!

A ​zöldellő fa alatt 23 csillagozás

Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt
500 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár

Erdőkkel körülvett elbűvölő falu Mellstock, ahova tanítónőként tér vissza Day gazda lánya, Fancy. A szépséges, de hiú és kacér lánynak – orgonajátéka hallatán – rögvest több kérője is akad. Kezéért vetekszik az egyszerű, de becsületes és nyíltszívű fuvaros, Dick, a jól képzett és elegáns lelkész, Arthur, valamint a gazdag birtokos, Mr. Shiner, aki – nem mellékesen – a lány apjának teljes támogatását is élvezi.
Vajon melyikük nyeri el végül Fancy csapongó szívét, melyikükkel lép frigyre és tartja meg a lakodalmat a falu határán lévő ősrégi nagy fa zöldellő lombjai alatt?
Thomas Hardy első fennmaradt kisregénye briliáns humorral és finom iróniával fűszerezve fest megkapó képet a vidéki életről, megörökítve egyúttal annak letűnő hagyományos értékeit is, mielőtt végleg elsodorná őket a modernizálódás árja.

Eredeti mű: Thomas Hardy: Under the Greenwood Tree

Eredeti megjelenés éve: 1872

Tartalomjegyzék

>!
Lazi, Szeged, 2011
210 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632671345 · Fordította: Gebula Judit

Enciklopédia 2


Hirdetés

Most olvassa 1

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
pillangovirag P
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Nem voltam elragadtatva sem a tortenettol, sem az irotol, mar reg bajban vagyok Hardyval, masodjara futottam neki a konyvnek, de most sem voltam oda erte, nem ay en vilagom, nem tudok mit kezdeni vele, nem is tudom kinek ajanlanam.
lehet maskor mas idoben jobb lett volna, nem most.

>!
Salsita
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Kellemes olvasmány, a filmváltozat nyomán kaptam hozzá kedvet, és nem csalódtam. Mély nyomot azért nem hagyott, inkább könnyed kikapcsolódásnak való.

>!
EgyKönyvmoly
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

A fimbe beleszerettem, ezért is örültem, hogy végre megjelenik a könyv is
Nagyon-nagyot csalódtam. A regényben Fancy, egy kacér, sekélyes, idegesítő liba. Érzelmei hevesek, de nem túl mélyek.
Ez még nem is lenne olyan hatalmas hiba, viszont a karakterek olyan semmilyenek. Nem hitelesek.
Untam az egészet.

12 hozzászólás
>!
entropic P
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Átlagos, kedves, egyszerű regény, amiben csak nagyon ritkán jelenik meg egy kevés a Thomas Hardy-féle keserűségből. Végül is nincs semmi baj ezzel a könyvvel, csak menet közben rájöttem, hogy én sokkal jobban szeretem Hardy késői regényeit, amelyeknek a végén mindenkinek nagyon rossz lesz.

>!
vajdazs
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Egy nagyszerű író kevésbé nagyszerű regénye. Egyszerű, de kedves történet egyszerű, de szerethető szereplőkkel. (Ha jól tudom, Hardy első regénye.)

>!
worsi ASP
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Nem az a lehangoló és borús regény, mint amit Thomas Hardytól megszoktam és szeretek. (Túl vidám volt ez tőle.) Egynek jó volt.

>!
mama_gold P
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Várólista csökkentés „alkalmából” választottam a könyvet olvasásra és mert kedvelem Thomas Hardy-t. Ez volt tőle a második olvasmányom.
Viszont nem voltam elragadtatva tőle, elég bugyuta történet :( Filmverziót láttam pár éve, az nagyon tetszett, még akkoriban határoztam el, hogy el fogom olvasni könyvben is.
Egy kis részlet:
http://www.youtube.com/watch?v=6tHX8zDap2s

Voltak benne aranyos idézetek:
"- Nahát! – sóhajtotta Mrs. Penny egy székre huppanva. – Nem vert ilyen hevesen a szívem azóta, hogy annak idején Szent Iván éjjelén azt lestem, ki lesz a jövendőbelim!
– Már pedig az jó néhány éve lehetett, ha már így mondja – felelt rá a fuvaros, anélkül hogy felemelte volna tekintetét a kupáról, amelyet éppen töltögetett."

„Dick azon tűnődött, vajon miért veszítik el az ábrándosságukat a házasemberek, és biztosra vette, hogy ha egyszer feleségül veheti ezt a drága, képtelenül szép Fancyt, ők soha nem lesznek olyan szörnyen gyakorlatiasak, és olyan elzárkózók a szenvedélytől, mint az anyja és az apja. A legkülönösebbnek mégis azt találta, hogy minden házaspár, akit ismer, éppen olyan tartózkodó, mint az ő szülei.”
„Mint minden jó feleség, akármennyire is szerette békeidőben kötni az ebet a karóhoz, ha a férjnek ellent kellett mondania – és ez persze vice versa is igaz volt –, háborúság idején szívből egyetértett vele.”
„Hát igen, a feleségek a társadalom legbosszantóbb részét képezik, mert bár sosincs igazuk, alapvetően sohasem tévednek.”
„Ha nősülésre adod a fejed, vedd el az első tűrhető lányt, aki az utadba akad – ő is éppolyan jó, mint bárki más. Alapjában véve mind egyforma, csak a cicoma más rajtuk.”

Viszont kihívás teljesítésekhez remek darab ;)

>!
Sephrenia
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Nem tetszett. Tudom, h a XIX. században íródott, de akkor is rendkívül vontatott. Hosszú időt ölel fel, de szinte semmi nem történik benne.
A főszereplővel nem is találkozunk a könyv feléig! Viszont addig is mindenki elsősorban róla beszél. Amikor pedig megismertem, azt kívántam, bár soha ne találkoztunk volna. Annyi hiúság, kacérság és mesterkedés van abban a nőben! És ilyen hatalmas jellemhibákkal is megérdemli a boldog befejezést? Egy naiv ifjú tiszta és feltétlen szerelmét? Szerintem nem. Vagy legalább változhatott volna kicsit…

>!
vera313
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

A film után csalódás volt. Azért annyira nem szörnyű, egyszer érdemes elolvasni, ha az ember szereti az ilyen típusú történeteket.


Népszerű idézetek

>!
worsi ASP

Ki a fene vette volna a fáradságot, hogy példabeszédeket találjon ki, ha az emberek az igaz történetekből is leszűrték volna a tisztességet és a jó erkölcsöt?

60. oldal (Első rész, Nyolcadik fejezet - A vigasság a tetőfokára hág)

>!
worsi ASP

Megházasodni bármikor meg tudsz, de a méhek nem rajzanak szíre-szóra.

200. oldal (Ötödik rész, Első fejezet - A megbonthatatlan kötelék)

Kapcsolódó szócikkek: házasság · méh
>!
worsi ASP

– Még mennyi ideig tart, hogy felvedd a főkötőd, Fancy?
(…)
– Egy perc!
– És az mennyit tesz?
– Nos, drágám, ötöt.

208. oldal (Ötödik rész, Második fejezet - A zölldellő fa alatt)

>!
worsi ASP

– Azért szerintem jó asszony az legbelül.
– Hát akkor igen mélyen kell lennie annak a legbelülnek.

208. oldal (Ötödik rész, Második fejezet - A zölldellő fa alatt)

3 hozzászólás
>!
MissBennet

– Hát igen, a feleségek a társadalom legbosszantóbb részét képezik, mert bár sosincs igazuk, alapvetően sohasem tévednek.

101. oldal, 6.fejezet - A Yalbury-erdő és a vadőr háza

>!
Füzesi_Judit

És miért ne akaszthatná fel a tiszteletes a lány madárkalitkáját a falra? A csuda vigye el, mi köze ennek bármihez is? Dick, tudom én, hogy nem vagy te egy anyámasszony katonája, de ha most megbolondultál, és fejjel mész a falnak, arra nincs mit mondanom!

116. oldal

>!
Füzesi_Judit

– Na, akkor ugyanígy lehet azzal a másikkal is, hogy a fene vigye őket! Látod, Dick, ilyenek a nők! Megesküdne, hogy él-hal érted, és ez így is van, mert él-hal érted. De azért hátrasandít egy másik férfira is, miközben persze még mindig él-hal érted.
– Mivel nem él-hal értem, nem is sandít hátra másra.
– Akkor lehet, hogy a másikért él-hal, mert terád már rád sandított.

116. oldal

>!
Manka77

És bár a szerelem már önmagában is szép dolog, hinni kell abban, hogy általa nyílik meg a zavartalan boldogság rózsás jövendője.

166. oldal

>!
Manka77

A történet utolsó napja nem sokkal az után a természetben lezajlott változás után játszódik, amikor a vidéki emberek lefekvéskor még szinte kopasz fákat látnak maguk körül, és az eső ringatja őket álomba, reggelre kelve azonban kizöldült fák között találják magukat; amikor a tájat szinte zavarba ejti a ránehezedő sok levél ragyogása; amikor az éjjeli fecske egyhangú énekével bejelenti a nyár közeledtét; amikor az almafák már elvirágoztak, és az utakat és a gyümölcsösök füvét lehullott szirmok pöttyözik; amikor a kecses virágok ábrázata már elsötétül, fejük elnehezül a mézet gyűjtő méhek sokaságától, mígnem a mindent betöltő zajjá erősödő zümmögésre már nem használható a túlságosan is enyhe zümmögés szó; és amikor az idáig vidám és tiszteletteljes szomszédnak számító kakukk, fekete rigó és veréb zajos és állhatatos lakótársakká minősülnek át.

193. oldal

>!
Gabriella_Balkó

– Maga nem nagyon örül az udvarlásnak.
– Attól függ, kitől jön.
– Például olyasvalakitől, mint én.
Néma csönd.
– Nos, mit mond erre, kisasszony?
– Akkor azon múlik, hogyan udvarolnak.
– Nem vadul, mégsem lagymatagon. Nem céltudatosan, de nem is véletlenszerűen. Nem túl gyorsan, de nem is túl lassan.
– Akkor hogyan?
– Megfontoltan és gyakorlatiasan – hangzott a válasz. – Na, hogyan fogadná ezt a fajta udvarlást?
– Nem is sóváran, de nem is közömbösen. Nem is pirulva, de nem is sápadtan. Nem jámboran, de nem is megátalkodottan.
– Akkor hát hogyan?
– Egyáltalán sehogyan.

Negyedik rész: Ősszel, Második fejezet: Mézgyűjtés, és ami utána esett, 157. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél
Elizabeth Gaskell: Édesek és mostohák
Jane Austen: Meggyőző érvek
Jane Austen: Értelem és érzelem
Jane Austen: Emma
Emily Brontë: Üvöltő szelek
Jane Austen: A mansfieldi kastély
Mary Shelley: Frankenstein