Mostohatestvérek 143 csillagozás

Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Nem könnyű dolog mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri. Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, lélektani feszültségű regénye.

Eredeti megjelenés éve: 1956

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Pöttyös könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1986
244 oldal · ISBN: 9631144860 · Illusztrálta: Reich Károly
>!
Móra, Budapest, 1977
300 oldal · ISBN: 9631108430 · Illusztrálta: Reich Károly
>!
Móra, Budapest, 1962
254 oldal · Illusztrálta: Demjén Zsuzsa, Reich Károly

4 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

id. Örvös Lászlóné (Mária) · Teri · Lilla · Pápai Lőrincné (Bori)


Kedvencelte 9

Most olvassa 12

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

fióka P>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Ez volt a mostanában újraolvasott Thury-regények közül a legjobb, bár… Rendben, ’56-ban jelent meg, ez már nagyjából elmond mindent, ám egyszerre mérgelődök és kacagok azon, hogy a szocialista társadalmi utópia mindig milyen figurákat diktált. A burzsoá kivétel nélkül mindig sznob, hülye, gyenge (fizikailag s szellemileg egyaránt), hisztis, válogatós, melankolikus, beteges, még az is hátrányaként említhető, hogy idegen nyelveken is beszél. Szegény, hát nem sajnálatra méltó? A nép fia azonban! Pardon, a lánya, jelen esetben. Az talpraesett, egészséges, mindigvidám, mindigsegítőkész, mindigmosolygós, műveletlen, ám folyton tanulni akaró, rendkívül empatikus és egyáltalán, ő a nép. Ráadásul itt jön az összehasonlítás, ami természetesen abban a korszakban mindig a népnek kedvezett, szerencsére abból volt a több. Az már lényegtelen, hogy nem kellett volna összehasonlítani. És még nagyon sok mindent nem kellett volna. Kétségtelen azonban, hogy a könyv varázslatos (összehasonlítva más Thury-művekkel), generációk nőttek fel rajta és még mindig érdemes elolvasni – egészen sok szempontból. Ki-ki találja meg a magáét.

4 hozzászólás
Miamona>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Szorítottam a mostohatestvérekért, és bár tudni lehet mi lesz a vége, az út, ami odáig elvezet elég göröngyös, jókat lehet rajta bucskázni. Annyi bölcsesség van ezekben a talán rég elfeledett kis kincsesládákban, hogy lázasan folytatom a kutatást. Bár Fehér Klárán nem tudott túltenni, Thury Zsuzsa is szívembe lopta magát. Ha újraszülethetnék, biztos, hogy pöttyös könyv író lennék!

Bővebben: http://miamonakonyveldeje.blogspot.hu/2013/04/thury-zsu…

Emmus>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Ennek a regénynek már a címe is sokatmondó, az olvasó tudja, hogy valószínű pozitív kicsengése lesz a történetnek és ez így is van.
Már a szereplők nevei is egyfajta besorlás a társadalmi ranglétrán mint pl: mérnökné.
Ez a lélektani regény tükör a rossz beidegződéseinknek, félelmeinknek, korlátainknak és hogy mindezek hogyan hatnak a közvetlen környezetünkben élőkre és nem utolsó sorban ránk.
Nagymamáknak előszeretettel ajánlott.
A regény nem szűkölködik helytörténeti ismeretek közzétételével sem. Megismerjük a várost ahol a történet játszódik annak múltját sőtt régészeti leleteit is ez számomra nagyon egyedivé tette a regényt, mert ugyan ez nem kapcsolódik szorosan a fő történeti szálhoz, ugyanakkor az életünk része a hely ahol élünk.
Fantaszikus, kortalan regény.

icu79 P>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Elgondolkodtató, kedves kis történet. Nagyon szeretem Visegrádot, sokszor jártam már ott, emiatt is jó volt ezt a könyvet olvasni. Szépen ír Thury Zsuzsa a tájról, a természetről. Jókat nevettem Pápainé egy-egy beszólásán, talpraesett, egyszerű hozzáállásán. Nekem egy kicsit végig vontatott volt, de a végére szépen alakultak a dolgok, ahogy azt már előre látni lehetett. :)

Levenzia>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Eddig még nem olvastam ezt a pöttyöst, viszont most jó pár darab hozzám került, és gondoltam pótolni fogom. Maga a történet nem egy bonyolult, lényegében kiszámítható.Újonnan „ összerakott ” család, másfajta neveltetés, más társadalmi osztály. Gyűlölködés. Megbékülés. Kicsi dráma, és boldog végkifejlet. Az elején nekem kicsit sok volt a propaganda, de szerencsére a kötelező körök után már csak a történet és egy kis történelem volt a lényeg.

Anó>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Valaha nagy-nagy kedvencem. Most közösen olvassuk Amapolával. Nos, én végeztem is vele, hiszen az utóbbi napokban sokat kocsikáztam, s míg férjem vezetett, én a tájat néztem vagy olvastam.
Hát, bizony már elég idejét múlt politikailag ez a regény… hol van már az idő, mikor a sztahanovista Kis Domokossal felrobbant egy oxigéntartály? Amikor a régi időket visszasíró, jobb időket látott Örvösnének össze kellett szoknia a nagydarab „proliasszonnyal”, az „óriásasszony” Pápainéval? S a két fiatal mérnök, a szülők hol vannak már? Hiszen az egykori kamaszlányok, Lilla és Teri is öregasszonyok lennének már, ha léteztek egyáltalán…:)A sármőr, lányszédítő Róbert pedig öregember…
De bárhogyan is van, Thury Zsuzsa nagyon tudott mesélni! Jellemet ábrázolni, emberi kapcsolatokat érzékeltetni szintén. S az ember előtt megjelenik az 1950-es évek Visegrádja, látja a regény alakjait, meg azt a hámló vakolatú, belül mégis lakályos régi házat… és „hallgatja” és átéli a „mesét”….

2 hozzászólás
Lahara IP>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Így vagy úgy, ilyen vagy olyan okból,de Lilla akkor is némileg idegesítő, elkényeztetett, túlféltett lány. Teri sokkal inkább szeretnivalóbb. Nagyon érdekes, hogy nem csupán a lányok szemszögéből, hanem a két nagymamáéból látunk részleteket. Mennyire más, mennyire különböző nézőpontok, mennyire idegenek először egymásnak. Talán a kor számlájára legyen írva, de a két öregasszony hamarabb összeszokik, mint a két lány.

És persze, emlékeztem én, hogy volt egy visegrádi vakációs regény, de nem tudtam, melyik. Hát ez az.

XX73>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Egészen más volt a nevelés és a családi élet az ötvenes években, mint napjainkban. Például elképzelni sem tudom azt a helyzetet, hogy férjhez megyek, majd tizenéves gyerekemet és hatvanas anyámat az új férjem anyjához és tizenéves gyerekéhez kvártélyozom be egymás számára vadidegenként az esküvő délutánján. Aztán: szevasztok, jó szórakozást egymással, mi majd jövünk egy hónap múlva! Az utánfutó-különítmény viszonylag jól bírta a kiképzést, Lilla persze egy elkényeztetett kis béka, de hát miért is ne lenne az ilyen körülmények között. A kommunista erkölcsnemesítő mesékben viszont mindenkit jól megnevel a közösség, spoiler

Morn>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Jaj, hát ezt a Lillát én már korábban hogy felpofoztam volna! Az rögtön segített volna az érzékeny lelkecskéje helyrebillentésén. Meg imádom Bori nénit! Olyan igazi nagymamás jelenség. :)

obietero P>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Retrócuki

Tipikus kommunista irodalom annak minden bájával együtt. Nagyon szeretem a régi ifjúsági történeteket még akkor is, ha tele vannak propagandával vagy erőltetett tanításokkal. Jó volt megint kicsit nosztalgiázni, bár konkrét emlékem nincs a rendszerváltás előtti időkről, de volt szerencsém már pár hasonló regényhez. Remélem, hogy időtállók ezek annyira, hogy akár a lányomnak is a kezébe nyomhatok majd egy ilyet, bár félek, hogy eléggé eljárt már felettük az idő.


Népszerű idézetek

Miamona>!

Az ifjúság tele van élménnyel. Annyi van belőle, oly vad iramban követi egyik a másikat, hogy az agysejtek éppen csak befogadják azokat, ahogy jönnek nagy összevisszaságban. Azután eljön az idő, úgy hatvan esztendőn túl, mikor az összegyűjtött élményből emlék lesz, s az ember, hiszen egyre több szabad idővel rendelkezik, most már szépen, módszeresen rendet teremt a zűrzavarban. Az idő közben megtisztítja, fényesre csiszolja a hajdani élményeket; egyik összezsugorodik, másikat váratlan jelentőséggel ruházzák fel az évek – így kerül minden a maga helyére.

Miamona>!

(…) csodálatos, hogy mennyit tud elviselni az ember, csodálatos…

psn>!

Nekem te… közelebb állsz hozzám mindenkinél, mindenestül! Ha kimondasz valamit, mintha a magam gondolata volna… Te vagy nekem… te vagy…

Miamona>!

(…) az ember olyan, amilyennek a természet megalkotta, kár azon töprenkedni. Vannak változtathatatlan tények, megmásíthatatlan események, s csak a bolond ember lamentál, hogy ennek így vagy amúgy kellett volna történnie – így gondolkozott pápai Lőrincné.

Miamona>!

– Hiszen ha az én unokámnak volna efféle érzékeny idegrendszere, tudom, mivel kúrálnám.
– Mivel?
– Egy jót húznék a hátuljára.

Kapcsolódó szócikkek: Pápai Lőrincné (Bori)
tmezo P>!

A pesti telefon kissé felbolygatta a házirendet. Ebéd után mindkét asszony, szokás szerint, elvonult, hogy a hűs szobában egy félórácskát pihenjen. Míg máskor csak estefelé mutatkoztak, oly hosszúra nyúlt a félórácska, most öt perc elteltével nyílt az egyik, majd a másik ajtó, s a verandán összetalálkoztak.
– Tudja isten – mondta a mérnökné –, cseppet sem vagyok álmos. Felizgatott az a telefon.
– Maga mindenért izgatódik, Mária – mondta Pápai Lőrincné. – Mire jó az?
– Hát maga miért nem alszik?
– Én? Nem vagyok én délutáni alvó.
– Nem hát! Hallom én mindennap, hogy nem alszik.
– Horkolni szoktam?
– De még milyen jóízűen!

180. oldal

Cheril>!

Ebben a korban rohamosan kopik már a szerkezet, romlik a hallás, a
látás, az ember hol a derekát fájlalja, hol a lábát, de legtöbbször mind a
kettőt. Odabent, a test belsejében valami pusztít, alattomosan és
kérlelhetetlenül, rettenetes ez.

Cheril>!

– Nem! – Örvös László tiltakozón felemelte a kezét, és kiáltott: – Nem!
Nekem te… közelebb állsz hozzám mindenkinél, mindenestül! Ha kimondasz
valamit, mintha a magam gondolata volna… Te vagy nekem… te vagy…
Mély megindultságában nem tudta folytatni, de Eszti megértette. És ha
Pápai Eszti nem is volt érzelmes lélek, magában befejezte a szakadozott
mondatot: „Nekem is te… a fejed formája, a kezed, a suta mozdulataid, amit
mondasz és amit gondolsz, minden ismerős, mintha együtt jártunk volna a
fóti iskolába, és jó, nagyon jó veled lenni.”

Emmus>!

– Szóval megérkeztünk – fejezte be Róbert Visegrád történelmi és közelmúltjával foglalkozó szakszerű előadását, s gizgazos falusi udvarra tessékelte Terit.

95. oldal

Miamona>!

Anya meg sem értené, mert furcsa az egész… hogy ő annyira gyűlöli Lillát, mint senkit a világon, és persze az is furcsa, hogy gondolatban azért örökösen Lillával foglalkozik, ezt-amazt elmesélne neki, és valahogy más volna a fürdés meg a kirándulás Lillával, annak ellenére, hogy gyűlöli.

176. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Teri

Hasonló könyvek címkék alapján

L. M. Montgomery: A Mesélő Lány
Z. Tábori Piroska: Új utak
Kertész Erzsébet: Gyönyörű nyár
Altay Margit: Az ötösfogat
Altay Margit: Erzsébet férjhez megy
Altay Margit: Rózsaszínű felhők
L. M. Montgomery: Anne családja körében
L. M. Montgomery: Szerelmek
Altay Margit: A kis hercegnő
Altay Margit: Az amerikai leány