A görög történetírás legnagyobb alakjának nyolc könyvből álló műve a peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) lefolyását Kr. e. 410-ig ismerteti. Az eseményeket saját kutatásai segítségével rekonstruálta, s munkájához írott forrásokat is felhasznált. A leírás folyamatába szónoklatokat illesztett, hogy megvilágítsa a szereplők cselekedeteinek, a politikai döntéseknek az okait, kifejezve személyes értelmezését mindannak okairól, ami bekövetkezett. A könyv egyik legdrámaibb s a szofisztikus vitairodalom magaslataira emelkedő jelenete a kicsiny Mélosz szigetét körülzáró athéniak és az erőszaknak nem engedő mélosziak párbeszéde, amely a nagyhatalmak és a kisállamok örök és – a kicsikre nézve többnyire végzetes – konfliktusának legjobb összefoglalása az egész ókori irodalomban.
A peloponnészoszi háború 23 csillagozás
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Sapientia Humana Osiris · Clio klasszikus történetírók Európa
Enciklopédia 21
Szereplők népszerűség szerint
Alkibiadész · Periklész · Braszidasz · Nikiasz
Kedvencelte 5
Most olvassa 5
Várólistára tette 41
Kívánságlistára tette 51
Kölcsönkérné 3
Kiemelt értékelések
Hamvas Béla 126. születésnapjára, szeretettel.
Thuküdidész attól jó, hogy a figurái élnek. Nem papírból vannak, sem pedig márványból, de még csak nem is puszta hadvezetői szellemből. Akár parancsnokok, akár kiskatonák, ők éhesek, fáradtak, szoronganak, lelkesednek, még pisilnek is (illetve azt pont nem, arról tesz a vesebetegség), frászt kapnak egy holdfogyatkozástól, de azért nem bírnak otthon megmaradni a fenekükön, és adott esetben a saját jól felfogott érdekeik ellen cselekszenek pusztán azért, mert nehogy már a másiknak legyen igaza. Hát nem sokat változott az emberiség pár ezer év alatt.
Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2023/03/23/eleven_ath…
Jó volt felismerni a történelmi tanulmányaimból már megismert részleteket. Nekem valahogy jobban tetszett ez a könyv, mint Hérodotosz munkája, talán azért, mert tárgyilagosabbnak éreztem, ami viszont nem ment az élvezhetőség rovására. Ugyan Thuküdidész azt írja, hogy nem lesz olyan olvasmányos a könyve, mint Hérodotoszé, úgy gondolom, hogy ebben nincs igaza. Érezhető, hogy legfőképpen a történeti hitelességre törekszik, még a beszédek esetében is. Egy fordulatos, izgalmas háború történetét olvashatjuk mintegy hatszáz oldalon keresztül – és sokan ennek megtörténtéről sem hallottak még.
Azért kicsit gáz, hogy „a nagy görögök” milyen kicsinyes, szánalmas módon tudtak „árulkodni”:
Népszerű idézetek
Ítéletüket inkább elvakult vágyaikra s nem a józan körültekintésre alapozták, ugyanis az emberek általában szívesen átengedik magukat meggondolatlan vágyaiknak, azt pedig, ami nem kellemes, önkényes érveléssel elhárítják maguktól.
326. oldal, Negyedik könyv (Osiris, 2006)
S ha ti azt válaszoljátok, hogy nem fogadjátok el ajánlatunkat, de mint barátaink, szeretnétek, ha a visszautasításból nem származna károtok, s a felkínált függetlenséget sem tartjátok veszélytelennek, s ezt jog szerint olyanoknak kellene felajánlani, akik képesek is annak elfogadására, de senkit sem szabad rákényszeríteni, akkor én tanúnak hívom e föld isteneit és héroszait, hogy jó szándékkal érkeztem, de nem nyertem meghallgatást. S ha földeteket végigdúlva próbállak majd kényszeríteni, azt sem tartom majd jogtalanságnak, hiszen erre két méltányos ok is kényszerít. Egyrészt az, hogy a lakedaimóniakat, ha ti minden jóindulatuk ellenére sem akartok hozzájuk csatlakozni, ne érje kár a ti Athénnak fizetett adótok miatt, másrészt pedig, hogy a helléneket se akadályozzátok meg a szolgaság lerázásában. Hiszen különben nem volna semmi értelme, hogy így tegyünk, s nekünk, lakedaimóniaknak, nem is volna jogunk senkit akarata ellenére felszabadítani, ha ezt nem egy nagy, közös érdek parancsolná. Mi nem uralomra törünk, hanem inkább mások uralmát akarjuk megtörni, s a többséggel szemben követnénk el jogtalanságot, ha miközben mindenki számára ki akarjuk vívni a függetlenséget, elnéznénk, hogy ti nekünk ellenszegüljetek.
314. oldal, Negyedik könyv (Osiris, 2006)
[…] nehéz a beszédben a helyes mértéket megtartani olyan esetben, mikor alig lehetséges az embereknek az igazságról való véleményét szilárdan megalapozni. Hiszen könnyen megeshet, hogy a tárggyal ismerős és jóindulatú hallgatónak az lesz a véleménye, hogy kevesebb hangzott el ahhoz képest, amit ő óhajtott és tudott, a kevésbé tájékozott viszont, ha olyasmit hall, ami az ő képességeit felülmúlja, azt, már csak irigységből is, túlzásnak tartja. Mert csak addig tudjuk elviselni a másról elhangzott magasztalást, amíg ki-ki meg van győződve róla, hogy ő is képes annak a véghezvitelére, amiről hallott, de ami ezen felül van, azt irigységből azonnal kétségbe vonja.
135. oldal, Második könyv (Osiris, 2006)
Ezt a könyvet itt említik
- Eric Weiner: A zsenialitás földrajza
- P. G. Wodehouse: Mike és Psmith
- Philip Matyszak: Antik Athén napi öt drachmából
Hasonló könyvek címkék alapján
- Polübiosz: Polübiosz történeti könyvei I-II. ·
Összehasonlítás - Cornelius Nepos: Híres férfiak ·
Összehasonlítás - Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem 91% ·
Összehasonlítás - Németh György: Görög-római szöveggyűjtemény 86% ·
Összehasonlítás - Kritiasz – Xenophón: A Lakedaimoniak állama / A Lakedaimoniak állama ·
Összehasonlítás - Titus Livius: A római nép története a város alapításától 96% ·
Összehasonlítás - Myke Cole: Legio a phalanx ellen 92% ·
Összehasonlítás - Arisztophanész: Nőuralom ·
Összehasonlítás - Démoszthenész: Démoszthenész philippikái ·
Összehasonlítás - Titus Livius: Róma története a Város alapításától (I-XX. könyv) ·
Összehasonlítás