Hat évszázada már, hogy a harmadik világháború elpusztította a Föld minden nemzetét. Csak néhány távoli zugban maradtak emberek. Idővel azonban két „birodalom” jön létre – egymástól távol, egymásról mit sem tudván. Az egyikben – fent, a zord északon – asszonyok uralkodnak, s mert külső hódítóktól nem kell tartaniuk, nem is rendezkednek be fegyveres védelemre. A férfiak szerepe, társadalmi fontossága így érthetően csekély. Ám egy napon kérlelhetetlen ellenség – a Bádeni Birodalom – harcosai jelennek meg az északi állam békés partjain. Izgalom, szerelem, kaland, ötlet és gondolat jellemzi Thea Beckman Európa-szerte zajos sikert aratott kötetét.
Amazonkirályfi (Amazonkirályfi 1.) 53 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1985
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 2
Kedvencelte 10
Most olvassa 3
Várólistára tette 57
Kívánságlistára tette 26

Kiemelt értékelések


Thea Beckmantől a Keresztes hadjárat farmerbant valószínűleg többen ismerik, mint az Amazonkirályfit, ami egy posztapokaliptikus trilógiának az első része. Mo.-on a trilógiának csak az első két része jelent meg, a történethez nem illő, félreérthető borítókkal.
A fülszövegben is olvasható az alapfelállás, miszerint a harmadik világháború, és az azt követő természeti csapások eltörlik az ismert életet a Földön, de ezer év múlva, egymástól távoli földrészeken két új ország is létrejön. Az egyik Európa romjaiból, a régmúlt szokásait átöröklő Nagy Bádeni Birodalom, míg a másik, az éghajlatában megváltozott Grönlandon, a háborítatlan, természeti kincsekben gazdag Thule. A Nagy Bádeni Birodalmat úgy kell elképzelni, mint az ipari forradalom idején Angliát, gőzgépekkel, gőzhajókkal, gyarmati terjeszkedésekkel fenntartható társadalommal, míg Thulét úgy, mint az Avatar filmben Pandorát, ahol a természettel harmóniában élnek. Ráadásul a Thulét nők vezetik. Csakis nők lehetnek vezetői beosztásban, a férfiak a „természetüknél fogva” nem lehetnek döntéspozícióban. Lásd: https://moly.hu/idezetek/1206101
Egy szép napon a thulei kikötőbe, egy bádeni felfedezőhajó fut be, és a két kultúra találkozása borítékolja a konfliktust.
Beckman a történetben többször sarkosít, leegyszerűsít, a szereplői kevésbé árnyaltak, felismerhetően jók és rosszak, de nem szabad megfeledkezni, hogy ez egy ifjúsági regény sok-sok üzenettel. Thulét nagyon lehet szeretni, szerintem titokban mindenki hasonló helyre vágyik.


Számomra ez egy utópisztikus történet. Gyönyörű érintetlen vadon, tiszta környezet, gépek és technika nélküli élet..ahol asszonyok uralkodnak békében, boldogságban. Minden hapy, míg jelennek a fejlett és harcias badeniek. Rendelkeznek hadihajóval, igen kapzsik, és roppant harciasak. Megakarják szerezni a szép zöld országot, a saját zsarnokuk részére, mondván, ha már felfedezték az országot, az az övék.
Úgy érzem, egyszer olvasható.


(két csillag az ötből)
A fülszövegből nem világos: ezt a regényt nevezi ifjúságinak, vagy a szerző egy másik könyvét? Annyi bizonyos, hogy a stílusa eléggé naív, és sokszor gyerekes lelkesedésre épít – ami önmagában még nem lenne baj. De a megcélzott korosztálytól függetlenül azt kell mondanom, hogy a problémafelvetése rendkívül primitív, világképe borzasztóan sablonos, „üzenete” pedig vállalhatatlan. A nőkhöz mindig a bölcs megfontoltságot, a férfiakhoz pedig csak az erőszakos hatalomvágyat társítja. Ha egy férfi jót akar, de nem a nők szabályai szerint jár el, a legkevesebb, hogy nevetségessé válik. A két ország szembeállításában annyira ragaszkodik a szélsőségekhez, hogy közben tökéletesen védhető elveket is automatikusan elvet. Az utolsó oldalakon összetákolt, minden előzmény nélkül való kompromisszum-féleség pedig csak kihangsúlyozza az eddig elkövetett hibákat.


Kellemes olvasmány. Balzsam egy meggyötört, elfáradt elmének. Legalábbis én most így éreztem.
A fülszöveg több helyen is csúsztat, szívem szerint átírnám.
Nem hat évszázad telt el, hanem közel ezer év, a zord észak az már egy trópusi sziget, (a régi Grönland) ahol valóban a nők uralkodnak. Az ellenség 50 matróz és egy tudós képében köszönt be, nem pedig harcosokéban. És még csak nem is két birodalom van csak a történet szól erről a két „országról”.
A borítóknak pedig semmi, de semmi köze nincs a történethez. Sem a lovas harcosoknak, sem az arcelfedős női fejnek, ilyenek nem is szerepelnek a könyvben! Még jó, hogy egy másik fórumon jó ajánlások voltak ehhez a történethez, mert egyébként a borítók alapján soha nem olvastam volna el.
Nagyon tetszett a női és a férfi erők összecsapása, az hogy mennyire másként gondolkodnak. Élveztem ezeket a jeleneteket.
Mivel régebben írott könyvről van szó nem az a mostanában divatos disztópiás regény. Nem búskomor és sötét a jövő, bár elég fura ez a női társadalom. Ismerve a mai nőket nem tudom elképzelni, hogy ilyen békés uralkodás megvalósulhat. Bár ki tudja mit hozna ki az emberekből egy majdnem világvége, ami során szinte minden ember elpusztul és a Föld is megváltozik.
Ajánlom mindenkinek aki egy kellemes utópisztikus világról szeretne olvasni, egy kis romantikával, sok-sok tájleírással, szerethető vagy éppen bosszantó karakterekkel és lassan csordogáló történettel.
Így egyre közeledve a világvége felé……(akár tanulságos is lehet) :D


Ezt a könyvet úgy kaptam kölcsön, persze most éjszaka megint olvastam vagy 200 oldalt :D
Lényegre törő és nagyon elgondolkodtató. Én például szívesen szeretném az asszonyok uralta világot, ha tényleg így történne minden, mint ahogy a könyvben le van írva. Talán jobb lenne minden és nem lennének gonosz dolgok. A természet szeretete lenyűgözött és hála én is pont ilyen vagyok. Megmosolyogtam amikor a magyarok is előkerültek benne. :)))


Alaposan megtervezett világ (még magyarok is vannak benne :-) ) és cselekmény, mely nem válik unalmassá. Ez egy olyan ifjúsági regény, amelyet akár az iskolában is betehetnének minimum az ajánlott irodalomba.Remek nyári olvasmány, melyben vannak kibeszélendő, elgondolkodtató témák.
A borítónak valóban semmi köze a valósághoz és hát a címnek se sok. Nem tudom miért nem lehetett megtartani az eredeti címet: Földanya gyermekei
Úgy látom kis hazánkban a trilógia harmadik része már nem jelent meg sajnos.


Könnyed nyelvezetű és történetvezetésű ifjúsági könyv. Ebben a témában az egyik első, mégis sokkal jobban tetszett nekem, mint egy pár hete olvasott ifjúsági disztópia. Nem szívesen élnék amazonvilágban, például Merle már álmodott nagyot a témában, de ez a könyv sem tünteti fel jó színben ezt a társadalmi berendezkedést.


Ezt nem lehet megunni. Imádom ezt a könyvet. Bár az elején rémisztő a haldokló világ leírása, azért nekem tetszett ami utána jött. Az új világ.
Népszerű idézetek




Sok leigázott törzs teljesen beolvadt a Nagy Bádeni Birodalomba. A legtöbbet a magyarok lázadoztak, akik a birodalom keleti határán éltek. Tulajdonképpen barátságos népség voltak, akik sohasem törődtek valami sokat a háborúkkal, és jóval szívesebben terelgették a nyájaikat és művelték kertjeiket, semmint hogy verekedjenek. Országuk azonban termékeny volt, ezért mindegyik Egon megpróbálta meghódítani. Bár a magyarok nem tudtak sikerrel védekezni a bádeniek harckocsijai, ágyúi és páncélosai ellen, de még azután is sok baj volt velük, hogy legyőzték őket, mert mesterei voltak a passzív ellenállásnak, azonkívül lusták, rossz katonák voltak és minden pillanatban készek a lázadásra.




A férfiak kedves, erős, gyakran barátságos lények, akik elvégezhetik a nehéz munkát, felszánthatják a földeket, kivághatják a fákat, nehéz súlyokat emelgethetnek és házakat építhetnek, de akikre nem lehet rábízni olyan fontos dolgot, mint az ország vezetése. Ehhez túlságosan is durvák, önzők…




– A horgászat barbár foglalatosság, akárcsak a vadászat – mondta kényeskedőn.
– Igen? Akkor nem értem, miért rajongtok úgy a barna delfinekért? Azok aztán a pompás vadászok!
– A barna delfinek kedves állatok. A szürkék is.
– Az emberekhez igen. De halon élnek, amelyet élve fognak el és élve nyelnek le.
– Ez a természet. Földanya ilyennek teremtette őket.
– Engem is Földanya teremtett, méghozzá olyannak, hogy ízlik nekem a hal, és jó sokat tudok belőle enni – vágott vissza Thura. – Vagy azt állítod, én nem vagyok a természet része?
Krisztián elnémult. A női logika ellen semmit se tudott tenni.
Thura új csalit tűzött a horogra és a vízbe dobta.
– Még… még nem fogtál eleget? – nyelt nagyot Krisztián.
– Kisfiú, csak most kezdtem.
Kisfiú! Fiúcska! Tulajdonképpen minek nézi ez a lány?
Krisztián megköszörülte a torkát, és dobbantott lábával a stég deszkáin.
– Hé, ne zajongj! – kiáltott rá Thura mérgesen. – Elkergeted a vacsorámat!
47. oldal




…a férfiak túlságosan is hebehurgyák, erőszakosak és önzők ahhoz, hogy valódi hatalmat lehetne rájuk bízni. Elismerem, a férfiak többet mernek, van bennük vállalkozókedv. De nagyon is jól tudjuk, hogy valahol mélyen ott szunnyad bennük a hatalom utáni vágy, és hogy ezzel bármikor visszaélnek.
478. oldal




– Úgy beszél, mintha Földanya élőlény volna, pedig csak egy eszme.
– Nem Krisztián, ha ezt mondod, semmit sem értettél meg. Ő mindnyájunk anyja.Táplál, óv, de csak addig, amíg nem fordulunk ellene. A testéből élünk, a nedveit isszuk, gyümölcseiből eszünk, úgy futkosunk a bőrén, mint bolhák a farkas bundájában. De amíg alázatosak vagyunk ahhoz, hogy ezt megértsük, és hálásak vagyunk az adományaiért, békésen és zavartalanul élhetünk a bőrén. Ha a bolhák túl sok kellemetlenséget okoznak a farkasnak, túl éles lesz a csípésük, az állat vakarózik, karmával, éles fogával elpusztítja a bolhákat, vagy beveti magát egy patakba, hogy megfulladjanak. Ha az emberek megsértik Földanya törvényeit, és túl sok kárt okoznak neki, ő is megrázza magát és megpróbál elpusztítani bennünket. És ehhez joga is van. Mindig megbosszulja magát, ha valaki megszegi a törvényeit. Lehet, hogy nem azonnal, talán csak néhány nemzedék múltán, de van, amikor nagyon gyorsan. Ez egyszerű természeti törvény, fiam.
103. oldal
A sorozat következő kötete
![]() | Amazonkirályfi sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- J. Goldenlane: Napnak fénye 93% ·
Összehasonlítás - Martin Kay: Titkok útvesztője 88% ·
Összehasonlítás - Alexandra Bracken: Sötét játszmák 86% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: A földrengések szigete 82% ·
Összehasonlítás - Jules Verne: A bégum ötszáz milliója 79% ·
Összehasonlítás - Jules Verne: Az Acélváros titka 76% ·
Összehasonlítás - Philip Reeve: Ragadozó városok 77% ·
Összehasonlítás - Estelle Brightmore: 13. napon 58% ·
Összehasonlítás - Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája 92% ·
Összehasonlítás - Ransom Riggs: Üresek városa 88% ·
Összehasonlítás