a világgazdasághoz. Ha mi nem vásárolunk, ők nem termelhetnek. Ha pedig nem termelhetnek, tömeges és tartós lesz a munkanélküliség, ami egy olyan korban, amikor a kínai nép jelentős része zsúfolt városokban él, elkerülhetetlenül általános nyugtalansághoz vezet, és – mint Kínában minden – korábban soha nem tapasztalt arányokban.

81. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: Kína
5 hozzászólás
Wiggin77 P>!

A háborúban a végletekig kimerült európaiak, hátuk mögött az amerikai hadsereg biztonsági garanciáival, elképesztő kísérletbe fogtak. Megpróbáltak megbízni egymásban.

129. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Wiggin77 P>!

2006 októberében az Egyesült Államok hadiflottájának repülőgép-hordozó csoportja a több, mint 300 méter hosszúságú Kitty Hawk vezetésével gyanútlanul haladt a Kelet-kínai-tengeren Japán déli része és Tajvan között, amikor váratlanul felbukkant a közelében a kínai haditengerészet egyik tengeralattjárója.
Egy Kitty Hawk nagyságú amerikai repülőgép-hordozót állandóan vagy 12 kisebb hadihajó vesz körül; fent légi fedezetet biztosító repülőgépek, a mélyben pedig tengeralattjárók kísérik. A kínai hajó, egy Song-osztályú támadó tengeralattjáró nagyon csendes tud lenni, amikor csak elektromos meghajtással halad, de ez az akció mégis olyan volt, mintha a Pepsi-Cola menedzserei hirtelen felbukkannának a Coca-Cola igazgatótanácsi ülésén, miután fél órát hallgatóztak az asztal alatt.
Az amerikaiak ugyanolyan meglepettek voltak, mint amilyen dühösek.

55. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: 2006
2 hozzászólás
shadowhunter1975 P>!

Senki sem rohant Ukrajna segítségére, amikor az ország elveszített egy Belgium -vagy Maryland állam- nagyságú területet. Ukrajna és szomszédai tisztában voltak a földrajzi valósággal: aki nem tagja a NATO-nak, annak Moszkva nagyon közel, Washington meg igen messze van. Oroszország számára a dolog létkérdés volt: egyszerűen nem nélkülözhette a Krímet. A Nyugat igen.

36. oldal, Oroszország (Park, 2018)

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: Ukrajna
Wiggin77 P>!

2017-ben például Washington felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a vele egyébként ellenséges Szíriában súlyosan megsértik az emberi jogokat; egy gáztámadás után Trump elnök rakétacsapást is elrendelt. A Bahreinben elkövetett hasonló jogsértések fölötti háborgását ugyanakkor alig hallani; bizonyára elnyomja a bahreini kormány vendégeként az ottani kikötőben tartózkodó amerikai 5. flotta hadihajóinak motorzúgása.

103. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

shadowhunter1975 P>!

India és Pakisztán egyvalamiben ért egyet: egyikük sem akarja maga körül látni a másikat. Ez okoz némi nehézséget, ugyanis több mint 3000 kilométer hosszúságú közös határuk van. Mindkét ország telis-teli van belső ellentétekkel, és mindkettőnek van atombombája, úgyhogy a rossz szomszédság megfelelő kezelésekor tízmilliók élete vagy halála a tét.

217. oldal, Hetedik fejezet - India és Pakisztán (Park, 2018)

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: atombomba · India · Pakisztán
1 hozzászólás
Wiggin77 P>!

Amíg ezeken töprengenek, vitatkoznak és leporolják a térképeket, a diplomaták és a katonai stratégák felismerik, hogy ha Nagy Károly, Napóleon, Hitler és a Szovjetunió már réges-rég le is tűntek a színről, az Észak-európai-síkság, a Kárpátok, a Balti-tenger és az Északi-tenger továbbra is ugyanott van.

138. oldal

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Cipőfűző P>!

Akárcsak az ukránok, a grúzok is tisztában vannak az igazsággal, amit minden szomszédjuk ugyanígy felismert: Washington messze van, Moszkva pedig nagyon is közel.

44. oldal, Oroszország

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

shadowhunter1975 P>!

Egy szójátékot fogalmaztam magamban arról, milyen Kedves Vezető Kim Dzsongil – de ajkamra fagyott a vigyor.
Christopher Hitchens

243. oldal, Nyolcadik fejezet - Korea és Japán (Park, 2018)

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Kapcsolódó szócikkek: Észak-Korea · Kim Dzsong Il

Hasonló könyvek címkék alapján

Carl Sagan: Milliárdok és milliárdok
Susan Gordon (szerk.): Vonattal a Föld körül
Federica Bernardo: Görög mítoszok
Magyarország Nemzeti Atlasza
Aleksandra Mizielińska – Daniel Mizieliński: Világlátó
Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza
Sipos Emese – Jennifer Taylor (szerk.): Az óceánok atlasza
1000 hegycsúcs
Jerry Brotton: Térképcsodák
Lipták Gábor – Zákonyi Ferenc: Balatonfüred és környéke