A ​Gógyigaleri 24 csillagozás

Tibor Fischer: A Gógyigaleri Tibor Fischer: A Gógyigaleri

A regény két hőse a kopasz és pocakos, valamint iszákos cambridge-i filozófiaprofesszor, Eddie Copporshow és a börtönből frissen szabadult félkarú rabló, a francia Hubert. Ők ketten alkotják a „gógyi galerit”, amelyik sorra rabolja ki a dél-franciaországi bankokat. Nem a meggazdagodás, hanem a siker mámora hajtja őket, és az a szándék, hogy a gépiesen robotoló és álszent világnak megmutassák a filozófia erejét.

Eredeti megjelenés éve: 1994

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Fekete sorozat Helikon

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2005
340 oldal · puhatáblás · ISBN: 9635492472 · Fordította: Széky János
>!
Helikon, Budapest, 1996
392 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632083938 · Fordította: Széky János

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

latinta P>!
Tibor Fischer: A Gógyigaleri

A könyvet olvasva elég hamar az az érzésem támadt, hogy ez az író zökkent agyú.
Mégsem vettem zokon tőle a zománcos ziccereit, és az sem zavart, amikor zetetikus főhőse kezében a závár nem állt zéró helyzetben.
Félretéve a zéket: kissé lassabban olvastam – közbejött egy csomó más dolog –, de úgy érzem, a klasszikus ókortól kezdve jó kis kalandban volt részem. Tetszett Eddie szilánkokból összeálló életképe, gyermekkori emlékei, nagyapja figurája, a nagy szerelem Zoé iránt (ez a nő is Z-betűs), valamint a szó szerint darabokból épülő Hubert.

8 hozzászólás
szep_eszter>!
Tibor Fischer: A Gógyigaleri

Nos, ebben a könyvben egy semmittevő, lusta, alkoholista, polgárpukkasztó és mihaszna Cambridge-i filozófiaprofesszor, Eddie Coffin, egy félkezű, féllábú és félszemű kisstílű bűnözővel, Huberttel összeállva sorra rabolja Franciaország bankjait. De persze nem akárhogy, ezek filozofikus bankrablások, Szókrátész vagy Rousseau modorában. Coffint persze a bankrablás sem érdekli jobban, mint Cambridge-i karrierje, mégis, akárcsak a professzori székbe csöppenéskor, itt is mindig minden jól jön ki. És majdnem elfelejtettem megemlíteni a szerencsepatkányt, Thalest.
Nem mellesleg az angol nyelvű verzióban 310 különböző Z-vel kezdődő szó található.
http://perezvonsgeometry.blogspot.com/2011/11/ze.html

Fainthoar>!
Tibor Fischer: A Gógyigaleri

Phű.
Nehéz szülés olvasás volt.
Úgy kaptam ezt a könyvet az egyik barátomtól, hogy megkérdezte, rám szakadt szabadidőmben akad-e éppen olvasnivalóm, mert ha nem – és itt kirántotta a könyvet a kocsija ülése mellől/alól –, akkor ő odaadja ezt, élete egyik legmeghatározóbb művét.
Azt mondtam, hűha. Igyekszem nem a borítóról ítélni, mert hát az bűn ronda (a galambos változat).
Úgy adom vissza neki ezt a könyvet, hogy (életemben először) pakoltam bele pár cetlit, és leírtam neki, mi jutott eszembe olvasás közben. Mindenféle érdektelen dolog igazából, például az egyik filozófia előadásunk, amire menet halálra rémített minket pár rottweiler. A cetlik mellett amúgy magamnak is írtam listát, hogy miket tudok kisilabizálni ebből az egész könyvből. Ilyesmiket írtam fel:
– ez a könyv már az elején az, ami később – ez azt jelenti, hogy az elején nagyon élveztem a fárasztó humort és brillírozó szóvicceket, aztán ebbe tört bele később a bicskám, és örültem, hogy a végére kicsit magamhoz tértem
– ez egy from pieces to pieces könyv; ezt csak kis adagokban voltam képes befogadni, ld. az első pontban leírt okokat
– érzem a könyv hatását azon az emberen, akitől kölcsönkaptam
– carpe diem, az van itt, de baromi fanyarul
– a társadalomkritika, már ha az az volt, és nem én értelmeztem félre, egész jó lett
– a fő cselekményt néha nem ismertem fel, nem kis agyműködésembe került megfejteni, melyik szál hova tartozik, de a szereplők is csak úgy előbukkantak a semmiből, aztán letűntek, én meg nem mindig tudtam feldolgozni, hogy erre jártak
– fél csillag, na, az biztos elment a két Antikrisztus Parish-ra, akiket nem kellett volna elalvás előtt megismernem
– néha eléggé nagyon hiányosnak éreztem a háttértudásomat.

Most aztán várom a magyarázatot attól a baráttól, hogy miért pont ez.

veledmindenhelyragyogo>!
Tibor Fischer: A Gógyigaleri

Könnyed, szorakoztató, pont ilyenre volt szükségem.Nem a story a lényeg, hanem a sok apró, humoros megállapítás.Szeretnék még hasonló könyveket olvasni.


Népszerű idézetek

ÁrnyékVirág>!

Úgy festett, mintha lenyelt volna egy komplett kárókatonát nyersen és tollastul.

131. oldal

latinta P>!

Egy szókratészi dialógus rosszabbik oldalán voltam.

94. oldal

ÁrnyékVirág>!

Az a baj Nietzschével – aki mellesleg egyetlen előírással sem szolgál, mi a teendő, ha az ember megbilincselve fekszik a fagyos padlón, méltatlan körülmények között –, hogy sosem lehet biztosan tudni, jópofáskodik-e vagy sem.

7. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
Gregöria_Hill>!

A legjobb barátaid azok, akiknél a legtovább tart mire rájössz, hogy nem szereted őket.

pdaniel>!

Az ember kínjaira nehéz megoldást találni, de oldószert könnyű. Nem mehetsz száz yardot úgy, hogy ne bukkannál a zimurgikus oldószerek valamelyik lelőhelyére: fűszeresre, kocsmára, szupermarketre, vendéglőre. A civilizáció nem más, mint gondosan szerkesztett gépezet az alkohol termelésére és elosztására.

csillagka>!

Odaállok a körözési plakátom mellé. „Ez én vagyok” – mondok. „Mennyit kapok, ha feladom magamat?” – mondok. „Nem érünk rá” – mondják, és mennek egy újabb fontos kávéért. És még azt állítják, hogy a börtönök vannak dugig buta népekkel.

1 hozzászólás
latinta P>!

Lehet, hogy a jóság olyasmi, mint a sasorr vagy a bozontos szemöldök.

224. oldal

7 hozzászólás
latinta P>!

A hazugsággal az a gond – még akkor is, ha az ember rosszul vagy felelőtlenül hazudik –, hogy fárasztó. Az igazság mellett az szól: nem kell túl sokat gondolkozni rajta.

18. oldal

ÁrnyékVirág>!

Nietzsche-maszkban láttunk munkához.

208. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche

Hasonló könyvek címkék alapján

Nick Hornby: Hosszú út lefelé
Terry Pratchett: Éjjeli őrjárat
Richard Osman: Az utolsó ördög
Jodi Taylor: Semmi lány
Gerald Durrell: A piknik és egyéb kalamajkák
Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
Sophie Kinsella: Csörögj rám!
Jojo Moyes: Mióta megszerettelek
Stephen Fry: Csináljunk történelmet