Értékelések 48

Hollóhát>!
Terry Pratchett: Carpe Jugulum

Örök hála Sir Terry Pratchett-nek és az ő elmaradhatatlan boszorkányainak, hogy ismét átsegítettek egy borzasztóan stresszes és kétségbeesett időszakon. A kötetek során sokat fejlődtek a boszik, és nagyon jól áll nekik. Magratot imádtam anya szerepben, Ágnes remek harmadik kerék volt, Ogg nagyi pedig mint „banya”… zseniális felállás.

johnjsherwood I>!
Terry Pratchett: Carpe Jugulum

Vártam pár napot az értékeléssel, de nem szépítette meg. Ami nem azt jelenti, hogy rossz volt, de pratchetti szinten ez nálam csak kettes: az igazi dráma, az igazi meglepetés, a pratchetti bölcsesség hiányzott belőle. És minden más is. Sokszor felhasznált panelek újrafőzve, boszorkányleves felmelegítve. Jól esett ismét Korongvilágon időzni persze, de túl sok volt a jól-ismerem, és túl kevés a milyen-bölcs-vagy-eredeti. Hát így.

Keikorca P>!
Terry Pratchett: Carpe Jugulum

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Annak ellenére, hogy nem ez lesz a kedvenc részem a sorozatból, hiányozni fognak a boszorkányok, akár hárman, akár négyen vannak.

Én egyébként élveztem, hogy négyen vannak, abszolút működött a dolog és még így is kellően különböző karakterek voltak. A sztori ellenben annyira nem kötött le, persze most is voltak vicces részek és a végére már egészen úgy éreztem, hogy egy csehovi komédiában vagyok, ahol mindenki majd meghal egy csésze teáért (szó szerint). Mégis valahogy kevéske volt. Keveset láttuk a boszikat együtt, és mennyiségi növekedésük miatt egyéni szerepléseik is eloszlottak. Hobónak csak egy nagy jelenete volt, ez fájt… Szóval valahol úgy éreztem, hogy Pratchett azt gondolta, tartozik még egy vámpíros történettel, ami lévén ez az utolsó kötet, jó ha kellően apokaliptikus lesz, mitikus madarakkal, és egy kisbabával, ha már annyi pajzán poént hallottunk Nagyitól.
És nagyon jó is volt, de nekem nem a legjobb. (Ízlések és boszorkák.)

Hirdetés
kismaco4>!
Terry Pratchett: Carpe Jugulum

Végére értem a sorozatnak… Hihetetlen humorral rendelkező köteteken vagyok túl. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyit tudok nevetni egy fantasztikus történeten. Terry nem egy átlagos író hanem egy humormorzsákkal megáldott emberke volt. Ezért ma annak ellenére, hogy visszavittem 3 kötetét kivettem 7-et úgy, hogy azzal indultam a könyvtárba nem veszek ki semmit sem.. mert így is bőven van mit olvasnom.

risingsun>!
Terry Pratchett: Carpe Jugulum

Bevallom a Korongvilág Boszorkány-alsorozata sosem tartozott a kedvenceim közé. A banyák ténykedéseik, szövegeik, kavarásaik és minden egyéb megmozdulásuk inkább fárasztott mintsem szórakoztatott volna. Most azonban meglepődve tapasztaltam, hogy valami megváltozott, mintha ebben a kötetben sokkal visszafogottabb és összeszedettebb lett volna a csapat, a humorukat, beszólásaikat egész jól fogadtam. Sőt, azt kell mondjam, hogy Korongvilág regényhez képest egy elég komor és sötét történetet kapunk, ugyanis úgy tűnik, hogy boszorkányainkon kifognak a modern és haladó elveket valló vámpírok, akikkel a végjátékban egy elég egyenlőtlen küzdelembe kell szembeszálljanak.

Pratchett a történet gerincét adó vámpír-boszorkány ellenét alapötlete mellé most is, mint mindig a valóságból emel be egy újabb elemet, mely ezúttal a vallás, s annak írói védjegyévé vált humorával való bemutatása. Így most sem maradhat el a rá jellemző, szeretetteljes, ám mégis szigorúan őszinte véleménye a vallás és annak kellékeinek vagy képviselőinek értelméről (vagy értelmetlenségéről), illetve azok felesleges szerepéről. Teszi mindezt teljes őszinteséggel és félreérthetetlenséggel, ám mindenféle bántás vagy komoly beszólás nélkül, rendkívül szórakoztató módon.

S ha már szórakoztatás, akkor nem mehetek el szó nélkül a könyvben felbukkanó kis apró kék emberkék, a Nac Mac Fígli mellett. Sajátosan jellegzetes, teljesen érthetetlen beszédük mellett csak gyakorlatilag az összes megmozdulások erős mosolygásra késztetett.
S ha már értelmetlen szövegelés, Igor beszédhibája vagy jellegzetes beszédstílusa inkább zavart, mintsem szórakoztatott. Felesleges bogarászásnak éreztem mondatai értelmének megfejtését. Egy-két kacifántosabb mondatát, bevallom, fel is adtam, hogy megfejtsem.

Ettől függetlenül egy meglepően komor, ám mégis roppant szórakoztató Korongvilág történetet olvastam, mely után tőlem szokatlan módon azt kell mondjam, hiányozni fognak a banyák és ténykedéseik.

>!
Delta Vision, Budapest, 2011
410 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639890169 · Fordította: Farkas Veronika