A ​könyv évezredes útja 19 csillagozás

Tevan Andor: A könyv évezredes útja Tevan Andor: A könyv évezredes útja

Tevan Andor a szép magyar könyv művésze volt, aki négy évtizeden át dolgozott békéscsabai műhelyében, majd Budapesten. Heltai Gáspár és Misztótfalusi Kis Miklós méltó utóda, aki a magyar és a világirodalom számos jeles alkotójának műveit adta ki a tartalomhoz illő művészi külsővel.
Tudós kutatója volt a könyv történetének is. E munkája szorgos kutatásainak eredménye, melyben az ősember közlési módjától, a képírás és az írásjelek kialakulásától a XX. század modern könyvkiadásáig, könyvművészetéig kalauzolja olvasóit.
Könyve megjelenését nem érhette meg, 1955-ben meghalt. A művet Keleti Arthur, költő és neves esztéta fejezte be. Az 1956-os első kiadást 1973-ban követte a második, az első nyomtatott magyar könyv ötszáz éves évfordulójának tiszteletére.
Harmadszor adjuk közre, s a könyvbarátok figyelmébe ajánljuk Tevan Andor kötetét, mely gazdag anyagával, szövegközti ábráival kitűnő összefoglalást ad a könyv egyetemes történetéről és több mint öt évszázados hazai útjáról.

>!
Gondolat, Budapest, 1984
316 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632813626
>!
Gondolat, Budapest, 1973
294 oldal
>!
Művelt nép, Budapest, 1956
358 oldal

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Gutenberg


Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Mariann_Czenema P
Tevan Andor: A könyv évezredes útja

Egyetértek az előttem értékelőkkel, alapmű, nagyon részletes, nem véletlenül kötelező irodalom könyvtár szakon :D
(de amúgy elég érdekes, h mennyire másként hangsúlyozta Gutenberg és Misztótfalusi életét, mint Fülöp tanár úr)

>!
psych P
Tevan Andor: A könyv évezredes útja

Vizsgára, felkészüléshez tökéletes…mint ahogy a címe is mutatja, a könyv útjáról kapunk egy jó, részletes összefoglalást. Nem mondom, hogy nagy élvezettel olvastam volna (pár hónapig kézbe se vettem), most viszont a végére annyira belefeledkeztem, hogy már szinte késztetést érzek arra, hogy valamilyen történelemkönyv legyen a következő olvasmányom…
kb. 20-30 kis post-it lóg ki a könyvből, amiknek még szeretnék utánanézni

>!
Lobo P
Tevan Andor: A könyv évezredes útja

Tudjuk, alapmű, kötelező olvasmány de ennek ellénere érdekes. Mármint annak, aki kedveli a témát:)

>!
Ri_ver P
Tevan Andor: A könyv évezredes útja

Hasznos olvasmány annak, akit érdekel a téma, vagy aki hasonlóval foglalkozik. Inkább tankönyvnek mondanám, elég tömény néhol, de nem is szórakozásból ültem le mellé.
(Hálás is vagyok ennek a könyvnek, mert sok tételemet fedte, nagyon megkönnyítette a tanulást.)

>!
Nienna001
Tevan Andor: A könyv évezredes útja

Nagyon alapos munka. Az eleje olvasmányos volt az írás és a könyvekhez való eljutásos rész nagyon tetszett. Aztán belementünk abba, hogy a különböző országokban egyenként kik, hol, mikor alapítottak nyomdát. Igenis, ezt a szakirányú tudománnyal foglalkozóknak biztosan illik tudni, de én hamar elvesztettem a fonalat.

>!
eeszter P
Tevan Andor: A könyv évezredes útja

Nos, igen, én is inkább tanultam belőle, mint „szórakoztam rajta”. :-)

>!
BookShe
Tevan Andor: A könyv évezredes útja

Igazából „olvasmányélményt” nem nyújt, de a könyvszakmában dolgozóknak minimum is ajánlott irodalom. Nem állítom, hogy az összes ősnyomdász nevét sikerült megjegyeznem, de arról meggyőzött, hogy az altamirai barlangrajzoktól igen rögös út vezetett az e-bookig.
Ja, és ebből tudtam meg, hogy a csízió eredetileg kalendáriumot jelent.


Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

    Albrecht Dürer nagy tehetséggel megáldott művész volt: festő, grafikus, nyomdász, építész, szobrász, vártervező, író egy személyben. Írásművei közül nyomdászati szempontból különös érdeklődésre tarthat számot az 1525-ben megjelent Underweysung der Messung mit dem Zirkel und Richtscheut in Linien, Ebenen und ganzen Körpern (Útmutatás a körzővel és vonalzóval való szerkesztéshez, vonalakban, síkokban és testekben), 63 saját kezűleg rajzolt ábrával. Ez a könyv kőfaragók és betűrajzolók számára ad útbaigazítást, hogyan szerkeszthetik meg körző és vonalzó segítségével helyes arányokban a betűket. Bemutatja a könyv az antiquának, a német fraktúr betűnek minden egyes darabját, helyes méretekben megrajzolva. Ez a könyv megjelenése óta a mai napig is a betűrajzolók tankönyve.

125-126. oldal, A könyvnyomtatás fénykora Németországban (Gondolat, 1973)

>!
Carmilla 

    Gutenberg új találmányának hírére az országból kivándorolt magyarországi fiatalok közül jó néhányan külföldi nyomtatóműhelyekben kitanulták a nyomtatás mesterségét, és egytől egyig kitűnő mesterekké váltak. Ezek voltak többek között a nagyszebeni Thomas Cibinum Mantuában (1472) és Modenában, a brassói Andreas de Corona Velencében (1476), Bernhard Transsilvanus Velencében és Páduában (1478), a feketehalmi Martinus Zeiden Velencében (1484), Petrus Hungarus Lyonban (1482).

121. oldal, A magyar nyomdászat kezdetei (Gondolat, 1973)

Kapcsolódó szócikkek: Gutenberg
1 hozzászólás
>!
Carmilla 

A könyv táblájának anyaga hosszú időn keresztül a fa volt, s csak a XVI. században köttette kiadványait Aldus Manutius papírlemezbe. E szokás eredetét valószínűleg keleten kell keresnünk. A fatáblákat a középkorban bőrrel vagy pergamennel vonták be.

31. fejezet - Rövid szemle a könyvkötés területén

Kapcsolódó szócikkek: könyv
>!
Carmilla 

(…) Még az övénél is tragikusabb sors várt egy másik lyoni nyomdászra, Estienne Dolet-ra. Őt azzal a váddal illették, hogy eretnek könyveket nyomtat, Párizsba hurcolták a Conciergerie-be. Itt 13 kiadványát mint eretnek könyveket nyilvánosan elégették, felette pedig kimondták a halálos ítéletet, amelynek alapja az volt, hogy Platón egyik gondolatát : „A halál után már nem leszel többé”, így fordította le: „A halál után már nem leszel többé semmi.” Visszaeső istentagadónak nyilvánították, és 1546. augusztus 2-án Párizsban elevenen megégették.

148. oldal, A könyvnyomtatás fénykora Franciaországban (Gondolat, 1973)

2 hozzászólás
>!
Carmilla 

A könyvtár 250 éven keresztül állandóan gyarapodott. (…) Egy felkelés alkalmával, 389-ben a keresztények, mint eretnekséget hirdető irodalmat, mintegy 100 000 kötetet égettek el.

6. fejezet - A görögök és a rómaiak könyvei

1 hozzászólás
>!
Carmilla 

    Magas színvonalú táblanyomatú könyv a 24 lap terjedelmű Ars moriendi (A meghalás művészete) is, amelynek két lapja az előszót tartalmazza, míg a további lapok egyik oldalán kép, a másik, szemben fekvő oldalán pedig a vonatkozó szöveg van.

10. fejezet - Gutenberg működésének előzményei

>!
Carmilla 

A föníciaiak írása az ósemiták írásából, a protosínai írásból alakult ki. Belőle alakult ki a görög írás, amelyből aztán a latin, és közvetve az egész európai írás fejlődött.

4. fejezet - A föníciai írás kialakulása. / A görög alfabéta keletkezése

>!
Carmilla 

A köznapi cirillbetű tulajdonképpen a régi cirillbetűből és a latin betűből keletkezett. Nagy Péter cárt nemcsak érdekelték az új nyomdabetűk, hanem ő maga is aktívan részt vett a bemutatott új betűk kiválasztásában és megalkotásában. A betűk megreformálása ugyanolyan döntő fontosságú az orosz kultúra szempontjából, mint Nagy Péter cár bármelyik más reformja.

20. fejezet - Az orosz könyvnyomtatás első századai

Kapcsolódó szócikkek: betű
>!
Carmilla 

(…) Baskerville-nek nem maradt utóda; özvegye a teljes betűkészletet előbb a cambridge-i egyetemnek ajánlotta fel, de miután elutasították, annak a párizsi irodalmi társaságnak adta át, amelynek élén Beaumarchais, a vígjátékíró állott. Baskerville betűivel nyomtatták ki Párizsban Voltaire műveinek díszkiadását.

28. fejezet - John Baskerville, Giambattista Bodoni és a Didot család

>!
Carmilla 

William Blake 1757-ben Londonban született. Tizenegy éves korában megtanulta a rézmetszés mesterségét, majd a művészeti akadémián tanult. Kezdetben sikerei voltak, de miszticizmusában mindjobban elmélyedt, és kortársai egyre értetlenebbül állottak művészetével szemben. Egyes versei és egyéb irodalmi megnyilatkozásai megkapó szépségűek, de ő elsősorban illusztrátornak érezte magát. A lelkében élő képeket, víziókat a külvilág számára illusztrációkban rögzítette meg. Még művészi alkotó erejének teljében volt, amikor jóformán már mindenki megfeledkezett róla, s csak hosszú esztendők után jutott eszébe néhány barátjának, hogy súlyos nyomorúságában támogassa. Élete utolsó éveit teljesen a könyvillusztrálásnak szentelte. Még halálos ágyán, 1827-ben is nagy kompozícióján, Az utolsó ítéleten dolgozott.

30. fejezet - Az illusztrált könyv

Kapcsolódó szócikkek: William Blake

Hasonló könyvek címkék alapján

Persovits József – Vémi József: A könyvnyomtatás mestere
Roderick Cave – Sara Ayad: A könyv története
Persovits József: Kner-könyv
Fritz Funke: Könyvismeret
Kner Imre: Könyv a könyvről
Haiman-Kner György: A nyomtatott betű művészete
Végh Oszkár: Nyomdászat Magyarországon
Heltai János – Holl Béla – Pavercsik Ilona – P. Vásárhelyi Judit (szerk.): Régi magyarországi nyomtatványok 1636–1655
Bányai Réka (szerk.): Könyves műveltség Erdélyben
Ráth-Végh István: A könyv komédiája