Aku-aku (Világjáró) 15 csillagozás

A Húsvét-sziget titka
Thor Heyerdahl: Aku-aku Thor Heyerdahl: Aku-aku

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Senor Kon-Tiki-nek nevezik a Húsvét-sziget lakói a fehérembert, aki áthajózott a Csendes-óceánon és eljött hozzájuk, hogy letáborozzon azon a helyen, ahol egykor Hotu-Matua partraszállott. Thor Heyerdahl már a Kon-Tikin eltöltött kalandos tutajútján is arról ábrándozott, hogy egyszer majd a legendáshírű király és bátor tengerésznépének nyomdokait fogja követni. Nyolc év múlva megvalósítja álmát. Kutatócsoportjával hosszú hónapokat tölt el a kopár vulkanikus szigeten, melynek fátlan lejtőin kőböl faragott óriásfejek merednek az ég felé. 1722 húsvétja óta – amikor az első európaiak ámulva álltak az óriások előtt – igyekszik a tudomány magyarázatot találni arra, hogyan alkották ezeket a szobrokat, hogyan szállították és mily módon állították fel őket. Heyerdahl expedíciója végezte az első rendszeres ásatásokat a Húsvét-szigeteken. A rokonszenves kutató barátságot köt a sziget őslakóival és segítségükkel sok, eddig ismeretlen, tudományos problémát old meg.

Eredeti megjelenés éve: 1957

Tartalomjegyzék

>!
Gondolat, Budapest, 1963
370 oldal · keménytáblás · Fordította: Neményi Ödön
>!
Gondolat, Budapest, 1960
362 oldal · keménytáblás · Fordította: Neményi Ödön

Most olvassa 2

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Ákos_Tóth IMP
Thor Heyerdahl: Aku-aku

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

Nem úgy tűnik, hogy megoldódna a múlt évszázad legnagyobb rejtélye: továbbra sem tudjuk, megtanult-e valaha is úszni a világjáró Thor Heyerdahl.

De ez a legkevesebb, mert a jó öreg Thor csodálatos tudományos és kulturális hagyatékot hagyott hátra, sőt, személye valami frenetikus jelenséggé változott mára, lerázva magáról azt a sok cafrangot, amit Fawcettnek, Cousteau-nak, vagy Bisschopnak nem sikerült. Ha nem számítjuk, hogy munkásságát vélhetően súlyosan megsínylette a magánélete, Heyerdahl egy mélyen inspiráló és elgondolkodtató személy, akinek minden gondolata – legyen az bármennyire tudományos is – érzelmeket vált ki az emberből. Elvégre Thor kalandor, az a fajta kutató, aki az íróasztal mögül kikászálódva saját magán teszteli teóriáit, legyen szó tutajozásról a Csendes-óceánon, nádhajó építéséről, szoboremelésről a Húsvét-szigeten, és a harmincas években még egy eldugott szigetre is képes volt kiköltözni, bizonyítandó, hogy a természet sosem taszítja ki az embert dehogynem. Az Aku-aku minden tekintetben hozza a Heyerdahltól elvárható pozitívumokat, de a jól ismert, ám minimális negatívumokat is. A Fatu Hiva kivételével eddig minden könyvét kicsit túlírtnak éreztem, és jelen kötetben is néha a kellemesnél hosszasabban merül el a részletekben. Javára válik viszont, hogy sok eszement pillanat, nagy formátumú szereplő, és bizony drámai események is tarkítják az expedíciós beszámolót. Hasonlóképpen zseniális a képi dokumentáció: a fotók ugyan következetesen elmosódottak, néhol érezni rajtuk az utólagos javítást, de az internetes forrásokat is beszámítva itt lelhetjük fel a legjobb minőségű képi dokumentumokat a Heyerdahl családról (Thor még fess fiatalembernek tűnik, második felesége, Yvonne csinos asszony, és feltűnik közös gyermekük, Annette, meg az első házasságából született ifjabbik Thor is).

Remek kötet, kiváló kikapcsolódás minden fotelkalandornak. Nem mellesleg van benne sok érdekes adalék a Húsvét-szigetről is – de ez mintha már szinte mellékes is lenne egy ilyen kaliberű szerzőnél.

>!
Gondolat, Budapest, 1963
370 oldal · keménytáblás · Fordította: Neményi Ödön
13 hozzászólás
>!
dzsobacsi
Thor Heyerdahl: Aku-aku

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

Magával ragadó, ahogy Heyerdahl megosztja az élményeit, legyen az tutajozás vagy régészkedés. Ebben a könyvben az utóbbiról van szó. Fokozatosan lelepleződnek a Húsvét-sziget titkai és kiderül, hogy a szájhagyomány több régi technológiát és olyan történetet megőrzött, amelyek segítik a régészek munkáját. Szépen lassan a kutatók is beletanulnak a helyi hiedelmek rendszerébe, megtanulják, hogyan kell az aku-akuk erejét a saját szolgálatukba állítani. Ez volt egyébként, ami kissé visszatetsző volt számomra, ahogy a régészek igyekeztek mindenáron kizsarolni a bennszülöttek kincseit, visszaélve babonásságukkal.
Az utolsó fejezet nagyon tetszett, ahogy Heyerdahl rendszerbe foglalja az elméletét Polinézia benépesüléséről. Mindezt aku-akujával beszélgetve teszi, mondván, kutatóként ő csak a tényekre támaszkodhat, elméleteket nem gyárthat.

>!
Bazil P
Thor Heyerdahl: Aku-aku

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

Ennek a könyvnek az is lehetett volna a kissé hatásvadász címe, hogy: A Húsvét-sziget két élete.
Mert van egy nyilvános, a felszínen zajló történet, és ezzel párhuzamosan, egy másik. A földalatti.
Ugyanis Heyerdahl – señor Kon-Tiki – a bennszülöttek bizalmába férkőzve, eljut a legtitkosabb, legnyaktörőbb helyeken lévő családi barlangokba, ahol lenyűgöző, addig soha nem látott műkincsek fekszenek, várva az aku-akuk kedvező döntését, hogy napvilágra kerülhessenek.
A szigeten való tartózkodás során a kutatók megfejtik a sok évszázados kőszobrok titkait, a szobrok faragásának, felállításának és szállításának mikéntjét, és még sok egyéb dologra is fény derül.
Csodáltam Heyerdahl türelmét, ahogy a fanatikus, babonás, ugyanakkor hívő keresztény őslakosokkal sikeresen együttműködött.
Nagyszerű könyv, kicsit kevés képpel, és kicsit sok babonával.
És rengeteg sült csirkével. :)

>!
vigili
Thor Heyerdahl: Aku-aku

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

Többet vártam ettől a könyvtől. Olyan hihetetlen titkok megfejtésére vágytam, hiszen szó volt földönkívüliekről , s roppant erős emberekről. Egyszerűen csak a „hosszúfülűek” a tettesek, akik barlangjukban csodálatos remekműveket rejtegetnek, amiket ők készítettek.Monumentális emberek felállítása is roppant egyszerű számukra, hiszen kövekkel mindig magasabbra emelték őket. A kőszobrokat kötelekkel kifeszítve, gyakorlatilag „léptetve” juttatták végső helyükre a sziklaembereket készítőik.
Nagyon szeretem az írót, de a Tutajjal a Csendes óceánon c. könyve jobban tetszett.

4 hozzászólás
>!
Aerandir
Thor Heyerdahl: Aku-aku

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

A másik két könyv, amit olvastam a mestertől, jobban tetszett. Ebben nekem kicsit túl sok volt a technikai leírás meg a nem személyes történet. De azok a részek, amik valóban az expedícióról és annak munkájáról szóltak, itt is nagyon érdekesek, gyakran szórakoztatóak voltak.
Külön örültem, hogy az agyament elméletek gyártása helyett egyszerűen megkérdezték az ottaniakat, hogy mégis, hogy a csudába kerültek oda azok az óriási szobrok a Húsvét-szigetre. És lám, azok meg még meg is mutatták!
(Hasonló boldogságot okozott, amikor végre kiderült, hogy mi is az az aku-aku…)
Ugyanakkor felmerült bennem a kérdés, hogy hát a kutatónak mindent szabad? Nagyon nem volt szimpatikus, ahogy minden eszközt felhasználtak, hogy megszerezzenek néhány követ, a félrevezetéstől kezdve az ijesztgetésen át a babona felhasználásáig. Különösen furcsa volt, hogy hány barlangba bejutottak végül, amikor onnan indult az egész, hogy még a barlangok létezését is letagadták a húsvét-szigetiek, és főben járó bűnnek tartották, hogy oda bárkit is beengedjenek. Néha úgy éreztem, hogy becsapták a bennszülötteket, kihasználják, hogy ők máshogy, „primitívebben” gondolkoznak. És itt meg kell említenem azt is, hogy úgy tűnt nekem, mintha Heyerdahlék nem vették volna teljesen komolyan őket. Persze elismerték a művészetüket, az ügyességüket, néha még az okosságukat is, mégis olyan volt, mintha Heyerdahl lekezelné, gyerekszámba venné őket. Az pedig elég elkeserítő, hogy a velük foglalkozó kutatók is így gondolkoznak. Mi lehet akkor a közvélemény?

>!
Uhtred
Thor Heyerdahl: Aku-aku

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

Lenyűgöző a maga nemében. Heyerdal nagy karakter volt. Amit leír, azt mind a saját szemével látta…


Népszerű idézetek

>!
Ákos_Tóth IMP

– De hát ha tudja, hogyan kell felemelni a szobrokat, miért nem árultak el a titkot azoknak, akik jóval mielőttünk itt jártak és érdeklődtek utána?
Engem senki sem kérdezett – válaszolta büszkén.

140. oldal (Gondolat, 1963)

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

>!
nemleh

MICSODA isteni nyugalom! Milyen tökéletes csend!
    A gép leállt. A hajón minden fényt kioltottak. Egyszerre előtűnt az egész csillagos égboltozat, és szikrázva, ragyogva himbálódzott ide-oda az árboc-csúcs körül. Hátradőltem fekvőszékemben, és élveztem ezt a tökéletes harmóniát. Mintha valaki kihúzta volna a konnektort a bennünket a szárazfölddel összekötő villanyvezetékből, megszüntetve ezzel a világ összes zavaró állomásainak szakadatlan áramlökéseit, úgyhogy semmi más nem maradt, csak a pillanat és a meztelen valóság: a friss levegő, a fekete éjszaka és a sziporkázó csillagok az árboc-csúcs felett. Látó- és hallótávolságunk csaknem észrevétlenül ismét szélesre tárult, a távolról érkező friss, üde szellőt egyenesen a lelkünkkel fogtuk fel.

18. oldal, II. FEJEZET – MI VÁRT RÁNK A VILÁG KÖLDÖKÉN (Gondolat, 1963)

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

>!
nemleh

    Egy lelket sem lehetett látni a parton, csak egy elhagyott, kővé dermedt világot. A távoli hegyhátakról meredten bámult ránk egy-egy mozdulatlan kőfej, míg más, hasonlóképpen mozdulatlan kőalakok egy sorban elterülve feküdtek egy hosszú terasz lábánál az előtérben, a partmenti lávatömbökön. Olyan valószerűtlenül hatott az elénk táruló kép, mintha űrhajóval a vak végtelenben kalandozva egy régen kihalt világba jutottunk volna, amelyen valaha más fajta teremtmények éltek, mint a mi földünkön. Hosszan nyúltak el az árnyékok, de minden halotti mozdulatlanságba dermedt: csak a lenyugvó tüzes nap mutatta az élet jelét, amint lassan lehanyatlott a fekete tengerbe, és fölénk vonta az éj sötét palástját.

19. oldal, II. FEJEZET – MI VÁRT RÁNK A VILÁG KÖLDÖKÉN (Gondolat, 1963)

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

>!
nemleh

[…] mindössze két régészeti expedíció látogatta meg eddig ezt a különös szigetet, és senki még csak nem is tervezett itt kutatást. Az első magánexpedíció volt, melyet az angol Catherine Routledge vezetett. Saját vitorlás-jachtján látogatott el a Húsvét-szigetre, és megvizsgált és feltérképezett mindent, amit a föld felszínén látott: elsősorban a lépcsőzetesen felépített falakat, a régi utakat, és a több mint négyszáz óriási kőszobrot, melyek elszórva hevertek szerte a szigeten. Úttörő munkája oly sok dolgot adott neki, hogy már nem maradt ideje rendszeres ásatásra; mindössze néhány földbe süppedt szobrot szabadított ki. Sajnos, a Routledge-expedíció minden tudományos feljegyzése elveszett, csak a világ körüli útjáról írt könyvében említi meg C. Routledge, hogy az egész szigetet a felderítetlen problémák titokzatossága lengi körül. Mindennap újra és egyre növekvő mértékben töltötte el a vágy, hogy megtudja, mi rejlik e különös, megoldatlan problémák mögött. „Még mindig a rég eltávozott építők árnyéka lebegett a föld felett – írja. – És nem lehet szabadulni tőlük. Aktívabbak és reálisabbak, mint a sziget élő lakói, ők gyakorolják a legfőbb hatalmat vazallusaik, e hallgatag, óriási alkotások útján. Előttünk ismeretlen indítékoktól ösztönözve, durva kőbaltáikkal utat vágtak maguknak a hegyoldalakban, és megváltoztatták egy kialudt vulkán alakját, hogy megkaphassák a nyersanyagot fanatikus vágyuk teljesítéséhez: hogy mindenütt az öblökben és a kikötőhelyeken ott álljanak ezek az emberi alakhoz hasonló, gigászi méretű szoborművek.”
    „Mindenütt érezni a mennyei fuvallatot; körülöttünk és felettünk a határtalan tenger és az égboltozat, a végtelen tér és nagy, nagy csend. Az ember állandóan fülel, figyel valamire, maga sem tudja mire, de tudata alatt érzi, hogy mindez csak az előszobája valami még ennél is hatalmasabbnak, nagyobbnak, ami azonban már kívül esik az ő látókörén.”*
    – Ilyennek látta Mrs. Routledge a Húsvét-szigetet. Nyíltan elismerte, hogy van ott valami rejtély, valami titokzatosság, józanul feltárta a saját maga által megállapított tényeket, de a megoldást azokra a kutatókra hagyta, akik majd utána következnek.

    * Mrs. Scoresby Routledge: The Mistery of Easter Island: the Story of an Expedition. (A Húsvét-sziget rejtélye: egy expedíció története.) London 1919.

30–31. oldal, II. FEJEZET – MI VÁRT RÁNK A VILÁG KÖLDÖKÉN (Gondolat, 1963)

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

>!
Ákos_Tóth IMP

A következő éjszakát Thor [az ifjabbik] egyedül töltötte a szirten, s amikor reggel a többiek felfelé másztak a domboldalon, ott ült a sziklafal peremén, s gyönyörködött a napkeltében. Thor hőssé vált a bennszülöttek szemében, nap mint nap elárasztották őt dinnyével, ananásszal, sült csirkével; a fiút ezek után már le sem lehetett hozni a szirttetőről. S a bennszülöttek újabb bizonyságot nyertek: Kon-tiki-iti-iti teljes biztonságban tanyázik fenn Orongóban egyedül is, védőhatalom áll az oldalán. Négy hónapig maradt fenn a tetőn egyedül. Semmiféle aku-aku nem bántotta.

160. oldal (Gondolat, 1963)

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

>!
nemleh

A Húsvét-sziget a világ legtávolibb lakott helye. A hozzá legközelebb eső szárazföld a hold meg a csillagok. Legalábbis a sziget lakosainak így tűnik. Nincs ugyanis még egy hely a világon, ahonnan olyan messzire kellene utazni, míg meggyőződhetnek róla, hogy azért közelebb is akad szárazföld. Ezért aztán úgy érzik, hogy legközelebbi szomszédjaik a csillagok – és valóban több csillagot ismernek név szerint, mint várost vagy országot a mi világunkban.

5. oldal, I. FEJEZET – A NYOMOZÓK ELINDULNAK A VILÁG VÉGÉRE (Gondolat, 1963)

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

>!
vigili

Oly tökéletes volt itt a nyugalom, mintha az idő is megállt volna, igen, megállt, mozdulatlanul állt és várt. Még köhinteni is alig mert az ember, mintha attól félne, hogy felébreszti a nyugtalanak elemeket.

18/1960

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

>!
nemleh

    Ezen a távoli szigeten, mely a naptól keletre, a holdtól meg nyugatra fekszik, egyszer valami egészen bizarr ötlete támadt valakinek. Senki sem tudja, kinek, és azt sem, hogy hogyan támadt ez az ötlete. Mert ez még jóval azelőtt történt, hogy fehér emberek Kolumbusszal eljutottak Amerikába és felfedező utakra indultak a nagy és ismeretlen Csendes-óceánon. Míg a mi fajtánk még mindig azt hitte, hogy Gibraltárnál vége van a világnak, akadtak nagy hajósok, akik jobban voltak tájékozva. Ezek a bátor tengerjárók korukat megelőzve kimerészkedtek Dél-Amerika sivár nyugati partjairól az ismeretlen messzeségbe, szántották a végtelen hullámokat, míg végre messze-messze szárazföldre nem bukkantak: a világ legmagányosabb kis szigetére. Partra szálltak, megfenték kőbaltáikat, és hozzáfogtak az ősi idők egyik legfigyelemreméltóbb mérnöki munkájához. Nem várakat és erődöket, nem védőgátakat vagy rakpartot építettek. Kezdetleges szerszámaikkal ember formájú, gigantikus méretű figurákat faragtak ki kőből, majd ezeket a háznagyságú, több vasúti tehervagon súlyú kőóriásokat (jó sok volt belőlük) elvonszolták a sziget különböző pontjaira, és széles kőalapzatra állították őket.
    Hogyan tudták ezt véghezvinni a műszaki fejlettség ilyen alacsony fokán? Titok, senki sem tudja. De az alakok ott meredeznek ma is az ég felé, azon a helyen, ahol ők akarták. És hol vannak az alkotók? A szigetlakók az általuk emelt kolosszusok lábánál temették el halottaikat, nemzedékről nemzedékre. De egyszer csak elnémult a kőbalták csattogása a sziklafalakon. Hirtelen némult el, mert a szoboralakok közül sok csak félig készült el, a szerszámok pedig szanaszét heverve ott maradtak a földön. A titokzatos szobrászok eltűntek az ősidők ködében.
    Mi történt? Igen, mi történhetett a Húsvét-szigeten?

5–6. oldal, I. FEJEZET – A NYOMOZÓK ELINDULNAK A VILÁG VÉGÉRE (Gondolat, 1963)

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

>!
nemleh

AKKOR még nem volt aku-akum.
    De nem sokra mentem volna vele, ha lett volna, hiszen azt sem tudtam, mi az.
    A Húsvét-szigeten minden értelmes embernek van aku-akuja, ott én is szereztem magamnak. De amikor megszerveztem az odautazást, még nem volt. Talán éppen ezért kellett annyit bajlódnom az utazás előkészületeivel. Hazafelé minden lényegesen könnyebben ment.

(első mondat)

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka

>!
dzsobacsi

– Szörnyű katasztrófa – csak ennyit tudtam akkor mondani.
– Szörnyű, az igaz, de nagyobb baj, hogy az órát ellopták – válaszolt a páter szemrebbenés nélkül.
– Hogy érti ezt? – kérdeztem megdöbbenve ezen a rettenetes válaszon.
Vállamra tette a kezét, és nyugodtan csak ennyit mondott:
– Meghalni mindnyájunknak kell. De lopni nem kell.

116. oldal, V. fejezet - A hosszúfülűek titka (Gondolat, 1960)

Thor Heyerdahl: Aku-aku A Húsvét-sziget titka


Hasonló könyvek címkék alapján

James Cook: Utazások a világ körül
Laurence Bergreen: Magellán a Föld körül
Maurice Bailey – Maralyn Bailey: 117 nap a hullámok hátán
Walter Lord: Hihetetlen győzelem
Jens Bjørneboe: A cápák
Jules Verne: In Search of the Castaways; or the Children of Captain Grant
Jules Verne: Les enfants du capitaine Grant
Nyikolaj Nyikolajevics Jakovlev: Pearl Harbor rejtélye
Dékány András: Az Óceán Császára
Jules Verne: Grant kapitány gyermekei