The ​Amazing Maurice and his Educated Rodents (Discworld 28.) 21 csillagozás

Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents

It's not a game any more …Every town on Discworld knows the stories about rats and pipers, and Maurice – a streetwise tomcat – leads a band of educated ratty friends (and a stupid kid) on a nice little earner. Piper plus rats equals lots and lots of money. Until they run across someone playing a different tune. Now he and his rats must learn a new concept: evil …

Eredeti megjelenés éve: 2001

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Corgi, 2011
278 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780552562928
>!
Corgi, London, 2002
270 oldal · ISBN: 0552546933

Kapcsolódó zóna

!

Korongvilág

192 tag · 225 karc · Utolsó karc: 2020. július 8., 08:58 · Bővebben


Kedvencelte 2

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Noro >!
Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents

Az egyetlen Korongvilág-regény, amelyre talán illik az ifjúsági címke. A hamelni patkányfogó találkozása (Miss) Tom Sawyerrel, de a kanyarokban befigyel A fiú és macskája kutyája Harlan Ellisontól. Egyszerű történet, könnyed poénokkal, tanulsággal. Persze Sir Terry nem lett volna Mr. Pratchett, ha nem dob bele néhány egzisztencialista gondolatot arról, hogy mit jelent gondolkodó (és erkölcsi érzékkel bíró) lénynek lenni.

Lahara ISP>!
Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents

Nem írom azt, hogy „hű, lehet, hogy Pratchettet kéne olvasnom”, mert akkor nyomban jöének majd az ajánlások, hogy melyikkel kezdjem és melyikkel folytassam, és egyáltalán az egyész világ nagyon jó, szóval olyan, mintha oda se írtam volna.
Nagyon jól szórakoztam rajta, hiába beszélő állatok, én nem éreztem annyire gyerekkönyvnek vagy ifjúsági irodalomnak, mint mondjuk a Ködfátyol-sziget Krónikáit, felnőttkönyv ez, csak komédia. Asszem.
Egyébként ez volt az a könyv, amit egyszer munkából hazafelé találtam az utcán. Konkrétan kuka mellett. Majdnem a házunkkal szemben.

ddani>!
Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents

Talán ha nem olvastam volna tőle soha semmit, kapna öt csillagot. Ezt kapja az ember, ha folyton a legjobbat adja: megszokják…
Teljesen új szereplők előadásában egy ismert gyerekmese, A hamelni patkányfogó átdolgozása, korongosítása. Nagyon tetszett, duplacsavaros történet, komolytalankodás és alapvetően komoly dolgok szépen egymásra találnak megint. Az emberi (patkányi) lét alapkérdései, ahogy egy krimis-börleszkes metanarratívába beleférnek. Itt nem az ismert korongvilág kapott új tematikát, hanem az ismert tematikáknak egy nagy része került a korongvilágnak egy különmesényi szegletébe.
Valahol mégis az újdonság hiányzott nekem ebből a könyvből: valójában ujjgyakorlat lehetett ez Pratchettnek, én legalábbis úgy éreztem, jól bejárt ösvényeken vezet végig, és jól teszi.

bürök>!
Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents

Két éve megfogadtam, hogy a sok-sok hátralevő Discworld kötetet sorban fogom majd elolvasni. Nos, csak eddig sikerült tartani magam, de ha úgy vesszük, ki tudom magyarázni – igaz, hogy a 28. kötet, de a sorozatban az első ifjúsági regény. Ez persze nem jelent radikális eltávolodást a többitől, a stílus, a humor ugyanúgy megvan, idősebbeket és fiatalabbakat egyaránt leköthet, klassz kis hagyma (csak a sírásnál gyakoribb a nevetés) – a gyerekek a beszélő állatokra és a kalandra figyelnek elsősorban, a felnőttek meg például a patkányok és az emberek öntudatra ébredése közötti párhuzamokra (is). Jó volt, na. Pratchett sosem okoz csalódást.

Tarja_Kauppinen IMP>!
Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents

Megint felteszem azt a költői kérdést, amelyet már a Cseles után is feltettem magamban: ezt vajon milyen korosztálynak írta? Mert felnőtt fejjel egy kalandos mese beszélő állatokról már nem egészen az, amit az intellektuális élvezetek netovábbjának lehetne titulálni, tizennégy éves kor alatt viszont nem ajánlanám a sok állatkínzás és a szerteágazó kultúrtörténeti utalások miatt, amelyek megértéséhez néminemű háttérismeretek szükségeltetnek.
Egészen az igazi rat piper megjelenéséig (amely kb. a 200. oldal a 270-ből) egyszerűen csak untam. Sok kaland meg le kell győzni a gonoszt és közben olyan poénok vannak, hogy tökön harapja a kutyát, meg hogy a patkányok szinkronúsznak a tejszínben – ez Pratchett életművének viszonylatában leginkább csak a „futottak még” kategóriához elég. Aztán amikor a rat piper felbukkant, akkor valahogy jobb lett a dolog. Onnantól kezdve párszor halványan el is mosolyodtam.

Az üzenet pediglen: a béke kulcsa a tolerancia. Békés együttélése egymástól merőben eltérő kultúrájú népeknek egy helyen csakis a mindkét fél részéről egymás felé megtett kölcsönös lépésekkel és kompromisszumok árán lehetséges. A közösen lefektetett szabályokhoz aztán mindkét népnek tartania is kell magát, hogy a béke – amely optimális esetben a közös boldogulás kulcsa lehet – fennmaradhasson.
Ki számít embernek? (Az ember ebben a kontextusban nem megfelelő kifejezés, hiszen a patkányok negatív előjellel használják, valahogy úgy, mint mi az állat jelzőt bizonyos emberekre.) Nem az számít igazán, hogy mi vagy – milyen fajhoz tartozol-, hanem az, hogy képes vagy-e viselkedésedet az általánosan elvárt normákhoz igazítván a társadalom elfogadott, elfogadható tagjává válni. Amiért a vége felé különösen bólogattam, az az, hogy a tanulság itt nem az, hogy az állatok en bloc jók, az emberek pedig en bloc gonosz szemétládák. Ez ugyanúgy nem lenne elfogadható konklúzió, ahogy semmilyen olyan megállapítás nem állja meg a helyét, amely egy igen nagy létszámú csoportot (az emberiség, a nők, a magyarok… stb.) valamiféle közös jelzővel ruház fel. Az egész emberiségre még azt sem lehet ráhúzni, hogy minden tagjának két szeme van és egy kezén öt ujja, mert a halmaz óriási létszámú és igen változatos voltánál fogva még ez sem igaz annak minden tagjára. A könyv végén oda lyukadunk ki, hogy vannak jó emberek és gonosz emberek, és vannak jó állatok és gonosz állatok, és egyetlen kultúra vagy népcsoport sem egységes olyan mértékben, hogy általános érvényű jelzőket lehessen ráaggatni.

Az utolsó 70 oldalra szívem szerint több csillagot adnék, de az első 200 akkor is baromi unalmas – az a bizonyos akció hátán akció, gyenge poén hátán gyenge poén típusúan unalmas –, úgyhogy nem teszem.

Shinzo P>!
Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents

Nahát, ez egy igen aranyos és szórakoztató olvasmány volt. Újabb önálló Korongvilágos könyv kedvenc lett. És mit ne mondjak, Maurice TÉNYLEG csodálatos maccs, a szó legszorosabb értelmében. Tudom, kissé elfogult vagyok a kis szőrös négylábúakkal szemben, de ez akkor is így van. Ami nagy szó viszont, hogy sose rajongtam rágcsálókért, de ezek után lehet kicsit másképp viszonyulok majd hozzájuk. :)

ujhelyiz P>!
Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents

Sokáig gondolkoztam, hogy el akarom-e olvasni a Korongvilág sorozatból a fiatalabbaknak szóló regényeket, ugyanis féltem tőle, hogy pont az filozófiai tartalom tűnik el, ami miatt annyira imádom az egészet. Végül megrendeltem a hiányzó köteteket, és ezzel a kötettel kezdtem a sorozatból hátralevő részek olvasását.

Sajnos Maurice és tanult rágcsálóinak története szemlátomás alátámasztotta félelmeimet: filozófia kapcsán az Őrség-sorozat és a Vadkanapó témáit tartalmazza egyszerűsített formában; és a poénok többsége pedig vagy a kevésbé kifinomultabbak közül való, vagy szintén újra lett hasznosítva korábbi könyvekből.

Összességében nem volt olvashatatlan, de egy Korongvilág-regénytől ennél sokkal többet várnék. Remélem, a Tiffany Aching-sorozat jobban sikerült.


Népszerű idézetek

bürök>!

Humans, eh? Think they're lords of creation. Not like us cats. We know we are. Ever see a cat feed a human? Case proven.

163. oldal (Corgi 2011)

bürök>!

Still, when I woke up there was a rat dancing on my dressing-table. Tappity, tappity, tap.'
'That's odd,' said Sergeant Doppelpunkt, giving his corporal a strange look.
' And it was humming 'There's no Business like Show Business'. I call that more than just „odd”!'
'No, I meant it's odd you've got a dressing-table. I mean, you're not even married.'
'Stop messing about, sarge.'
'Has it got a mirror?'

236. oldal (Corgi 2011)

bürök>!

'Listen, Peaches, trickery is what humans are all about,' said the voice of Maurice. 'They're so keen on tricking one another all the time that they elect governments to do it for them.

4. oldal (Corgi 2011)


A sorozat következő kötete

Discworld sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Paul Weston: The Creature Department
Patrick Ness – Siobhan Dowd: A Monster Calls
Rick Riordan: The Red Pyramid
Kerstin Gier: Ruby Red
Rob Reger – Jessica Gruner: Emily the Strange – Stranger And Stranger
Cynthia Hand – Brodi Ashton – Jodi Meadows: My Lady Jane
Kerstin Gier: Dream On
Diana Wynne Jones: House of Many Ways
Marcus Sedgwick: Ghosts and Gadgets
Neil Gaiman – Michael Reaves: InterWorld