Under ​the Frog 89% 14 csillagozás

A könyvet olvasva eszembe jutottak a nagyszüleim, akik ’56-ban voltak fiatalok. Emlékszem, nagymamám mindig ezt mondta ’56-tal kapcsolatban: „Mit törődtünk mi azzal, hogy Pesten hőbörögtek? Fiatalok voltunk, a szerelem érdekelt minket meg, hogy legyen másnapra kenyér.”
Tibor Fischer könyve azt hiszem teljesen reflektál mamámra. A politikai hatalmak jönnek-mennek, de élni mindig kell. Még a béka segge alatt is.

Fischer regénye egyszerre szórakoztató és szívfacsaró. És végig ijesztően realista. Valamilyen perverz módon oknál fogva egyszerre idézi az angol humort és a magyart is. Néha-néha olyan Hunglish is, de nem zavaróan, hanem szívet melengetően. Néha kicsit túl választékos.
És ahogy már említettem, emberi. Főleg azzal nyert meg ez a könyv, hogy nem hősi eposzi magaslatokból próbál ’56-ról beszélni, hanem a kisember szintjéről. Valahogy az egész így sokkal hihetőbb, mint a mindenféle forradalmat istenítő filmekből. Ahogyan ez a mondat is mondja: „'I learned something interesting tonight,' Gyuri recounted to Elek. 'Hungarians don't mind dictatorship, but they really hate losing a football match.” (Ma valami érdekeset tanultam – mesélte Gyuri Eleknek. – A magyaroknak nincs bajuk a diktatúrával, de nagyon nem szeretnek elveszteni egy foci meccset.)

Aki más szemszögből szeretné megismerni ’56-ot és az előzményeit, annak nagyon ajánlott ez a könyv. És annak is, aki sírva akar mulatni.

Nagyon régen volt már, hogy szinte faltam egy könyvet, hogy a metrón, a villamoson arra az egy megállóra is elővettem, mert nem bírtam ki, hogy ne olvassam. Egész egyszerűen letehetetlen, bár tömegközlekedésen vigyázni kell, mert az a fajta mű, amin önmagáról megfeledkezve hangosan hahotázik az ember. Ezzel együtt bravúros, ahogyan az egészet áthatja valami mélységes szomorúság, ami Fischer elbeszélésmódján kívül talán abból táplálkozik, hogy az ember tudja: a leírtak egytől-egyig megtörténtek, méghozzá nagyon sokakkal. Fájdalmasan vicces és megdöbbentően hiteles korrajz az 1944 és 1956 közötti Magyarországról, számomra minden történelemkönyvnél többet mondott.

I completely love it!

Nem vagyok lenyűgözve. Persze érzem én, hogy ez egy zseniális könyv, csak kicsit kiesik a komfort-zónából. Ezt a fajta humort nem tudom befogadni. Viszont az 56-os fejezetet tetszett.

Fischer végigzongorázott egy témán annak minden kliséjével együtt, egy humorral, amit mások (Örkény, Ottlik) már jobban alkalmaztak ugyanerre a témára. Tagadhatatlan, hogy van mögötte kutatómunka, összefoglalónak kitűnő, ha mást még nem olvastunk a Rákosi-korszakról. Ettől eltekintve azonban egy meglepően semmilyen szöveg, kevés új gondolat van benne.

Biztos lenyűgöződnöm kéne, de kötelező irodalom. Eleve nem lehet jó.
:— )

Najó, csak vicc volt. Nagyon tetszett :)