Hannibal (Hannibal 3.) 296 csillagozás

Thomas Harris: Hannibal Thomas Harris: Hannibal

Hét ​év telt el azóta, hogy a rettegett pszichiáter és sorozatgyilkos, dr. Hannibal Lecter megszökött a fogvatartóitól. Hét éve annak is, hogy Clarice Starling, az FBI különleges ügynöke a segítségét kérte Buffalo Bill elfogásában, és utoljára látta őt. Noha az FBI mindent megtesz, hogy kézre kerítse Lectert, eddig még nem jártak sikerrel.
És nem ők az egyetlenek, akik el akarják kapni a pszichiátert. Mason Verger, Hannibal egyetlen még élő áldozata megfogadta, hogy kegyetlen bosszút áll mindazért, amit Lecter tett vele. Vagyona és hatalma birtokában minden rendelkezésére álló eszközt bevet, és úgy tűnik, nem is reménytelenül bízik a sikerben.
Starling és Verger egyaránt sajátos módszerrel igyekszik a pszichiáter nyomára bukkanni. Hannibal különc ízlését igyekeznek követni: mindazt, amit és akit igazán kedvel. De vajon ki lesz az üldöző és az üldözött ebben a hajszában? És végül kinek lesz lehetősége kiélvezni a siker minden ízét és zamatát?
Thomas Harris… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1999

>!
General Press, Budapest, 2019
406 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634523062
>!
General Press, Budapest, 2019
408 oldal · ISBN: 9789634523338 · Fordította: Bihari György
>!
Magvető, Budapest, 2007
374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631425512 · Fordította: Bihari György

1 további kiadás


Enciklopédia 18

Szereplők népszerűség szerint

Hannibal Lecter · Clarice Starling · Jack Crawford · Mason Verger · Sámson

Helyszínek népszerűség szerint

Arlingtoni Nemzeti Temető · iroda


Kedvencelte 63

Most olvassa 13

Várólistára tette 142

Kívánságlistára tette 230

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

Riszperidon P>!
Thomas Harris: Hannibal

Nem tudom, hány olyan könyv volt a molyságom alatt, aminek az utolsó 10 oldala úgy tönkrevágta az élményt, hogy az öt csillagból kettő menjen a kukába…
Még ma is azon pörgött az agyam, hogy ezt most hogy és mégis, miért?
Láttam a filmet jó párszor, a könyvet meg csak most olvastam. Tudtam, mondták, hogy aki szintén ebben a sorrendben tette magáévá a kedves doktor történetét, az a végén nagyon ledöbben majd, mert a filmbéli történet lezárásának köze nincs a könyvbélihez, vagy legalábbis nem sok. Tényleg így lett.
A végkifejletig a könyvet mérföldekkel jobbnak éreztem a filmnél, pedig az nagy kedvencem, aztán jött a befejezés, és csak pislogtam, hogy ez most mi? Csalódtam, fájt, hogy nekem Starling egész karakterét romba döntötte az író. Meglepő befejezést akart, ez meglett. Megosztót, ez is meglett. De nekem ez annyira abszurd, gusztustalan, földtől elrugaszkodott volt, hogy egyelőre csak a hatalmas csalódottságot érzem. Értem én azt, hogy milyen pszichológiát akar belemagyarázni a kedves író, csak épp…
Dühít, mert így az egész sorozattól elvette a kedvem, pedig az új kiadás annyira gyönyörű. Valószínűleg valamikor a polcomon lesz, de fura lesz úgy feltenni oda, hogy tudom, utálom a végét, és csalódtam az egészben. Nem tudom, mi lett volna akkor, ha a könyvekkel sorban haladok. Szerintem ugyanez. De itt van egy ha, ami miatt ezt már nem fogom megtudni.

Most nézem, hogy ez a 200. értékelésem, nagyszerű! :D

29 hozzászólás
Angele>!
Thomas Harris: Hannibal

Véget ért a Hannibál sorozat. Nekem. Ugyan van még egy része, az előzmények, azt mégse sorolom a sorozathoz és egyenlőre nem is tervezem elolvasni.
Szóval Hannibál, egy különlegesre sikerült személy, aki valahogy gyilkos létére elnyeri a szimpátiát. Persze, úgy van azért ez megírva, hogy elnyerje. Nagy szavakat nem tudok rá írni, de lehet, hogy kedvenc lesz.

2 hozzászólás
Madama_Butterfly>!
Thomas Harris: Hannibal

Hannibal Lecter és Clarice Starling története ennél stílusosabban és zseniálisabban nem igazán érhetett volna véget, Thomas Harris sorozata nem a semmiért alapmű.
Lebilincselő és fantasztikus stílusban megírt történet (amit ugyan eddig is megszokhattunk), de igazán most szólt először az egész az irodalom egyik legtaszítóbb és legvonzóbb sorozatgyilkosáról, és így – alig meglepően – azért okozott pár gyomorforgató pillanatot is. Atmoszféra – teremtés szempontjából (A Firenzében és a Pézsmapatkány Farmon játszódó jelenetekre ez hatványozottan igaz) nekem ez a kötet viszi a pálmát, Harris stílusa egyszerűen parádés. És hát a vége… Uramatyám! Kedvenc, nem is vitás!

PRicsmond>!
Thomas Harris: Hannibal

Én is azok közé tartozom, akik előbb látták a filmet, minthogy a könyvet olvasták volna, így nem mondok új dolgot a könyv jobb, mint a film, habár pont ez a sorozat bizonyítja a Hannibal ébredésével, hogy a film lehet jobb is, mint a könyv.
Thomas Harris olyan karaktert alkotott Lecter doktoréval, amit élete végéig nem felejt el az olvasó. Fura volt ez a rész, hogy Hannibal nem a börtöncellájában csücsül és úgy beszélgetnek vele, mivel a Bárányok hallgatnak-ban nekem pont ezek a részek tetszettek a legjobban, és hiába rács mögött volt úgy és érezte az ember, hogy a világ egyik legveszedelmesebb embere van vele szemben. Én sokkal többet szerettem volna Hannibal-ról olvasni, főleg, hogy most nem egy zárkában raboskodik úgy gondoltam sokkal több oldal fog a doktorról szólni, hiszen a korábbi részekben inkább epizódszereplő volt aki ellopta a teljes történetet, de ebben a könyvben sok meghatározó szereplőt sorakoztat fel Harris. Különösen tetszettek a Firenzében játszódó részek, annyira részletesek voltak a leírások, hogy szinte már oda képzeltem magam. Mason Verger karaktere mindenképp megért egy egész könyvet, ő a fő negatív szereplő aki megpróbál bosszút állni a rettegett doktoron, de ez nem a jó és a rossz küzdelme, hanem a rossz és az ördögien gonoszé. Bár megkoptak az emlékeim a filmről a végére emlékeztem, így újszerűen hatott rám a könyv olvasása, nagyon sok fordulatot tartalmazott, de miért nem lehetett tovább írni ezt a történetet még.
Talán nem ez a legjobb rész a sorozatból, de az egyik legbrutálisabb, aki már olvasott Lecter doktorról és egy könyv után nem nyerte el a tetszését, mert túl brutálisnak hatott hát az ebbe ne kezdjen bele, mert bizony nagyon kemény dolgok vannak benne, de az biztos, hogy a Hannibal sorozat egy örök klasszikus, amelyet minden erős idegzetű krimi kedvelőnek kötelező darab.

mate55 P>!
Thomas Harris: Hannibal

A Hannibal mindig is egy különc falat volt a krimik étlapján, és mint ilyen, nem tudott spoiler tömegekhez szólni „különös” világával, a hétköznapi logikára fittyet hányó szabályrendszerével, ugyanakkor éppen ezek miatt lehetett baromi könnyen belezúgni Hannibal Lecter és Clarice Starling, (már-már perverz) kapcsolati pszicho drámájába.

marcipáncica P>!
Thomas Harris: Hannibal

Kicsit csalódottan tettem le a könyvet, mert bár tagadhatatlanul vannak lenyűgöző elemei, valahogy úgy éreztem, hogy nem ért fel az elődök által felállított elvárásoknak, Harris túl sokat akart markolni egyszerre, és addig csűrte-csavarta mind a szereplői jellemét, mind a történetet, mígnem az kissé megroskadt saját súlya alatt.
A történetnek nem áll jól, hogy Lecter doktor szabadlábon rejtőzködik, valahogy nem jött át annyira a hátborzongatóan fenyegető ereje, mint az előzményekben. Érdekes, hogy a háttérből manipuláló felállás jobban működött, mint ez, hogy nyíltan az akció közepébe került. A múltját feltáró jelenetek remek lehetőségnek bizonyultak, hogy jobban megismerjük (és megértsük – Harris nagyon igyekszik a pszicho/szocipata kannibál emberivé és szimpatikussá tevésében -) a jellemét, talán ezek a könyv legerősebb jelenetei között voltak. A Firenzében zajló eseményeket kicsit összecsapottnak és sablonosnak találtam, viszont itt igazán kárpótolt Harris hangulatteremtése és a város ábrázolása, gyönyörűen adta vissza nemcsak a helyszín atmoszféráját, hanem Hannibal kapcsolatát a városhoz, kísértetesen gyönyörű jelenetek voltak ezek. Annak ellenére, hogy Harris talán sokszorosan is túltett az előzményeken a kegyetlenségek részletekbe menő ábrázolásával, maga a cselekmények és a karakterek sokkal lebutítottabbnak tűntek, mint eddig, kicsit úgy éreztem, hogy feláldozta az első két könyv pszichológiai thriller jellegét a sokkal nyíltabb, vérrel és trancsírozással feldúsított horror irányába. Emellett némelyik esemény túlzóan valószerűtlen, az új szereplők nagyon felejthető és sablonos figurák, az utolsó rész pedig kifejezetten olcsó és fantáziátlan csavar volt számomra, bár ahogy látom, a többségnek azért tetszett ez a fordulat.
A panaszkodásom ellenére persze nem volt ez egy rossz könyv, a kezdeti kicsit lassabb tempó után nagyon gyorsan pörög a cselekmény – bár nekem pont ezek az aprólékosan építkező részek tetszettek jobban –, és voltak eszméletlenül hatásos jelenetek a könyvben, ahol Harris mesterien bánt a figuráival és az általuk teremtett lehetőségekkel.

Thorpapa>!
Thomas Harris: Hannibal

Mivel előbb láttam a filmet, és utána olvastam, ezért egy nagy BAZDMEGgel kezdem az értékelést:) Oltári nagy könyv!!! Ennél szimpatikusabb negatív szereplőt nem tudom melyik könyvben találtam utoljára. Azok a firenzei tájleírások…. hát behugyoztam tőlük… és ha mindehhez még hozzáveszem a firenzei napfelkeltés jelenetet….. A film amúgy kb 80%ban hasonlít a könyvre. A végén van az a nagy bazzeeeegggg, amitől hanyatt estem 2x is:) Komolyan nem tudok mit írni még, mert egyszerűen kurva jó karakterek vannak benne. Hannibal simán felléphetne stand up comedyben, persze utána felszolgálná a közönségnek a többi stand up-ost:P Ridley Scott kap egy nagy fekete pontot tőlem, hogy nem hessegette el a $ jeleket a szeme előtt, mikor átírta a film végét…. Mindig csak a folytatások…. :)
Akinek nem jön meg az étvágya miközben Hannibal főz….?!:) Nincs is finomabb mint velőrózsák rántva tartárral és valami finom körettel:)

24 hozzászólás
Th3DarkKn1ght P>!
Thomas Harris: Hannibal

Harris Hannibal történetének a vége. A filmet jóval előbb láttam (14 évesen, moziban), de az csalódás volt számomra. Túl "misztifikálták” a karaktert, öncélúan és látványosan volt erőszakos a film, nem azért mert a hangulat vagy a történet ezt megkívánta volna. Már akkor is érdekelt, hogy milyen lehet a könyv, mert hallottam, hogy sok mindent megváltoztattak a filmben.

Jobb a könyv, ez egyértelmű. Harris stílusa még mindig jó, tud magával ragadóan és izgalmasan írni, csak ez nem mindig sikerül neki! Az eleje kicsit lassan indul be, de utána jön a firenzei rész, a könyv legjobbja! Izgalmas, feszült, beszippant, ahogy Pazzi nyomoz Hannibal után. Nagyon erős mozifilmes élményt ad! Sajnos miután elhagyjuk Olaszországot, a cselekmény ellaposodik és inkább az apróbb részletekbe megy bele (milyen poharat vásárol Hannibal, milyen bort szeret), ami karakter szempontból érdekes, csak egyáltalán nem szórakoztató. Utána jön még egy izgalmas rész, ami Hannibal elfogásával kapcsolatos. Viszont, azt éreztem, hogy itt szándékosan úgy lett megírva a cselekmény, hogy az addig nagyjából profinak mondható karakterek, direkt ostobán viselkedjenek. Mintha Harris úgy kezdte volna a regény írását, hogy ez lesz a történetem vége és akármi van, de valahogy eljutok idáig. Ez érződik rendesen. A befejezés egyszerre fura, értelmetlen és valahol még nyál is. Beleszeretett a karakterébe és Happy End-del akarta zárni, de ezt sokkal jobban fel kellett volna építenie. Hiába van leírva az egész folyamat, így is egy hirtelen megvalósított karaktergyilkosságnak hat. Nézzük a karaktereket, Hannibal rendben van, Ő hajszál híján olyan, mint amit várhatunk tőle, de nagyon védi a cselekmény. Egy pillanatig nem érezzük azt, hogy bárki árthatna neki. Be lett mutatva, hogy kétséget kizáróan elmebeteg. Ezt eddig is lehetett tudni, de itt azért pontosabb megvilágításba kerül és ezt értékeltem. Starling a történet végéig nagyon jó. Közte és Paul Kendler közti konfliktus kibontása tetszett. Még Mason Verger-t említeném meg és óriási piros pont az írónak, hogy sikerült egy ennyire visszataszítóan gonosz figurát alkotnia. Végig Hannibalnak szorítunk kettejük párharcában és ehhez kellett az, hogy egy fikarcnyit se tudjunk együtt érezni Mason-nal. Kisgyerekek könnyeivel „édesíti” a martinijét! Úgy hangzik, mint valami Bond gonosz, de mégis működik!

Az eddigi három regény közül a Hannibal a leggyengébb. A többinek sikerült egységes színvonalon elmesélnie a történetét, míg a Hannibal nagyon vegyes minőségben teszi ezt. Van, ahol rendkívül izgalmas, de rengeteg helyen unalmas és vontatott. Nagyon véres, amit nem mindig éreztem indokoltnak, de ez egyáltalán nem zavaró. A legnagyobb bajom, hogy egy szerelmeslevél a címszereplőnek, épp ezért vannak benne átgondolatlanságok. Az egészet nézve, így sem egy rossz könyv, ami jó benne, az tényleg nagyon jó. Csak az előzmények olyan magasra tették a léccet, hogy ennél jobbat vártam.

>!
Magvető, Budapest, 2000
374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631421902 · Fordította: Bihari György
Gabriel6>!
Thomas Harris: Hannibal

Ez a könyv egy igazán kellemes meglepetés volt.
Megmondom őszintén, a filmek közül ezt kedvelem a legkevésbé, de olvasva sokkal jobban tetszett. Igazán remek könyv, végig olvastatta magát. Ráadásul nem fedte úgy a filmet, mint a bárányok, több eltérést is találtam, így akadtak meglepetések, nagyon kíváncsian vártam a további fejleményeket. Nem is csalódtam, hisz egészen másképp alakultak a dolgok a végén.
Thomas bátyó hihetetlen egy író, hogy megalkotta ezt a fantasztikus karaktert, Hannibal-t. Hálás köszönet neki érte.

EssentialHencsi P>!
Thomas Harris: Hannibal

Hát jó, véget ért (?) Lecter doktor és Clarice története. És most megértettem Jodie Foster-t, miért nem vállalta el a filmet. Hát hogy a fenébe lehet valamit ennyire átírni??????????? Mint mindig, ebben az esetben is a könyv sokkal jobb, Thomas Harris nagyon jó író, és mire megírta az összes részt, szerintem simán beállhatott volna az FBI kötelékébe viselkedéskutatónak. Megjegyzem, lassan én is.
Szóval aki látta a filmet, és gusztustalannak tartja, legyen kedves szorozza meg kettővel és adjon hozzá még négyet, akkor kábé elérte a szintet. És igen, igen, a vége, valahogy itt motoszkált az agyamban, hogy csak így lehet vége…


Népszerű idézetek

chhaya P>!

Nem szabad elpocsékolni egy olyan embert, aki elég őrült ahhoz, hogy megmondja az igazat.

190. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hannibal Lecter
Cheril>!

Nehéz és rút dolog tudni valakiről, hogy képes megérteni bennünket anélkül, hogy kedvelne.

41. oldal

Cheril>!

Az ízlés kialakításának első lépése, hogy hajlandóak vagyunk adni a saját vélményünkre.

178. oldal

Cheril>!

Szerintem könnyű összetéveszteni a megértést az együttérzéssel – annyira vágyunk az együttérzésre. Talán ennek a különbségtételnek az elsajátítása hozzátartozik a felnőtté váláshoz. Nehéz és rút dolog tudni valakiről, hogy képes megérteni bennünket anélkül, hogy kedvelne. Az a legrosszabb, ha látjuk, hogy úgy használja a megértést, mint a ragadozó a karmait. Én… fogalmam sincs róla, hogyan érez irántam Lecter doktor.

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hannibal Lecter
Angele>!

Az ő neveltetése széles, nyílt mező volt, amit az ész határolt.

Cheril>!

Mit néz az ember, amikor elmélkedik? A miénk nem gondolkodó kultúra; időnk legnagyobb részében az aktuális dolgokról döntünk és közben a línóleumpadlót bámuljuk valami iroda folyosóján, vagy sietve sugdolózunk egy várószobában, miközben a televízió hülyeségeket brekeg.

309. oldal

6 hozzászólás
Angele>!

Dr. Hannibal Lecter ujjlenyomat-kartonja különlegesség, bizonyos értelemben kultikus tárgy. Az eredeti bekeretezve lóg az FBI azonosítási részlegének falán.

mate55 P>!

Ha az ember a gyermekkori otthonát bámulja, attól még nem gyógyul meg, de könnyebben felmérheti, hogy ő maga összetört-e és hogyan és miért, feltéve persze, ha egyáltalán tudni akarja.

174. oldal

SDániel P>!

– A bíróság találta őrültnek. Dr. Lecter nem védekezett.
– Maga szerint tényleg akkora a különbség a kettő között? – kérdezte Mason.

57. oldal, 9. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Hannibal Lecter
Angele>!

Etetheti a hernyót, és suttoghat a bábnak: ami aztán kikel, és a saját feje után megy majd, oda ahová ő nem követheti.


A sorozat következő kötete

Hannibal sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Dot Hutchison: Pillangók kertje
Ania Ahlborn: Vértestvérek
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls – Ellopott babácskák
Bret Easton Ellis: Amerikai psycho
Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos
Douglas Preston – Lincoln Child: Csendélet varjakkal
Stephen King: A halálsoron
Stephen King: A búra alatt
Anne Rice: Interjú a vámpírral
Stephen King: A Setét Torony – Susannah dala