Az ​erdőhatáron 3 csillagozás

Thomas Bernhard: Az erdőhatáron

Dermesztő ​ridegség, a tények, a világ görcsös és oktalan rendben rendezett kuszasága, a tébolyon, a neurózison uralkodni akaró elszánt élni akarás: élni akarás „mindennek ellenére” – ez árad felénk Thomas Bernhard elbeszéléseiből. Akik ismerik magyarul már korábban megjelent kínosan tárgyilagos műveit, A Fagy-ot és a A mészégető-t, azok mostani, válogatott elbeszéléseinek olvasásakor újra részesei lehetnek egy nagy író és egy nagy elme küzdelmének önmagával és a világgal. Mert Bernhard elbeszélései olyanok, akár Stockhausen zeneművei: nyugtalanítók, olykor fárasztók, s hol van már belőlük a művészet régi igénye, a szép általi felemelő szórakoztatás! A mai európai irodalmakban talán egyedülálló mondatszerkesztése, nyelvének tudatosan vállalt gyilkos monotóniája, a történetek – amelyek voltaképpen nem is igazi történetek – körkörös, önmagukba visszatérő szerkezete egy-egy cselekvési folyamat reménytelenségbe torkollását tudatosítják az olvasóban. A gyűlöletes alpesi táj és az itt… (tovább)

Eredeti cím: Die Erzählungen

Eredeti megjelenés éve: 1979

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1987
288 oldal · ISBN: 9630743906 · Fordította: Adamik Lajos, Györffy Miklós, Halasi Zoltán

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 8


Népszerű idézetek

Cheril>!

„és a demokrácia, amelyben a legnagyobb tökfilkónak ugyanolyan szavazati joga és ugyanolyan szavazati súlya van, mint a lángelmének: téboly…ennyiben a világ”

109. oldal

Cheril>!

A mai kor nem a filozófusok kora, akiket manapság filozófusnak neveznek, azokra nézve tulajdonképpen hamis és tökéletesen félrevezető ez a név, ezek valójában mind, mind egészen közönséges tompa agyú, érzéketlen filozófián-kérődzők, akik egytől egyig abból élnek, hogy másod-, harmad meg negyedkézből vett, elcsépelt gondolatok százait és ezreit hozzák nyilvánosságra, az előadótermekben és a könyvpiacon. Nincsenek mai filozófusok.

240. oldal

Cheril>!

A forradalom Európában ballépés, csak még jobban megmerevíti, elsötétíti, ami már évszázadok óta nem egyéb, mint agónia. De nemcsak Európa járja manapság a végét, azt a véget, „melyet szabad átélnünk”, a világnak is vége. Ez azonban most hirtelen a legnagyobb lehetőségeket nyitja meg, maximálisan az űrre koncentráltat, bele az univerzumba.

14. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stefan Zweig: Érzések zűrzavara
Stefan Zweig: Ámok
Horváth Lajos (szerk.): Örök kortársaink
Karig Sára (szerk.): Égtájak 1975
Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik
Franz Kafka: Ein Bericht für eine Akademie / Jelentés az Akadémiának
Arthur Schnitzler: A titokzatos asszony
Gustav Meyrink: A zöld arc
Joseph Roth: A hamis súly
Vajda György Mihály (szerk.): Mai osztrák elbeszélők