És ​mégis lapos a Föld 6 csillagozás

A XXI. század rövid története
Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld

Az ​És mégis lapos a Föld első angol nyelvű kiadását már két javított, bővített változat követte, amelyek anyagát mi e második magyar kiadásban tesszük közzé. Thomas L. Friedman, a könyv Pulitzer-díjas újságíró szerzője a következőképpen indokolja az újabb kiadás megjelentetését: „Miért vesződöm azzal, hogy megírjam e könyv második bővített kiadását egy évvel azután, hogy megjelent az első bővített kiadás, amit az eredeti csak egy évvel előzött meg? Nagyon rövid, tömör választ tudok erre adni: azért, mert meg tudtam tenni és mert meg kellett tennem. Bővebben és pontosabban: a könyvben ábrázolt technológiai erők hatására a könyvkiadás folyamatai is felgyorsultak, és most már viszonylag könnyű egy egész könyvet rövid idő alatt jelentősen átszerkeszteni, kiegészíteni. Így értem, hogy meg tudtam tenni. Annak azonban, hogy miért kellett megtennem, több oka is van. Elsősorban az, hogy a világot laposító erők nem szűntek meg hatni, amikor 2005 áprilisában a könyv első kiadása megjelent;… (tovább)

Eredeti mű: Thomas L. Friedman: The World Is Flat

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2008
526 oldal · ISBN: 9789639686557 · Fordította: Bozai Ágota

Enciklopédia 15


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
László_Zalavári
Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

A könyvnek már a címe is ütős, de igaz, ami igaz, nem könnyű olvasmány. Ugyanakkor tanúlságos, mert olvasván az ember átlátja a globalizmus folyamatát az informatika fejlődésének (is) köszönhetően. Arról tudtam, hogy az amerikai cégek ügyfélszolgálatai már Indiában működnek, de az, hogy utóbbi állam már ekkora szerepet játszik az USA életében (nem csak a gazdaságban, hanem pl. az egészségügyben is), arra nem gondoltam! Meglepett a szerzőnek az a gondolata, hogy a „gonosz tengelyét”, a Szovjetuinót-NDK-t valójában nem Ronald Reagen győzte le, hanem a Microsoft a Windows 3.0 op. rendszerrel, ami az első igazán felhasználóbarát program volt a PC-kre, így nagyon gyorsan elterjedt, azáltal elindult az informatika iforrdalaom. Aminek egy másik állomása az Internet fejlődése és elterjedése, illetve a villámgyors optikai kábeles net hozzájárulása az adattovábítás felpörgéséhez (pl. orvosi leletek küldése stb.)
Az meg egy külön „szín” a palettán, hogy olyan műszaki cikk tán „nem is létezik”, amit nem Kínában készítettek, legyen bármilyen márkájú, bár néha Malajzia beócsít!!! :) Tanulságos olvasmány volt!


Népszerű idézetek

>!
kkemenczy

Éveken át kritizáltam a Microsoft egyes üzleti lépéseit és egy szót sem bántam meg abból, amit a cég bizonyos versenyellenes taktikáival kapcsolatban leírtam. De igen nagy hatással volt rám Gates személyes felelősségvállalása, hogy pénzt és energiát áldozott az elmaradottakra. Kétszer beszéltem Gatesszel, mindkétszer erről a kérdésről akart leginkább beszélni, és ez az a kérdés, amelyről a legszenvedélyesebben beszél.
– Senki nem áldoz a másik hárommilliárd emberre – mondja Gates. – Egy becslés szerint az Egyesült Államokban ma egy élet megmentése 5-6 millió dollárba kerül, és erre hajlandó a társadalmunk áldozni. Az Egyesült Államokon kívül kevesebb, mint 100 dollárból meg lehet menteni egy életet. Vajon hányan hajlandók erre áldozni? Ha csak idő kérdése lenne, ha tudnánk, hogy húsz-harminc év múlva a többiek utolérnek minket, akkor örömmel lehetne kijelenteni, hogy a világ lapos. De az a valós helyzet, hogy ez a 3 milliárd ember csapdába rekedt, és talán soha nem jutnak be a jóra vivő körbe, nem lépnek be az oktatás, a jobb egészségügyi ellátás, a kapitalizmus, a jogrend és az anyagi gyarapodás útjára… Aggódom, hogy csak a világ egyik fele lapos, a másik nem és ez így maradhat.
– Vegyük például a maláriát! A betegséget szúnyogok terjesztik. Jelenleg ebben a betegségben hal meg a legtöbb anya a világon. Miközben jóformán senki sem hal meg maláriában a fejlett világban, a fejlődő világban évente egymillió ember halálát okozza a kór – közülük hétszázezer gyerek, a legtöbbjük afrikai. Az utóbbi húsz évben a malária okozta halálozások száma megduplázódott, mert a szúnyogok ellenállóvá váltak számos maláriaellenes szerre, és a kereskedelmi érdekeltségű gyógyszergyárak nem invesztálnak sokat az új maláriaellenes vakcinák kifejlesztésére, mert megítélésük szerint ezeknek nincs nyereséges piacuk.

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

>!
_Andrea_

Will Rogers mondta nemrégiben: „Még ha jó kerékvágásban vagy is, ha egy helyben maradsz, elütnek"

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

>!
_Andrea_

A kommunizmus értette a módját, hogyan tegye a szegényeket egyenlően szegénnyé. Tény, ami tény: erre tényleg a kommunizmus volt a legjobb rendszer. A kapitalizmus egyenlőtlenül teszi gazdaggá az embereket. Akik hozzászoktak a gürcöléssel járó, korlátokat állító, de biztonságot jelentő szocialista életstílushoz, amikor a munkahely, a lakhatás, az oktatás és a nyugdíj, szűkösen bár, de garantálva megvolt, azokat a berlini fal ledöntése aggodalommal töltötte el.

48. oldal

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

>!
_Andrea_

Valahol Afrikában minden reggel felkel egy gazella.
Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leggyorsabb oroszlánnál, különben vége.
Valahol Afrikában minden reggel felkel egy oroszlán.
Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leglassúbb gazellánál, különben éhen hal.
Mindegy, mi vagy, oroszlán vagy gazella.
Fuss, amint felkel a Nap.

99. oldal

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

>!
_Andrea_

Van az in-formálódás jelenségének egy másik oldala is, amihez hozzá kell szokni, mégpedig az, hogy bárki tájékozódhat rólunk, fiatalkorunktól kezdve. A keresőprogramok azzal is lapítják a világot, hogy eltüntetik a képletes völgyeket, csúcsokat, falakat, sziklákat, amelyekbe, amelyekre, avagy amelyek mögé és alá az emberek el szoktak bújni, hogy múltjuk titkait vagy hírnevüket megőrizzék. A lapos Földön nincs hová elfutni, nincs hová elrejtőzni – egyre kisebb és kisebb kövek alá lehet majd bekukucskálni az interneten… Minél jobban kilapul a világ, annál átvilágíthatóbbak és elérhetőbbek lesznek az egyszerű emberek.

133. oldal

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

>!
_Andrea_

Nemcsak lapos és nem lapos, fejlett és fejlődő világ van. Nagyon sokan élnek a kettő közötti határmezsgyén, alkonyzónában. Vannak közöttük olyanok, akiket erőtlenenek nevezek. Nagy csoport, akiknek élőhelény még nem lapos a Föld. A betegekkel ellentétben, akik egyáltalán nem kaptak esélyt, hogy a lapos világba lépjenek, a túl erőtlenek megkapták az esélyt, ám nem képesek élni vele. Az erőtlenek egészségesek, és olyan országokban élnek, amelyeknek jelentős része fejlett, de nincsenek meg az eszközeik, a képességeik, vagy az infrastruktúrájuk ahhoz, hogy érdemben vagy tartósan csatlakozzanak a lapos világhoz. Tudnak arról, hogy a világ laposodik körülöttük, és azt is tudják, hogy lemaradnak valamiről, de pontosabb információik nincsenek.

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

>!
_Andrea_

A világ színpadán a legutóbbi években megjelent új figura a társadalmi vállalkozó. Általában olyasvalaki, aki ég a vágytól, hogy pozitív társadalmi hatást gyakoroljon a világra, de szerinte ennek legjobb módja nem az, ahogy a mondás is tartja, hogy halat adnak a szegényeknek, amiből egy napig megélnek, hanem megtanítják őket halászni, abban a reményben, hogy ebből egy életen át megélhetnek.

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

>!
_Andrea_

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ami a gazdasági aktivitást illeti, egy ország vagy közösség legnagyobb erénye a tolerancia kultúrája. Ahol a tolerancia a norma, ott mindenki gyarapszik, mert a tolerancia bizalmat teremt, a bizalom pedig az innováció és a vállalkozás alapja. Ha megnöveljük a bizalom szintjét egy csoporton, cégen, társadalmon belül, csak jó dolgok történnek.

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

>!
_Andrea_

Ha az ember nem egyedi, se nem szakember, de a lehorgonyozott munkára sem számíthat, hogy elkerülje állása kihelyezését, akkor legyen rugalmas! Folytonosan újítsa meg tudását, szerezzen új képességeket, gyakorlatot, ami képessé teszi arra ,hogy folyamatosan értéket teremtsen, valami mást, mint a tömegcikk vaníliafagylalt! Tanulja meg, hogyan kell a legújabb csokoládéöntetet készíteni, hogyan kell a tejszínt felverni, hogyan kell a meggyet a tetejére tenni, vagy az egészet hastáncolva felszolgálni – mindenki hozza ki magából a legjobbat a munkában! Mivel a munkák egy része alapcikké, ezért helyettesíthetővé válik – mint a vanília –, az alkalmazkodó emberek mindig megtanulják, hogyan kell a desszert más hozzávalóit elkészíteni. A lapos világban az alkalmazkodás, a rugalmasság, a „tanulni tudás" tulajdonsága lesz a legfontosabb munkavállalói erény és előny, mivel a munkaerőpiac változásai a gyorsuló innovációhoz igazodnak.

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

>!
_Andrea_

Amikor minden azonos minőségű és bőven van – mondja Greer –, az ügyfeleknek túl sok választási lehetőségük van, de nincs döntési alapjuk, hogy jól válaszhassanak. És amikor ez bekövetkezik, máris kommersszé válunk. Olyanok vagyunk, mint a vanília.

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története


Hasonló könyvek címkék alapján

Michael Graff – A. G. Kenwood – A. L. Lougheed: Growth of the International Economy, 1820–2015
Csányi Vilmos – Gáspár András – Hablicsek László: Kataklizmák csapdája
Blahó András – Kutasi Gábor (szerk.): Erőközpontok és régiók
Joseph E. Stiglitz: A globalizáció és visszásságai
Csath Magdolna: Globalizációs végjáték
Sándor György: A Föld hátán
George Soros: Open Society
Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikai földrajza
Drábik János: Uzsoracivilizáció
Robert Gilpin: Nemzetközi politikai gazdaságtan