A ​Hosszú Föld (A Hosszú Föld 1.) 89 csillagozás

Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

1916: A NYUGATI FRONT. Percy Blakeney közlegény felébred. Üde, tavaszi fűben hever. Madárdalt hall és a szélben susogó falevelek hangját. De hova lett a senki földje sáros, véráztatta és kráterekkel teleszabdalt vidéke?

2015: MADISON, WISCONSIN. Egy zsaru, Monica Jansson egy visszahúzódó – egyesek szerint eszelős, mások szerint veszélyes – tudós kiégett otthonát vizsgálja át, amikor különös ketyerére bukkan: egy dobozkára, benne drótok, egy háromállású kapcsoló meg egy… krumpli. Ez annak a találmánynak a prototípusa, amely mindörökre megváltoztatja az emberiség világszemléletét.

ÉS AKKOR MÉG FINOMAN FOGALMAZTUNK…

A Hosszú Föld a Korongvilág megalkotója, Terry Pratchett és a népszerű SF-író, Stephen Baxter izgalmas, új együttműködéséből született első regény.

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Delta Vision, 2015
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633951019 · Fordította: Sziklai István
>!
Delta Vision, Budapest, 2015
464 oldal · ISBN: 9789633951224 · Fordította: Sziklai István

Enciklopédia 4


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 89

Kívánságlistára tette 51

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

vicomte P>!
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

Nyomokban* Pratchettet is tartalmazó, alapjaiban klasszikus, de modernizált, világjárós, felfedezős SF, kicsit talán túlexponált amerikai fókusszal – különösen ahhoz mérten, hogy két vérbeli angol az elkövetője.

Az eseményeket, amelyek nyomán az emberiség számára megnyíltak a párhuzamos (és az emberi faj áldásos jelenlététől szerencsére mentes) Földek végtelen sora, meglehetősen kaotikus módon követhetjük nyomon. Az első bő százötven oldalon időben, térben és nézőpontok között ugrálva ismerjük meg annak a nagyjából tizenöt évnek a legfontosabb történéseit, ami a regény jelenideje és az Átlépés napja között eltelt.
A kicsit csapongó kezdés ellenére a szöveg maga könnyen olvasható, amiben sokat segít a Pratchett-féle szarkasztikus humor és az ő kézjegyét viselő jellegzetes figurák megjelenése, ami lényegesen befogadhatóbbá teszi a komoly tudományos fejtegetéseket is.

Ahogy haladtam az olvasással, úgy vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy a szerzők a korai amerikai űrhajós regények pionír hangulatát idézik meg** a regényben, és ez bennem nagyon nosztalgikus emlékeket ébresztett.
Én is ilyen hangulatú regényeken nőttem bele a SF-be, és ezt a könyvet nyugodt szívvel nyomnám minden sci-fi iránt érdeklődő, tíz-tizenkét évesnél idősebb srác*** kezébe, sőt bárki számára jó belépő lehet a műfajhoz, aki nem ismeri a modern SF-et, és nem akar azonnal a poszthumán űroperák világába fejest ugrani.

A léghajón történő világok közötti utazás és a kisebb-nagyobb kalandok, amelyek az utazókkal megesnek, érdekesek, tudományosan megalapozottak, és igaz, hogy itt-ott még akár Verne szellemét is megidézik, de ezt modern szemléletben teszik, annak didaktikussága nélkül. A regényen átívelő két fő fenyegetés pedig megelőlegezi, hogy a következő részekben már lényegesen akció dúsabb és drámaibb történeteket találunk majd.

Egyetlen dolog volt, ami kicsit zavart: az hogy szinte kizárólag az USA és annak polgárai reakcióit ismerjük meg a változásokra – még a jó öreg Anglia is csak két-három nyúlfarknyi fejezetecskét érdemelt ki a szerzőktől.

* Nagyon gyanús nekem, hogy Pratchett a regény formába öntéséből viszonylag kis részt vállalt, merthogy Baxter kimondottan rutinos abban, hogy más írók modorában írjon…
** Amelyek pedig a westernek nyugatra tartó telepeseinek űrbe helyezett kalandjait mesélték el. :P
*** A félreértések elkerülése végett: ebben az esetben a srác fiú és lány is lehet.

Mrs_Curran_Lennart P>!
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

Elég érdekes bevezető kötet volt, bár 100 oldallal kevesebb jobb lett volna. Pedig az alapötlet jó a rengeteg egymás mellett létező földdel, és itt milliós számokról beszélünk. De ahogy főhőseink, Joshua és Lobsang egy léghajó fedélzetén haladnak világról világra, többnyire nem sok minden történik. Igazából csak a kötet második fele válik izgalmasabbá, és egy picit függővéges. Sok potenciált tartogat a sztori, remélem az írópáros élni fog vele!

csartak P>!
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

Hosszú Föld – hosszú olvasás. (pontosan egy hónap!)
Mostohán bántam ezzel a könyvvel, nehezen találtam rá az ízére. Nem indult be a történet gyorsan, sok volt a múltra visszautalás. Sok volt a felépítés, a felvezetés. Több eseményt akartam, több kalandot, hogy haladjon a történet. Azt hittem, ez lesz a Meg Nem Értett Könyv nálam.
Aztán valami lassan kezdett kibontakozni. A sok szál mögött valami átfogó.
Ez egy különleges könyv. Nem tudom mikor, de egyszer csak kezdtem érezni, hogy nem véletlen, hogy ilyen lassan indul be. A sokféle Föld felvillantása, a sok alternatíva – mind-mind másféle életlehetőség. Mennyi ötlet, mennyi fantázia! Mindenből van egy kicsi benne, egy kis biológia, geológia, társadalomtudomány, történelem, zenei és film kulturális utalások. Nekem valamiért eszembe jutott róla az Ember tragédiája is. Hogy miért, nem tudom.
Nemcsak filmként, de színdarabként is el tudnám képzelni. Várom a folytatást.

3 hozzászólás
mcgregor>!
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

Meglehetősen kevéssé éreztem benne Pratchett jelenlétét, inkább Baxter írásának tűnik. Viszonylag sokáig tartott, mire elkezdtem élvezni a történetet, de ezt nem annyira a lassú építkezésnek, inkább bizonyos hiányosságoknak tudom be. A párhuzamos, különféle hangulatú, eltérő geológiájú, flórájú és faunájú Földek végül kíváncsivá tettek, de mindig csak éppen egy kis ízelítőt kaptunk belőlük, ugyanis a regény elsőszámú íróját (Baxterre gondolok) láthatólag nem ez a szint, hanem az azokat gyarmatosító emberi társadalmak eltérései, illetve a mesterséges intelligencia kíváncsiságából és tanulási kényszeréből fakadó motivációi foglalkoztatják (bár ezeket a gondolatokat sem viszi végig szerintem). Az alternatív evolúciók felvillantott példái voltak számomra a legizgalmasabbak, de főhőseink minden világon jóformán csak átrohantak; maguk a szereplők nem kerültek különösebben közel hozzám, ehhez hiányzott némi írói ügyesség. A történet rendre az érdekes és az ellaposodó határán egyensúlyoz, valahogy többet ígér, mint amennyit végül kapunk, de a második kötetnek is adok majd egy esélyt.

pat P>!
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

Igen, igen, igen! Ezt szeretem én! Mikor az egész cselekmény és az összes szereplő (szinte) csak azt a célt szolgálja, hogy egy fantasztikus gondolati konstruktum bemutatódjon általuk! De egy olyan (monu)mentális alkotás ez ám, ami fennhangon dicséri a komplett emberiség kreativitását, logikáját és intelligenciáját – hihetetlen, hogy az emberi elme mi mindent képes kiagyalni.
Amúgy nem kifejezetten hard és technikai és kvantumos vagy netán csillagászati szempontól nyűgöz le (sőt, igazság szerint ilyen elemek nem nagyon vannak benne), inkább társadalmi szempontból érdekes, meg például az evolúció működésmódját is közelebb hozza kicsit az emberhez. És tulajdonképpen van azért benne értékelhető cselekmény is, meg pár emlékezetes karakter. (Meg néhány poén, de távolról sem ezekre épül a könyv.) (És lehet keresgélni közös elemeket a Korongvilággal. :)
Aki az elején (velem együtt) netán úgy érezné, hogy túlságosan bőbeszédű és keszekusza, ne adja fel: a bőbeszédűség ugyan marad, de a koherencia fokozódik, és minden szál a helyére kerül. A végén pedig meg lehet lepődni. Én legalábbis nem ilyesmikre számítottam.

2 hozzászólás
imma P>!
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

Mivel folyamatos beszélhetnékem volt a könyvről, miközben olvastam, és mindenkivel szerettem volna megosztani az élményt, azt hiszem, nem adhatok rá öt csillagnál kevesebbet. Remek alapötlet, remek kivitelezés. Szuper szereplők, rengeteg fantázia. Nagyon klassz filmet lehetne belőle készíteni, remélem, lecsapnak rá.
Ez egy olyan könyv, aminek a megírásába én sosem fogtam volna bele. Egy olyan ötlet, ami egészen egyszerűen túl nagy falat. De ők ketten gond nélkül megbirkóztak vele.

5 hozzászólás
NewL P>!
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

Érdekes alap felvetéssel indítanak a szerzők. Az egymás mellett létező, és oda átléphető világok ötlete talán nem eredeti, de a megvalósítása az. Az ötletet ráadásul megfűszerezték. Azzal, hogy elmesélik mi történik azokkal akik nem tudnak átlépni, mi a különbség a világok között, és még sorolhatnám azokat az ötleteket, amik egyedivé teszik a leírt világo(ka)t. Még tudnék lelkendezni, de inkább mindenki olvassa el, nem csak sci-fi kedvelőknek javasolt.

Dubovszki_Martin>!
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

Egészen kiemelkedő történet. Hirtelen nem is nagyon tudom, hogy mit is írhatnék róla…

Egy találmány gyökeresen megváltoztatja a világot, aminek felépítése olyan egyszerű, hogy nem kell mérnöknek lenni a megépítéséhez, de egy krumpli azért kell hozzá. A történet magával ragadó és elgondolkodtató. Egy kicsit talán a 2312 című regényre hasonlít abból a szempontból, hogy a történet időnként csak ürügy arra, hogy beutazzuk a Hosszú Földet. Az utazás során egy olyan összetett tablóképet kapunk, melyen megfigyelhető a pionír-korszak, a különböző világok különböző evolúciója, az Átlépés Napjának társadalmi és gazdasági hatásai, stb. Ha a Pandóra csillagára azt mondhatjuk, hogy intelligens űropera, akkor A Hosszú Föld tökéletes példája az intelligens sci-finek. Hihetően írja le Pratchett és Baxter a hirtelen fellépő szinte végtelen mennyiségű erőforrás megjelenését (legyen az fa, arany, állat vagy bármi), a vallásban beállt változásokat, a kolonizálás nehézségeit, a fóbiások és az átlépők közötti különbséget, a különböző kormányok hozzáállását a Hosszú Földhöz. Időnként még Asimov nagy klasszikusa, az Alapítvány is eszembe jutott… persze lehet, hogy a robottestet öltött mesterséges intelligencia miatt van…
A lassan folyó események a történet vége felé felgyorsulnak, s bár tudtam, hogy mi a következő kötet címe, egy kicsit másként képzeltem el annak felvezetését.

Kedvencemmé vált a regény. Valahogy az összhatás annyira magával ragadott, mint az Alapítvány esetében. Bízom benne, hogy a második rész is – amit elvileg a Delta Vision jóvoltából még idén kézhez kapunk – lesz legalább ilyen színvonalas, ha nem jobb.

3 hozzászólás
Spaceman_Spiff IP>!
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

A Hosszú Föld utólagos értékelésére erősen rányomja a bélyegét A Hosszú háború olvasásélménye, de megpróbálom összeszedni a gondolataimat.
Először is, a Hosszú Föld ötlete annyira nem csigázott fel, viszont az a lelkesedés, amivel a két szerző felépíti ezt a világot (mármint világok sorát) az magával ragadó. Részletes képet festenek a párhuzamos Földekről és arról, az emberiség milyen reakciót ad a megváltozott univerzumára. Ez viszont amellett, hogy nagyon érdekes, szét is zilálja a könyvet. Van ugyan fókusz, Joshua és Lobszang utazása, de már itt látszik, hogy túl sok mindenről akarnak beszélni Pratchették, vagy legalább is a folytatások miatt (?) minél több dolgot fel akarnak villantani. Ez viszont azt az érzetet kelti bennem, hogy csak egy 350 oldalas első fejezetet olvasok.
Egyébként kellemes könyv, kicsit barátkoznom kellett a stílusával, viszont éppen az „első kötet” jellege miatt (vagyis mert válaszokat nem igazán kapunk) nem tudtam maradéktalanul élvezni…
Látszik is, hogy a blogbejegyzés sem lett valami kimerítő: http://acelpatkany.blogspot.hu/2016/06/a-hosszu-fold.html

kvzs P>!
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

Zseniális gondolatkísérlet (ami után szerintem még Dawkins is megnyalná a tíz ujját)!! Mert egyrészt ott van a „Mi lenne, ha elérhetnénk a párhuzamos világokat?” kérdés, másrészt ott van a milliónyi másik, amik a válaszokból adódnak.
Néha geológiai és biológiai ismeretterjesztő, néha történelmi összefoglaló, néha gazdasági tanulmány, néha társadalomtudományi értekezés a könyv, ráadásul mindemellett még izgalmas is. Érdekesek -és sokszor viccesek- a szereplők, a megfelelő mennyiségű abszurditás is megvan, a történetnek van íve és még olyan végső csavart is tartalmaz, ami eszembe nem jutott volna. Vagyis összefoglalva: olvassa mindenki, akit érdekel, egy nem klasszikusan sci-fis izgalmas sci-fi :)


Népszerű idézetek

Fermin>!

Joshua nem tudott túl sokat a motorokról, de Agnes nővér Harley-ja olyan réginek tűnt, hogy valószínűleg maga Szent Pál is ült az oldalkocsijában.

61. oldal

Fermin>!

Agnes nővér egyértelműen vallásos volt, a maga hátborzongató módján. Az Otthonban Agnes nővér zsúfolt szobája falán két kép lógott: az egyik a Szent Szívet ábrázolta, a másik Meat Loafot. És a többi nővér ízlésének túl hangosan hallgatta régi Jim Seinman lemezeit.

60.- 61.oldal

Kapcsolódó szócikkek: Meat Loaf
Dubovszki_Martin>!

Na, hol az a híres internet? Hah! Hova lett a Google? Hova lett édesanyád régi Kindle-je? Az IPad 25-öd? Vagy a Cikipédia? (…) Minden oda, hitetlenek! Az a rengeteg, a fiókokba dugdosott, csilivili játékszer, kütyü, a hullák szemét idéző, vak képernyő, mind otthon maradt.

128. oldal, 17. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Google
ViraMors P>!

Végül visszatért a munkájához, és befejezte a kagylólevest: szalonnát adott hozzá, és megfűszerezte. Szeretett főzni. A főzés meghálálta a törődést: ha jól csináltad, akkor jól is alakult. Megbízható dolog volt, és ő kedvelt mindent, ami megbízható. Viszont nagyon örült volna, ha van náluk egy kis zeller.

376. oldal

ViraMors P>!

Mellesleg ne ijedj meg, ha a kávéfőző beszél hozzád: egy bétatesztelt MI van benne az egyik munkatársunktól.

146. oldal

ppayter>!

Amikor a napfény ismét végigsimított az arcán, Percy felfrissülten ébredt, felült – és mozdulatlanná dermedt, akár egy szobor az őt vizslató, higgadt tekintetek láttán. Vagy egy tucat alak állt előtte egy sorban, és őt nézték. Kik lehettek? Mik lehettek? Kicsit medvékre hasonlítottak – de az arcuk nem medveszerű volt –, meg egy kicsit majmokra, csak éppen kövérebb fajtákra. És őt figyelték, szelíd tekintettel. Nem lehet, hogy mégis franciák?
Jobb híján megpróbálkozott a franciával:
– Peszélnek fransziául?
Azok üres tekintettel meredtek rá.

10. oldal, 1. fejezet

Róbert_Madács>!

Időre van szükség ahhoz, hogy a nagy és bonyolult, új fogalmak lassan leülepedjenek az ember elméjében anélkül, hogy kárt tennének a már ott lévőkben.

430. oldal

BBetti86>!

Úgy gondolom, a legjobb az apróságok miatt aggódni. Segíthet, ha aggódunk a dolgok miatt. Mint amilyen egy kagylóleves megfőzése, vagy hogy adjak-e neked kávét. A nagyobb cuccossal pedig, hát, akkor kell foglalkozni, amikor szembekerülsz vele.

376. oldal

BBetti86>!

Itt van nekünk ez a rengeteg föld, mindennel, amit csak az ember akarhat, mindez szorozva millióval. Mégis akadnak olyanok, akik háborút akarnak indítani. Micsoda remekmű is az ember!

454. oldal


A sorozat következő kötete

A Hosszú Föld sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Catherine Fisher: Incarceron
Jules Verne: A rejtelmes sziget
Sophie Kinsella: A boltkóros és a nagy szemfényvesztés
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Bakti Viktor: Integrálva
Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Dan Simmons: Hyperion bukása
Robert J. Sawyer: WWW 1 – Világtalan
Philip Reeve: Ragadozó városok