Buddha a szó szoros értelmében az „ időtlen bölcsességet” tanítja nekünk. Mindannyian a nem létező idő szorításával küzdünk, életünk feltartóztathatatlanul hömpölygő, percről percre változó folyam. Semmi sem állandó, saját személyiségünk, külsőnk, viselkedésünk, képességeink, gondolkodásunk és érzéseink is folyamatosan változnak. A változástól való félelmünk hiányérzethez vezet, ez pedig szenvedést szül. Napjaink jelmondata szinte mindannyiunk életét meghatározza: „Többet, nagyobbat, jobbat, magasabbra, messzebbre, gyorsabban!” Amit kellemesnek vagy szépnek találunk, azt azonnal meg akarjuk szerezni és az idők végezetéig birtokolni. A kellemetlen tapasztalatokat a legnagyobb erőfeszítések árán is igyekszünk elkerülni vagy kiszorítani életünkből.
Gautama Sziddhárta(más néven Buddha) több mint 2500 évvel ezelőtt felismerte, hogy a szenvedés legfontosabb kiváltó oka a vágyakozás, a gyűlölet és a bizonytalanság. A vágyakról való lemondás elfogadáshoz és nyugalomhoz vezet – és… (tovább)
Buddha a szó szoros értelmében az „ időtlen bölcsességet” tanítja nekünk. Mindannyian a nem létező idő szorításával küzdünk, életünk feltartóztathatatlanul hömpölygő, percről percre változó folyam. Semmi sem állandó, saját személyiségünk, külsőnk, viselkedésünk, képességeink, gondolkodásunk és érzéseink is folyamatosan változnak. A változástól való félelmünk hiányérzethez vezet, ez pedig szenvedést szül. Napjaink jelmondata szinte mindannyiunk életét meghatározza: „Többet, nagyobbat, jobbat, magasabbra, messzebbre, gyorsabban!” Amit kellemesnek vagy szépnek találunk, azt azonnal meg akarjuk szerezni és az idők végezetéig birtokolni. A kellemetlen tapasztalatokat a legnagyobb erőfeszítések árán is igyekszünk elkerülni vagy kiszorítani életünkből.
Gautama Sziddhárta(más néven Buddha) több mint 2500 évvel ezelőtt felismerte, hogy a szenvedés legfontosabb kiváltó oka a vágyakozás, a gyűlölet és a bizonytalanság. A vágyakról való lemondás elfogadáshoz és nyugalomhoz vezet – és leginkább időhöz! Saját magunk, a többi ember és a világ is olyan lehet végre, amilyen valójában. És ez nagyon felszabadító…