József ​és Putifárné 4 csillagozás

Thurzó Gábor: József és Putifárné Thurzó Gábor: József és Putifárné

„Mert ami most történt, Zinka és énközöttem, ahhoz semmi köze nem volt az akaratomnak. Rávetette magát az ágyra, a sötétben nyújtotta felém fekete trikós karját, csak hosszú ujjai világítottak. És én – tétován, még mindig bódultan a zavartól, a meztelen fürdés szégyenétől – álltam mellette, egy kisdiák. Erre lehúzott magához. Dehogy magához húzott – őserdőbe rántott, egy dzsungelbe. És akár a dzsungelbe, ide sem sütött be fény.”

>!
Magvető, Budapest, 1985
364 oldal · ISBN: 9631405397
>!
Magvető, Budapest, 1978
280 oldal · ISBN: 9632707672
>!
Magvető, Budapest, 1961
264 oldal

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Jean-Paul Sartre · Graham Greene · William Faulkner


Kedvencelte 1


Kiemelt értékelések

>!
Elsie
Thurzó Gábor: József és Putifárné

"(…) Hajnalban az elsőt leltem.
(…) Másodikat délben leltem.
(…) Harmadikat este leltem.
(…) Negyediket éjjel leltem.
Balázs Béla: Kékszakállú herceg vára

Itt pont fordítva van; a nők lelnek rá a Közöny Meursault-jára. És ebben a történetben nem József az érdekes, hanem a Putifárnék spoiler. És nincs ebben a történetben szó szerelemről, sőt, megkockáztatom, hogy szeretetről se minden esetben; Putifárnék magányosak, mindegyikőjük másféleképpen, Józsefnek csak annyi a szerepe ebben az egészben, hogy ott van. De nem csak szerelmi sztorikból áll az egész, hanem reflexiókról és reakciókról megalkuvásra és önigazolásra.

>!
gabona 
Thurzó Gábor: József és Putifárné

„Általában, mindig több a Putifárné, mint a Putifár. Csak a József, az mindig ugyanaz.”

Kamasz fiú, fiatalember, felnőtt férfi, ismét felnőtt férfi – különösebben sokat nem tudunk meg róla, de valamiért mégis mindig megtalálják a nők. Remekül indul az egész, de a második résztől kezdve akaratlanul is belassul, a vége felé már inkább altat (de még mindig elviselhető, csak hosszúra nyújtott – kissé aránytalan a részek elosztása), ráadásul a Szomszédok világára jellemző, ún. bölcsvégeket is megkapjuk az utolsó oldalakon, már csak Hidas Frigyes zenéje hiányzik a háttérből… Inkább lélektanilag érdekes és gondolatébresztő, méltatlanul hanyagolt regény. A csillagozás motivációul szolgál a jövő nemzedékének. spoiler


Népszerű idézetek

>!
Elsie

Mit akarok a holnaptól, ha a tegnapot sem ismerem?

195. oldal

>!
gabona 

A francia hölgy Bernard Buffet-re terelte a szót, egy olasz fiatalemberrel megállapodtunk abban, hogy Graham Greene túlzottan célzatos, William Faulkner unalma mögött azért van valami, Sartre bohóckodó világnézet-váltásaival kezd idegesítő lenni…

257. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Graham Greene · Jean-Paul Sartre · William Faulkner
>!
gabona

Amikor eddig eljutottam, rettenetes görcsöt éreztem, olyan fájdalmat, amit csak a test bír el, mert az mindent elbír, az agy már nem.

78. oldal

>!
gabona

Mert a halál küszöbén mindenről kiderül, hogy rászedés, csak megvesztegetés, hogy éljünk tovább, ne siessünk el hamar.

78. oldal

>!
gabona 

Én valahogyan úgy készültem fel az életre, hogy lehetőleg elkerülök minden meglepetést. Azt teszem, ami célszerű, csak abba egyezem bele, ami megfelel a természetemnek.

82. oldal

>!
gabona 

– Te még sohasem érezted – mondta igen egyszerűen –, hogy találkoztál önmagaddal?
Ezekre a meghökkentő kérdésekre – volt belőlük elég – csak komolytalanul tudtam válaszolni:
– Hogyne. Borotválkozás közben. A tükörben.
– Nem akkor! – És szinte felsírt. – Nem akkor!
– Le kéne feküdni – s indultam. Felszedtem a nyugszékekről a takarókat.
Valósággal vadul rántott maga elé:
– A tükörkép, az nem az igazi!

110. oldal

>!
gabona 

Hazafiúnak lenni – magyarázta Ivo Markevics – egy elnyomott, önállótlanságra szorított népnél, néha vadabb, nagyobb szenvedély lehet, mint az alkohol, morfium, nikotin.

121. oldal

>!
gabona 

Az a szörnyű, hogy belebújunk mindenféle szerepekbe, érzelmekbe, indulatokba, de még a tizedrészét sem ismerjük annak, amit el kell játszanunk.

75. oldal

>!
myaurelia P

– Nekem nincs sok tehetségem a boldogsághoz. Egy lámpaernyős óra Proust valamelyik kötete felett, néhány futó perc a Musée Luxembourg-ban Matice vagy Chagall képei előtt, Mozart d-moll zongoraversenye Gieseking ujjai nyomán a bécsi Grosses Konzerthausban… Ez nem sok – rám nézett ószövetségi tekintetével –, de elég egy egész életre.

68. oldal Magvető, 1978

Kapcsolódó szócikkek: Marcel Proust
>!
myaurelia P

Hát persze, nemcsak az a miénk, amit mi alkottunk, miénk az is, amit megőriztünk, megvédtünk magunknak

225. oldal Magvető, 1978


Hasonló könyvek címkék alapján

Vivien Holloway: A hóhér kötele
Bleeding Bride: Fekete Fivérek
Szabó T. Anna: Senki madara
Lakatos Levente: Feltörő ösztönök
Robin O'Wrightly: #Wetoo
Krasznahorkai László: Az utolsó farkas
Bíró Kriszta: Jozefa
Jónás Tamás: Cigányidők
A. M. Aranth: A Liliom Kora
Tóth Ákos: Postagalamb