Theodore Dreiser had a hardscrabble youth and the years of newspaper work behind him when he began his first novel, Sister Carrie, the story of a beautiful Midwestern girl who makes it big in New York City. Published by Doubleday in 1900, it gained a reputation as a shocker, for Dreiser had dared to give the public a heroine whose „cosmopolitan standard of virtue” brings her from Wisconsin, with four dollars in her purse, to a suite at the Waldorf and glittering fame as an actress. With Sister Carrie, the original manuscript of which is in the New York Public Library collections, Dreiser told a tale not „sufficiently delicate” for many of its first readers and critics, but which is now universally recognized as one of the greatest and most influential American novels.
Sister Carrie 4 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1900
Kedvencelte 1
Kiemelt értékelések
Még kötelezőként olvastam egyszer, nekem tetszett. Bírom Dreiser stílusát meg a kicsit sem tökéletes karaktereit.
–
Újraolvasás, 2012
Amúgy nem tudom, mit bírok ebben a Dreiserben, mert annyira nem olyan, mint amilyen dolgokat én szeretni szoktam, meg olyan elkeserítően determinisztikus, hogy nagyon, de mégis bírom, na. Tetszik például az, hogy annak ellenére, hogy szemérmetlenül (és sokszor marhára idegesítően) moralizál úgy általánosságban, mindig nyitva hagy pár kérdést, ami a saját szereplőit illeti, meg nem ítélkezik a konkrét szereplőkkel kapcsolatban.
Vajon ez most egy tanmese arról, hogy milyen könnyen korrumpálódik a vidéki naiv kislány, aki a nagyvárosba megy? Vagy egy self-made (wo)man története, aki megvalósítja az Amerikai Álmot? Vajon számító, önző kis dög ez a Carrie, vagy épp hogy nagyon is naiv és csak szerencséje volt? És szerencse-e az, ami annak látszik, vagy annak is úgy kellett lennie?
Szóval van min gondolkodni.
És nagyon tetszenek az 1890-es évekbeli Amerika (vagyis konkrétan Chicago és New York) meg a jellegzetes városi figurák leírásai. Az ilyesmi nem nagyon szerepel a törikönyvekben, engem viszont érdekelnek az ilyenek, úgyhogy örülök, hogy Dreiser vette a fáradságot és leírta ezeket a dolgokat – még akkor is, ha a leírásai sokszor rémségesen lelassítják a cselekményt (már persze csak az én 21. századi szemszögemből nézve lassú minden).
Amiről ez a regény szólt, az az amerikai álom aprópénzre váltása, az emberi kapcsolatok beárazása. A „mindenki annyit ér, amennyije van” elve mentén szerveződő, szárnyait bontogató kapitalista társadalom útvesztőiben bolyongó szereplők részletes ábrázolása sem tud szimpátiát ébreszteni irántuk. Hiányoznak az érzelmek, a stílus, valami „íz” az egész szövegből. Dreiser valami fontosat akart elmondani három ember történetén keresztül, ám ehhez nem volt elég maga a cselekmény, hanem bőségesen megtűzdelte társadalmi-erkölcsi eszmefuttatásokkal is. Akár még érdekes is lehetett volna ez a kitekintés a századfordulós USA (azon belül is Chicago és New York) világába, de ezek az epizódok egy már amúgy is jócskán túlírt történetet szakítottak meg.
https://litfan.blog.hu/2021/10/13/theodore_dreiser_sist…
Népszerű idézetek
When Caroline Meeber boarded the afternoon train for Chicago, her total outfit consisted of a small trunk, a cheap imitation alligator-skin satchel, a small lunch in a paper box, and a yellow leather snap purse, containing her ticket, a scrap of paper with her sister's address in Van Buren Street, and four dollars in money. It was in August, 1889. She was eighteen years of age, bright, timid, and full of the illusions of ignorance and youth. Whatever touch of regret at parting characterised her thoughts, it was certainly not for advantages now being given up. A gush of tears at her mother's farewell kiss, a touch in her throat when the cars clacked by the flour mill where her father worked by the day, a pathetic sigh as the familiar green environs of the village passed in review, and the threads which bound her so lightly to girlhood and home were irretrievably broken.
(első mondat)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Upton Sinclair: The Jungle ·
Összehasonlítás - George Orwell: Animal Farm 94% ·
Összehasonlítás - Victor Hugo: Les Misérables (angol) ·
Összehasonlítás - Zsigmond Móricz: Behind God's Back ·
Összehasonlítás - Nikolai Vasilievich Gogol: Dead Souls ·
Összehasonlítás - Fyodor Dostoevsky: The Idiot ·
Összehasonlítás - Horace McCoy: They Shoot Horses, Don't They? ·
Összehasonlítás - Honoré de Balzac: Père Goriot ·
Összehasonlítás - George Orwell: Animal Farm / Скотный двор ·
Összehasonlítás - Honoré de Balzac: Lost Illusions ·
Összehasonlítás