Szent ​Lajos király hídja 144 csillagozás

Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Thornton Wilder (1897-1975) amerikai írót Kosztolányi Dezső fedezte fel a magyar közönség számára. Remekműként köszöntötte a Szent Lajos király hídját – „olyan alkotás, írta, mely … érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny” –, és tisztelete jeléül menten le is fordította a regényt, a szeretet apoteózisát. „Péntek délben, 1714. július 20-án Peru legszebbik hídja leszakadt, s öten, akik éppen átmenőben voltak, a mélységbe zuhantak” – ez a katasztrófa a regény kerete, és Wilder az öt szerencsétlenül járt személy életét teszi vizsgálata tárgyául: azt feszegeti, vajon véletlen volt-e, hogy épp őket és épp akkor érte a végzetes szerencsétlenség – vagy isteni rendelés.

Eredeti mű: Thornton Wilder: The Bridge of San Luis Rey

Eredeti megjelenés éve: 1927

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2006
136 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630780577 · Fordította: Kosztolányi Dezső
>!
Európa, Budapest, 2002
130 oldal · ISBN: 9630772779 · Fordította: Kosztolányi Dezső
>!
Édesvíz, Budapest, 1997
142 oldal · ISBN: 9635281668 · Fordította: Kosztolányi Dezső

5 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 18

Most olvassa 7

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Chöpp P
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Elképesztett a bámulatosan összerakott sorsok láncolata. Éreztem, hogy minden mindennel összefügg. Sorsaink szálai összefonódnak és egymással teljesednek ki. Egy ember története nem csak egy emberé, hanem mindenkié, akivel kapcsolatba kerül. Legfőképpen azok az összefonódások meghatározók, amelyek sokszor erősebbek a szeretet által.

1 hozzászólás
>!
Eva62
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Öt sors. Öt magányos, fájdalommal vagy betegséggel terhelt ember. Öt lépés az újabb, másmilyen élet felé…..és a végzet közbeszól.
Elgondolkodtató. Szomorú.

>!
Joditti
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Elolvastam a könyvet és nem értettem spoiler. Meg kellett néznem hozzá a filmet is, hogy rájöjjek a könyv mondanivalójára. Közben arra is rájöttem, hogy a könyvben a sok név és a rang eléggé megkevert.
Viszont a film után már nagyon tetszett. Sőt minél többet gondolkodok rajta, annál jobban tetszik. Elgondolkodtató és szép volt.
Azért örülök, hogy ez nem igaz történet alapján íródott.

>!
Gerimur
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Szép könyv, bölcs és rezignált narráció. Kicsit Lénárd Sándorra emlékeztetett (nemcsak a helyszín miatt). Gyönyörű, tiszta próza, az ember úgy érzi, semmi felesleges nincs benne. (Azért Kosztolányinak is köszönjük a fordítást.)
Befejezetlen életek, akik szerettek, vagy szeretve voltak. A könyv a szeretet szomorú himnusza.

>!
remenant
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Nem tudom eldönteni, hogy ezt mégis olvastam már valamikor (rövid alapműveknél ez sajnos sosem kizárt), vagy egyszerűen csak annyian merítkeztek belőle, hogy elolvastam tudatalatti részletekben más művekben. A vicik-vacak százpároldalas, egyszerű nagyszerűségével tud úgy a jelenben is érzékelhetően nagy jelentőségű alkotás lenni, hogy az erre való leplezett vagy leplezetlen törekvés abszolúte hiányzik belőle, ezért mindenképp megéri néha jólesően nem kortársat olvasni. Ami még eszembe jutott közben: Ejnye.

>!
Nyájas_Olvasó
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

A véletlen kontra isteni gondviselés, vagy ha úgy tetszik, a sors regénye ez. A koncepció érdekes, az ötlet alapján talán tézisregénynek is nevezhető. A szerző bizonyítottnak érzi tézisét, én nem feltétlenül voltam így ezzel, de ez nem baj. Tetszett egyébként, továbbgondolásra alkalmas, amit én kifejezetten nagy erényének tartok bármilyen regénynek.

>!
Kriana
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

A fülszöveg alapján azt gondoltam, hogy egy érdekes Peruban játszódik, már miért ne lenne az? Kár hogy tulajdonképpen Peruról semmit nem tudtam meg., mélyen érzelmes és mondanivalóval bíró kisregényt fogok majd olvasni. Azt hiszem, ekkorát még sosem sikerült tévednem egy könyvvel kapcsolatban.
Az a helyzet, hogy ez unalmas volt. Nagyon nagyon unalmas. Csak azért nem hagytam félbe, mert a) rövid volt és mert b) kihíváshoz olvastam.

Valójában arról van itt szó, hogy van egy szerencsétlen, félbolond szerzetes, aki szemtanúja volt öt ember tragédiájának, és hogy igazolja a történtek mögött isten akaratát, mint napjaink bulvárriportere beleássa magát az öt szerencsétlen életébe, és mi ezeket az „életrajzokat” olvashatjuk három felvonásban.
Számomra ezek az epizódok kuszák, sokszor érthetetlenek, és erőltetettek voltak. Egyáltalán nem értettem, hogy Wilder mit akart mindezzel közölni. Hogyan jutok közelebb isten megértéséhez, és szeretetének bizonyítékához azáltal mert ugye ez lett volna a cél, hogy néhány keserű, az élettől megcsömörlött ember múltját megismerem?

3 hozzászólás
>!
Ibanez P
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Látom, nagyon kétfelé szakította a társaságot ez a mű, én a pozitívakhoz csapódok most. A filmet nagyon régen láttam, nem is emlékeztem már rá, a könyvet talán valamikor régen olvastam, valószínűleg, mert itt is voltak sejtéseim. Nekem tetszik, a lassan-lassan összefonódó történetek-személyek (annyira nem is lassan, hiszen nem egy hosszú regényről beszélünk). Sajnálatra méltó életek és igen, nem mindig az hal meg, aki „megérdemli”.


Népszerű idézetek

>!
ede

Az éjszakai órákon, noha itt csak kevesen hallották, az egész égboltozat zengett a csillagok éneklésétől.

második rész vége

>!
Sárhelyi_Erika IP

(…) rájött arra a titokra, melyből sohase gyógyulunk meg, hogy még a legtökéletesebb szerelemben is egyikünk kevésbé mélyen szeret, mint másikunk,.

59. oldal (Európa)

>!
vercsa

Egyesek azt mondják, (…) hogy mi az isteneknek olyanok vagyunk, akár a legyek, melyeket kisgyermekek egy nyári napon agyoncsapnak, mások pedig velük ellentétben azt állítják, hogy a verébfinak se hullhat ki egyetlen tolla anélkül, hogy Isten ujja ne érintené

11. oldal

>!
HA86

De nemsokára mi is meghalunk, és akkor erre az öt emberre senki nem emlékszik a világon. Minket is csak egy kis ideig szeretnek még, aztán elfelejtenek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő.
A szeretet minden megnyilvánulása visszahull a szeretetre, amelyből fakadt. Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet, csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme.

135. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
>!
perecek

Már mostan is – gondolta – alig emlékszik valaki kívülem Estebanra és Pepitára. Camila csak az ő Pío bácsijára emlékszik, meg a kisfiára. Az az asszony az édesanyjára emlékszik. De nemsokára mi is meghalunk, minket is csak egy kis ideig szeretnek még., aztán elfelejtenek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő. A szeretet minden megnyilvánulása visszahull a szeretetre, amelyből fakadt. Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet: csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme.

>!
vercsa

Olyan szomorúan néz, mint az a tehén, amelyik az imént ellette meg a tizedik borját.

60. oldal

>!
Lily_Sz

Pío bácsi a szerelmet egy bizonyos kegyetlen nyavalyának tekintette, melyen a választottaknak át kell esniök késő ifjúságukban, aztán kigázolnak belőle, sápadtan és megtörve, de éretten arra, hogy valójában éljenek. Megannyi olyan tévedés van (azt hitte), melyet lehetetlen elkövetniök azoknak, akik föllábadtak ebből a nyavalyából. Sajnos, sokszor botlás várakozik még reájuk, de (amint számos példából kitűnik) legalább sose vetik össze a hímező-hámozó nyájaskodást az igazi élettel, később sose tekintik az emberi lényt gépies tárgynak, akár herceg az illető, akár szolga.

>!
Sárhelyi_Erika IP

A márkiné fölöttébb csodálkozott volna, ha megtudja, hogy levelei halhatatlanok. (…) A Conde gyönyörködött ugyan az ő leveleiben, de azt vélte, hogy mikor élvezte stílusukat, kiszívta belőlük minden mézét és tartalmát, holott (mint sok olvasó) nem vette észre az irodalom tulajdonképpeni célját, nem látta meg az író szívét. A stílus aligha több, mint hitvány edény, amelyben be lehet adni a világnak a keserű orvosságot.

19. oldal (Európa)

2 hozzászólás
>!
Nyájas_Olvasó

Számukra még a beszéd is a csönd silányabb formája volt. Aztán mennyivel gyatrább a költészet, mely a beszéd egyik silányabb formája.

52. oldal

>!
s_l_m

Aztán Pío bácsi halkan beszélni kezdett, és beszélt-beszélt. Egy óráig elemezte a játékot, rengeteg finomságot mondott hangról, taglejtésről, tempóról, és gyakran hajnalig együtt maradtak, egymásnak szavalgatva Calderón nemes párbeszédeit. Kinek akartak ők tetszeni? Nem a limai nézőknek. Azok már régóta meg voltak elégedve. Olyan világból jövünk, ahol a kiválóság hihetetlen színvonalát ismertük meg, homályosan emlékszünk szépségekre, amelyeket itten nem valósíthatunk meg újra, s vissza-visszazarándokolunk ebbe a világba. Pío bácsi meg Camila Perichole azért gyötrődtek, hogy mindenáron elérjék Peruban ama színházak színvonalát, melyek valahol az Égben vannak, ahová Calderón már feljutott őelőttük. Az a közönség, melyhez a remekművek szólnak, nem erről a világról való

NEGYEDIK RÉSZ


Hasonló könyvek címkék alapján

William Faulkner: Eredj, Mózes
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Krúdy Gyula: Szindbád ifjúsága
James Joyce: Dublini emberek
Annie BluE: Tükör és kapirga
James Arévalo Merejildo Mallku: Inka beavatás, avagy a puma ébredése
Thomas Thiemeyer: Az esőfalók városa
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Mi történt Peruban?
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Herman Wouk: Zendülés a Caine hadihajón