Naplók ​1. 4 csillagozás

1918-1921, 1933–1939
Thomas Mann: Naplók 1.

A Thomas Mann naplóiból készült válogatás I. kötete, mely 1939-ig mutatott be részleteket az írói életműhöz szervesen hozzátartozó feljegyzésekből, 1988-ban jelent meg kiadónknál. Azóta sorra napvilágot láttak Németországban a teljes naplót felölelő további kötetek.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Emlékezések Európa

>!
Európa, Budapest, 1988
706 oldal · keménytáblás · ISBN: 963074614X · Fordította: Soltész Gáspár, Schweitzer Pál

Enciklopédia 17


Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

tgorsy>!
Thomas Mann: Naplók 1.

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

Minden nap leírja hánykor kelt, milyen az időjárás, mit reggelizett, de. írta a x. fejezetet valamelyik művéből, ebéd valakivel, finom leves, séta egyedül, vagy a kutyával, du. leveleket írt és diktált, látogatók, este színház, felolvasás, olvasta ezt vagy azt a könyvet és zenét hallgatott. Altatóval vagy anélkül alvás. Fogfájás, rossz emésztés, születésnap, erotikus álmok, vagy nem.
Mindezek ellenére, vagy ezek közben egy-egy félmondattal tökéletes korképet ad, hogyan önti el a nácizmus Németországot, mit szerencsétlenkedik össze a többi európai állam, hogyan sodródnak a háborúba.
Hogyan él egy intelligens, Nobel-díjas, nagypolgári író ember. Milyen viszony fűzi a feleségéhez, a szerelmeihez, a gyermekeihez. Miket olvas, hogyan alakulnak benne a gondolatcsírától a megvalósulásig a regények, novellák. Miként szemléli kortársait. Hogyan költözik egyik országból a másikba. (azt írtam. menekül. Aztán kitöröltem, mert a Mann utazásai nem voltak menekülések. Elhagyta az országot)
Van ebben az emberben valami tiszteletreméltó elegancia. Minden bevallott és felvállalt gyarlóságában.

Erzsebet_Gyori>!
Thomas Mann: Naplók 1.

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

Tanulságos olvasmány: milyen jól érzékeli T.M. a napi politikai eseményekből adódó jövőbeli problémákat, ugyanakkor (sokszor) mennyire nem érzékeli a saját családja problémáit. Vö Katharina Mann: Megíratlan emlékeim.


Népszerű idézetek

tgorsy>!

: a totális állam mindenkinél jobban tudja, milyennek kell lennie a kultúrának, és azt diktatórikusan, kizárólagosan és ellentmondást nem tűrően lezülleszti saját fogalmai szerinti kultúrára, amelyről kínkeservesen, autodidakta módon és rettenetesen hiányos olvasmányok révén alakította ki már említett fogalmait. A totális állam nem más, mint Platón állama, amelyben a filozófusok uralkodnak – vagyis egyetlenegy filozófus, egy mesterember, akit a kor szellemi örvényei vetettek a felszínre, és a kor iszonyú zűrzavara juttatott hatalomra, egy mesterember, aki a hisztériát a művészi tevékenységgel, űzött nyugtalanságát a bölcselkedéssel téveszti össze, és gátlástalanul, a legcsekélyebb kétségek nélkül vállalja, hogy egy népre, melynek olyan szellemi múltja van, mint a németnek, ráerőszakolja kontár nézeteit.
(Sanary-sur-Mer, 1933. szeptember 8. péntek)

229. oldal

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

4 hozzászólás
tgorsy>!

Kleist anekdotájára gondoltam, Bachról, aki mindent a feleségével intéztetett (mint én), és az asszony temetésén, amikor utasításokért fordultak hozzá, zokogva mondta: „Kérdezze meg a feleségemet!”
(München, 1920. április 11., vasárnap)

126. oldal

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

Kapcsolódó szócikkek: Heinrich von Kleist · Johann Sebastian Bach
tgorsy>!

Az a magyar miniszter, aki meghozatta a zsidótörvényeket, megtudta, hogy saját nagyanyja is zsidó volt, erre lemondott.
[Imrédy Béla]

(Princeton, 1939. február 15, szerda)

546. oldal

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

Kapcsolódó szócikkek: Imrédy Béla · zsidótörvény
4 hozzászólás
tgorsy>!

Planck személyes kihallgatáson volt Hitlernél az egyetemi tanárok antiszemita szellemű elbocsátásának ügyében. Ebből az alkalomból végig kellett hallgatnia Hitler háromnegyed órás válaszát, amitől teljesen összetörve ment haza. Mintha egy vénasszony fecsegett volna matematikáról – olyan volt a színvonala, ködös képzetekkel társult félműveltség, olyan lehangoló, amihez foghatóval a híres gondolkodó és kutató eddig még nem találkozott. Két világ, amely úgy került kapcsolatba egymással, hogy az egyik megragadta a hatalmat. A tudás, a tudomány, a fegyelmezett gondolkodás hallgatja az öntelten kioktató szörnyű dilettantizmust, majd távozáskor meghajtja magát.
(Küsnacht, 1933. december 20, szerda.)

258. oldal

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · Max Planck
1 hozzászólás
tgorsy>!

Ha az ember gyermekeket plántál a világba, egyúttal saját magától független szenvedéseket is teremt, amelyeket ugyan ő maga nem érez, csak látja, hogy érzik őket, s emiatt bűntudata van.
(München, 1918, november 13., szerda,)

40. oldal

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

Frank_Waters I>!

Tovább írtam (selyemzakóban) az első fejezetet…

90. oldal (1919)

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

3 hozzászólás
tgorsy>!

Az összeomlásnak két lehetősége van: a pénzügyi katasztrófa, vagy egyfajta külpolitikai világégés. Szívünk mélyén vágyunk erre, hajlandók vagyunk minden áldozatra, minden közös szenvedésre. Nincs az a pusztulás, ami túl nagy ár enne ennek az ocsmány söpredéknek a pusztulásáért. Pont a németeknek jutott ki, hogy forradalmat csináljanak, olyant, amilyen még nem volt a világtörténelemben: eszme nélküli, sőt eszmék elleni forradalmat, forradalmat a magasabb rendű, a jó, a tisztességes ellen, a szabadság, az igazság és a jog ellenében. Ilyesmi soha nem fordult még elő az emberiség történetében. A tömegek közben ujjonganak, mert azt hiszik, hogy ezt tényleg ők akarták, holott csak fantasztikus ravaszsággal becsapták őket, amit még mindig nem képesek bevallani önmaguknak sem – s a legszörnyűbb, hogy a felelős poszton állók, a konzervatívak és a nemzeti pártiak is, pontosan tudják, hogy mindez rettenetes pusztuláshoz vezet.
Lugano, 1933. március 27, hétfő)

174. oldal

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

tgorsy>!

Betiltották a Tage-Buch-ot és a Weltbühné-t. Aggódom a Rundschau miatt. Semmi kétség, mindenképpen az a szándékuk, hogy megfosszák a nemzetet a művelődés valamennyi lehetőségétől. … A műveltség és a gondolkodás képessége nem kívánatos, annál kívánatosabb viszont a népbutítás, mert így gépiesen és egyformán lehet uralkodni minden és mindenki felett, a szuggesztió modern eszközeinek segítségével. A legrosszabb fajta bolsevizmus ez – német szemmel nézve, az orosztól azonban az különbözteti meg, hogy nem élteti semmiféle eszme
(Arosa, 1933. március, 17. péntek)

169. oldal

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

tgorsy>!

Szerencsétlen, magányos, tévelygő nép, amelyet gonosz és ostoba kalandorok vezetnek félre, akikről azt hiszik, hogy mitikus hősök.
(Küsnacht, 1933. október 14, szombat.)

247. oldal

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939

tgorsy>!

Megérkezett a Jákob első fordítása, a magyar.
(Küsnacht, 1933. október 18, szerda)

249. oldal

Thomas Mann: Naplók 1. 1918-1921, 1933–1939


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók
C. W. Gortner: Medici Katalin vallomásai
Christopher Fifield: Richter János
Beth Nimmo – Darrel Scott: Rachel könnyei
Radnóti Miklós: Ikrek hava / Napló
Kurt Cobain: Naplók
Geoffrey Brooks: Hirschfeld
Nagy László: Krónika-töredék
Chava Pressburger: Bátyám naplója
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében