Távoli ​csillagok 68 csillagozás

Tim Lebbon: Távoli csillagok

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

“Tízezer ​éve tanulmányozzuk az Erőt… Küzdünk, hogy a világosság és a sötétség mindig egyensúlyban legyen. De most… most előkerült valami, ami talán mindnyájunkat megsemmisít. Egy férfi. És az álmai.”

Lanoree Brockot az ősi Je’daii Rend legnagyobb mesterei ismertetik meg az Erő titkaival. Ám a testvére nem képes érzékelni az Erőt, és mind jobban eltávolodik a Rendtől, ami végül tragédiához vezet.
Lanoree éveken át magányos Őrzőként szolgálja és védi a Tythan­ rendszer békéjét. Váratlanul a Je’daii Tanács elé idézik, ahol tudatják vele, hogy felbukkant egy fanatikus szekta, amelynek tagjai nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy elhagyják az ismert űrt. Ennek érdekében működésbe akarnak hozni egy hiperkaput, méghozzá a rettegett sötét anyag felhasználásával – és ezzel az egész rendszert elpusztító katasztrófát idézhetnek elő. Lanoree megdöbben, amikor megtudja, hogy a mesterek miért éppen tőle várják a megoldást. A szekta vezetője, a zseniális és őrült… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Szukits, Szeged, 2015
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634973423 · Fordította: Szente Mihály

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

jedi

Helyszínek népszerűség szerint

Tython


Kedvencelte 9

Most olvassa 5

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

Nuwiel P>!
Tim Lebbon: Távoli csillagok

A The Mandalorian két évadának végignézése után újra feltámadt a Star Wars iránti rajongásom, és ismét elhatároztam, hogy többet olvasok, nézek és hallgatok az egyik kedvenc világommal kapcsolatban. Hogy ez meddig fog kitartani, majd eldől, de egy könyvet már elolvastam.

A Távoli csillagok jóval a Köztársaság kora előtt játszódik, és egy képregény-sorozathoz kapcsolódik, ezért el is tud szakadni az ismert világtól valamennyire, ugyanakkor bosszantóan nem magyaráz el olyan dolgokat, amik fontosak lennének a világépítéshez. Értékelések olvasgatásával, némi keresgetéssel persze kiderülnek ezek, de egy pár oldalas prológusban is elfértek volna, és akkor jobban megállna a könyv a saját lábán. Az alapképlet ettől még működik, vannak a Jedik, akik itt is fennen hangoztatják, hogy mindenkinek megvan a helye, de azért nem kevés lenézéssel tekintenek mindenkire, aki nem Jedi, és van mindenki más.

A fő konfliktusforrást a fülszöveg le is írja, habár ez csak a regény egyik felét teszi ki. A másik fele a két testvér története, ami párhuzamosan halad a jelennel, hogy aztán a végkifejletben is egyszerre érje el a két szál ugyanazt a pontot. Kettejük közül nem a főszereplő Lanoreera, hanem a testvérére, Dalienre lettem volna inkább kíváncsi, mi távolítja el az Erőtől, mi történik vele az Óvárosban, és miért lesz ez a sorsa. De az ő lefestése nagyjából kimerül abban, hogy elkanászodik, rossz útra tér ezért meg kell állítani.

Nem volt ez rossz könyv, de nem is ezt fogom elővenni, hogy néha egy-egy emlékezetesebb fejezetet fellapozzak.

Noro>!
Tim Lebbon: Távoli csillagok

Az 1990-es években szinte minden Star Wars regényt olvastam, ami megjelent magyarul (spoiler), az utóbbi 17 évben viszont gyakorlatilag semmit. Bár képregényekből azóta is művelődtem egy keveset (spoiler), most egy kihívásra kifejezetten olyan könyvet kerestem, amely nem kapcsolódik egyetlen korábbi alsorozathoz sem. Az ember azt hinné, hogy ha egy teljesen új korszakról olvas, akkor ő is tud annyit, mint bárki más, nem?
Sajnos ez a regény távolról sem áll meg olyan jól a maga lábán, mint vártam. Háttérinfók terén borzasztóan szűkszavú – például mi az a Tho Yor? Egyáltalán nem derül ki, pedig érezhetően kulcseleme a kor történelmének. Egy elszigetelt naprendszerben vagyunk, egy szál hiperhajtómű nélkül (esetleg még fel sincs találva?), de számtalan különböző fajjal összezárva. Valamikor nyilván ideköltöztek,de hogyan és miért? A rendszer egyik bolygója nagyon erős az Erőben (ezt így mondják magyarul?:), ami újabb kérdéseket vet föl: innen származik a galaxis összes jedije? És mitől olyan egyedülálló ez a világ? Hogyan lehet két hold a világos és a sötét oldal megtestesítője? Ha egy ősi mítoszban, szimbolikusan jelenne meg mindez, azt érteném, de itt minden jel szerint tény és valóság.
Szóval ez itt egy kész világ, amit valahol másutt kellett volna megismerni.
Az ősi jedik szerencsére már sokkal jobban sikerültek, érdekes ez az egyensúlyozás az Erő két oldala között. Modern változataikkal összehasonlítva néha igencsak elbizakodottak, ugyanakkor jóval nyitottabbak is a kísérletezés felé. És mivel van egy saját, Erőben dúskáló bolygójuk, a társadalmuk is jóval kiterjedtebb és kevésbé merev. A többi kultúrával való kapcsolatukban viszont már itt is megjelenik az a kettősség, ami a Régi Köztársaság korát jellemzi: egyszerre rendfenntartók és bajforrások.
A történet mindezek után meglehetősen egyszerű: egy jedi végigkalandozza a rendszert egy gonosztevő után kutatva, aki mellesleg a bátyja. És akit tulajdonképpen elég nehéz hibáztatni, hiszen melyik űropera-rajongó ne akarná megtudni, mi van odakint a galaxisban? Igazán kár, hogy nem látunk be a férfi gondolataiba, hiszen Tim Lebbonnak – önálló regényeit ismerve (spoiler) – piskóta lett volna egy negatív figura nézőpontjába helyezkedni. Ugyanígy azt kell mondjam, hogy a stílusát is jócskán lebutította (vagy az a fordító volt), mert egy Lebbon-regényben azért ennél változatosabb és szebb mondatok szoktak sorakozni.

2 hozzászólás
Lunemorte P>!
Tim Lebbon: Távoli csillagok

Ez az első Star Warsos olvasásom, bár az összes eddig megjelent filmet láttam. Nagy reményekkel kezdtem hát a regénybe…Sajnos elég nagy csalódás volt összességében, kidolgozatlan szereplők, végig sejthető sztori és jóformán a filmek koppincsa giccsel és unalommal. Kedveltem volna Dalt, de nagyon kidolgozatlanul hagyta a szerző sajnos. 1-2 helyszín kidolgozása eléggé bejött, de minden más ugyanaz, mint az eddigi sztoriknál. Minden!!!!

ftamas>!
Tim Lebbon: Távoli csillagok

Amikor elkezdtem olvasni, akkor az jutott eszembe, hogy ebbe a regénybe akár még több csillag is beleférne.
Az egyik szál kifejezetten érdekes. Egy új rendszert mutat be a Jedik őseivel. A rendszer maga is remek, ugyanis, a star wars regények többsége nem építi a világot, itt pedig van azért ötlet rendesen. Külön piros pont a Jedikért, akik ezúttal nem jók és nem rosszak, hanem a kettő közt egyensúlyoznak + szerencsére elveti azt a blődséget is, hogy a Jedik közt nincs érzelem, vagy ha van, akkor irány a sötét oldal…

A másik szál viszont a Jedivé válás útját mutatja be, ami elég unalmasra sikerült. Ezen a részen is bemutatta volna az adott világot ( ami a Jedik bolygója ), de sokkal kevésbé volt izgalmas, talán azért, mert itt az érzelmekre alapozott, amit nem sikerült jól megírni.
Az utolsó helyszín viszont kifejezetten tetszett.

Amikor a regény végleg megfogott volna elakad…
Olyan érzésem volt , hogy remekül felépít egy csomó szálat, de nem követi és fejezi be őket, hanem eltűnnek a sötétségben. A főhős erőssége az alkímia, amiből mutat is 1 kerek dolgot. A karakterek kidolgozása szintén gyenge pont. A testvérek közötti ellentétet nem sikerült érzékeltetnie.

Úgyhogy, nem nem érdemel több csillagot.

sirszalhasogato P>!
Tim Lebbon: Távoli csillagok

Többen mondták, hogy nincs meg benne a “Star Wars-érzés”, de szerintem megvan, ugyan nem 100%-ban, de annyi különböző típusú SW-könyv létezik, hogy ennyi eltérés az átlagtól még bőven megszokott. Hatásos a két idősík párhuzamos vezetése is.
Két kifogásolnivalót találtam azért: az egyik, hogy megint nem sikerült a könyvben lezárni a cselekményt (vagy legalábbis már erősen befigyelt a következő történetszál – a Válaszutak csinált még hasonlót, csak az még bosszantóbban). A másik, hogy a fordításba (a fülszöveget kivéve) nem került bele a Jedi–Je'daii megkülönböztetés, ami az univerzumban kicsit is ismerős olvasó számára okozhat némi filozófiai zavart, és én se örültem neki. Annak meg viszonylag kicsi az esélye, hogy valakinek pont ez legyen az első SW-könyve… nem?

3 hozzászólás
Kovács_Adrián>!
Tim Lebbon: Távoli csillagok

Év második könyve nálam. Nem is olyan rossz egy hónap alatt. Nálam ez haladás. Na de a lényeg a könyv, ami történetileg nem kiemelkedő, fordulatoktól mentes. Testvérek viszonyába sincs nagy fordulat. A Nagy Utazás viszont érdekes volt. Ja és az egész alapja a világ megmentése persze. Egy dolog miatt viszont a Star Wars rajongóknak érdemes elolvasnia. 25.000 évvel játszódik az eredeti trilógia előtt. Itt még egy rendszer volt benépesítve. Hiper ugrás nem volt ismert és a sithek is voltak a jedi templomokban. Valójában a keret sokkal érdekesebb volt mint maga a történet.
Egy rajongó nyugodtan olvassa el ezt a könyvet, de nagy elvárásai ne legyenek. Mindenki más, nyugodtan elkerülheti.

PAVideoStudio>!
Tim Lebbon: Távoli csillagok

Egy teljesen ismeretlen világba csöppentem, ahol a Je’daii-k mindenáron az egyensúlyra törekszenek, de a céljaik érdekében a Boganból is merítenek. Nagyon tetszett a Nagy Utazás, maga a kutatás a férfi után, de főleg a nox-i és a tython-i események. A regény előtt elolvastam a The Adventures of Lanoree Brock, Je'daii Ranger és Eruption novellákat, valamint a Force Storm első számát, így minden utalást értettem, ami a szokásos jóleső érzéssel töltött el.
Véleményem és bemutató az alábbi videóban: https://youtu.be/A1a4mfDwyNA

Véleményem további Star Wars könyvekről: http://goo.gl/XBEwd

Dominik_Blasir>!
Tim Lebbon: Távoli csillagok

Szokatlan koncepció, izgalmas ötletmorzsák, meglepő történelmi háttér, szórakoztató mitológiai alapozás – és emellett trehány megvalósítás, logikátlannak tűnő gondolkodásmód és némileg unalmas cselekmény.
Bővebben: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-03-27+…

Ebe_Endocott >!
Tim Lebbon: Távoli csillagok

Nem volt túlbonyolítva a cselekmény, de legalább nem egy szálon futott, hanem kettőn, múlt és jelen. Önmagában nem áll meg a lábán a kötet, sokkal több kérdést vet fel, mint amit megválaszol, vagy ami még jólesőn élvezhető. De nem is kell neki megállni, ez a kötet „A Jedik hajnala” multimédiás projekt része, abba nagyon is jól passzol, a képregény 0. száma mindent a helyére tesz, és nekem rendkívüli módon megtetszett ez a korai korszak. A könyv könnyed hangvételű, a poénok nem mindig jöttek ki úgy ahogy kellett volna, de azért mindenképp élvezhető. A végkifejlet meg nem úgy alakult, ahogy vártam, remélem a 2., 3. képregény kötetben tovább lesz dolgozva a hiperkapus szál.

Hippoforaccus>!
Tim Lebbon: Távoli csillagok

Az első gondolatom ahogy befejeztem ezt a könyvet: Ennyi?
A második: ENNYI B@#%G???
Na de lehiggadva: ENNYI B@#%G???
Viccet félretéve ez egy rettentően unalmas és ötlettelen történet. A főhős Lanoree és a Twi'lek Tre szóváltásain, csipkelődésein kívül semmi humoros, vagy izgalmas nem történik. Magát a történetet két részre osztja az író: egy a „jelen”-ben játszódik és egy a főhős múltjában amit számomra rettentő idegesítő módon folyamatos jelen időben és tőmondatokban írt meg, mint valami vázlatot. Mégis miért? A múltat jelen időben a jelent pedig múlt időben írni? Szó ami szó nekem ez nem tetszett.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

– Szeretne meghalni ezen különleges alkalomból? – kérdezte barátságosan.

52. oldal

PAVideoStudio>!

A Jediknek szükségük van a sötétségre és a világosságra, az árnyékra és a fényre, mert a kettő nélkül nem létezhet egyensúly. Ha a Bogan felé húzol, azt fogod érezni, hogy az Ashla túl tiszta, és túlságosan korlátoz téged. Ha az Ashla felé siklasz el, szörnyeteg mítosznak fogod látni a Bogant. Az a Jedi, aki nem egyensúlyoz a kettő között, nem Jedi. Hanem egy elvezett lélek.

Shall Mar mester, Az élet egyensúlya,
TYMU 7537

267. oldal, 16. fejezet – Távoli csillagok (Szukits, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: jedi
Lunemorte P>!

– Á, Jedik… olyan zárkózottak…

52. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jedi
Hippoforaccus>!

– Hogy érzed magad? – kérdezte Lanoree.
– Hogyan nézek ki?
– Lehánytad magad – felelte Lanoree.
– Na, hát így érzem magam – válaszolta a twi'lek.

Tirpák>!

Az élet egy kihívás, és csak az képes jóvá és naggyá válni, aki szembenéz a kihívásokkal.

47. oldal

Lunemorte P>!

– Csak dobj ki az űrbe. Sokkal jobban érezném magam.

290. oldal

Lunemorte P>!

Az Erő mindent megad nekünk, és nélküle semmik vagyunk.

138. oldal

Kapcsolódó szócikkek: az Erő
Lunemorte P>!

Hamarosan megint halottnak fognak tartani, és eltűnök innen. És akkor szabadon dolgozhatok azon, hogy beteljesítsem a sorsomat.

223. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Isaac Asimov: Második Alapítvány
James S. A. Corey: Kalibán háborúja
John Scalzi: Vének háborúja
Joe Schreiber: Maul – Vesztegzár
John Jackson Miller: Kenobi
Dan Simmons: Ílion
James Luceno: Darth Plagueis
Frederik Pohl: Átjáró
Paul S. Kemp: Hullámtörés