Csip-csap ​népek (Korongvilág 30.) (Sajogi Stefánia 1.) 83 csillagozás

Terry Pratchett: Csip-csap népek

A kilencéves Sajogi Stefánia úgy gondolja, hogy az ő Sajogi Nagyija – a bölcs pásztorasszonyság – valószínűleg boszorkány lehetett, de Sajogi Nagyi sajnos meghalt, úgyhogy most Stefániára hárul a feladat, hogy megoldja a felmerülő problémákat, amikor furcsa dolgok kezdenek történni a környéken: egy mesebeli szörnyeteg bukkan fel a folyóban, megjelenik egy fej nélküli lovas, és ami a legkülönösebb, hirtelen elözönlik a vidéket az apró, skót szoknyás kék emberkék, a csip-csap népek, akik az új „banyát” keresik.

Ők a nac mac fíglik, akik mit sem szeretnek jobban, mint lopni, verekedni és inni.

Ekkor azonban Stefánia öccse is eltűnik, és a kislánynak szövetségre kell lépnie a csip-csap népekkel, hogy megmentsék a kisfiút a Dámától…

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Delta Vision, Budapest, 2015
304 oldal · ISBN: 9789633950883 · Fordította: Farkas Veronika
>!
Delta Vision, 2014
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633950661 · Fordította: Farkas Veronika

Kapcsolódó zóna

!

Korongvilág

212 tag · 226 karc · Utolsó karc: 2023. július 27., 17:37 · Bővebben


Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Sajogi Stefánia · Tikk kisasszony


Kedvencelte 8

Most olvassa 3

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 43

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ViraMors P>!
Terry Pratchett: Csip-csap népek

Azon gondolkozom, hogy mit gondolok arról, amit gondolok. Legalábbis azt hiszem.

– És az összes szörnyeteg vissza fog térni.
– Miért?
– Mert nincs, aki megállítsa őket.
Pár pillanatra csend lett.
– Hát, én itt vagyok – jelentette ki Stefánia.

És lőn…
Sajogi Stefánia zsebre tette a varangyot és az erősen boszorkányvérű nagyanyja után maradt birkakezelési útmutató, nyakon ragadta a serpenyőt és átlépett a nyúl üregén* a kapun a Dáma birodalmába, hogy legyőzze a szörnyeket és megkeresse az öccsét. Előtte, alatta, mellett utána és nyomában a nac mac fíglik, ezek a megveszekedetten mókás aprólékok, akik mindenhol ott vannak, mindenbe belekontárkodnak és akikkel jobb nem újat húzni.
Sajogi Stefánia jött, látott… és engem meggyőzött. Tulajdonképpen a kilenc évét leszámítva kb mindenről.
Valami rejtélyes oknál fogva kicsit ódzkodtam eddig a Korongvilág ’Ifjúságiként’ számon tartott alsorozatától. Igazán nem tudom, miért, mert Pratchett nem az az író, aki ne tudott volna kb bármit úgy megírni (legalábbis önállóan vagy a megfelelő írótárssal), ami nekem ne lett volna jó, vagy még annál is jobb. Szóval ideje volt bepótolni, és milyen jól tettem.
Ez egy szeretnivaló mese a Korong egyik eldugott sarkában, birkákkal, kistestvérrel, varanggyal, boszorkánnyal szörnyekkel nagymamával, meg egy csomó aprósággal… Sir Terry – nem először – adott egy taslit a tüdérmeséknek, kicsit körbejárta az álmok, a testvéri (v)iszony és a felelősség kérdését, és újfent remekelt.
Igazából az egyetlen, amit nem tudok neki elhinni, az Stefánia 9 éve. Hiába tudom, hogy egy ekkora családban a sor vége mindent és az ellenkezőjét is idejekorán eltanulja a sor elejétől, és hajlamosak korán érni, minden metafora, tanmese és átvitt értelem ellenére… ez a gyerek tuti nem kilenc éves. Az egyebekre viszont mély átéléssel bólogattam, legyen szó az igen csak terjedelmes Sajogi családról, a kistesóról, a nagytesó létről, vagy a testvérem akkor is az ÉN testvérem, ha amúgy a hátam közepére kívánom mentalitásról.
Egyébként hiába volt Stefánia a főszereplő, szerintem ez a könyv nagyrészt mégsem róla szólt, sokkal inkább Sajogi Nagyiról és az ő örökségéről.
Szóval jó volt. Okosan szórakoztató és humorosan tanulságos. Jöhet a folytatás.

btw ez volt az első általam olvasott Korongvilág regény, ahol a Halál nem cameózott. Hacsak nem lapoztam át, de ahhoz túl jó volt a könyv. Ez a sztorin persze nem ront, csak meglepett.

*Csak a teljesség kedvéért: volt nyúlüreg, csak ott a nac mac fíglik laknak

RZednik>!
Terry Pratchett: Csip-csap népek

Hát ez megint csak …szottul… mmmpfff…
Aj, már megen itt tartunk, hogy véletlenül nem kapsz levegőt a kezemtül!

Szóval… A fíglik által egy újabb, igazán nagyszerű, abszolút – vagyis csak és kizárólag – szerethető néppel bővült a(z amúgy sem szegényes) pratchetti szereplőgárda, s egy újabb, igazán kiváló – mondhatni fájintos – történettel, s egy nem mindennapi élménnyel gazdagodik, aki van olyan szerencsés, hogy olvashatja. Abbiza!

NewL P>!
Terry Pratchett: Csip-csap népek

Egy újabb varázslatos történetet sikerült olvasnom. Szeretem a boszorkányos sorozatát az írónak, mert viccesen, de nagy igazságokat ír le.

pat P>!
Terry Pratchett: Csip-csap népek

Pratchett könyvről már olyan rémesen nehezen írok értékelést…
Mert jó, leírja az ember, hogy vicces, és ne olvassuk metrón. Meg hogy intelligens, és hogy helyenként szívsajdítóan mély és mondanivalós. Hogy szeretjük a többi Korongvilág-történetekre és a világ összes egyéb mindenféle dolgaira történő kis utalásokat (Coelho-fanok, reszkessetek!). Hogy van benne boszorkány / őrség / Halál, illetve ezek tetszőleges kombinációi.
Természetesen erre a történetre is vonatkoznak az összes fentiek. És hogy mit lehet még ezen felül leírni? Hát, esetleg azt, hogy… cuki? És mesés? És hogy nehéz követni a végét (pedig nem is vagyok már ifjúság)? Ja, igen, és vannak benne fíglik, sokan. Az persze jó.

Szóval nagyon sok értelmeset a könyvről nem tudok. Terry Pratchett meg már mindig velünk lesz, és punktum.

Nuwiel P>!
Terry Pratchett: Csip-csap népek

Annyira nem akartam értékelést írni, de hát a kihívásgazdák már csak ilyen követelőzőek, és kérnek pár értelmes magyar mondatot, ami még ráadásul kapcsolódik is a könyvhöz. Lassan a huszadik Pratchett olvasmányom, de ezek után biztos, hogy nem fogom egyhamar megunni a Korongvilágot. Csak elfogynak a még nem olvasott könyvek. A nac mac fíglik személyében pedig új kedvencet avattam a sorozat szereplői közt. Remélem nem néztek túl sokan furán rám, amikor a villamoson nevetgéltem olvasás közben.

Bori_L>!
Terry Pratchett: Csip-csap népek

Nem volt rossz, de azért én még mindig azt mondom, hogy Pratchettet eredetiben érdemes olvasni. A szóviccek sem jönnek át magyarul, de valahogy nekem a fordítások sem olyan gördülékenyek, mint az angol szövegek.

Na mindegy, a történet nagyon tetszett, még ha a nevek nem is voltak az igaziak. Kellőképpen izgalmas volt, és a végére már kellőképpen követhetetlen is. Nem tehetek róla, de ezeknél az álom az álomban részeknél mindig az Eredet jutott eszembe, mert egy idő után már ott sem voltam biztos benne, hogy most akkor mi történik igazából, és mi történik a képzeletben. Meg az is eszembe jutott, hogy vajon a krétabeli birkanyírók és a kallódó kontinens birkanyírói között rendezett versenyen ki nyerne.

A fígliket pedig imádtam. Ezért most biztos jól megrugdosnának.

Erzsébet_Szászi>!
Terry Pratchett: Csip-csap népek

Mesébb a mesénél, álmabb az álomnál ez a történet. Sajogi Stefánia is kiérdemelte, hogy bekerüljön a kedvenc korongvilági szereplőim közé, akik kezdenek megszámlálhatatlanul sokan lenni. A nac mac fíglik meg egyenesen külön kategóriát alkotnak. Abbiza!

Trillian>!
Terry Pratchett: Csip-csap népek

Szeretem, hogy Pratchett még a 30. Korongvilág könyvébe is képes olyan szereplőket írni, akik a kedvenceim lesznek még csoportosan is, bár nem hittem, hogy az Igorok után lesz még ilyen. Szóval a nac mac fíglik nagyon tetszettek, remélem a többi Sajogi Stefánia könyvben is felbukkannak majd. A történet is tetszett, jó volt ismét a mesék birodalmában járni, még ha ez merőben különbözött is a Vége a meséknek-től. A szereplők tetszettek (a kis kék skót szoknyás emberkéken túl is), a történetből pedig szokás szerint nem maradt ki a mélyebb mondanivaló sem, csak a Halál. Remélem a történet végi boszorkányok újra felbukkannak majd, várom a folytatást.

Tarja_Kauppinen IP>!
Terry Pratchett: Csip-csap népek

Ezt nem szereztem be annak idején angolul, kivártam inkább, míg meglesz a könyvtárban. Meg is lett, én meg nem is tudom mióta kerülgettem már, de aztán valahogy sose fért bele a keretbe.
A boszorkányok sosem álltak valami előkelő helyen a Korongvilág ranglistámon; talán azért, mert az Őrség regények túlontúl magasra tették a lécet, talán azért, mert a Vége a mesénekkel például emlékszem, hogy csak szenvedtem. Szóval voltak bennem előítéletek ezzel a kötettel szemben rendesen, amely hátrányt nem is sikerült maradéktalanul ledolgoznia.
Ha az ember sokat olvas egy szerzőtől, egy idő után már minden könyve ugyanolyannak tűnik. Pratchett könyveinél is lépten-nyomon áthallásokba botlik az ember, Valér a cukojkával például túlságosan is emlékeztet az Időtolvaj apátjára. Pedig már elsőre sem volt ez olyan óriási nagy poén.

32/41 Korongvilág kipipálva. Ennyi.

Biba>!
Terry Pratchett: Csip-csap népek

Ez volt az első Pratchett könyv, amit abszolút felhőtlenül élveztem és sodródtam vele. Igazi jó kis mese volt egy lányról, aki továbbviszi a nagyi örökségét, a banyaságot. A nac mac fíglik nagy kedvenceim lettek, ők is és a táj is a skót felföldeket idézi (legalábbis úgy hiszem, még nem jártam ott soha, de ilyennek képzelem). Vicces volt és elgondolkodtató is, ahogy a szerzőtől megszokhattuk.


Népszerű idézetek

imma P>!

– […] A boszorkányok mindenre odafigyelnek, ami körülöttük történik. A boszorkányok a fejüket használják. A boszorkányok biztosak önmagukban. A boszorkányoknál mindig van egy darab madzag…

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boszorkány
ViraMors P>!

Az unikornisok nem többek nagy lovaknál, amelyek szarvban végződnek. Nem érik meg azt a nagy felhajtást.

1 hozzászólás
Fyndra>!

– Ha bízol magadban…
– Igen?
– …és hiszel az álmaidban…
– Igen?
– …és követed a szerencsecsillagodat… – folytatta Tikk kisasszony.
– Igen?
– …akkor is le fognak győzni azok az emberek, akik azzal töltik a saját idejüket, hogy keményen dolgoznak, és megtanulnak dolgokat, nem pedig lustálkodnak.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tikk kisasszony
Röszkva>!

A fájdalomkiáltás olyan gyászosan hömpölygött végig a tisztáson, mint egy hónapnyi hétfő.

Kapcsolódó szócikkek: hétfő
RZednik>!

– Te tudod, hogyan kell erősnek lenni, igaz?
– Igen, azt hiszem.
– Akkor jó. Hát azt tudod-e, hogyan kell gyengének lenni? Tudsz-e megdőlni a szélviharban, tudsz-e meghajolni a hózáporban?

133. oldal

ViraMors P>!

– Házak, bankok, álmok, nekünk mind egyforma. Semmi nincs, amibe ne tudnánk bemenni vagy kimenni belűle.
– Kivéve talán a kocsmákat – jegyezte meg Nagy Jan.

ViraMors P>!

A varázslókkal ellentétben a boszorkányok hamar megtanulnak kevéssel is boldogulni.

NewL P>!

    Stefánia az elejétől a végéig kiolvasta az értelmező szótárt. Senki nem szólt neki, hogy ez nem szokás.

10. oldal, 1. fejezet - Egy jól sikerült klang (Delta Vision, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: olvasás · Sajogi Stefánia
ViraMors P>!

A Dáma úgy meredt rá, ahogyan a humorérzék híján lévő emberek szoktak nézni, amikor egy mosollyal találják magukat szemben.

ViraMors P>!

Valér imádta a játékmackó-cukorkát. Annak olyan íze van, mint a ragasztóba kevert cukornak, és 100% Mesterséges Adalékból áll.

2 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Korongvilág sorozat · Összehasonlítás
Sajogi Stefánia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Neil Gaiman: Coraline
Lucy Strange: A nővérek átka
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
J. K. Rowling: Legendás állatok és megfigyelésük
Naomi Novik: Az utolsó tanítvány
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…
Philip Pullman: La Belle Sauvage
Liz Braswell: Ami enyém volt rég
Shea Ernshaw: Winterwood – Télerdő
Rick Riordan: Hádész Háza