A ​kérdezés művészete 4 csillagozás

Terry J. Fadem: A kérdezés művészete

Jobb ​kérdések – jobb válaszok – jobb eredmények

A kérdezés művészete a sikeres vezetés alapja.

Sokszor megszokásból, előítéletekkel kérdezünk, vagy túl bonyolult kérdéseket teszünk fel, amelyek legtöbbször magukban foglalják a válaszokat is. A szerző szórakoztató példákon keresztül mutatja be, hogyan sajátítsuk el a kérdezés művészetét, és kiváló ötleteket ad arra, hogyan fejlesszük kérdezési képességeinket. Többek között megtudhatjuk:

– Melyek azok az alapvető kérdések, amelyeknek minden vezető eszköztárában szerepelniük kell?
– Melyek a kérdezés alapszabályai?
– Hogyan válasszuk ki a megfelelő kérdéseket?
– Hogyan kérdezzünk célirányosan?
– Hogyan kerülhetjük el az üzleti életben leggyakrabban elkövetett kérdezési hibákat?
– Hogyan tegyünk fel kínos kérdéseket?
– Hogyan késztessünk másokat ellenvéleményük kimondására?
– Miként állítsuk testbeszédünket a kérdezés szolgálatába?
– Hogyan tegyünk fel olyan… (tovább)

Eredeti cím: The art of asking

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tartalomjegyzék

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2009
226 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639686724 · Fordította: Darnyik Judit

Most olvassa 3

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 27

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

dontpanic P>!
Terry J. Fadem: A kérdezés művészete

A kérdések fontosak.

Nagyjából ennyiben foglalható össze a könyv lényege. :))

Elsősorban azért szerettem volna elolvasni ezt a könyvet, mert úgy gondolom, biblioterapeutaként nagyon nem mindegy, hogyan és mit kérdezek egy csoportban, adott helyzetekben. Szerettem volna ebben tudatosabb lenni, nos, nem vagyok biztos benne, hogy ehhez ez a könyv volt a legjobb választás.

A kötet vállalati közegben mozgóknak készült, a példái, a kontextus maga is ilyen irányból közelít. Engem ez a közeg maximálisan hidegen hagy, noha dolgoztam multinál, és még volt is olyan rész a könyvben, ami a feladatköreimhez kapcsolódott.

Ettől még nem volt haszontalan a könyv – tulajdonképpen általánosan irányította rá a figyelmet arra, hogy kérdezni fontos. Ez banálisan hangzik, de akkor sem ugyanaz tudatában lenni ennek, és e szerint viselkedni.
Mondok egy példát: említett multinál kaptunk karácsonyra kuponokat. Ezeknek összege gyanúsan kevésnek tűnt a tavalyihoz képest, de tudomásul vettük, hát ez van, biztos veszteséges év volt, vagy mi. :P Egyik élelmes kolléganőnk viszont nem vette tudomásul, hanem rákérdezett, és lőn, kiderült, hogy tényleg elszámoltak valami, és valóban több járna, amit utólag pótoltak is.
Azóta próbálom én is követni ezt a példát, és rákérdezni olyan dolgokra is, amikkel kapcsolatban csak találgatnék, tudomásul venném, vagy várnám, hogy majd kiderül valami.

A könyv egyébként gyakorlati jellegű, kérdéstípusokat sorol, tanácsokat ad, hogyan kell jól kérdezni, példákat hoz. Mondom, számomra egyetlen „hibája”, hogy mindezt vállalati kontextusban teszi, de persze nyilván meg lehet próbálni elvonatkoztatni.
Ami meglepett, az a néha, teljesen váratlan helyeken felbukkanó humora volt. Abszolút nem egy humoros könyv, teljesen praktikus nyelvezettel és felépítéssel operál, de néha (főleg a példamondatoknál, de néha még a vázlatszerű felsorolásoknál is) beszúr egy teljesen oda nem illő poént. Nem annyira tudtam hova tenni ezt, de értékeltem. :))

Nem bánom, hogy elolvastam, és egy kicsit ráirányította a figyelmemet arra, hogy sok helyzetben érdemes aktívan kérdezni, viszont nem érzem, hogy annyira sokat profitáltam volna belőle.

padamak >!
Terry J. Fadem: A kérdezés művészete

Szakdolgozatomhoz gondoltam elengedhetetlen segítség. Tévedtem. Elengedhető…
Pedig sokat sejtető a cím, de ha nem derül ki, hogy elsősorban üzleti vezetőknek és -ről íródott, akkor átverés. Jó lett volna az élet más területeiről is illusztrációkat kapni, s úgy talán a szélesebb merítés miatt könnyebben emészthető és jobban felhasználható lenne ez a könyv. Sajnos, így nem…


Népszerű idézetek

dontpanic P>!

Kérdés: Azt hiszem, értem, amit a környék gazdag állatvilágáról mondtál, de továbbra is arra vagyok kíváncsi, hogy juthattak be a mókusok a szerverszobába?

121. oldal

1 hozzászólás
dontpanic P>!

Kérdés: Mit csináltál, amikor minden genetikusan módosított cápa megbetegedett?

109. oldal

2 hozzászólás
padamak >!

Ezen az úton kezdtem felismerni a kérdések értékét. A kérdések tettekhez vezetnek. A kérdés kérdést szül. A kérdések gondolkodásra késztetik az embereket. A kérdésektől az emberek kényelmetlenül is érezhetik magukat, a kérdések feszültséget, problémákat idézhetnek elő.
Kérdeztem, s meghallgattam, hogyan kérdeznek vissza mások a kérdéseimre. Meghallgattam a vevők kérdéseit.
Azután kezdtem felírogatni a „jó” kérdéseket, még arra is rájöttem, hogy szinte bármelyik kérdés lehet jó és rossz is (gyakran attól függően, hogy ki és hogyan teszi fel). Arra is kezdtem odafigyelni, hogy mit mondanak a vezetők, és hogyan kommunikálnak, amikor kérdeznek.

26. oldal - I. A kérdezés mint vezetői képesség; 4. Aki túl sokat kérdez (HVG Kiadó, 2009)

padamak >!

Hacsak nem iskolában tanítunk, és nem egy bizonyos válasz ismétlésével próbáljuk bevésni a tanulók fejébe a leckét, általában jobban tesszük, ha kifejtendő kérdéseket teszünk fel. Lehet, hogy nem azt fogjuk hallani, amit szeretnénk, hanem valószínűleg azt, amire szükségünk van.

36. oldal - II. Hogyan ismerjük fel és javítsuk a tipikus hibákat?; 8. Mi van, ha a kérdésbe a választ is beleszőjük? (HVG Kiadó, 2009)

padamak >!

A legjobb stratégia az egyszerű, egyenes beszéd. Minden kérdésnek az legyen a célja, hogy a megkérdezett teljesen pontosan megértse, és egyértelmű választ tudjon rá adni.

44. oldal - II. Hogyan ismerjük fel és javítsuk a tipikus hibákat?; 12. A szakzsargon: használata kerülendő (HVG Kiadó, 2009)

padamak >!

A hibás kérdezésnek az az oka, hogy a kérdezési stratégiákat általában a feletteseiktől tanulják az emberek. Ha a mentorok vagy a felső vezetők különösen ügyesen tudnak kérdezni (és személyesen is sikeresek), képességeiket azok is elsajátítják, akik szeretnének a nyomdokaikba lépni.

11. oldal - Előszó (HVG Kiadó, 2009)

padamak >!

Néha a kérdésben benne rejlik maga a válasz is. Ez lehet szándékos, de csak akkor javasolt beleszőni a választ a kérdésbe, ha mindenképp az adott választ akarjuk hallani, és ha nem akarunk semmit megtudni a beszélgetésből. Az ilyen jellegű kérdésfeltevés egyik változatára azt szokták mondani, hogy a másik „szájába adjuk a választ”.

34. oldal - II. Hogyan ismerjük fel és javítsuk a tipikus hibákat?; 8. Mi van, ha a kérdésbe a választ is beleszőjük? (HVG Kiadó, 2009)

padamak >!

Néhány szervezetnél az újoncoknak is szükségük lehet arra, hogy hirtelen kérdéseket szegezzenek nekik: ha sikeresen kivágják magukat, nő az önbizalmuk. A gyors döntés képessége gyakorlással fejleszthető. A szakmai fejlesztés egyik hatásos eszköze, hogy kérdéseket teszünk fel a munkatársaknak. Ha vezetői technikaként használjuk ezt az eszközt, időnként még váratlan válaszokat is hallhatunk.

52. oldal - III. Elhanyagolt kérdések; 16. Minek kérdezzünk, ha úgyis tudjuk a választ? (HVG Kiadó, 2009)

padamak >!

Minden olyan kérdés visszaélés a hatalommal, amelyre csak azért kell válaszolni, mert a kérdező magasabb pozíciót foglal el a szervezet hierarchiájában.

64. oldal - IV. A vezetői hatalommal való visszaélések a kérdezés területén; 22. A kérdezés során visszaélünk-e a hatalmunkkal? (HVG Kiadó, 2009)

padamak >!

Csak kérdezni kell. Ez a könyv egyszerű tanulsága. Csak kérdezni kell!
Természetesen tudni kell, hogy mit, hogyan, kitől és milyen körülmények között kérdezzünk stb. Ha „csak úgy” kérdezünk, akkor „csak úgy” fognak válaszolni. Márpedig olyan válaszokra van szükség, amelyek segítségével fejleszthetjük a vállalkozást, megoldhatjuk a problémát, vagy új ötletet alkothatunk.
Ennek az egyszerű következtetésnek a megvalósításához álljon itt néhány összefoglaló jó tanács:
1. Minden helyzetet úgy közelítsünk meg, hogy gondoljuk át, mit nem tudunk!
2. Minden beszélgetőpartnerünket kezeljük egyenlő félként!
3. Legyünk hűek önmagunkhoz!
4. Mindig köszönjük meg az embereknek a válaszokat!

196-197. oldal - X. Következtetések; 86. Végkövetkeztetések és utolsó jó tanácsok (HVG Kiadó, 2009)


Hasonló könyvek címkék alapján

George Beahm (szerk.): iSteve – Steve Jobs egy az egyben
Géczi Zoltán (szerk.): Steve Jobs
Anthony R. Pratkanis – Elliot Aronson: A rábeszélőgép
Aczél Petra – Bencze Lóránt (szerk.): Hatékonyság és meggyőzés a kommunikációban
Gary Chapman – Paul White: A munkahelyi elismerés 5 nyelve
Bruce L. Katcher: 30 ok, amiért utálják a főnököt
Shawn Achor: A boldogság mint versenyelőny
Robin Sharma: A rang nélküli vezető
Robert Greene: A kiválóság hatalma
George Kohlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál