Ikrek 75 csillagozás

Tessa de Loo: Ikrek

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Több ​mint negyven év után a belgiumi fürdőhelyen, Spaban véletlenül találkozik egymással a 74 esztendős Anna és Lotte, akik ikertestvérek. 1916-ban Kölnben látták meg a napvilágot. Szüleik korai halála után a lányokat elszakították egymástól. A Hollandiában nevelkedett Lotte, akinek a családja a világháború idején bujkáló zsidóknak nyújtott menedéket, kezdetben nagyon bizalmatlanul áll szemben megtalált ikertestvérével. Majd Anna történetét végighallgatva megismeri a fonákját annak, amit saját maga átélt: az egyszerű német emberek háború alatti szenvedését. Míg ő egy nagy család óvó közegében nő fel, Annát a gazdaságot megörökölt nagybátyja és annak felesége, mint olcsó munkaerőt kihasználja, ezért még idejében úgy dönt, hogy saját kezébe veszi élete alakulását. Fiatal korukban, előbb a háború kitörése előtt, később a háború után közvetlenül, a testvérek kétszer találkoznak. De csak a mostani, a harmadik találkozás alkalmával sikerül vitázva, de a másikat jobban megismerve újra… (tovább)

Eredeti mű: Tessa de Loo: De Tweeling

Eredeti megjelenés éve: 1993

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2008
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632450780 · Fordította: Csokonai Attila

Enciklopédia 1


Kedvencelte 8

Most olvassa 2

Várólistára tette 106

Kívánságlistára tette 66

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
dagikám P
Tessa de Loo: Ikrek

Magamtól sosem vettem volna a kezembe ezt a könyvet. Néhol untatott,néhol izgalmas volt a 2 testvér múlt idézése. Visszatekinthetünk az elszakított ikertestvérek háború alatt eltöltött viszontagságos életére. Néha annyira idegesített,hogy végre elkezdtek egy történetet mesélni,amibe el kezdi az ember beleélni magát és amikor már kezdene élvezetessé válni,hirtelen abbamarad,témát vált az írónő. De alapjába véve elment egyszer ez a könyv.

2 hozzászólás
>!
Sapadtribizli P
Tessa de Loo: Ikrek

Nálam az irodalomban fontosabb a hogyan mint a mit, de a legfontosabb az, hogy a két kérdésre a válasz kibontása összhangban legyen egymással. Ez a mű főleg a Második Világháborút járja körül, két szemszögből is bemutatva a háború borzalmasságait; ehhez képest az előadásmódjában nincs sok tűz vagy erő. Nincs mélysége és tétje az egésznek, mert csupán visszaemlékezés, két idős hölgy nosztalgiája az egész, és bizony, idős-hölgy tempójú és sodrású is…
Haragudtam is ezért a könyvre, hogy miért kellett ez a keret, spoiler mert ez csak elfojtja és lefojtja az igazi történetet. Ráadásul reális visszaemlékezésnek sem lehet mondani, mert túl letisztult az egész, túl szabályos, túl lineáris ahhoz képest, amit átéltek. És nincs sok értelme annak, hogy elmondják, hogy mi történt velük, mert a megváltás, vagy legalább a megbocsájtás nem – vagy túl későn – érkezik meg, és így párhuzamos marad a két világ, melyek csak a végtelenben spoiler találkoznak…
Érdekes volt holland szemszögből is olvasni a háborúról, de kicsit akkor is sterillnek éreztem, még, ha iszonyú dolgokat is írt le.*
Nem volt rossz könyv, főleg témáját tekintve, de néha nehezen vettem rá magam, hogy folytassam…

*De nincs mit ezen csodálkozni, azt hiszem, annak, aki kézbe vett már egy erőteljes Móricz kötetet, annak mutathatnak a világirodalomban akármilyen szenvedést, úgysem tudja felülírni a móriczi hősök szenvedéseit…

>!
matraimelinda
Tessa de Loo: Ikrek

Keretbe foglalt történtet olvastam, két egymástól elszakadó gyermek életéről, sorsáról. A 370 oldal majdnem egy évszázad történtét meséli el, de olyannyira életszagúan, mintha én magam is érezném a fürdővíz melegét, a trágya illatát, avagy a háború fölégette, elhagyatott földön szállingózó halált hozó füstöt. Úgy érzem, egyszersmind fricska is az életnek az, hogy Anna megaláztatások sorozatát, nehéz, megterhelő fizikai munkát, férje elvesztését, költözések egész sorozatát túléli, és amikor már a két testvér lelkileg is egymásra talál(na), akkor még a szerző csavarint egyet a történeten, megdöbbenést, katarzist okozva ezzel az olvasónak. Az első betűtől az utolsóig élveztem a regény sorait, úgy érzem hosszú időre a hatása alá kerülök. Helyre kell, hogy kerüljön bennem a szerző-regényen keresztül küldött- üzenete.

>!
klaratakacs +SP
Tessa de Loo: Ikrek

Nem teljesen értem a vörös pöttyös jelzést, szerintem nem ebbe a sorozatba illő könyvről van szó.
Egy ikerpár történetét olvashatjuk, akiket hat évesen elszakítottak egymástól, majd igazából soha nem is keresték egymást, felnőtt korukban sem. Annyira máshogyan nevelkedtek, Németország és Hollandia 2. világháborús története mindkettejük életére rányomta a bélyegét. Anna és Lotte nem tudják megérteni egymást, holott a veszteségeik – a család, a szerelem, a kapott nemzetük vereségei – azonosak. Csak éppen ellentétes oldalon állnak, megszálló és megszállott nemzetként.
Lotte -hollandként – kérdez, teljes joggal. Anna – németként- nem védekezik igazán, csak csak elmondja a hétköznapjait, melyeket megélve tehetetlen volt a történelem ellen. A sorsuk ismeretében mindkettejük szemlélete megérthető, de testvérként Lotte csak későn ébred rá a megértés és meghallgatás fontosságára.
A történések finoman zajlanak az egész könyvben, benne van a háború feszültsége, a félelemben való hétköznapi élet. Erről pedig nem lehet olvasmányosan írni, így többször unalmasnak tűnt a könyv, mint amilyenek a szürke hétköznapok. Csak ezek a hétköznapok a második világháborúban játszódnak, ettől válik ez a könyv igazán fontossá.

>!
kolika
Tessa de Loo: Ikrek

Az ikrekről szoktak mondani, hogy sok mindenben – s itt nem a külsőségekre gondolok- hasonlítanak egymásra. A könyvben ezt nem annyira érzékeltem. Az is igaz, hogy a kora gyermekkorukban szétszakított lányok teljesen más életutat járnak be. A kényszerített szétválásuk után próbálkoznak a találkozásokkal, de ezek nem járnak nagy sikerrel. Életük alkonyán egy fürdőben végre van idejük és merszük egymáshoz közelíteni, s sikerül átbeszélni külön élt éveiket. A beszélgetés alatt látjuk a merőben különböző életeket, amelyet elsőre nehéz megérteni, s elfogadni, de az apró részletek kibontakozásával más megvilágításba kerülnek a dolgok.
A végét kicsit másképp képzeltem el, azt gondoltam, hogy lesz még pár év számukra, ahol még jobban megismerhetik egymást, s életük vége a kezdeti gyerekkor viszonyához tér vissza. De lehet, hogy ez túl könnyű lezárás lett volna.

>!
sasviki95 P
Tessa de Loo: Ikrek

Egy kifejezetten érdekes történetet olvashattam. Nem tudom eldönteni, hogy ez egy megtörtént események alapján íródott könyv, vagy az írónő fejéből pattant ki ez az igazán életszagú könyv.
Számomra egy kicsit személyes is volt, főleg Lotte története, hiszen olyan helyszíneken játszódik a történet, olyan városokat említ meg a könyvben az író, ahol én már jártam és volt, ahol hosszabb ideig laktam is. Dülledt szemekkel olvastam, mikor megemlítették Bredát, ahol a mai napig koptatom az iskolapadot, vagy a rotterdami bombázásról ír, ahol én számtalanszor jártam, és hiába ismertem a történeteket, mégis furcsa és egyben felkavaró volt arról olvasni, hogy ezek mind valóban megtörténtek, és hogy egy helyi lakosnak milyen érzés lehetett ezt mindet átélni, megtapasztalni. A könyvben szereplő (holland) nevek pedig egytől egyig ismerősek voltak, majdnem mindegyik keresztnevet vagy vezetéknevet egy ismerősömhöz, barátomhoz tudtam társítani. Ebből kifolyólag sokkal érdekesebbnek találtam Lotte élettörténetét és tapasztalatait, mint az ikertestvére, Anna részét.
Anna sokkal több borzalmat élt át, és sokkal tartalmasabb életet élt, mint ikertestvére (szerintem). Lehet, hogy Lotte holland származása miatt jobban szerettem az ő oldaláról olvasni, mégis Anna történetei voltak az olvasmányosabbak, ott nem a puszta származása miatt akarod továbbolvasni a könyvet, hanem a tények miatt, mert egyszerűen tudni akarod, hogy abból a helyzetből éppen hogyan vakarta ki magát.
Hozzátenném, voltak problémáim néha azzal kapcsolatban, hogy nyomon kövessem, melyik testvér miről beszélt. Tudom, hogy mindig tökéletesen kiderült, hogy épp kiről van szó, de ha egy pár órás – akár egy napos szünetet tartottam az olvasásban, rögtön problémáim voltak azzal, hogy visszacsöppenve a történetbe, beazonosítsam, hogy mi is volt Anna történetének előzményei, és mi volt Lotte-é. Ezenkívül nekem az sem tetszett, ahogy az írónő egyetlen enterütéssel ugrált az időben és térben is. Gyorsan rájöhet az ember, hogy mikor melyik időben vagyunk (mivelhogy a „mai korban” a testvérek szinte mindig együtt voltak), de nem lettem jóban a megoldással a végére sem. Az írói stílussal viszont semmi problémám nem volt, az tökéletes volt úgy, ahogy volt.
Megható, megrázó, tele olyan történetekkel, amik új információval szolgálhatnak (ha az ember nem látott már minden második világháborús filmet a történelem tanárának köszönhetően, mint én), olvasmányosan megírva. Nem egy vörös pöttyös könyv, de hát elnézve, hogy akkor mennyi vörös pöttyös könyv jelent meg akkoriban, nem is csodálkozom. Mintha akkor próbálták volna belőni, hogy milyen stílusban indulnak el, de végül is nem emellett döntöttek. Mert hogy ez nem az a könnyed olvasmány, amihez az ember VP alatt hozzászokott, az tuti biztos :D

>!
Lady_Hope I
Tessa de Loo: Ikrek

Már nagyon régen olvastam, de tetszett a cselekménye, és a szereplők is. Még kicsi, 14 éves érdeklődő gyermek voltam, és szerintem ennek a korosztálynak jobban tetszik, mint a felnőtteknek. Mert irodalmilag nem nagy szám, de felkelti az érdeklődést a történelem után.

>!
Miyako71
Tessa de Loo: Ikrek

Kiváló könyv a 20. század egyik legmegrázóbb időszakáról különleges keretbe ágyazva. Tökéletes választás az írónő részéről, hogy két, egymástól távol, más-más országban nevelkedő, mégis elválaszthatatlanul egymáshoz kötődő szereplő életén keresztül mutatja be ezt az időszakot. Azért jó választás ez a kötelék, mert így – bár végig érezzük a szereplők közötti feszültséget – biztosak lehetünk benne, hogy elejétől végéig meg fogjuk ismerni a történetüket, egyik sem fog felháborodva vagy megsértődve elrohanni és otthagyni beszélgetőpartnerét. Márpedig a történet elég érdekfeszítő ahhoz, hogy kíváncsiak legyünk a végére. Az író megfelelő adagokban keveri a történelmet a szereplők személyes történeteivel, ezért aztán hiába tudjuk, hogyan alakultak az események, a szereplők sorsa iránti érdeklődés fenntartja a figyelmet. Meg persze az is, vajon sikerül-e ennyi idő után megtalálniuk a közös hangot.
Emellett a könyv a két főszereplőre vonatkoztatva felvet olyan gondolatokat is, amik általánosabb érvényűek: azok a korosztályok, akik nem találkoztak közvetlenül a háborúval, képesek-e valóban felfogni, mit jelentett, milyen okai és következményei voltak? Volt-e tényleges igazságszolgáltatás? Kinek az igazsága szerint? Lehet-e vádolni egy egész nemzetet? Lehet-e megbocsájtani nekik? És még néhány ehhez hasonló. Nem rajongok a háborús történetekért, de ez határozottan megfogott.

>!
anesz P
Tessa de Loo: Ikrek

Még a hatása alatt vagyok a történetnek, úgyhogy később a blogomban írok részletes értékelést. Alapvetően tetszett, elgondolkodtató volt. Bár az is igaz, hogy legalább ötször-hatszor bealudtam rajta…
Akkor az ígért értékelés:

Az alapsztori az, hogy egy ikerpárt elszakítanak egymástól 6 éves korukban, és 71 évesen öregasszonyként találkoznak Spában, hogy kúrálják magukat. Mivel teljesen más környezetben szocializálódtak, nehezen találják meg a közös hangot. A II. világháborút ellentétes oldalon élik meg: Anna Németországban, Lotte Hollandiában.

A könyv egyik kulcskérdése, hogy elszakítható-e a testvéri kötelék? Ikreknél szorosabb testvéri viszony nincs nagyon. Mégis, ha elszakítjuk őket egymástól, más a szocializációs közeg, akkor mi történik? A sok évtizedes elszakítottság már önmagában szakadékokat teremt, amit nehéz betemetni. Főleg, ha még közbeszól egy nagy háború, amit az ellentétes oldalon élnek meg főhőseink. Ilyen körülmények között meghalljuk-e a másik szavát, vagy csak a magunk igazságát szajkózzuk?

A regényben markánsan megjelenik a német nép kollektív bűnössége is. Hogyan engedhette a nép, hogy Hitler ilyen hatalomhoz jusson? Miért nem lázadtak fel? Érdekesek a válaszok, amiket erre Anna ad.

Számomra a regény fő mondanivalója a megértés fogalmának a körbejárása volt. Meg tudjuk-e igazán érteni a másikat? Ami még nehezebb: ki tudjuk-e ezt őszintén mondani. Erre a nagy igazságra döbben rá kicsit későn Lotte. Emberi kapcsolataink egyik alapköve az empátia. Ennek hiányában szétesnek még az ilyen szoros rokoni kötelékek is. Készek vagyunk a megbocsátásra, megértésre, elfogadásra; egyszóval a szeretetre ebben az egyre ridegebb világban? Sajnos nagyon aktuálisak ezek a kérdések napjainkban is.

Teljes értékelés a blogban:
http://olvasasfolyam.blogspot.hu/2018/05/ikrek.html

>!
Galagonya33
Tessa de Loo: Ikrek

Elsősorban 30 éves kor felett ajánlanám.
Piros pöttyös, könyvmolyképzős, de ez valójában szépirodalom, nem fantasy, nem is tiniknek szól.
Nagyon nehezen hangolódtam rá, aztán egyszerre beszippantott, megbarátkoztunk.
Sikerült megint ráakadni egy olyan könyvre, ami megint a II. világháborút veszi elő, és A könyvtolvaj után ismét van egy „német szemszög”, de van egy „holland szemszög” is.
A két testvér közötti kapcsolatot nagyon hitelesen ábrázolja, nagyon szépen mesél Tessa de Loo. A beszélgetéseik rendkívül hatottak rám.
Az, hogy bekerült az 1001 könyvbe, teljesen megérdemelt.


Népszerű idézetek

>!
ReeLee

Virágzó fűben, margaréták, boglárkák és madársóska között járni… belefeküdni a közepébe és megszűnni élni!

322. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boglárka
>!
Sapadtribizli P

– A szabadságolásnak vége. – Riadó van, azonnali mozgósítás. Úgy mászott át a kaszárnya kerítésén, hogy telefonálhasson, rögtön vissza is kell mennie, ha elkapják, kíméletlenül falhoz állítják. Ő már rég letette, amikor Anna még mindig a kezében tartotta a kagylót. Hát előbújt ismét, gondolta, nem maradt a háttérben tovább. Hatalmas árnyéka teljesen beborította, befészkelte magát a rekeszizmába. Egyszer csak eleredtek a könnyei.
– Igen, igen – mondta Frau von Garlitz –, ez a háború, nemde?

>!
Fay 

(…) úgy fekszenek, mint a párosodó polipok, (…)

19. oldal

>!
Erika7

A könyvtár felfedezése véget vetett Anna ama érzésének, hogy parazitaként él a házban. Tágas helyiség volt, a falakat végig könyvek borították, attól a három ablaktól eltekintve, melyeken csupasz szőlőindák kopogtak a szélben – egy gondosan karbantartott kincseskamra, melyben friss virágot helyeztek el és ahol mindig égett a tűz a kandallóban. Mindez a képzeletbeli olvasó számára: egyszer sem találkozott ott senkivel. Az Isteni színjáték, a Petit Larousse, A kalandos Simplicissimus, Don Quijote, Nostradamus próféciái, Goethe Faustja és Színelméleti írásai egymás mellett sorakoztak, rendszer és logika nélkül. Voltak első kiadások is, a könyvek rosszkedvűen recsegtek, amikor kinyitotta őket, s az elhanyagoltság vádló illata áradt belőlük – az el nem olvasott könyv nem is létezik, suttogták. Anna látta, hogy itt óriási feladat vár rá.

142. oldal

>!
jellemproba

Hányféle módja van, hogy önmagunkat gyűlöljük?

241. oldal

>!
Biusss

Akkor hagyd, hadd olvassa, a kultúra manapság már mindenkié. Neked sem ártana meg, ha egyszer elolvasnál egy könyvet.

115. oldal, 8. fejezet (Könyvmolyképző, 2008)

>!
hársvirág

De a németek…gondolkoztál – e már azon, hogy mi milyen nép vagyunk? Az egyszerű emberek senkik voltak, és soha nem volt semmijük. Semmilyen lehetőségük nem volt a tisztességes életre. És ha véletlenül egyszer volt valamijük, akkor jött egy háború és mindent elvesztettek. Ez így ment évszázadokon keresztül.
– De akkor mitől lettek a poroszok olyan büszkék?
– Ha nincs semmid, és senki vagy, akkor valami másra kell büszkének lenned. Erre nagyon okosan játszott rá Hitler. A kisember beosztást kapott, rangot, címet: tömbbizalmi, SS szakaszvezető, tartományi vezető lehetett. Parancsolgathatott, kiélhette az érvényesülési vágyát.

>!
hársvirág

„Miért engedte a német nép, hogy ez megtörténjen?” kiabáljátok. De megfordítom a kérdést: ti ott Nyugaton, miért engedtétek ezt megtörténni? Nyugodtan engedtétek, hogy felfegyverkezzünk, pedig akkor, a versailles-i egyezménnyel a kezetekben, még beavatkozhattatok volna. Szó nélkül hagytátok, hogy bevonuljunk a Rajna-vidékre és Ausztriába. Elkótyavetyéltétek és átengedtétek nekünk Csehszlovákiát. A Franciaországban,Angliában és Amerikában élő német emigránsok figyelmeztettek benneteket. Senki se figyelt rájuk. Miért nem állítottátok meg azt az idiótát, ameddig még lehetett volna? Miért hagytatok bennünket a sorsunkra, kiszolgáltatva egy diktátornak?

>!
hársvirág

Eljött az ideje, hogy szívből és hangosan kimondva kibéküljenek csökönyösen ellenkező nővérével. Ha nekik kettőjüknek, akik ugyanattól az anyától születtek, akiket ugyanaz az apa szeretett, nem sikerül átlépniük buta, a történelem által felállított akadályokon, akkor ki más lenne erre képes? Milyen jövő elé néz a világ, ha még ők ketten sem tesznek meg minden tőlük telhetőt a békességért?


Hasonló könyvek címkék alapján

A. den Doolaard: Akik a tengerrel csatáznak
Theun de Vries: Űzd a farkasokat, pásztor!
Robert van Gulik: A kínai haranggyilkosság esete
Anna Enquist: A titok
Jo van Ammers-Küller: A Tavelinckek hűsége
Simone van der Vlugt: Delfti kék
Chimamanda Ngozi Adichie: Az aranyló fél napkorong
Abraham Verghese: Könnyek kapuja
Kristin Hannah: Fülemüle
Philippa Gregory: A másik Boleyn lány