Szent ​Lajos király hídja 251 csillagozás

Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Thornton Wilder (1897–1975) amerikai írót Kosztolányi Dezső fedezte fel a magyar közönség számára. Remekműként köszöntötte a Szent Lajos király hídját – „olyan alkotás, írta, mely … érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny” –, és tisztelete jeléül menten le is fordította a regényt, a szeretet apoteózisát. „Péntek délben, 1714. július 20-án Peru legszebbik hídja leszakadt, s öten, akik éppen átmenőben voltak, a mélységbe zuhantak” – ez a katasztrófa a regény kerete, és Wilder az öt szerencsétlenül járt személy életét teszi vizsgálata tárgyául: azt feszegeti, vajon véletlen volt-e, hogy épp őket és épp akkor érte a végzetes szerencsétlenség – vagy isteni rendelés.

Eredeti megjelenés éve: 1927

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár Európa · Aranyág Édesvíz · Kis Remekművek Könyvtára Révai · Magvető Zsebkönyvtár 2.0 Magvető

>!
Magvető, Budapest, 2020
160 oldal · ISBN: 9789631440416 · Fordította: Kosztolányi Dezső
>!
Magvető, Budapest, 2020
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631425857 · Fordította: Kosztolányi Dezső
>!
Európa, Budapest, 2016
130 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630780575 · Fordította: Kosztolányi Dezső

8 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 27

Most olvassa 11

Várólistára tette 118

Kívánságlistára tette 49

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Solymár_András I>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Monoton munka lett osztályrészem a munkahelyen, amit mindig szívesen vállalok, mert felrakom a fülhallgatóm és hangoskönyveket hallgatok. Így sikerült két nap alatt kivégeznem ezt az amúgy rövidke, de aranyos történetet, ami számomra szépirodalmi értéket képvisel, lévén, hogy fogalmam sincs, mi az a szépirodalom. Gondolom, valami a szép oszt ennyi, mint egy festmény.

Ez a kötet, nagyon szelíden és egyszerűen járja körbe az emberi lelket, nem időzve sokat sehol, mégis egy-egy történésen keresztül megmutatja egy egy markás részletét, mely központi helyet foglal el az adott személyiségben. Ez az irodalmi pszichológia, mely teljesen használhatatlan, tán adhat valamiféle megértést a túlzásokkal és romantikus véletlenjeivel felépített élethelyzetekre reagáló lelkiségről, ámbár mindig az marad, ami: egy szép történet, mely megpróbál valamit megmutatni a teljesség reménye nélkül.

Igazából ez a bajom ezzel a regénnyel. Gyönyörű, valóban. Egyszerű és igen magas irodalmi mesterségről tesz tanubizonyságot, mert ilyen szépen, ilyen letisztultan nagyon kevesen tudnak írni. Ez onmaga elég kellene, hogy legyen ahhoz, hogy igen magas értékelést kapjon. Ámbár jómagam úgy érzem, hogy ahogy egy nőnek, egy irodalmi műnek sem elég ha szép. Adnia kell valamit a gyönyörködésen kívül, s bár vallási témákat és az élet nagy kérdéseit fenyegeti, valahogy olyan felületesen siklík el ezek felett, hogy egyszerűen nem hív játékra, engem, az olvasót, hogy tartsak vele eme gondolatkísérletben.
Megmutat egy gyönyörű történetet, melyben igenis fontos gondolatok vannak, de elmulasztja kikérni az én véleményem.

Mindenképp érdemes az olvasásra, főleg ha a ma embere egy gazdag úriembernek/úrihölgynek szeretné képzelni magát, ki teaszürcsölgetés közben az élet elviselhetetlen könnyűségén agyal, mielőtt elmegy az operába, elvihorászik és cseverészik sznob barátaival a legújabb mesterien megírt prózáról, hogy aztán otthon legurítson egy üveggel és alkoholkómás álomba sírja magát.

Mert az ilyen nagy következtetésekkel záruló könyveknél már csak így megy ez.

olvasóbarát>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

„Péntek délben, 1714. július 20-án, Peru legszebbik hídja leszakadt, s öten, akik éppen átmenőben voltak, a mélységbe zuhantak.”

A kötetben sokszor előforduló szó a szeretet, de jól szerettek ezek az emberek, és jól szerették őket ha haláluk megváltásként is értelmezhető?

Öt ember története, akik egyszerre haltak meg és egy hatodiké, aki kapcsolatban volt mindegyikükkel és egy hetedik, aki többük életére volt hatással. Júniper atya szemtanúja volt a szerencsétlenségnek, sokáig foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy véletlen baleset, vagy talán isteni rendelés volt az öt haláleset, a könyvet amelyet kutatásairól írt elégették, az inkvizíció pedig őt magát is máglyára ítélte.
„A hit meg a tények közötti ellentét nagyobb mint az emberek általában hiszik. ”
A történet érdekes kérdéseket vet fel és jár körül, de mégsem tudott igazán közel kerülni hozzám.
A kötetet Kosztolányi Dezső fordította. A 2020-ban a Megvető zsebkönyvtár sorozat 17. kötete nagyon szép köntösben jelent meg.

Roszka>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Ezt a könyvet azért olvastam, mert Joe Hill: Spóra című könyvében többször említik.
Valahogy megerősített abbeli hitemben, hogy nincsenek véletlenek, minden-mindennel összefügg. Öt ember hal meg, mindannyiuk élete valamikor, valahol összekapcsolódik, vagy egy személyhez kötődik.
Mindenféle sallangtól mentes történet, rövid, tömör és lényegre törő. Mégsem unalmas. Mozgatórugója a szeretet.

Chöpp >!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Elképesztett a bámulatosan összerakott sorsok láncolata. Éreztem, hogy minden mindennel összefügg. Sorsaink szálai összefonódnak és egymással teljesednek ki. Egy ember története nem csak egy emberé, hanem mindenkié, akivel kapcsolatba kerül. Legfőképpen azok az összefonódások meghatározók, amelyek sokszor erősebbek a szeretet által.

1 hozzászólás
anesz P>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

borító: 4
tartalom: 5
stílus: 5
szereplők: 5
élmény: 5
mondanivaló. 5

Mióta az eszemet tudom, ez a könyv itt volt a család könyvespolcán. Most Tamara ajánlására ( @tammancs1 ) vettem bele a Múltidéző Májusba, és az első könyv volt, amit elolvastam erre az olvasási maratonra. Kicsit emlékeztetett a koncepció Wass Albert: Elvész a nyom c. könyvére, csak itt már eleve meghaltak a főszereplőink, és a múltjukkal ismerkedhetünk meg a kisregény további részében. Nagyon tetszettek az összefonódások a szereplők életében. Miért ők haltak meg? Van, aki kereste az elmúlást, van, akinek az élete épp megújult, voltak itt nagy célok és elhatározások. A végkifejletnél tetszett, hogy arra futott ki a mondanivaló, hogy az életben maradottakra milyen hatást tettek ezek az emberek, ők hogyan változtak meg.
Remekmű!

Habók P>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Az első mondat után már csak eshet a színvonal. No nem sokat, de azért… És az utolsó bekezdés minden kisebb esést feledtet. Közben azért kicsit hullámzott – hol untam, hol nagyon tetszett.

_tbogi>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Elképesztő könyv! Nagyon érdekes, elgondolkodtató… Csodaszépen van megírva. Biztosan újraolvasós :)

mrsglass P>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Már nem emlékszem hol olvastam erről a könyvről, de az a kategória volt, amit azonnal meg kellett szereznem hogy aztán évekig a polcomon várakozzon. Nagyon tömör kis történet, pont annyi van benne mindenből, amennyi kell, nekem nagyon tetszett. Kicsit féltem tőle, hogy a könyv körüli történet link miatt többet várok tőle, mint amit nyújtani tud, de nem így lett. A nyelvezete, bár kicsit poros, valahogy mégis üdítő, nekem tisztán érződik rajta, hogy a fordító maga is író ember. Ugyan csak könyvekből ismerem Latin- és Dél-Amerikát, mégis elérte, hogy hiányozzon onnan valami. Well done!

>!
Európa, Budapest, 2006
130 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630780577 · Fordította: Kosztolányi Dezső
Szabóné_Erdős_Gyöngyi>!
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

Szent Lajos király hídja, az inka gyaloghíd, aminek időtállóságára olyan büszkék Lima lakói, minden előjel nélkül leszakad öt áthaladóval, többek, köztük Juniper (Boróka) atya szeme láttára mélyen megrázva a helyieket. A Ferences-rendi szerzetes, aki régtől kereste (más természeti katasztrófák és lesújtó betegségek kapcsán) Peru bejárása és a hittérítés közben a Teremtés (és a halál) igazságosságának kézzelfogható bizonyítékait, szemben a sors és a véletlen kiszámíthatatlanságával, most ebben az eseményben véli megragadni a végső bizonyítékot, és az öt ember életének minden apró eseményét feltárni igyekezve nagy könyvet ír a mélyen összefonódó történetükről, amit a mélyen babonás és istenfélő helyiek végül istenkáromlásként értékelnek, és az atyát a művével együtt nyilvánosan megégetik. A megmenekült történet másolat része viszont, Wilder megfogalmazásában és Kosztolányi Dezső gyönyörű fordításában éppen elegendő ahhoz, hogy az áthaladó áldozatok sok szálon összefonódó életéből felvillantott mély szenvedések és lelki kínok minket is elgondolkoztassanak.


Népszerű idézetek

HA86>!

De nemsokára mi is meghalunk, és akkor erre az öt emberre senki nem emlékszik a világon. Minket is csak egy kis ideig szeretnek még, aztán elfelejtenek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő.
A szeretet minden megnyilvánulása visszahull a szeretetre, amelyből fakadt. Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet, csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme.

135. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál · szeretet
2 hozzászólás
ede>!

Az éjszakai órákon, noha itt csak kevesen hallották, az egész égboltozat zengett a csillagok éneklésétől.

második rész vége

Sárhelyi_Erika I>!

[…] rájött arra a titokra, melyből sohase gyógyulunk meg, hogy még a legtökéletesebb szerelemben is egyikünk kevésbé mélyen szeret, mint másikunk,.

59. oldal (Európa)

perecek>!

Már mostan is – gondolta – alig emlékszik valaki kívülem Estebanra és Pepitára. Camila csak az ő Pío bácsijára emlékszik, meg a kisfiára. Az az asszony az édesanyjára emlékszik. De nemsokára mi is meghalunk, minket is csak egy kis ideig szeretnek még., aztán elfelejtenek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő. A szeretet minden megnyilvánulása visszahull a szeretetre, amelyből fakadt. Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet: csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme.

barsiarpi>!

Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet; csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme.

3 hozzászólás
Nyájas_Olvasó P>!

A stílus aligha több, mint hitvány edény, amelyben be lehet adni a világnak a keserű orvosságot.

19. oldal

agnesasszony>!

Most rájött arra a titokra, melyből sohase gyógyulunk meg, hogy még a legtökéletesebb szerelemben is egyikünk kevésbé mélyen szeret, mint másikunk. Mindketten egyformán jók lehetünk, egyformán tehetségesek és szépek is; de sohase lehet két ember, aki egyformán szereti egymást.

54. oldal

Ibanez P>!

– Azt tesszük, amit tehetünk. Tengődünk, Esteban, ki-ki úgy, ahogy bír. Nem tart sokáig, tudod. Az idő folyton halad. Majd te is meglepődöl egyszer, milyen gyorsan múlik az idő.

vercsa>!

Egyesek azt mondják, […] hogy mi az isteneknek olyanok vagyunk, akár a legyek, melyeket kisgyermekek egy nyári napon agyoncsapnak, mások pedig velük ellentétben azt állítják, hogy a verébfinak se hullhat ki egyetlen tolla anélkül, hogy Isten ujja ne érintené

11. oldal

vercsa>!

Olyan szomorúan néz, mint az a tehén, amelyik az imént ellette meg a tizedik borját.

60. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Anne Rice: Lestat, a vámpír
Stephen King: Éjszakai műszak
Michael Cunningham: Az órák
Szabó Magda: Pilátus
John Steinbeck: Édentől keletre
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Jean Webster: Nyakigláb Apó
Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró
Carlos Ruiz Zafón: Marina
Jack London: Farkasvér