Szent ​Lajos király hídja / Mennyei ügyekben utazom / Caesar 16 csillagozás

Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja / Mennyei ügyekben utazom / Caesar

Olaszországi élményeiből táplálkozik első könyve, az 1925-ben megjelent Kabal. Ezt követte 1927-ben a Szent Lajos király hídja, amely írója nevét megismertette nemcsak Amerikával, de az egész világgal. 1930-ban jelent meg Az andorszi leány c. kisregénye, 1935-ben a szűk látókörű bigott amerikai kispolgár szellemes karikatúrája, a Mennyei ügyekben utazom. 1938-ban mutatták be azóta ugyancsak világhírűvé lett színművét, A mi kis városunkat, 1942-ben a Hosszú út című drámáját. 1948-ban jelent meg Wilder Caesar című könyve, ez a tudatosan modernizált történelmi regény, amely ízig-vérig mai embereket ábrázol a korhű Róma keretében.

Eredeti cím: The Bridge of San Luis Rey / Heaven's my Destination / The Ides of March

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Világirodalom Remekei Európa

>!
Európa, Budapest, 1970

Kedvencelte 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

chamichaze>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja / Mennyei ügyekben utazom / Caesar

Ez jó volt. A Szent Lajos király hídja miatt kezdtem el olvasni a könyvet, (anno láttam az impozáns szereposztással készült filmet),de az ment a legnehezebben. Pedig érdekes a téma, a világ, ahol játszódik és a karakterek is, de most mégsem állt össze. A Mennyei ügyekben utazomról azt hittem, sokkal szarkasztikusabb lesz, de főleg szomorú volt. Sok tekintetben hasonlított az Arrowsmithre, amit nemrég olvastam. A legjobban a Caesar tetszett, pedig attól tartottam a legjobban. Ez a levél regény forma is jó volt. Caesar utolsó éveiről tudósítanak a levelek némi költői szabadsággal a történelmi hűség rovására, de nagyon emberi.

KoF>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja / Mennyei ügyekben utazom / Caesar

A Szent Lajos király hídja remek volt, a többit bevallom nem tudtam elolvasni :S szégyen-gyalázat :)

padamak>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja / Mennyei ügyekben utazom / Caesar

Az író hat regénye közül ezt a hármat egybefűzve találtam a könyvtárban. A szerkesztők sorrendje szerint olvastam el. A többi háromra – és még számos színművére – mostani tapasztalatom alapján nem fogok időt szánni…
Szent Lajos király hídja – Wass Albert: Elvész a nyom c. regényének egyik moly-értékelésében leltem ezt a címet, mint ami nagyon hasonlít, esetleg alapötletet is adott Wassnak. (Ez 1927-es, az 1952-es) Nem kötött le annyira ennek az öt embernek a beteljesedett sorsa, bár nyilván érdekes a közös tragédiájuk miatt fölvetett kérdés: ennyit kellett élniük? A válasz pedig érdekes módon nem az elvégzett munkák, hanem a kialakított kapcsolatok fényében tárul elénk. A híd meg egyszerűen, sőt természetszerűen szakadhat is le… (2012.11.01. 21:11 – 11.09. 01:15)
Mennyei ügyekben utazom – Ezt a regényt a vallásszociológia tanárunk ajánlotta érdekességként. Nekem nem tetszett. Gunyoros, lenéző, elvetendő módon ábrázol egy szélsőséges gondolkodású, magát vallásosnak beállító hebehurgyát. Szerintem az író csalódott a keresztyénekben… (2012.11.10. 22:00 – 11.15. 15:10)
Caesar – Igen érdekes módon foglalta össze a Kr.e. 45-44 idején, a római magas körökben zajlódott eseményeket. Négy könyvbe csoportosította a dokumentumszerű levelezéseket, és ezek alapján mutatja be a résztvevők jellemét, beállítódását, és Caesar vezetői magatartását, vívódásait. De nem csak érdekes, hanem tanulságos is. (2012.11.13. 17:10 – 11.22. 23:46)


Népszerű idézetek

padamak>!

Brush levette kezét az arcáról, és ránézett.
– Hát az elv nem fontosabb, mint az ember, aki az elv szerint él? – kérdezte.
– Senki sem elég erős ahhoz, hogy úgy éljen, ahogy azt a törvények előírják – szólt Lottie, és komolyságába már kis mosolygás is vegyült.

241. oldal - _Mennyei ügyekben utazom_ - Tizenkettedik fejezet (Európa Könyvkiadó, 1970)

padamak>!

Végül azt kérded, drága Pompeiám: Hát nekünk már nem lesz élvezetünk ebben az életben? Kérlek, ne tedd föl ezt a kérdést könnyelműen. Elkerülhetetlen, hogy az asszonyok ne csak férjükhöz, hanem helyzetéhez is feleségül menjenek. Az enyém nem nyújt annyi üres órát és szabadságot, mint sokaké, helyzeted mégis olyan, hogy azt sok asszony irigyli. Minden lehetőt megteszek, hogy többféle szórakozásban legyen részed, de a helyzet nem könnyen változtatható meg.

289. oldal - _Caesar_ - Első könyv, XI. Caesar Pompeiának (Európa Könyvkiadó, 1970)

padamak>!

A fenyegetés olyan fegyver, amely a hatalom emberének keze ügyébe esik. Én ritkán alkalmazom. De fölmerülnek esetek, amikor a hatalommal bíró tudatában van annak, hogy egy gyermek vagy egy gonosztevő hibás viselkedését nem változtathatja meg semmi, sem észérvek, sem a könyörület említése. Ha a fenyegetés nem használ, büntetésnek kell követnie.

346. oldal - _Caesar_ - Második könyv, XXXV. Caesar Clodiának (Európa Könyvkiadó, 1970)

1 hozzászólás
padamak>!

… nagy megnyugvás tudni, hogy aki szeret bennünket, eléggé szeret, s vállalja a felelősséget érte, hogy azt, ami szabad, s azt, ami nem, kijelölje számunkra.

393. oldal - _Caesar_ - Harmadik könyv, LIII. Cytheris Lucius Mamilius Turrinusnak, Capri szigetére (Európa Könyvkiadó, 1970)

1 hozzászólás
padamak>!

Mennyire illik az asszonyhoz a csönd; nem az a csönd, amely távollét, üresség – bár ez is elég ritka –; az a csönd, amely csupa figyelés.

405. oldal - _Caesar_ - Negyedik könyv, LIX-B. Caesar naplója. Levél Lucius Mamilius Turrinusnak Capriba. (Európa Könyvkiadó, 1970)

Pernilla>!

Most kiment a verőfényre, s leült a kút egyik lépcsőjére. Figyelte a rokkantak kis körmenetét, mely lassan mozgott a kertekben. Figyelt három varjat, mely ide-oda keringett az égboltozaton. A kútnál játszó gyermekek egy pillanatig rámeredtek, majd ijedten rebbentek el, de egy láma (egy hölgy hosszú nyakkal és édes, együgyű szemekkel, aki üggyel-bajjal viselte prémtől súlyos köpenyét, s finoman lépdegélt a végeérhetetlen lépcsősoron) odajött hozzá, és feléje nyújtotta hasított bársonyorrát, hogy megsimogassa. A láma mélyen érdeklődik a körötte levő emberi lények iránt, szereti elhitetni, hogy ő is emberi lény, beleártja magát a beszélgetésükbe, mintha egyszerre megszólalhatna, s valami halvány, de reménykeltő megjegyzést tehetne. Doña Maríát azonnal egy csoport ilyen nővér vette körül, akik már majdnem azt is megkérdezték, miért csattintotta össze úgy a kezét, s mennyibe került fátyolának egy rőfje.

29. oldal, Szent Lajos király hídja, Második rész - Montemayor márkiné és Pepita (Európa 1970)

padamak>!

Carberry bíró nehezen nyögte ki a szavakat:
– … Az emberek bizony meglehetősen buták… Nincs értelme sértegetni őket. Fokozatosan kell haladni. Érted, mire gondolok?
– Nem – rebbent rá Brush szeme értetlenül.
– A legtöbb ember nem szereti az eszméket…

217. oldal - _Mennyei ügyekben utazom_ - Tizedik fejezet (Európa Könyvkiadó, 1970)

padamak>!

– Szóval élete nagy eszményeit egy izgatószerekkel telített tizenhat éves kislánytól vette át.
Brush nem válaszolt.

227. oldal - _Mennyei ügyekben utazom_ - Tizenegyedik fejezet (Európa Könyvkiadó, 1970)

padamak>!

Biztos vagyok-e benne, hogy létünk mögött nincs értelem, sem semmiféle titok a mindenségben valahol? Azt hiszem, igen. Milyen öröm, milyen megkönnyebbedés volna, ha ezt teljes meggyőződéssel jelenthetnénk ki. Ha így volna, örökké akarnék élni. Milyen rettenetes és dicsőséges az ember szerepe, valóban, ha vezetés és vigasz nélkül a maga zsigereiből kell létéhez értelmet teremteni, s előírni élete szabályait.

280. oldal - _Caesar_ - Első könyv, VIII. Caesar naplója. Levél Lucius Mamilius Turrinusnak (Európa Könyvkiadó, 1970)

Pernilla>!

Esteban arccal a padlóra esett.
– Egyedül vagyok, egyedül, egyedül – kiáltotta.
A kapitány csak állt-állt, egyenesen, nagy, nyílt, ráncos arcával, melyet elszürkített a fájdalom. Ő most a saját régi óráit élte át újra. Csak a tenger csodáiról tudott beszélni, különben nehéz helyen állott nála a szó, de vannak pillanatok, amikor nagy bátorság kell ahhoz, hogy közhelyeket mondjunk.

52. oldal, Szent Lajos király hídja, Harmadik rész - Esteban (Európa 1970)


Hasonló könyvek címkék alapján

Jack London: Tengeri farkas
Kathryn Stockett: A Segítség
Stephen King: A halálsoron
Lorenzo Carcaterra: Pokoli lecke
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Kristin Hannah: Fülemüle
Békés Pál: Csikágó
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part / A három testőr Afrikában
Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
John Steinbeck: Kék öböl / Szerelem csütörtök / Égi Mező