Thorstein Veblen a századforduló társadalomtudományának egyik legérdekesebb s mindmáig legaktuálisabb alakja. „Az üzleti vállalkozás elmélete” című, magyarul is megjelent könyve alapján nálunk elsősorban közgazdászként tartják számon. Pedig Veblent nem annyira a gazdasági folyamatok immanens összefüggései foglalkoztatták, mint inkább azok az új szociológiai problémák, amelyeket kora észak-amerikai társadalmának a fejlődése hozott felszínre.
A Kiadó célja, hogy Veblent mint szociológust mutassa be. Ezért a kötet teljes egészében tartalmazza „A dologtalan osztály elméletét”, Veblen legjelentősebb művét, melyet 1899-ben írt, és azóta már klasszikus munkává érett. Ezen kívül rövid részeket közöl a kötet „A felsőoktatás Amerikában”, valamint „A mérnökök és az árrendszer” című tanulmányból.
A dologtalan osztály elméletében Veblen a felső tízezer fogyasztói viselkedéséről, ízléséről, a kultúrával szembeni ellenséges magatartásáról és státuszszimbólumokkal körülvett… (tovább)
Thorstein Veblen a századforduló társadalomtudományának egyik legérdekesebb s mindmáig legaktuálisabb alakja. „Az üzleti vállalkozás elmélete” című, magyarul is megjelent könyve alapján nálunk elsősorban közgazdászként tartják számon. Pedig Veblent nem annyira a gazdasági folyamatok immanens összefüggései foglalkoztatták, mint inkább azok az új szociológiai problémák, amelyeket kora észak-amerikai társadalmának a fejlődése hozott felszínre.
A Kiadó célja, hogy Veblent mint szociológust mutassa be. Ezért a kötet teljes egészében tartalmazza „A dologtalan osztály elméletét”, Veblen legjelentősebb művét, melyet 1899-ben írt, és azóta már klasszikus munkává érett. Ezen kívül rövid részeket közöl a kötet „A felsőoktatás Amerikában”, valamint „A mérnökök és az árrendszer” című tanulmányból.
A dologtalan osztály elméletében Veblen a felső tízezer fogyasztói viselkedéséről, ízléséről, a kultúrával szembeni ellenséges magatartásáról és státuszszimbólumokkal körülvett életéről ír; felfedezve olyan jelenségeket, amelyek a 20. század közepén váltak igazán jelentőssé.
„A felsőoktatás Amerikában” című tanulmányrészletben Veblen saját tapasztalati alapján írja le a felsőoktatás lényegét, szerepét a század eleji Amerikában. „A mérnökök és az árrendszer” című munka (1921) egy új társadalmi csoportot, a mérnökök, a közgazdászok és a tervezők rétegét mutatja be. Úgy véljük: a három mű együttesen méltóképp reprezentálja a szociológus Veblent a magyar olvasó számára.
