Oké ​vagyok, oké vagy 6 csillagozás

Thomas Anthony Harris: Oké vagyok, oké vagy Thomas Anthony Harris: Oké vagyok, oké vagy

A ​kötet az emberi konfliktusok megoldásában alkalmazható, ún. tranzakcionális analízis módszerét ismerteti. A tranzakcionális analízisben a legfőbb fogalmi kategória a három (szülő-felnőtt-gyermek) mentalitást magába foglaló én-állapot, amely az emberi környezettől függően többféle (többnyire beprogramozott) konstellációt alkot egymással. Az igazi kölcsönös kapcsolat kialakítása érdekében a különböző tranzakciókat (emberi játszmákat) s azok cselekedeteket befolyásoló hatásait elemzi; bemutatja annak az ideális magatartási modellnek a megvalósítási útját, melyet „a Felnőtt én-állapotaink irányítanak, de szerepet kap benne a Gyermek érzelmi színessége és alkotókészsége, a Szülő értékrendje és szabálytudása is”. A könyv címe arra a célként elérendő léthelyzetre utal, amikor átprogramozásunk eredményeként döntéseinket nem érzelmi alapon, hanem – önmagunkról és másokról összegyűjtött információk alapján – tudatosan hozzuk meg. A gyakorlatias, jól követhető megfogalmazású kötet – minden… (tovább)

Eredeti cím: I'm Okay, You're Okay

Eredeti megjelenés éve: 1967

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Életmód

>!
Édesvíz, Budapest, 2000
292 oldal · ISBN: 9635284381 · Fordította: Falvai Mihály
>!
Édesvíz, Budapest, 1994
292 oldal · ISBN: 9635280416 · Fordította: Falvai Mihály

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

FélszipókásŐsmoly >!
Thomas Anthony Harris: Oké vagyok, oké vagy

Ez volt az első könyv, ami bevezetett a tranzakcióanalízis világába, de annak idején még csak belelapozgattam és inkább csak hallgattam a barátaim beszélgetését róla. Aztán jöttek F. Várkonyi Zsuzsa közérthetően és élvezetesen megírt könyvei, majd Eric Berne alap könyve (ami számomra nagy csalódás lett). Végül sort kerítettem Thomas Harris könyvének alaposabb tanulmányozására is.

Szemléletes hasonlatokkal („a Felnőtt valójában adatfeldolgozó számítógép”) és egyszerű nyelvezettel mutatja be a TA rendszerét, alapfogalmait és négy alapvető viszonyulási esetét. Józan és emberközpontú, nem zavar össze száraz szakzsargonnal vagy megy el valamilyen ezoterikusabb értelmezés felé (amire lehetett volna esély, hiszen az Édesvíz adta ki itthon). Számomra a legfontosabb tanítása, hogy a józan kapcsolatok alapja az, hogy kölcsönösen OK-nak tekintjük egymást. Illetve az, hogy „meg tudunk változni” – ami azt üzeni, hogy nem ilyen vagy olyan mentális-/személyiségzavarok miatt vannak gondok az emberi kapcsolatokban, hanem amiatt, hogy a kommunikáció (és cselekvés) nem tudatos, hanem önkéntelen. Nem azt közöljük, amit valójában akarunk vagy érzünk. „Nem OK” állapotban vagyunk vagy ilyennek tekintjük a másikat, és minél többször éljük meg ezt, annál inkább megerősítjük magunkat ebben a képzetben – pedig mindez csak egy állapot, nem kell, hogy állandó legyen.

Tetszett, hogy a változatos élethelyzetekre kiterjedő példákat közérthetően, egyszerűen vázolta, végig ábrákkal (amit Berne könyvéből hiányoltam). Ami kevésbé tetszett, az a gyors előreugrás a laikus olvasóhoz szóló fejezetek után a szakemberi felelősséget kívánó kezelésekre (kiskamaszok, bántalmazott gyermekek, értelmi fogyatékosok), és az ott végérvényes kijelentésekkel megfogalmazott üzeneteket (pl. „A brutalizált gyermek emberölésre van programozva.”) is furcsálltam. Az erkölcsről, vallásról és amerikai történelmi helyzetről (vietnámi háború, Hruscsov stb.) szóló elmélkedős részek fölött pedig eljárt már az idő így 25-50 év távlatából.

Összességében az alapvető üzenete továbbra is remek, használható kortól függetlenül, de számos olyan részt tartalmaz, ami nem öregedett jól, túlságosan helyi vonatkozású (amerikai) vagy korszakfüggően lett megfogalmazva. A téma iránt érdeklődő laikus olvasóknak mégis ezt a könyvet ajánlanám F. Várkonyi Zsuzsa könyvei után.

Mátrixi>!
Thomas Anthony Harris: Oké vagyok, oké vagy

Valahányszor mondom (sokszor): mindig, soha, vészvillog a fejemben, hogy éppen gyerek vagyok. Harristól tudom.

esőember>!
Thomas Anthony Harris: Oké vagyok, oké vagy

Hullámzó színvonalú, egyes fejezetek könnyen érthetőek, sőt olvasmányosak, érdekesek, míg mások nehezen emészthetőek, már-már unalmasak.
De mivel egy klasszikus, egy olvasást talán megér.

Eltiron>!
Thomas Anthony Harris: Oké vagyok, oké vagy

Huszonkevés évesen olvastam, akkor elég nagy hatással volt rám. Akkoriban persze amúgy is érdekelt a pszichológia és persze lényegesen naívabb voltam :)


Népszerű idézetek

eeszter>!

Az elfelejtett évforduló nem tragédia meghitt viszonyban lévő házastársak között; azok érzik katasztrófának, akiknek kapcsolata rituálissá üresedett.

148. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bhikkhu Bodhi: A nemes nyolcrétű ösvény – A buddhista szellemi út
Szabó Péter: Állj félre a saját utadból!
Rüdiger Dahlke: Az agresszió mint esély
Friderick Lenz: Szörföltem a Himaláján
Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig
David McRaney: Rejtett énünk
Soma Mamagésa: Hogyan ne sárkányosodjunk el?
Esther Hicks – Jerry Hicks: A bőség törvénye
Barry K. Weinhold – Janae B. Weinhold: Törj ki a társfüggőségből!
Robert A. Glover: Nincs többé Jófiú!