A ​Selyemút 6 csillagozás

Thomas O. Höllmann: A Selyemút

A Selyemútnak nevezett útvonal már az ókor óta kiterjedt közlekedési hálózatot alkotott, melynek főcsapása Kelet-Ázsiától a Földközi-tengerig ért. A szerző, aki a sinológia és etnológia professzora a Müncheni Egyetemen, ezt a nyomvonalat követi egészen napjainkig, felcsillantva a számos nép és kultúra által létrehozott értékes örökség minden oldalát.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Corvina Tudástár Corvina

>!
Corvina, Budapest, 2006
132 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631355616 · Fordította: Uray-Kőhalmi Katalin

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Kína


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Zizzer>!
Thomas O. Höllmann: A Selyemút

Könnyű, rövid, egynapos ismeretterjesztő könyv. A terjedelme ellenére igyekszik sok mindenre kitérni, de ahogyan az előszóban is írják, van, ami csak említés szintjén kap helyet. A Selyemút egy kis ízelítőt ad a kereskedelmi útvonalon előfordult népekről, vallásokról, diplomáciáról, híres-hírhedt kalandorokról, fontosabb exportcikkekről. A könyv végén egy kis térkép található – ami segített eligazodni egyből, így nem kellett attól tartanom, hogy elveszek valahol Ázsia közepén.


Népszerű idézetek

Zizzer>!

Kína legfontosabb exportáruja az az anyag volt, amiről az út a nevét kapta: a selyem. Ezzel az elnevezéssel azokat a textíliákat foglalták össze, amelyeket bizonyos lepkefajták bebábozódásakor keletkező mirigyváladékából szőnek. Különösen kiváló minőséget adott a selyemhernyó (Bombyx mori), amelynek hernyói a fehér eperfa (Morus alba) leveleivel táplálkoznak, és amelyet Kínában már jóval a császárság kora előtt háziasítottak. A fonal finomságát leginkább a súlyával jellemezhetjük, amely kilenc kilométer hosszúságnál sem éri el a három grammot.
Mindenesetre még néhány munkalépés, míg az anyag a szövőszéken formát nyer, a bábok forrázásától (elölésük végett), a fonal legombolyításától és összesodrásától kezdve egészen a tisztításig (hernyónyál eltávolításáig). A Han-dinasztia korában a selyemfajták már kiterjedtek a gézre, kreppre, damasztra és brokátra. A mintákat vagy különbözően színezett fonalak mintás szövésével, vagy nyomással, esetleg hímzéssel hoztak létre.

70. oldal

Kapcsolódó szócikkek: brokát · damaszt · Kína · selyem

Hasonló könyvek címkék alapján

Grüll Tibor – Vér Ádám – Csabai Zoltán – Földi Zsombor (szerk.): Ökonómia és ökológia
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Ráth-Végh István: Fekete krónika
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Simon Singh: Kódkönyv
Yuval Noah Harari: Sapiens
Mark Forsyth: A részegség rövid története
Charles FitzRoy: Reneszánsz Firenze napi öt forintból
Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok
Timothy Brook: Vermeer kalapja