A ​zöldellő fa alatt 30 csillagozás

Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Erdőkkel körülvett elbűvölő falu Mellstock, ahova tanítónőként tér vissza Day gazda lánya, Fancy. A szépséges, de hiú és kacér lánynak – orgonajátéka hallatán – rögvest több kérője is akad. Kezéért vetekszik az egyszerű, de becsületes és nyíltszívű fuvaros, Dick, a jól képzett és elegáns lelkész, Arthur, valamint a gazdag birtokos, Mr. Shiner, aki – nem mellékesen – a lány apjának teljes támogatását is élvezi.
Vajon melyikük nyeri el végül Fancy csapongó szívét, melyikükkel lép frigyre és tartja meg a lakodalmat a falu határán lévő ősrégi nagy fa zöldellő lombjai alatt?
Thomas Hardy első fennmaradt kisregénye briliáns humorral és finom iróniával fűszerezve fest megkapó képet a vidéki életről, megörökítve egyúttal annak letűnő hagyományos értékeit is, mielőtt végleg elsodorná őket a modernizálódás árja.

Eredeti mű: Thomas Hardy: Under the Greenwood Tree

Eredeti megjelenés éve: 1872

Tartalomjegyzék

>!
Lazi, Szeged, 2011
210 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632671345 · Fordította: Gebula Judit

Enciklopédia 2


Most olvassa 2

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

>!
pillangovirag
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Nem voltam elragadtatva sem a tortenettol, sem az irotol, mar reg bajban vagyok Hardyval, masodjara futottam neki a konyvnek, de most sem voltam oda erte, nem ay en vilagom, nem tudok mit kezdeni vele, nem is tudom kinek ajanlanam.
lehet maskor mas idoben jobb lett volna, nem most.

>!
Salsita
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Kellemes olvasmány, a filmváltozat nyomán kaptam hozzá kedvet, és nem csalódtam. Mély nyomot azért nem hagyott, inkább könnyed kikapcsolódásnak való.

>!
vajdazs
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Egy nagyszerű író kevésbé nagyszerű regénye. Egyszerű, de kedves történet egyszerű, de szerethető szereplőkkel. (Ha jól tudom, Hardy első regénye.)

1 hozzászólás
>!
Eli
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Nekem nagyon tetszett. Igaz nem egy ilyet vártam Hardytól, de annál inkább tetszett. Főleg a fúvós zenész komák, akik mindig helyeselték az öreg fuvaros nagyapának (illetve csak a fia meg az unokája volt az) minden régi időkről való megjegyzését, legyen szó muzsikáról, vagy férjhez menésről, vagy éppen az együgyű Thomas Leaf-ről, akinek viszont helyén van a szíve, és az egyik legszerethetőbb szereplője lesz a kis történetnek. De ne felejtsük el a két főszereplőt sem, a két tétova, hol lelkes, hol visszakozó szerelmest, akik a legvégén csak összekötik az életüket a zöldellő fa alatt…………..

>!
EgyKönyvmoly
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

A fimbe beleszerettem, ezért is örültem, hogy végre megjelenik a könyv is
Nagyon-nagyot csalódtam. A regényben Fancy, egy kacér, sekélyes, idegesítő liba. Érzelmei hevesek, de nem túl mélyek.
Ez még nem is lenne olyan hatalmas hiba, viszont a karakterek olyan semmilyenek. Nem hitelesek.
Untam az egészet.

12 hozzászólás
>!
entropic P
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Átlagos, kedves, egyszerű regény, amiben csak nagyon ritkán jelenik meg egy kevés a Thomas Hardy-féle keserűségből. Végül is nincs semmi baj ezzel a könyvvel, csak menet közben rájöttem, hogy én sokkal jobban szeretem Hardy késői regényeit, amelyeknek a végén mindenkinek nagyon rossz lesz.

>!
worsi ASP
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Nem az a lehangoló és borús regény, mint amit Thomas Hardytól megszoktam és szeretek. (Túl vidám volt ez tőle.) Egynek jó volt.

>!
Szédültnapraforgó
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Várólista csökkentés „alkalmából” választottam a könyvet olvasásra és mert kedvelem Thomas Hardy-t. Ez volt tőle a második olvasmányom.
Viszont nem voltam elragadtatva tőle, elég bugyuta történet :( Filmverziót láttam pár éve, az nagyon tetszett, még akkoriban határoztam el, hogy el fogom olvasni könyvben is.
Egy kis részlet:
http://www.youtube.com/watch…

Voltak benne aranyos idézetek:
"- Nahát! – sóhajtotta Mrs. Penny egy székre huppanva. – Nem vert ilyen hevesen a szívem azóta, hogy annak idején Szent Iván éjjelén azt lestem, ki lesz a jövendőbelim!
– Már pedig az jó néhány éve lehetett, ha már így mondja – felelt rá a fuvaros, anélkül hogy felemelte volna tekintetét a kupáról, amelyet éppen töltögetett."

„Dick azon tűnődött, vajon miért veszítik el az ábrándosságukat a házasemberek, és biztosra vette, hogy ha egyszer feleségül veheti ezt a drága, képtelenül szép Fancyt, ők soha nem lesznek olyan szörnyen gyakorlatiasak, és olyan elzárkózók a szenvedélytől, mint az anyja és az apja. A legkülönösebbnek mégis azt találta, hogy minden házaspár, akit ismer, éppen olyan tartózkodó, mint az ő szülei.”
„Mint minden jó feleség, akármennyire is szerette békeidőben kötni az ebet a karóhoz, ha a férjnek ellent kellett mondania – és ez persze vice versa is igaz volt –, háborúság idején szívből egyetértett vele.”
„Hát igen, a feleségek a társadalom legbosszantóbb részét képezik, mert bár sosincs igazuk, alapvetően sohasem tévednek.”
„Ha nősülésre adod a fejed, vedd el az első tűrhető lányt, aki az utadba akad – ő is éppolyan jó, mint bárki más. Alapjában véve mind egyforma, csak a cicoma más rajtuk.”

Viszont kihívás teljesítésekhez remek darab ;)

>!
Sephrenia
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Nem tetszett. Tudom, h a XIX. században íródott, de akkor is rendkívül vontatott. Hosszú időt ölel fel, de szinte semmi nem történik benne.
A főszereplővel nem is találkozunk a könyv feléig! Viszont addig is mindenki elsősorban róla beszél. Amikor pedig megismertem, azt kívántam, bár soha ne találkoztunk volna. Annyi hiúság, kacérság és mesterkedés van abban a nőben! És ilyen hatalmas jellemhibákkal is megérdemli a boldog befejezést? Egy naiv ifjú tiszta és feltétlen szerelmét? Szerintem nem. Vagy legalább változhatott volna kicsit…


Népszerű idézetek

>!
worsi ASP

Ki a fene vette volna a fáradságot, hogy példabeszédeket találjon ki, ha az emberek az igaz történetekből is leszűrték volna a tisztességet és a jó erkölcsöt?

60. oldal (Első rész, Nyolcadik fejezet - A vigasság a tetőfokára hág)

>!
worsi ASP

Megházasodni bármikor meg tudsz, de a méhek nem rajzanak szíre-szóra.

200. oldal (Ötödik rész, Első fejezet - A megbonthatatlan kötelék)

Kapcsolódó szócikkek: házasság · méh
>!
worsi ASP

– Még mennyi ideig tart, hogy felvedd a főkötőd, Fancy?
(…)
– Egy perc!
– És az mennyit tesz?
– Nos, drágám, ötöt.

208. oldal (Ötödik rész, Második fejezet - A zölldellő fa alatt)

>!
worsi ASP

– Azért szerintem jó asszony az legbelül.
– Hát akkor igen mélyen kell lennie annak a legbelülnek.

208. oldal (Ötödik rész, Második fejezet - A zölldellő fa alatt)

3 hozzászólás
>!
MissBennet

– Hát igen, a feleségek a társadalom legbosszantóbb részét képezik, mert bár sosincs igazuk, alapvetően sohasem tévednek.

101. oldal, 6.fejezet - A Yalbury-erdő és a vadőr háza

>!
Eli

– Nos, ha dalt költ magáról, drágám, nem kell csodálkoznia, ha az emberek éneklik is azt.

195. oldal

>!
Kaia

– Na jó, szóval, hogy mit mondott? Lássuk csak! Éppen a hétköznapi csizmámat kentem be, csak úgy, a lábamon, a fejem is lefelé lógott, amikor anyád elsuhant a kerti kiskapu előtt, mint egy kósza falevél. „Ann” – mondtam neki, és aztán… De Dick, attól tartok, ez semmit sem segít neked, merthogy mi olyan egy furcsa pár voltunk anyáddal, legalábbis kettőnk közül az egyik, azaz én magam, anyádnak meg inkább a modora volt tetszetős, semmint a külleme.
– Nem baj! „Ann…” – mondta apám!
– „Ann”, szóltam. De ezt már mondtam… „Ann – mondtam neki, miközben a hétköznapi csizmámat olajoztam leszegett fejjel –, leszel az enyém?” De hogy aztán mi következett, azt ennyi idő elteltével nem tudom. Anyád talán tudja, ő jobban emlékszik a kis diadalaira, mint én. Egy szó mint száz, valahogy megesküdtünk, ahogy erre aztán később én is rájöttem.

115. oldal

>!
Füzesi_Judit

– Na, akkor ugyanígy lehet azzal a másikkal is, hogy a fene vigye őket! Látod, Dick, ilyenek a nők! Megesküdne, hogy él-hal érted, és ez így is van, mert él-hal érted. De azért hátrasandít egy másik férfira is, miközben persze még mindig él-hal érted.
– Mivel nem él-hal értem, nem is sandít hátra másra.
– Akkor lehet, hogy a másikért él-hal, mert terád már rád sandított.

116. oldal

>!
Gabriella_Balkó

– Maga nem nagyon örül az udvarlásnak.
– Attól függ, kitől jön.
– Például olyasvalakitől, mint én.
Néma csönd.
– Nos, mit mond erre, kisasszony?
– Akkor azon múlik, hogyan udvarolnak.
– Nem vadul, mégsem lagymatagon. Nem céltudatosan, de nem is véletlenszerűen. Nem túl gyorsan, de nem is túl lassan.
– Akkor hogyan?
– Megfontoltan és gyakorlatiasan – hangzott a válasz. – Na, hogyan fogadná ezt a fajta udvarlást?
– Nem is sóváran, de nem is közömbösen. Nem is pirulva, de nem is sápadtan. Nem jámboran, de nem is megátalkodottan.
– Akkor hát hogyan?
– Egyáltalán sehogyan.

Negyedik rész: Ősszel, Második fejezet: Mézgyűjtés, és ami utána esett, 157. oldal

>!
Kisanna

„Ann – mondtam neki, miközben a hétköznapi csizmámat olajoztam leszegett fejjel –, leszel az enyém?” De hogy aztán mi következett, azt ennyi idő elteltével nem tudom. Anyád talán tudja, ő jobban emlékszik a kis diadalaira mint én. Egy szó mint száz, valahogy megesküdtünk, ahogy erre aztán később én is rájöttem.

115. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél
Elizabeth Gaskell: Édesek és mostohák
Jane Austen: Meggyőző érvek
Jane Austen: Értelem és érzelem
Jane Austen: Emma
Emily Brontë: Üvöltő szelek
Jane Austen: A mansfieldi kastély
Mary Shelley: Frankenstein