Hammond hajóskapitány távolkeleti útja során beleszeret egy gazdag kínai kereskedő lányába. A lány, Ezüst Lótusz, amellett, hogy csodaszép, kitűnő tehetséget mutat mindenhez, akármibe is fog; legyen az idegen nyelvek tanulása, matematika, orvostudomány, hajózás vagy bármi más. A fiatalok között eltérő kultúrájuk, neveltetésük és szokásaik ellenére mindent elsöprő szerelem születik. A megindító történet a Kelet egzotikumáról, a rohamosan iparosodó Nyugat kapitalista fejlődéséről, valamint e két világ egymásra gyakorolt hatásáról mesél. „Csodálatosan megírt történelmi regény, a népmesék józanságával és kedvességével" – T.C. Boyle „A Nobel-díjas John Steinbeck legidősebb fia izgalmas romantikus történelmi regényt írt… Hiteles történelmi keret, látványos leírások, erőteljes szereplők és igazi érzelmi mélység jellemzi az Ezüst Lótuszt" – Publishers Weekly
Ezüst Lótusz 17 csillagozás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 10
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Fel voltam rá készülve, hogy nem lesz egy pörgős olvasmány, talán ezért se okozott nekem olyan nagy csalódást. Két érdekes személyiség a világ két különböző pontjáról egymásra talál és életre szóló kapcsolatot teremt, játszi könnyedséggel hidalva át a kultúrák közötti szakadékot. Fenntartotta a figyelmemet, érdeklődve vártam, hogyan kerülnek ki egy-egy kalandból s miképpen tudják a lehető legnagyobb hasznot húzni belőle. E tekintetben a regény meglehetősen meseszerű, néha már túl szépen alakulnak benne a dolgok ahhoz, hogy igaz legyen, így aztán egy idő után a cselekmény átvált a luxusélet ecsetelésébe és annak dicséretébe (szó mi szó, a végére tartogat pár tragédiát, de a könyv háromnegyedéig a fellegek felett járunk).
Eleinte én is hiányoltam a párbeszédeket, de egy idő után már fel se tűnt a hiányuk, betudtam, mint egy jellemvonást az író stílusából. Ami kissé kiverte nálam a biztosítékot, az a következő: a hosszas leírások és elemzések egy-egy cserekereskedelemről vagy jó fogásról arra utaltak, hogy az alkotó jártas a témában, vagy legalábbis kellően utánanézett, melyik ország milyen iparcikkben bővelkedett a 19. század végén. Egészen addig, míg el nem hangzott egy szóváltásban a „baka” kifejezés, ami a regény szerint kínai szó, mely idiótát jelent. Hát, kutya legyek, ha ez nem japán szó. Meglehet, a kínaiak is használják ezt a kifejezést, de erős a gyanúm, hogy az alkotó bele se nézett egy kínai szótárba. Így a hitelesség fellegvára szépen lecsúszott a lejtőn.
Végezetül elég annyi, hogy megérte elolvasnom. Mézes-mázos, mesébe illő történet, kicsit elszáll a valóságtól, de így is lehet szeretni. Nem volt ez annyira rossz.
Nos, nem volt egy kifejezetten izgalmas olvasmány. Számomra elég sokat rontott a minősítésén, hogy nagyon hiányoztak belőle a párbeszédek. Végig kívülálló, érzelemmentes mesélés nekem csak három csillagot ér, de azt is csak azért mert látom, hogy milyen jó könyvet is lehetett volna ebből a történetből kerekíteni.
Népszerű idézetek
Azt tanácsolta kedvesének, hogy az ünnepségek alatt csak lassan kortyolgassa az italokat, tegyen eleget az udvariasság szabályainak, de semmiképpen se fogyasszon túl sok alkoholt. A mája is hálás lesz ezért a bölcsességért. Ráadásul, tette hozzá nevetve Lady Ji, az a vőlegény, aki nem tud megállni a saját lábain, vagy nem tud segítség nélkül egyenesen menni, végül nevetség tárgya lesz, és kínos helyzetbe hozza a menyasszony családját.
31. oldal
Bár a kínai állam boldogan küldött több ezer nélkülöző parasztot a nemzetközi munkaerőpiacra, ahonnan alig néhányan tértek vissza, a tanult elit tagjait, különösen a jól képzett orvosokat, mérnököket, sebészeket és külföldön tanult katonatiszteket nem szívesen hagyta kivándorolni.
127. oldal
Végül is, egy ilyen tekintélyes, gazdag és feltehetően veszélyes ember leányának a kezét megkérni nem fogható holmi alkudozáshoz, amellyel a koprát vagy a marhabőrt megszerezte. Előadásának tiszta szívből kellett jönnie, minden részében őszintének kellett hangoznia, és a lehető legnagyobb meggyőzőerővel kellett bírnia.
27. oldal
– A férfiak sokkal bonyolultabb lények, és reménytelenül nehéz őket megérteni. De van valami bennük, amitől némelyek nemes szívűek és szeretetteljesek lesznek, ugyanakkor kiszolgáltatottá válnak az érzelmeikkel szemben. A nők ezt könnyebben elviselik, de az érző lelkű férfiak nem.
314. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nermin Bezmen: Kurt Szejt és Sura 93% ·
Összehasonlítás - Graham Moore: Az éjszaka fénye 88% ·
Összehasonlítás - Mary Jo Putney: A lázadó özvegy 84% ·
Összehasonlítás - Elizabeth Peters: Óvakodj a múmiától! 82% ·
Összehasonlítás - Margaret Mitchell: Elfújta a szél 94% ·
Összehasonlítás - Kristin Hannah: Téli kert 93% ·
Összehasonlítás - Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság 92% ·
Összehasonlítás - Kate Quinn: Alice hálózata 91% ·
Összehasonlítás - Gaby Roney: A Huszár esküje 92% ·
Összehasonlítás - Barbara Wood: Lélekláng 90% ·
Összehasonlítás