Környezet, ​szűkösség, erőszak 2 csillagozás

Thomas Homer-Dixon: Környezet, szűkösség, erőszak

Földünk népessége az előrejelzések szerint 2025-re megközelítően eléri a 8 milliárd főt, a megújuló természeti erőforrások (termőföld, édesvízkészletek, erdők…) elhasználása pedig egyre fokozódik. Szembe kell néznünk azzal, hogy a javakban való szűkösség számos társadalmi konfliktus, fegyveres erőszak forrásává válik, illetve a társadalmon belüli különbségek felerősödéséhez vezet. A világban zajló fegyveres konfliktusok jelentős része a környezet degradációjára, a természeti javakban való szűkösség hiányára vezethető vissza.
Nemcsak a harmadik világ országait fenyegeti azonban ez a veszély, ahol a lakosság nagy részének napi jóléte a megújuló erőforrások meglététől függ. Számos fejlett régió, mint például Kalifornia, Spanyolország és többek közt hazánk is küzd az ivóvízkészletek kimerülésének rémével.
A téma a 21. században talán aktuálisabb, mint valaha, hiszen a fokozódó világszegénység és a terjedő erőszak a globalizáció korának egyik legfontosabb kérdése.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Az ökológiai gondolat Typotex

>!
Typotex, Budapest, 2004
220 oldal · ISBN: 963954812X · Fordította: Boross Anna, Győrváry Borbála

Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

XX73>!
Thomas Homer-Dixon: Környezet, szűkösség, erőszak

Sok a jegesmedve, kevés a fóka.
Sok az eszkimó, kevés a fóka.

Mit csinál a jegesmedve? Ráfanyalodik a madarakra. Meggyőződéses vegánná válik, zuzmót legel. Éhezik, és éhen hal. Elköltözik. Elveszi a másét. Rátámad másokra.

Mit csinál az ember? Rászokik a sáskákra*. Kér egy vegán menüt. Füvet legel. Éhezik, és éhen hal. Elköltözik. Elveszi a másét. Rátámad másokra?!

Az embernek ezen felül rendelkezésére áll saját találékonysága, hogy adott helyzetben kitaláljon valami egészen mást, egy innovációt, melynek segítségével nem az a kérdés többé, hogy kinek hány fóka jut, vagy a hajdani jobbágyteleknek hány hatvannegyede.

Kérdés, hogy az emberi találékonyság adott helyen és időben kibontakozhat-e. Tanult tehetetlenséggel terhelt kultúrkörben él, vagy születése óta arra bátorítják: kreatívan élje életét és oldja meg helyzeteit. Ez elsősorban nem pénz- és jószágfüggő, de a Maslow-piramis magasabb szintjeiről azért mégis tágabbnak tűnik a horizont.

A fentieken jártak a gondolataim, míg ezt a könyvet olvasgattam. Alaposan körüljárja a környezet-szűkösség-erőszak kérdéskörét, eljut a találékonyság és innováció szükségességéig. Erőszak? Hát igen. Ha a horda körbeállja az asztalt, nem fogsz a tálakhoz hozzáférni. (Előfordult velem egy tereptáborban: mire előkotortam a zsákomból a bicskámat, hogy megfaragjam a szalonnámat, a kedves tábortársak teljesen körbeállták a tüzet, és nem engedtek be a nyársalós körbe. Első gondolatom az volt, hogy itt most verekedni kék, de szerencsére jobb ötletem is akadt. Általános felszerelésjavító drótomról lógattam be a nyársról az adagomat a parázs közepébe. Utóbb egy jót mulattunk mindezen, és pár pohár levezető folyadék után kialakult némi diskurzus az imént olvasott könyv témájában. De arra eszmélni, hogy elmarad a vacsi, mert nem férsz a tűzhöz, no az sokkoló élmény.)

* Sáskajárások kapcsán mindig azon agyalok, hogy vajon miért nem alkotott még az emberiség jó sáskarecepteket?!)

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

David Attenborough: Az élő bolygó
Frank Schätzing: Raj
Peter Wohlleben: A fák titkos élete
Bjorn Lomborg: Cool it – Hidegvér!
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei
Al Gore: Kellemetlen igazság
David Attenborough: Az élővilág atlasza
Jane Goodall – Douglas Abrams: A remény könyve