A ​csend szava 0 csillagozás

Thomas Merton: A csend szava Thomas Merton: A csend szava Thomas Merton: A csend szava Thomas Merton: A csend szava

Merton kalandokban bővelkedő 27 év után kopogtat be egy trappista monostorba. Jó tízéves teljes hallgatás után elöljárói kifejezett kívánságára veszi újból kezébe a tollat, aminek a belépésekor végleges búcsút akart mondani. Összeállítja önéletrajzát , naplóírásba fog. Később – hogy e néma közösségben hangot adjon benti és a világban élő testvérei iránti szeretetének – egy-egy kötetnyi írásban megosztja velük a monasztikus béke és a szemlélődő imaélet rejtett kincseit. Igaz, a kolostor szigorú fizikai korlátokat emel, de a szerzetes szíve lassanként az egész világ felé kitárul. Magány és világméretű közösség, egymásért viselt felelősség: ezek a jelen válogatás főbb műveinek alapgondolatai.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A lelki élet mesterei Szent István Társulat

>!
Szent István Társulat, Budapest, 2009
ISBN: 9789633612934
>!
Szent István Társulat, Budapest, 2001
keménytáblás
>!
Szent István Társulat, Budapest, 1991
472 oldal · ISBN: 9633605318

1 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 7


Népszerű idézetek

marschlako P>!

Semmi sem gyanúsabb a szenteskedő emberben, mint az a türelmetlen vágy, hogy átformáljon másokat.

398. oldal

marschlako P>!

Előfordul, hogy egy turista útikönyvvel a kezében végigjár egy múzeumot, lelkiismeretesen megnézi mindazt, ami fontos, mégis szegényebben jön ki, mint ahogy bement. Mindent megnézett, de nem látott semmit. Nagy munkát végzett, de az eredménye mindössze annyi lett, hogy elfáradt. ha megállt volna egy kicsit, hogy az összes többiről megfeledkezve egyetlen képet megnézzen, amelyik igazán megtetszett neki, akkor legalább azzal a gondolattal vigasztalhatná magát, hogy nem fecsérelte el egészen hiába az idejét. Akkor nem csak a külső világban fedezett volna fel valamit, hanem önmagán belül is. Akkor a létnek egy új síkját pillanthatta volna meg önmagában, a létnek és tevékenységnek új lehetősége tárult volna föl az életében.

92-93. oldal

marschlako P>!

A tömeg emberalatti képződmény. Elnyeli a bennünk rejlő emberit, s egy sokfejű szörnyeteg tagjaivá tesz bennünket.

212. oldal

marschlako P>!

Negyed kilenckor már sötétben ülök. Minden emberi hang hallgat körülöttem. S ekkor hallani kezdem az ékesszóló éjszakát, a nedves fák éjszakáját, amint a holdfény átlopódzik a templom válla fölött, a csillapuló hőség nyirkos párájában. Ennek az éjszakának a világát az égtől a pokolig át- meg átszövi az állatok ékesszólása, millió ismeretlen teremtmény vad ártatlanságának hangja. Miközben a föld megkönnyebbül és lehűl, mint valami hatalmas nedves élőlény, zenéjük hihetetlen életerővel zeng-bong, lüktet és visszhangzik, míg bele nem veszi magát mindenbe, s el nem árasztja az egész világot őrült egyhangúságával. De sohasem fajul orgiává, mert minden dolog ártatlan, minden dolog tiszta. Nem is említettem volna a lehetőségét sem a rossznak, ha nem emlékezném rá, hogyan hajthatja az embereket őrületbe a hőség és az élőlények vad muzsikája a kolostorokon kívül, hogyan késztetheti őket olyan dolgokra, amelyeket a világ többé már meg sem tud siratni. Ezért csinálnak egyesek úgy, mintha az éjszaka és az erdő, a hőség és az állatok valamiféle fertőzést terjesztenének, pedig a hőség szent, az állatok pedig Isten gyermekei, és az éjszakát semmiképpen sem arra teremtették, hogy eltakarja a bűnt, hanem egyedül arra, hogy végtelen távolságokat nyisson meg a szeretet előtt, és elküldje lelkünket játszani a csillagokon túlra.

283. oldal

Kapcsolódó szócikkek: éjszaka
marschlako P>!

Egyeseknek a béke csupán azt jelenti, hogy szabadon kizsákmányolhatnak másokat, anélkül, hogy félniük kellene a megtorlástól vagy beavatkozástól. Másoknak a béke: szünet nélküli szabadrablás. Megint másoknak az, hogy a földi javakat kényelmesen felhabzsolhatják, anélkül, hogy élvezetüket félbe kellene szakítaniuk azok táplálásával, akik az ő kapzsiságuk miatt éheznek.

356. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kapzsiság
marschlako P>!

A legigazibb magány nem rajtunk kívül található; nem az emberek vagy a hangok hiánya körülöttünk. Olyan szakadék az, amely saját lelkünk bensejében tárul fel.

351. oldal

marschlako P>!

Ekkor már el se tudták képzelni, hogy az ősi civilizációk eszményeit másképp is megkeresztelhetik, mint úgy, hogy elpusztítják őket, népeiket pedig alávetik Európa harcos kereszténységének. Innen az a furcsa ellentmondás, hogy Krisztus nevében megtámadtak és térdre kényszerítettek néhány erőszakmentes lelkiséget, bár igen közel álltak az evangéliumhoz. S olyan keresztény katonák tették ezt, akik már csak a nevükben voltak keresztények, hiszen erőszakosak, kapzsik és önteltek voltak, s gőgösen megvetették mindazt, ami nem az ő hasonmásukat és fényüket tükrözte.

299. oldal

marschlako P>!

    „Minden istenfélő embernek az a feladata – mondja Gandhi – , hogy elszakadjon a rossztól, egyáltalán nem törődve a következményekkel.” Higgyen abban, hogy a jótettnek csak jó eredménye lehet. Kövesse az igazságot, még ha az élete kerül is veszélybe. Tudja, hogy jobb az Isten útján meghalni, mint a Sátán útján élni.
    Pontosan ezt a magatartást felejtettük el Nyugaton, mert elveszítettük a valóságnak, a létnek, az igazságnak alapvetően vallásos szemléletét. Gandhi viszont megőrizte ezt. Mi lemondtunk arról, hogy megértsük és tiszteljük az embert, az igazságot, a szeretetet. Ehelyett belebonyolódtunk a hasznos ötletek kusza halmazába. Minket csak az érdekel, hogy mire használható valami, mi a lehetséges és megvalósítható, hogyan lehet fölhasználni a dolgokat, függetlenül természetük igazi értelmétől és céljától, valódi igazságuktól és értéküktől.

300. oldal

marschlako P>!

De az egész világ megtanulta már, hogy az igazságot félre lehet állítani, semmibe lehet venni. A fejlett országok fele abból él, hogy hazudik. A reklám, a propaganda és a hírközlő eszközök különböző egyéb formái foglalták el az igazság helyét. Ezek aztán elfogadtatják az emberekkel, hogy tetszés szerint bármit mondhatnak másoknak, ha az meggyőzően hangzik, és valamilyen felszínes érzelmi visszhangot vált ki.

137. oldal

marschlako P>!

Az ilyenek a társadalom és a világ ostoraivá válhatnak, ha életuntságukat lármával, izgalmakkal, hajszoltsággal és erőszakkal akarják takarni – márpedig ez elkerülhetetlenül bekövetkezik azok életében, akik nemlétező értékek szeretetére törekszenek. Korbács alatt szenvedni pedig már nem pusztán unalmas vagy fárasztó élmény.

358. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Nacsinák Gergely András – Xeravits Géza (szerk.): Oszlop a hegyen
Assisi Szent Ferenc perugiai legendája
Avilai Szent Teréz: Önéletrajz
Diós István: A szentek élete I-II.
Klemm Nándor (szerk.): Hunya Dániel élete és munkássága
Werenfried van Straaten: Speck páternek hívnak
Hidvégi Máté (szerk.): Boldog Salkaházi Sára
Loyolai Szent Ignác: A zarándok
Szent Benedek élete és szelleme
Basilius Franz Grassl: A premontrei rend szentjei