Az ​elsikkasztott ország 7 csillagozás

Thürmer Gyula: Az elsikkasztott ország Thürmer Gyula: Az elsikkasztott ország

Mi volt Kádár János politikai végrendelete? Megmenthető lett volna a magyar szocializmus? Kik és hogyan csinálták igazából a rendszerváltást? Kik valójában Magyarország mai urai? Thürmer Gyula könyve minderre választ ad.

>!
Korona, Budapest, 2009
286 oldal · ISBN: 9789639589636

Enciklopédia 5


Kedvencelte 1

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Thürmer Gyula: Az elsikkasztott ország

Megvásároltam, amikor megpillantottam a Könyvudvarban Thürmer Gyula könyvét. Nem azért, mert potom áron jutottam hozzá – valószínűleg az utánnyomás mértéke lehetett túlzott –, hanem azért, mert a Fazekasban két osztállyal fölöttem járt, s a rendszerváltás előtti 15 évben belülről láthatta a rendszer lényegét, s kíváncsi voltam információira és gondolataira, mert végül is ő volt az egyetlen következetes politikus, aki a „gengszterváltás” óta makacsul kitartott akkori elvei és nézetei mellett.
Nem csalódtam. Jó tollal és láthatóan belső információkkal, de számomra érzékelhetően objektív módon írja le a történéseket a gyermek- és ifjúkorán túl akkortól is, miután bekerült a Külügyminisztériumba, ill. a pártközpontba, s tolmácsként az első titkár mellett dolgozhatott. Nagyon fontos tapasztalatok az övéi, közelről látja a történéseket, szándékokat, nemritkán a gáncsoskodást. Hitelesen örökíti meg Kádár és Grósz vívódásait is.
Minden tiszteletem Thürmer Gyuláé, bár tudom, hogy céljai igazak, tisztességesek, de törekvései a XXI. századi társadalmi-gazdasági viszonyok közt – szerintem – már nem korszerűek. Szerintem ezért nem sikerült a Munkáspártnak bejutnia a Parlamentbe, azaz elérnie az 5%-os határt, s támogatottsága is az idő múlásával bekövetkezett nemzedékváltás miatt minimálisra csökkent.
A közelmúlt történetének megismeréséhez ez avörös szemüvegen keresztüli életrajzi ihletésű társadalomrajz jól használható.

mohapapa I>!
Thürmer Gyula: Az elsikkasztott ország

Hosszú évekig erősen értetlenkedtem a rendszerváltás utáni években, ahogy Thürmer sürgött-forgott, és nyomatta tovább: az MSZMP-t., Munkáspárt álnéven. Komolyan gondolja? Valami tréfa az egész? Kinek kell ez? Ki ez a nevetséges figura? Hja, Kádár titkára volt… Eh, akkor komolyan gondolja!

Aztán ilyen-olyan megnyilatkozásait hallva, felfigyeltem arra, hogy nem mond más, mint amit sok dologról magam is gondolok.

Leszögezem: már csak a világnézeti eltérés okán sem leszek Thürmerrel soha egy plattformon ideológiai kérdésekben. A kommunizmus kísérletét, a „megvalósult” szocializmus kegyetlenségét megvetem, utálom, és úgy gondolom, hogy aki fenntartója volt az elmúlt rendszernek, annak a maiban nem lenne szabad vezető szerepet betöltenie (ahogyan sok volt szocialista országban erre törvényt is hoztak).

De Thürmer könyve érdekes könyv! Természetesen másképpen értékeli Kádárt, mint ahogyan a mai közgondolkodás jó réssze (bár 2018 már ebben sem vagyok biztos), de legyyen neki! Legalább az ’56-’57-es megtorlásoktól ő is elhatárolódik.

Ami miatt igencsak érdemes elovasni a könyvét: bal oldalról világít rá arra, hogy bizony esélyes, igencsak esélyes, hogy volt egy rózsadombi paktum, s hogy a mai MSZP tagjai fölöttébb tudatosan váltak egyik pillanatról a másikra, a csodálatos „politikai Photoshop” (T. Gy. szófordulata) hatására európai demokratává és az ország kielégíthetetlen étvágyú rablóivá.

Thürmer egyik legmulatságosabb megállapítása, hogy döbbenten tapsztalta 2009-ben, hogy a magyar nemzet jövőjét illetően kikkel került egy plattformra. Nos, azokkal, akik azt állítják, hogy az ország kétharmada úgy gondolkodik, mint ők, csak még nem tudnak róla (nem, nem a Fideszre gondolt!): a Jobikkal. A könyv 2009-ben jelent meg.

Traclon>!
Thürmer Gyula: Az elsikkasztott ország

Nem rossz könyv, sőt, kimondottan jól megírt, ámbár bizonyos szempontból kicsit csalódást jelentett, ugyanis én a cím és a fülszöveg alapján azt vártam, hogy többet fog írni a jelenlegi politikai elit leleplezéséről, az elmúlt 20 évről, annak disznóságairól, a privatizációról, a nagyobb pártokról, az MSZP vezető kádereinek sötét titkairól, viselkedéséről – mindarról, hogyan rabolták le a nemzet megmaradt vagyonát és hogyan kótyavetyéltek el mindenünket. Ehhez képest erről mindössze a könyv utolsó, egyébként rövid (kb. 30 oldalt kitevő) fejezete szól, az is csak nagyon dióhéjban. A többi mind a kommunizmus utolsó éveit, agóniáját, széthullását, elárulását valamint Thürmernek az ez ellen vívott harcát írja le. Leginkább a Kádár-korszak iránti nosztalgiázásra vágyóknak ajánlott.

Erdész>!
Thürmer Gyula: Az elsikkasztott ország

Előttem szólókhoz csatlakozván, az a véleményem, hogy érdemes lenne mindenkinek elolvasnia. Már csak azért is, hogy okuljunk belőle. Mert nem kis valóságtartalommal bír.


Népszerű idézetek

Bla IP>!

(Péter János) A közismerten udvarias és művelt (külügy)miniszter egyszer meg akarta feddni néhány beosztottját, akik egy fogadáson túlzottan is kivették részüket a földi javak élvezetéből."Tudják mi a különbség a ló és a diplomata között? – fordult hozzájuk… Mindketten állva esznek és isznak, de a ló tudja a mértéket."

28. oldal

Bla IP>!

Krjucskov átadja a Nagy Imre dokumentumokat(Grósz Károlynak). Közvetlenül az derül ki, hogy az 1930-as években Nagy Imre Vologya álnéven a szovjet belügyi szervek ügynöke volt. Nem ő felelős ugyan a magyar emigráció számos tagjának haláláért, de feljelentései jó alapot szolgáltatnak a halálos ítéletekhez…

156. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Grósz Károly · Nagy Imre
25 hozzászólás
Bla IP>!

Pozsgai 1988 májusában az MSZMP vezetésén belüli nacionalista-revizionista szárny vezető alakjaként bekerül a vezetésbe. Megtalálja a külföldi támogatókat is. Az amerikai szenátus tagjainak felvázolja: ő nem elégszik meg a gazdasági reformmal, a poltikai rendszert is ki kell cserélni. Az amerikaiak melléállnak. A Hazafias népfronton keresztül segíti a Soros Alapítvány beépülését a magyar társadalomba, amelynek fő célja az értelmiségi és politikai elit megdolgozása, rendszerváltó új személyiségek kinevelése.

136. oldal

Bla IP>!

Gorbacsov szóba hozza Pozsgay 1989 január végi bejelentését 1956 átértékeléséről és világosan megmondja: „Pozsgay kijelentésében vannak szélsőségek. Az események…eljutottak az ellenforradalomig.” Gorbacsov azt is tudja, hogy Németh(miklós) ebben a csatában nem áll Pozsgay mellé. Németh szerint nem lehet egyszavas értékeléseket adni. Az események elején lehet népfelkelésről beszélni, de a vége már ellenforradalom. Gorbacsovnak ennyi elég…

141. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Benkő László: Ország születik
Vona-Szabó Kriszta: Idáig jutottunk
Benkő László: A másik ösvény
Lakatos Levente: Simlis
Baranyi Tibor Imre: Hagyomány és magyarság
Romsics Ignác: Erdély elvesztése – 1918–1947
Dancs Imre: A Programozó
Székely Júlia (szerk.): Jeti válasz
Jókai Mór: Az én életem regénye
Domokos Endre János: Iránytű I.