Nagy ​húsvéti képeskönyv 0 csillagozás

Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv

A karácsony mellett a húsvét az az ünnepünk, amelynek az évszázadok során kialakult gazdag szokásvilága nagyon sok ember számára megtöri a hétköznapok egyhangúságát. Az egyházi ünnep rituáléján kívül hangsúlyt kaptak a profán ünneplési módok is, s a húsvét mély tartalommal bíró eszméje számos képző- és filmművészeti alkotás ihletője lett.
Kötetünk felvillantja az ünnep kialakulásának történetét. Bepillantást nyújt a hozzá kapcsolódó hiedelmekbe és népi szokásokba, amelyek vidékenként eltérő formában öltenek testet, számos mozzanatuk a városokban is elterjedt és fennmaradt napjainkig. Ízelítőt kap az olvasó a húsvéti témakörben fogant festészeti alkotások gazdag világából is.

>!
Móra, Budapest, 1990
72 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631165892

Enciklopédia 17

Helyszínek népszerűség szerint

Németország · Türingia


Népszerű idézetek

>!
ppeva P

A farsang utolsó napja, húshagyó kedd fergeteges ünnepnap. Nevében már a másnap kezdődő böjtölésre utal a magyar szó. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, s negyven napig tartott. A nap onnan kapta a nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, s megkenik vele a hívek homlokát, mivel bajelhárító hatást tulajdonítanak neki. Nagyböjtben sok helyütt egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt és húst nem fogyasztottak, csak száraz növényi eledelt. Ez nagy megpróbáltatást jelentett a hívő emberek számára, de az egyház felfogása szerint szükség volt az ünnepet megelőző hosszú önmegtartóztatásra. Ennek egyébként minden bizonnyal gyakorlati oka is volt: a felhalmozott élelmiszer a tél végére már alaposan megfogyatkozhatott, s a takarékosabb étkezés biztosíthatta, hogy kitartson tavaszig. Ma már kevésbé szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyven napos koplalást, a tilalom csak a nagy böjt utolsó hetére, nagypéntekre vonatkozik.

13. oldal - Az ünnep

Kapcsolódó szócikkek: böjt · hamvazószerda · nagyböjt · nagypéntek
>!
encus625 P

A tél vége, a tavasz megérkezése már az ókori Rómában is nagy ünnepek kezdetét jelentette. A bacchanália, amely Bacchusról, a mulatság és a bor istenéről kapta a nevét, a féktelen öröm ünnepe volt. A farsangi időszak mulatságai és népszokásai a tél legyőzését, a tavasz megérkezését ünneplik. Európa-szerte igen elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábú elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a báb neve kisze, kice, s virágvasárnapi szokásainkat gazdagítja. Farsang utolsó három napja – farsang farka – a fékevesztett öröm és mulatság ideje volt. Ennek oka nem utolsó sorban a rákövetkező hosszú böjt, az önmegtartóztatás ideje. E két szakasz találkozásának jellegzetes nép játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás háborúsága volt. E húshagyókeddi, vagyis farsang utolsó napján játszott szokás szereplői szalmabábok voltak, s a legyőzött Cibere vajdát, a farsang megszemélyesítőjét énekszó kíséretében végigvitték a falun, majd a bábot elégették vagy vízbe vetették vagy keresztüldobták a templom kerítésén, hogy elkergessék a betegséget, az éhséget. Farsangi vénlány csúfoló népszokás a tuskóhúzás, amely elsősorban a Dunántúlon, Kelet-Magyarországon és Erdélyben terjedt el. A lánynak öltözött legények arcukat bekormozva tuskót húztak a pártában maradt lányok háza elé.

Szokások, népszokások

>!
Cicu

Nálunk a húsvét fő étkezése a húsvét vasárnapi ebéd. A hagyományos báránysült vagy tárkonyos bárány egyre inkább kiszorul az étrendből, helyét a baromfi foglalja el. A füstölt, főtt húsvéti sonka a vele együtt főzött, a sonkalétől különös ízt és színt kapott tojásokkal már a nagyszombati vacsorán asztalra kerülhet.
Más országokban a hagyományos húsvéti étkezés a vasárnapi reggeli. A szépen díszített asztalnál mindenki tányérja mellett tojás lapul, s fő étele a friss húsvéti kalács.

Napjaink húsvétja

Kapcsolódó szócikkek: húsvét · tárkony
>!
Szávitrí SP

Magyarországon a húsvétot, az 1099-es szabolcsi zsinat óta ünneplik. Az ekkor még négynapos ünnep tartalmát 1611-ben három naposra, 1771-ben XI. Kelemen pápa határozatára két naposra csökkentették. 1911-ben X. Pius pápa a második napot is töröltette a kötelező ünnepnapok közül, de nálunk máig is megtartották.

12. oldal - Az ünnep

Kapcsolódó szócikkek: húsvét
>!
MariannaMJ

A húsvéti ünnep neve a különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, legtöbbször a húsvét héber neve, a pészach. Ez a szó a kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A niceai zsinat i.sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, és ekkor vált el a két ünnep ideje. A pészach szóból ered a holland pasen, a svéd pask, a spanyol pascua, az olasz pasqua, a francia paques szó, valamint a latin és a görög elnevezés: pasch. A húsvét angol neve passover, amely átrepülést jelent. Gyakrabban használják azonban az Easter elnevezést, amelynek gyökere a német Oster szóval együtt másutt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara, aki az alvilág úrnője volt, s ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett. A szó a magyarban nem található meg, de érdekes módon Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, míg más vidékeken ez a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, a megelőző időszak, a negyven napos böjt lezárulására utal.

11. oldal - Az ünnep

>!
Cicu

A keresztény év felépítése szorosan követi Krisztus életének eseményeit, s az ünnepek megfelelnek a nap járásnak is. A karácsony a téli napforduló, a húsvét a tavaszi napéjegyenlőség idejével esik egybe. E pontok köre rendezve helyezkednek el Jézus életének eseményei, s az erre emlékező ünnepek: Vízkereszt, Jézus megkeresztelése, a negyven napos böjt, húsvét, majd újabb negyven nap múltán a mennybemenetel, ezután egy héttel pedig a ciklus lezárásaként a pünkösd, a Szentlélek eljövetele. A naptár szakasz a nyári napéjegyenlőséggel június 22-vel zárul le. A Jézus életével kapcsolatos események tehát mind a nap felszálló ágában zajlottak.

12. oldal - Az ünnep

>!
Cicu

A keresztény egyház liturgiájában így ez a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár eleje hónapjait. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyven napos sivatagi böjtjének az emlékére, önmegtartóztatásra tanít. Majd nagyobb és kisebb ünnepek követik, s a húsvéti ünnepkor a pünkösddel ér véget. Ez az ünnepi ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, csak régebbi annál. Latin neve Septuagesima, vagyis hetvened, mivel hetven napig tart. Húsvéti időnek is nevezik. Nemcsak ünnepnapok szabják meg belső rendjét, hanem kisebb ünnepi szakaszok is, így a böjt utolsó hetének neve Nagyhét, a húsvéti utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken csonkahét vagy fehérhét, mert fehérvasárnapig tart.
Ezek az ünnepi szakaszok szigorúan megszabott tevékenységgel is párosulnak, amelyek nagyrészt az egyház előírásainak felelnek meg, s valamilyen módon utalnak Krisztus életének erre a szakaszra eső eseményeire.

12-13. oldal - Az ünnep

>!
Szávitrí SP

Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. Ehhez a hiedelemhez egy monda is kapcsolódik. Eszerint 1467-ben nagyszombaton a római Szent Péter-bazilikában egy alvó embert találtak. Kiderült hogy ő Kopeczky Mihály, késmárki diák, aki nagyon vágyott az örök városba. És mert ismerte a legendát a harangok római útjáról nagycsütörtökön belebújt a templomuk harangjába, és a harang nyelvéhez kötözte magát. Nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, és elvesztette az eszméletét. Arra ébredt, hogy a Szent Péter sekrestyése költögeti. Nem is ment vissza Késmárkra, ott maradt Rómában. A hagyományok szerint a harangok római útjának az a célja, hogy lássák a pápát, bár sok helyütt úgy tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután röptükben leszórnak a gyerekeknek, amikor majd visszatérnek.

15. oldal - Az ünnep

>!
Szávitrí SP

Nagypéntek, Jézus kereszthalálának a napja, gyászünnep. Az emberek a falvak szélén álló Kálvária-dombokra vonulnak, ott megállnak a stációkat jelölő kiskápolnáknál, és megismétlik Jézus keresztvitelének útját. Jeruzsálemben egy szerzetes kereszttel a hátán teszi meg a Golgota helyére vezető utat. Ezt a napot a székelyeknél hosszú napnak nevezik. Ekkor adták elő a passiókat – Jézus szenvedéseinek dramatizált verses történetét – a templomokban vagy a templomok előtt, és a kolostori énekek egy fajtája, a Mária-siralmak is ehhez kötődnek. Ilyen a Mária-siralom az egyik legrégibb nyelvemlékünk is, amely a fiát sirató anya fájdalmát tükrözi.

15-16. oldal - Az ünnep

Kapcsolódó szócikkek: Golgota · nagypéntek
>!
Cicu

Így vált Jézus – aki évszázadokon át mint megváltó isteni lény jelent meg – a művészet közvetítésével minden ember társává, rokonává, mindannyiunk életéről készült példázatok hősévé.
Könyvünkben végigkövethettük ezt a folyamatot a húsvéti ünnep és a hozzá kapcsolódó világ legkisebb részletén is. Megváltozott a világ, megváltozott, amit jónak, szépnek és értékesnek tekintünk, de nem változott meg vágyunk a jó, a szép és az értékes iránt, s az iránt, hogy mindennapjainkból kiemelkedve ünnepeljünk, ünnepi gondolatoknak adjuk át magunkat.

Napjaink húsvétja

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus

Hasonló könyvek címkék alapján

Marék Veronika: Boribon tojást fest
Szeghalmyné Ócsai Marianna – Szeghalmy Szilvia: Bálint-naptól húsvétig
Thomas Berger – Petra Berger: Húsvéti kézműveskönyv
Ingrid Moras: Húsvéti ünnep üvegfestéssel
Ingrid Moras: Húsvéti díszek papírból kicsiknek és nagyoknak
Frauke Michalski: Húsvéti figurák, díszek
Heide Baer – Stephanie Göhr – Angelika Kipp – Hans H. Röhr – Heidrun Röhr – Gudrun Schmitt: Húsvéti tojásdíszítés
Angelika Massenkeil – Pammi Panesar: Húsvéti dekorációk
Kerstin van der Linde: Tavaszi és húsvéti papírdíszek
Pia Pedevilla: Tavaszi és húsvéti ötletek