Cursed 87 csillagozás

Átkozott
Thomas Wheeler: Cursed Thomas Wheeler: Cursed

Nimue számkivetettként nő fel. A fekete mágiával való kapcsolata miatt druida falujában rettegnek tőle, így a kétségbeesett lány el akar menekülni…
Azonban a vörös paladinok lemészárolják az egész falut, és Nimue élete örökre megváltozik. Haldokló anyja felszólítja, hogy vigye el az ősi kardot egy legendás varázslónak, így Nimue lesz népének egyetlen reménysége. Küldetése során aligha van ideje bosszút állni, mégis, a benne egyre növekvő erő miatt semmi másra nem tud gondolni.
Nimue szövetséget köt Arthurral, a jóképű zsoldossal, valamint Britannia menedéket kereső tündérnépeinek tagjaival. Megforgatja a kardot, amely az egyetlen, igaz királyt illeti, lekaszabolja a paladinokat és egy romlott uralkodó seregét is. Küzdelme során megpróbálja egyesíteni a tündérnépeket, igyekszik bosszút állni a családjáért, és felfedezni a sorsát övező titkot.
És talán egyvalami változtathatja meg a sorsot: az, ami a penge végén található.

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

>!
Libri, Budapest, 2020
460 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633108406 · Fordította: Szilágyiné Márton Andrea · Illusztrálta: Frank Miller
>!
Libri, Budapest, 2020
460 oldal · ISBN: 9789633108413 · Fordította: Szilágyiné Márton Andrea

Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Merlin · Boudica · Arthur · Lady Lunette · Lenore · Morgan · Nimue · Pym · Uther Pendragon


Kedvencelte 2

Most olvassa 5

Várólistára tette 116

Kívánságlistára tette 90

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Popovicsp87 P>!
Thomas Wheeler: Cursed

Maga az alapötlet, ez a kicsavart Artúr király történet nagyon tetszett.
Szinte minden, a mondában szereplő személy feltűnik a kötetben, de nem a megszokott formában.
Főszereplőnk, Nimue például nem az a talpraesett, bátor hős, akit elvárunk, sokszor bizonytalan, fél.
Az itteni „Excalibur” sem egy szimpla kard, hanem egy olyan varázstárgy, ami vérre szomjazik. Tisztára mint Az Egy Gyűrű.
A többi szereplő is jó, pár okozott meglepetést.
A cselekmény is kellően fordulatos, nagyjából reálisnak is mondható, viszont nagyon hamar rá lehet jönni, hogy ez egy ifjúsági mű.

A történetet során sok egy-, vagy kétoldalas illusztrációt találhatunk. Ezek egy része tetszett, amelyek jobban ki lettek dolgozva, viszont sok olyan van, ami annyira nem. A szereplők néha eléggé „furán” néznek ki. Talán ilyen Miller stílusa, viszont ha a képek alapján képzelem el Nimuét, a kalapácsállával és a bivalyképével, biztos, hogy sikítva menekülnék.

Amivel nem voltam kibékülve, az a fogalmazás. A szöveg nagyon egyszerű, talán túlságosan is.
A másik gondom a fordítással volt. Nem tudom elhinni, hogy ilyen dolgok bennmaradhatnak egy könyvben:
„Arthur a hajók felé pillantott, ahol az emberek a a tenger felé mutató hajóorr felé rohantak.”
És nem csak egy ilyen fordul elő a könyveben, rengeteg a szóismétlés, két egymást követő mondaton belül is. off
Végül a harcjelenetek. Nagyon önismétlőek voltak, csak pár volt olyan igazán jóra sikerült. Rengetegszer lehet olvasni, hogy repkednek a fejek, és ez egy idő után nagyon önismétlővé válik.

Pár szál nem került kifejtésre, lezárásra, remélem lesz folytatása a könyvnek és megjelenik magyarul is, kicsivel jobb fordításban.

>!
Libri, Budapest, 2020
460 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633108406 · Fordította: Szilágyiné Márton Andrea · Illusztrálta: Frank Miller
aurorakönyvmoly P>!
Thomas Wheeler: Cursed

Az illusztrációkkal már megvett az elején, bár ez kevésbé segítette az olvasást, ugyanis a könyv cseppet sem lett könnyű. off. Mondjuk örültem volna, ha a könyvben felbukkan egy térkép is esetleg, ha már illusztrált kiadás. De nem ez az egy csillag levonás oka.

Az alap történet pontosan ugyan az, mint a sorozaté: adott egy jóslat, s egy elátkozott lány, Nimue. Szerintem az ő karakterfejlődése sokkal jobban érzékelhető a könyvben, ahogy maga sem tudja igazán, hogyan is döntsön vagy kire is hallgasson igazán.
A karakterekről viszont nem tudunk meg sokkal többet vagy mást, mint amit a sorozat elmondott, így igazából a kettő együtt tudja szerintem jól felépíteni ezt a világot. A világot, amiben azért jócskán akadnak más történetekben megjelenő, hasonló fajok. Viszont, ami például – kiragadva egy dolgot – kifejezetten tetszett az a menekültek barlangja, a tündérközösség bemutatása, az egyes fajokról kicsit többet megtudni a sorozat remek jelmezei és maszkjai mellett.

A függővég miatt kíváncsi vagyok, hogy fog ez még alakulni vagy fog-e. Összességében nem volt rossz, inkább vegyes érzéseim voltak az olvasás kapcsán, rengeteg kérdőjellel, amikre remélem kaphatok még választ. És azt érzem, a könyv és a sorozat együtt tud működni és kicsit egészebb képet adni az elképzelt világról.

lady_bookworm_14>!
Thomas Wheeler: Cursed

Amióta végig néztem a BBC Merlin sorozatát, azóta imádom az Arthur-mondakört, így nem is volt kérdés, hogy a könyvnek a polcomon a helye. Így elolvasva viszont elég vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban.
Az egész alapkoncepció nagyon érdekes, teljesen más szemszögből közelíti meg az ismert történetet, ugyanis itt a kard végén nem egy férfi, hanem egy nő, azaz Nimue, a druida lány áll.
A könyv elején minden egy kicsit kusza volt és gyors, de aztán minden tisztázódott, és a cselekmény is megfelelő tempójú lett. Különösen tetszett, hogy a történetet nem csak Nimue szemszögéből élhetjük meg, és ha nem is az összes, de legalább a nézőpont karakterek kidolgozottak voltak, mindegyiknek megvolt a személyisége és a külön tulajdonságai. Nimue végre egy olyan erős hősnő, aki nem az a tipikus visszaszólok-tudokharcolni-éreznigyengeség típus volt, hanem voltak gyenge, és kétségbeesett pillanatai, amitől emberi lett. Bár ahogy közeledtem a történet végéhez, egyre inkább úgy éreztem, hogy Nimuének egyre jobban a fejébe száll a hatalom. Kezdte elfelejteni, hogy ő még csak egy tizenhat éves lány. Szerencsére ott volt Arthur és Merlin, akik időnként emlékeztették őt, bár sajnos nem mindig hallgatott rájuk.
Amit egy kicsit hiányoltam, az egy nagy csata volt. Persze voltak benne nagyon izgalmasan megírt (bár néhol számomra kicsit túl véres) harcok és párbajok, mégis az egész feszültség csak úgy elúszott a végén.
Maga a cselekmény érdekes és jól felépített volt, némely fordulatnál csak kapkodtam a fejem, a végéhez közeledve pörögtek a lapok, elakadtak a lélegzetek.
A végére érve pedig nem tudtam elhinni, hogy nincs több oldal. Ez tipikusan az a fajta függővég, aminek annyira a hatása alá kerülök, hogy még a köszönetnyilvánítást is háromszor elolvasom, csak hogy biztos legyek benne, tényleg nincs tovább. Nagyon remélem, hogy lesz folytatása (bár az író azt nyilatkozta, nem biztos, hogy Nimue története könyvben, és a tv képernyőn is folytatódni fog)

Demencze_Ilona_blogger P>!
Thomas Wheeler: Cursed

A Cursed új szintre emelte az Arthur- legendákat.
Képzeljünk el egy iszákos Merlint, egy vérszomjas Excaliburt, egy zsivány Arthurt és egy tizenéves Tó Hölgyét. Ezt gyúrjuk jól össze istenhívő vörös paladinokkal, királyokkal, cselszövőkkel, legendás lényekkel és kész is van a Cursed – Átkozott. Rendben, de mitől is lesz érdekes a sokadik Arthur királyos sztori?
Thomas Wheeler és Frank Miller egy új szemléletű koncepció mentén dolgozták ki a Cursed – Átkozott történetét, hogy a fiatal generáció egy teljesen új köntösben fedezze fel magának az Arthur- legendákat. A mítosz átformálása, a karakterek személyiségjegyei, az események alakulása mind izgalmas részleteket hordoznak magukban.

A teljes kritikámat a Roboraptor oldalán olvashatjátok:
https://roboraptor.24.hu/2020/10/16/cursed-atkozott-kon…

Zölderdő>!
Thomas Wheeler: Cursed

Hát ez egy… Érdekes könyv volt.
Elég muszáj a gondolataim vele kapcsolatban. Egyszerre volt jó és rossz is.
A szereplők valahogy nem lettek kedvenceim. Nem tudtam azonosulni velük. Ugyanakkor a cselekmény érdekes volt.
Bár a lezárás… Az elcsépelt lett.

BBetti86>!
Thomas Wheeler: Cursed

Mivel Frank Miller keze is benne van a sztoriban – azért illusztrált a kötet, mert elég sok Miller kép is van benne, de azért messze nem képregény –, kicsit olyasmit vártam, mint a 300, csak druidákkal, keltákkal, meg vikingekkel. Nem is kellett csalódnom – annyi, hogy a vikingek helyett a keresztény papok itt a fő ellenség.
Azért a történet eléggé eltér az Arthur mondakör eredetijétől. A történet hőse a fiatal tündérlány, Nimue. A papok végeznek a faluja lakóival, köztük a lány főpapnő anyjával is. Utolsó kérése, hogy egy addig rejtegetett kardot a lány vigyen el a legendás Merlinnek. Nimue egy jóképű zsoldossal, Arthurral szövetkezik, de az úton látja, mit kell szenvednie a népének. Az élükre áll, és maga válik a megjövendölt uralkodóvá, a tündérek királynőjévé. Ám a papok sem ülnek a babérjaikon, és azért a kardért az embervérű királyok is háborúba vonulnak. Nimue több tűz közé szorítva találja magát, miközben a kard és saját mágiája is egyre többet követel belőle.
A hősnővel könnyű azonosulni – olyan düh tombol benne, amit át tudtam érezni. Ahogy a tehetetlenségből erőt kap, hogy változtasson a dolgokon. De Nimue azért lehet hős és jó királynő, mert ő képes akár feláldozni is magát a többiekért. Igaz, a származása nem volt rejtély, én már akkor kitaláltam, amikor az anyja a karddal Merlinhez küldi.
Ami nagy kaland volt, ahogy felbukkantak az Arthur mondakörből ismerős nevek, csak másképpen, mint megszoktam. Pl. Lancelot, aki itt egy harcos szerzetes – neki nem semmi belső dilemmái lehetnek, a származása és a hite közti ingásokkal, sajnáltam is, hogy Nimue és Merlin van csak olyan főhősnek kiemelve, akiknek a lelki dolgait, gyötrődéseit is megkapjuk, mert nekem Lancelot volt az izgalmas karakter. Esetleg még Fürge, de ő inkább azért, mert a végén kiderül az igazi keresztneve, és az Arthur mondakörből tudom, hogy milyen szerepe lesz még neki.
De általánosságban igaz, hogy kifejezetten élveztem, hogy vannak itt kiforgatva a Kerekasztal lovagjai – mondanom se kell, kerekasztal nincs még sehol, meg Camelot sem.
Vannak viszont tündérek és fajirtó vallásháború. Ez nekem nagyon aktuálissá tudta tenni a sztorit. Mert érzékennyé tesz arra, hogy mekkora igazságtalanság faji alapon gyűlölni. Hogy a hit nevében gyilkolni mennyire mocskos, és mennyire megrontja az eredeti dogmákat. És ez olyan téma, ami ma is aktuális, csak a mi korunkban nem a tündérek ellen vívnak az emberek vallási háborúkat, megy ez egymás közt is.
Tele van a könyv kalanddal, harcokkal. Plusz, a királyok udvaraiban az ármánykodás és mérgezések is divatosak – jó ellenpontozás, hogy Nimue az egyikben, Merlin a másikban van nyakig, így másként izgalmasak a fejezeteik.
A szerelmi szál erőltetése és belengetése rontotta el kissé nekem a kötetet. Annyira nem ifjúsági ez a sztori, csak a szerelmi szála olyan. Minta kötelező lenne Nimuénak valakibe beleszeretnie. Olyan kis esetlen is, ahogy a véres háború közepette egyszer csak van egy suta táncjelenet meg zakatoló szívek… Esetlen, felesleges volt ez nekem.
Most meg drukkolok, hogy a Netflix folytassa a sorozatot, mert akkor van esély, hogy mire jön a 2. évad, lesz a regénynek is folytatása. Mert ennek akkora nyitott vége van, és annyi minden vár még a szereplőkre…

Marika810>!
Thomas Wheeler: Cursed

A könyv borítója nagyon szép, szívesen nézegettem és vettem kézbe. Ez egy rajzokkal tarkított súlyos könyv. Amit igazán hiányoltam belőle az egy térkép volt. Azt hiszem illett volna, ehhez a könyvhöz mondjuk az egyik belső borítóra.
Sajnos maga a tartalom annyira nem nyerte el a tetszésemet. Sokkal többet vártam ettől a könyvtől, a fülszöveg alapján úgy éreztem, hogy nagyon fogom szeretni, de sajnos nem így lett, pedig próbáltam. De a nyelvezete, a mondatai szépek voltak.
Nimue egy nagyon jó karakter volt. Szerette a népét és a szívén viselte a sorsukat még akkor is, ha az elején nem szerették. Őt nagyon kedveltem a céltudatosságáért és az akaraterejéért. Ha félt is, ha bizonytalan is volt időnkét tudta, hogy mit akar. Változtatni szeretett volna a kialakult helyzeten még akkor is, ha nem egy hatalmas hadsereg állt mögötte.
Sajnos a többieket nem sikerült megkedvelnem annyira, Merlin számomra csalódás volt a maga iszákosságával. Próbáltam megérteni és kedvelni, de ez nem minden helyzetben sikerült. Ugyan így éreztem Arthur iránt is, akit hol kedveltem – hol nem. Időnként sikerült magát belopnia a szívembe, de ez mindig változott. Arthur testvére is hasonló eset volt számomra. A gonosz karakterek természetesen gonoszak voltak, talán ők azok, akik azt hozták, ami elvárható tőlük.
Szeretem a fantasyt és jó időnként elmerülni egy-egy kitalált világban, de ebben valahogy most nem sikerült. Nem az én könyvem volt sajnos. Nem tudom, mikor jelenik meg a könyv folytatása, de azt már valószínű nem olvasom el.

Hajni125>!
Thomas Wheeler: Cursed

Mivel nem nagyon szeretem a fantasy könyveket, így ennek a könyvnek az eleje nem igazán tetszett. Aztán egy idő után elkezdett érdekelni a történet. Artúr mondakörhöz kapcsolódik a történet, ami számomra megint újdonság volt. A végére eléggé megszerettem Nimuét és Arthurt, és már kíváncsi voltam a végére. Összességében örültem, hogy elolvastam.

Calypso>!
Thomas Wheeler: Cursed

A sorozatot láttam előbb (tudom, tudom, könyvmolyként ezt nem szokás, de akkor még nem tudtam a könyvről), szóval nem igazán tudom, ez mennyire befolyásolja a véleményem. Mindenesetre ugyanazt éreztem, nagyon jó ötlet, de olyan „jobban is meg lehetett volna csinálni” érzés. Hiányérzetem van kicsit minden szempontból és nekem ilyen „első írói próbálkozás” beütése is van. Nem néztem utána az író munkásságának (bocsi), de ha tényleg így van, akkor viszont kezdésnek mindenképp jó. Jó történet, érdekes ötletek, de nálam a folytatásért kiált, ahol szépen ki van dolgozva minden.
off
Ígérem, utolsó negatívum (amúgy tényleg tetszett): nekem nem igazán jött be az illusztráció. Szeretem ha illusztrálva vannak a könyvek (bár nem mindnél jó ötlet), de ez a stílus nekem nagyon nem a könyv hangulatát adta át.

whisperingwithwolves>!
Thomas Wheeler: Cursed

A Cursed alapja Arthur király legendája. Szerintem ezt a legendát senkinek sem kell bemutatni, hiszen sokak által ismert és szeretett legendáról van szó. Már ezzel megvett magának a kötet, hiszen imádom ezt a legendát, napestig el tudnám hallgatni a történetét. Megvannak benne a kötelező elemek, a kard, maga Arthur és Merlin is, de egy csavarral mindent felbolygat és teljesen új megközelítésben mutatja be a cselekmény által. Sokan mondják azt, ez az új Vaják, hát nem egészen. Aki erre számít, az csalódni fog, mivel a Cursed az a Cursed, a Vaják pedig a Vaják. Ég és föld a kettő, de ne szaladjunk ennyire előre. A regény kezdete nekem kicsit hézagos volt, túlságosan gyorsan történtek az események és valahol útközben lemaradtam, viszont mivel ismerem a sorozatot, ezért mégis megvoltak azok a kitöltő anyagok, amik által össze tudtam illeszteni a darabokat és kerek egészet tudtam alkotni belőlük. Viszont jó hír, hogy csak az eleje ennyire gyors lefolyású, utána már kezd egy olyan mederben folyni a cselekmény, amely könnyebben követhető és amely magyarázatokat is ad, nemcsak kérdéseket vet fel. A regény ahhoz képest, hogy vaskos és tele van rajzokkal, amik igazi pluszt jelentenek, hiszen jól kidolgozott illusztrációkkal van dolgunk, absztrakt elképzelésben, tökéletes kiegészítője a cselekménynek és segíti a gyors haladást is. Emellett olvasmányos, laza szerkezetű könnyen emészthető olvasmány.

Nemcsak a főszereplő kap hangsúlyt, hanem a legfontosabb karakterek is, ezáltal több szálon fut, több időt hagy a szálak összeérésére, több információt, helyzetet ismerhetünk meg általa. Sokkal jobban átjön így a regény hangulata, ami kicsit borongós, kicsit sötét, de varázslatos és kemény is.

A Cursed nem egy gyerekeknek való mese, hiszen az erőszaktól, a vértől és a brutalitástól sem riad vissza. Egyes jelenetek vértől átitatott események halmaza, viszont mindezt olyan természetességgel írta meg a szerző, hogy nincs viszolygás vagy undor az emberben az olvasása közben.

A Cursed egy olyan fantasy, ami lerombolja a tündérek irányába tanúsított tévhiteket, s amely egy teljesen új megközelítésben tárja fel mind a tündérek népét, s mind a legendát. A kötet főszereplője, Nimue egy tündér, akit fajtársai kitagadtak, mert féltek tőle.


Népszerű idézetek

Esztus>!

Mi hajnalban születtünk…
Hogy alkonyatban járjunk.

aurorakönyvmoly P>!

Zöldell a rét s az ég oly kék,
Kedvesem szeme be szép!
Táncoltunk, míg a nap lement,
S a hold júliusban megjelent!
Hallali, hó, dalolj, én nyári hölgyem,
Hallali, hó, dalolj, én szép kedvesem!
De az őszi szél oly bús, nyári hölgyem,
A fecskék mind hamar elrepülnek!

aurorakönyvmoly P>!

A vér csak vért szül. És kard hegyével soha nem hozott békét senkinek.

276. oldal

a_bookworm_named_honey P>!

– Kit érdekel, mit gondolnak azok a töppedt mazsolák?

35. oldal, Három (Libri, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: Pym
whisperingwithwolves>!

– A kard fogva tart téged, Nimue. Tudom, hogy te is érzed. Én is éreztem. Arra kényszerít, hogy gyilkolj. Hogy legyőzz mindenkit. De ez az út a feledés felé vezet. A kardnak hatalma van, de válaszai nincsenek. A vezér ne csupán bátor legyen, de bölcs is.

eniko2005>!

Soha ne az általad megölt emberek számával mér saját bátorságodat. Ennyi az egész. Néha a valódi bátorság azt jelenti, hogy elkerülöd azt a csapást, ami kioltja egy ember életét. Azok, akik aszerint mérik értéküket, hogy hány embert öltek meg, alacsonyabb rendűek.

a_bookworm_named_honey P>!

– Számos dologról ismernek engem, Nimue, de a főzés nem igazán tartozik közéjük – ismerte be Merlin. – És attól tartok, hogy nincs kanalunk.

279. oldal, Harmincöt (Libri, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: főzés · kanál · Merlin · Nimue
a_bookworm_named_honey P>!

A várakozás csak ront a dolgon. Most vagy soha!

33. oldal, Három (Libri, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: Nimue
a_bookworm_named_honey P>!

– Azt mondja, hogy ön biztos benne, hogy nem csörgedezik agyarasvér az ereiben?
Wroth elvigyorodott, amitől kivillant az aranyfoga.
Brach nor la jech.
Mogwan fordított:
– Maga keményebb nő, mint az apám első felesége. Az anyám.
Wroth odamorgott valamit Arthurnak és mellbe lökte, amitől annak elállt a lélegzete.
Mogwan így szólt Nimuéhoz:
– Apám azt mondja, ha már megunta ezt a csirkelábú embervérűt, maga lehet a harmadik felesége.

404. oldal, Ötvenhárom (Libri, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: Arthur · Nimue
a_bookworm_named_honey P>!

De ha nem veszed kezedbe a sorsodat, az elevenen fal fel!

166. oldal, Tizennyolc (Libri, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: Morgan

Hasonló könyvek címkék alapján

Holly Black: The Queen of Nothing – A semmi királynője
Soman Chainani: Jótett helyébe
Brandon Mull: A mesés menedék
Philip Pullman: Az arany iránytű
Joseph Delaney: A Szellem inasa
Kendare Blake: A rémálmok lánya
Margit Sandemo: Nincs menekülés
Nyulász Péter: Helka
Philip Pullman: La Belle Sauvage
Böszörményi Gyula: Zsófi és az ősboszorkány