A ​zarándokút (Történet az első keresztes hadjáratról 1.) 10 csillagozás

Tiit Aleksejev: A zarándokút

A ​zarándokút vérbeli kalandregény, mely az első keresztes háború időszakába, a 11. század végére viszi el olvasóját. De egyúttal elmélkedés is az emberi létezésről, a szenvedésről, hűségről és hűtlenségről, szerelemről és árulásról.

Főhőse és egyben elbeszélője egy északról jött ifjú harcos, aki barátja, Dieter neve alatt Toulouse grófja hadseregének tagjaként Jeruzsálem meghódítására készül. A harcos nem tartozik senkihez és sehová – de éppen ez teszi alkalmassá arra, hogy a sors különleges szerepet juttasson számára a háború első döntő mozzanata, Antiochia meghódítása során.

A regény eseményeit az öreg, immár egy kolostor kertészeként tevékenykedő Dietertől halljuk. Miközben a szerző pontosan rekonstruálja egy keresztes háború megszervezésének és kivitelezésének mikéntjét, a narrátor meditatív látomásain és belső monológjain keresztül izgalmas bepillantást nyújt a keresztesek ideáljaiba, úgyszólván pszichológiájába is. A leginkább Mika Waltari munkáihoz… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2008

>!
Gondolat, Budapest, 2012
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636933920 · Fordította: Lengyel Tóth Krisztina

Enciklopédia 1


Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 8


Népszerű idézetek

>!
dokijano

    – Ma sörben, holnap sírban – szólalt végül Guihan. – Ilyen ez a katonaélet.

148. oldal, Hatodik fejezet - Anno Domini 1097, Anatólia (Gondolat, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: sör
>!
dokijano

Minden keresztesnek kiosztottak egy emberes korsónyi bort, Dieter szavaival ez éhgyomorra egyből a szarvunkba szállt, mint Mózesnek, így a hangulat harcias volt és emelkedett. Volt, akiből kitört a nótázás, de nem ám zsoltárt vagy más istenfélő dalt gajdolt. Dieter mellé helyezkedtem, előttem Léon lépkedett, másik oldalamon Guihan, meztelen kardja a vállán. Valaki vidáman kurjantott, és fölfelé mutatott, a fejünk fölött köröző sasra: nyilvánvaló jele volt annak, hogy Isten megint velünk van, mert Krisztus szeretett tanítványát jelképező lény jelenléte nem lehetett véletlen.

114. oldal, Negyedik fejezet - Anno Domini 1097, Konstantinápoly (Gondolat, 2012)


A sorozat következő kötete

Történet az első keresztes hadjáratról sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Umberto Eco: Baudolino
Bíró Szabolcs: Lángmarta dél
Bányai D. Ilona: A vér jogán
Bernard Cornwell: Az utolsó királyság
Bernard Cornwell: Az ördöglovas
Ken Follett: Az idők végezetéig
Allen Newman: A száműzött zsoldos
Urbánszki László: Vérszagra gyűl
Urbánszki László: A nemzetségfő
Jean M. Auel: A Barlangi Medve népe