Fantasztikus ​Maurícius és az ő tanult rágcsálói (Korongvilág 28.) 53 csillagozás

Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

Ebben a világban patkány patkánynak farkasa…

A Korongvilág minden városában ismerik a patkányokról és patkányfuvolásokról szóló történeteket. Maurícius – a sokat látott, dörzsölt vén kandúr – egy jól képzett patkányokból (és egy ostoba küllemű kölyökből) álló csapatot vezet egy jövedelmező kis turnéra. Egy furulyás és pár patkány rengeteg pénzt tud együtt keresni.

Mármint addig, amíg össze nem futnak valakivel, aki alaposan elhúzza a nótájukat.

Úgyhogy most neki és a patkányainak meg kell tanulniuk egy számukra eddig idegen szót: azt, hogy gonosz…

A Carnegie-medál nyertese

Eredeti mű: Terry Pratchett: The Amazing Maurice and his Educated Rodents

Eredeti megjelenés éve: 2001

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Delta Vision, 2014
280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633950371 · Fordította: Farkas Veronika · Illusztrálta: David Wyatt

Kapcsolódó zóna

!

Korongvilág

188 tag · 229 karc · Utolsó karc: 2019. április 20., 17:26 · Bővebben


Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Malícia · Maurícius


Kedvencelte 6

Most olvassa 5

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 26


Kiemelt értékelések

>!
vicomte P
Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

Pratchettről két dolgot mindenképpen érdemes tudni, mielőtt az ember esetleg a gyerekei kezébe adja ezt a könyvet, azzal a felkiáltással, hogy ez egy ifjúsági regény.
Bármennyire is macskabolond sir Terry, de az igazi macskák* bolondja – úgyhogy, habár ennek a regénynek az egyik főszereplője egy beszélő kandúr, de attól még csöppet sem lesz cuki**.
Másrészt, bár a két emberi főszereplő ugyan két kiskamasz, sőt a sztori fő cselekményvonala nagyjából követi is a klasszikus „a kölykök kinyomozzák” sémát, de attól ez még nem egy könnyen emészthető, jól előrágott erkölcsi tanulságokkal teli tanmese.
Nem az, mert ez egy kemény és dühös*** történet ez egerekről patkányokról és emberekről.
A regény első látásra úgy néz ki ugyan, mint a Hamelni Patkányfogó meséjének Korongvilágra történő adaptálása, de valójában annál lényegesen több. Pratchett nagyon érzékeny témákat feszeget, és csöppet sem kesztyűs kézzel.
A gondolkozás együtt jár-e a lelkiismeret megjelenésével? Összeegyeztethető-e az idealizmus és a pragmatizmus? Biztos, hogy a gordiuszi csomó átvágása a racionális megoldás egy bonyolult problémára? Mit lehet kezdeni az elnyomás és a megvetés által életre hívott diktátorokkal, akik semmibe veszik a saját népüket, és bármi áron pusztítani akarnak? Mitől vedlik vissza egy gondolkozó lény a csürhe részévé?
Kemény kérdések ezek, és Pratchett nem a rózsaszín nyálba fullasztott szirupos válaszokat adja meg rájuk, hanem végtelenül józan, de humanista megoldást, mert „Ez nem egy mese! Ez a valóság!”, ahogy Keith mondogatja egyre dühösebben Malíciának.

spoiler

Szóval, adjuk csak a – mondjuk 12 év fölötti – gyerekek kezébe ezt a könyvet, de nem árt, ha az ember utána elbeszélget a srácokkal, hogy szerintük miről szól a könyv.
Szerintem, ha nem is tökéletesen, de a lényeget érteni fogják.

* Lásd még: http://moly.hu/konyvek/terry-pratchett-az-igazi-macska
** Még annyira sem, mint Garfield. A patkányai pedig végkép nem a L’ecsó stábjából léptek meg egy vendégszereplésre.
*** Igen, határozottan dühös. Szó se róla, van benne hely az iróniának, sőt még néhány finomabb csipkelődő megjegyzésnek is, de a humora a szokásosnál is szarkasztikusabb és sötétebb.

>!
ViraMors P
Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

EZ NAGYON NEM MACSKÁHOZ ILLŐ HOZZÁÁLLÁS, FŐLEG TŐLED, MAURÍCIUS. CSODÁLKOZOM RAJTAD.

Őszintén? Én is!
Patkányfogó-átiratkén nagyon kíváncsi voltam erre a kötetre, de kicsit pofára is ejtettem magam azzal, hogy Pratchett könyveknél jellemzően nem olvasok fülszöveget. Előre legalábbis nem, utólag sem mindig. Így esett, hogy egyáltalán nem voltam rá felkészülve, hogy a főcímszereplő macska. A gondot mégsem ez okozta, hanem az, hogy Maurícius rendszeresen nem úgy viselkedett, mint egy Igazi Macska, pedig, ha valaki, Sir Terry igazán tudhatta volna, hogy az milyen. De legalább ne hangzott volna el fejezetenként többször is, hogy a macskák mennyire macskák maradnak mindig…
Pedig amúgy jó lett volna, nagyon élveztem a patkányokat, kicsit olyan voltak, mint a Manák korongvilági alteregói, ami nekem csak pozitívum, de Keith és Malícia is jó páros voltak. Természetesen nem maradhatott el a Halál vendégszereplése sem, az a jelenet – szokás szerint – remek volt.

Összességében ez egy jó könyv, bár a Korongvilágon belül, azért a többség köröket ráver. A fentiek ellenére élveztem olvasni, sokat szórakoztam rajta, sokat aggódtam egyes szereplőkért és jó adag gondolkodnivalót is adott, ahogy azt Pratchett-től megszokhattam.

>!
Uzsonna 
Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

Emberséges patkányok, patkány emberek, hmmm hogy is van ez? Ki az emberibb, ki a patkányabb? Fény gyúl a pincékben és az ott lakók fejében: gondolkodnak, tehát vannak, akár hiszünk a mesében, akár nem. (Akinek viszont nincs saját meséje, az csak a máséban statisztálhat…) Van, kinek fogalma sincs az életről, másnak szaglása sincs hozzá…
A lételméleti töprengéseket megszakítja a létfenntartás ösztöne, amikor a puszta létet fenyegető gonosszal kell szembeszállni. Csapdák és állkapcsok csattannak, ez a harc lesz a végső, az ösztönök vagy az ész győzedelmeskednek?
Csapd fel bátran e könyv lapjait, és olvashatsz, izgulhatsz, együtt érezhetsz és gondolkodhatsz a szereplőkkel!
A patkányok mindenesetre nagyot nőttek a szememben, Maurícius pedig… igazi MACSKA, minden hódolatom neki!
(Bocsánat, ha ezen értékelés kissé csacska.).

6 hozzászólás
>!
NewL P
Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

Ez nem tartozik a jobbak közé, de ugyanúgy megvannak a mondatokban elrejtett dolgok, amelyek miatt annyira szeretem az író könyveit. A viccek mögé elrejtett igazságok, a görbe tükör, amit elénk tart a történet, és a mesébe rejtett tanulság.

>!
pat
Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

Indítványozom, hogy Sir Pratchett kapja meg a Korunk Egyik Legnagyobb Humanistája címet. (Igen, patkányok. Meg egy macska. Van ezzel valami probléma?)
És még vicces is.
Meg még kalandos is.
Ó igen, de még milyen kalandos. Szerintem az életmű legizgalmasabb darabja. A történet számos helyén valódi izgulást éltem át, nagyon durva volt. És mikor a könyv egyik igen drámai csúcspontján véletlenül közbe kellett iktatnom egy egész munkanapot… hát az nem volt nagyon kedves dolog. Majdnem sírtam, tényleg.
Én még nagyon, nagyon sok Pratchett-könyvet szeretnék olvasni. Most.

24 hozzászólás
>!
Dávidmoly 
Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

– Megmondom, mit javaslok – szólalt meg. – Maga úgy fog tenni, mintha a patkányok tudnának gondolkozni, én pedig úgy fogok tenni, mintha az emberek is tudnának gondolkozni.

Gyerekek, leányok és fiúk, olvassatok Pratchettet, mert Pratchettet olvasni jó!
Sir Terry nem finomkodja el: ismét fontos és húsbavágó kérdéseket tesz fel, és igyekszik rájuk realista, mégis humánus választ adni. Humorból sincs hiány, mégis, alapvetően ez egy elég komor regény spoiler, és a humora is cinikusabb a megszokottnál. Például ott a „könyv a könyvben”, a Nyuszi uraság kalandjai, vagy a patkányfogók és az ő titkaik, vagy akár a Megváltozottak és a patkányok és az emberek viszonya, vagy Maurícius tapasztalatai a világ működéséről… szóval nem az a térdet csapkodva röhögős történet. Ellenben nagyon releváns és fontos.
A karakterek közül egyértelműen Maurícius viszi a prímet, de nagyon szerettem Szardíniát is, a patkányok közül ő volt a kedvencem, mert benne megvolt az a játékosság és könnyedség, ami a többiekből hiányzott.
Pratchett könyveiről nehezen írok értékelést, mert az ő könyvei magukért sokkal ékesszólóbban beszélnek, mint én, és ez a Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói esetén is igaz. Összességében négy és háromnegyed patkányfarok az ötből.

>!
Erzsébet_Szászi
Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

Nem ez lesz a kedvenc Pratchettem. Persze megvan a kaland, izgalom, a humor is. De nekem ebben a kötetben túlságosan az arcomba tolta a komoly mondanivalót az író, amit máskor sokkal ügyesebben álcáz. Ráadásul szerintem sokszor brutálisabb, mint bármelyik másik Korongvilág regény, ezért sem értem, hogy ez miért ifjúságibb, mint a többi. És nekem nagyon hiányoztak az ismerős arcok.

>!
Nuwiel SP
Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

Hiányzott már a Korongvilág, jó volt visszatérni ide. Benne van minden, amiért szeretem: kifinomult humorba csomagolt komoly mondanivaló, szeretni való karakterek, és persze a Halál. A könyvek egyik csúcspontja az ő felbukkanása, már feltéve, hogy nem ő a főszereplő, akkor az egész könyv egy csúcs. itt azonban csak egy epizódszerepet játszik, de ott aztán kitesz magáért, amikor Maurícius alkudozik vele az életekről.

>!
Thanatos
Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

Imádom a macskákat (van), imádom a patkányokat (volt), imádom a Korongvilágot (lesz, míg világ a világ, ha rajtam múlik)! Kell ennél több? Nem, számomra nem.

>!
imma A+P
Terry Pratchett: Fantasztikus Maurícius és az ő tanult rágcsálói

Szeretem a patkányokat, volt is egyem, volt, amikor kettő is. Mindig örültem, mikor felbukkant egy-egy Korongvilág regényben a Patkányhalál, úgy gondoltam, ez kedves dolog Pratchettől, kevesen adóznak ilyen figyelemmel a patkányoknak. Az egyik barátnőm, aki pont akkor lett a szobatársam, amikor a patkánnyal is osztoznia kellett a szobán, kifejezetten undorodott is tőle. Milyen érdekes, hogy a másik barátnőm, aki meg a macskákat utálja, akkor költözött be hozzám, amikor macskám lett. Ja mert most meg macskám van, és az is nagy örömmel tölt el, hogy Pratchett a macskáknak is különös figyelemmel adózik. Szóval ez egy könyv egy rakás patkányról, egy macskáról, meg néhány emberről, ugyan mi baj lehet vele? Néha még egy kis gesztenyés beütése is van. Csak imádni lehet.
Leszámítva, hogy ez a könyv félelmetes. És nem ebben egyeztünk meg. A Cselesnél még úgy gondoltam, alkalmi botlásról van szó, hiszen ez nem a Korongvilág, érthető, hogy egy kicsit komorabbra sikerült… De ez már a Korongvilág, és így már végképp nem fér a fejembe, mitől ifjúságibb ez bármelyik másik regényénél, amiben nem érzi magát az ember sötét, piszkos, szűk helyen sötét árnyaktól rettegő apró áldozatnak.
Szóval nem lehetne ezt a sorozatot ifjúsági helyett inkább egyszerűen csak borzongatónak nevezni?


Népszerű idézetek

>!
imma A+P

A jó terv nem az, amelyikben valaki győz, hanem amelyikben senki nem gondolja úgy, hogy veszített.

232. oldal

>!
Hippoforaccus P

A városi múzeumban van egy tartósított patkánykirály, egy nagy üveg alkoholban.
– Halott?
– Vagy nagyon-nagyon részeg.

205. oldal

>!
imma A+P

Utasításokat egy macskának? Könnyebb lekvárt szegezni a falhoz.

136. oldal

Kapcsolódó szócikkek: macska
1 hozzászólás
>!
imma A+P

– Ha nem változtatod a saját életedet egy mesévé, akkor valaki más meséjének a részévé fogsz válni.
– És mi történik, ha nem működik a saját mesénk?
– Akkor addig kell változtatni rajta, amíg egy olyat nem találunk, amelyik működik.

152. oldal

>!
ViraMors P

– Szóval… nem hívod ki ránk az Őrséget? – próbálkozott reménykedve.
– Mit mondanék nekik? Hogy egy patkánnyal és egy macskával beszélgettem? – kérdezte Malícia. – Persze hogy nem. Azt mondanák az apámnak, hogy mindenféle meséket találok ki, és akkor megint kizárnának a szobámból.
– Téged büntetésből ki szoktak zárni a szobádból? – kérdezte Maurícius.
– Igen. Ez azt jelenti, hogy nem férek hozzá a könyveimhez.

>!
ViraMors P

– Az elhagyott árva, az jó – szögezte le Malícia. – Végtére is, egy hercegből csak király lehet, ha felnő, de egy titokzatos árvából akárki.

>!
ViraMors P

– Hallottatok már a Csontpatkányról? Azt mondják, az jön el értünk, miután meghaltunk.

Kapcsolódó szócikkek: Patkányhalál
2 hozzászólás
>!
NewL P

A macskák ismerik az embereket. Muszáj nekünk. Senki más nem tudja kinyitni a konyhaszekrényeket.

>!
Obould

Nyuszi Uraság egy szép napon, amikor éppen kajla kedvében volt, átpillantott a sövény felett Ferkó, a földműves földjére, és az tele volt zöld salátával. Nyuszi uraság viszont nem volt tele zöld salátával. Ez így nem tűnt igazságosnak.

7. oldal


A sorozat következő kötete

Korongvilág sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

David Almond: Szárnyak titka
David Almond: Skellig
Philip Pullman: Északi fény
Neil Gaiman: A temető könyve
Patrick Ness – Siobhan Dowd: Szólít a szörny
Patrick Ness: Háború a békéért
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő
J. K. Rowling – John Tiffany – Jack Thorne: Harry Potter és az elátkozott gyermek
Clive Barker: Az öröklét tolvaja
Joss Stirling: Summer