Por ​I-II. 46 csillagozás

Temesi Ferenc: Por I-II. Temesi Ferenc: Por I-II. Temesi Ferenc: Por I-II. Temesi Ferenc: Por I-II. Temesi Ferenc: Por I-II.

I. ​kötet
Porlódon játszódik Temesi Ferenc műve, ez az írói szótár formájú regény.
Ott, ahol a „por” ellen nemcsak küzdeni kell, hanem együtt élni vele, sőt szeretni is, mint magunkat.
Vágyak, mesék, mítoszok – s a kemény természeti-történelmi körülmények csapásai – "lecsapódásai közepette épül-alakul a város.
Innen ide gyökerezik az a – történetében Porlóddal „összenőtt” – család, melynek sorsa kibontakozik a regény – egyelőre első kötetének – lapjain, s melynek sarja, Szeles András az ötvenes évek gyereke, a hatvanasok kamasza, a hetvenes esztendők fiatalembere.
Nemcsak önmagát vállalja-képviseli tehát a főhős (és a Szótáríró), hanem városát, családját, barátait, ellenségeit – és az olvasót is. Csodás és hétköznapi, régi és közelmúltban játszódó történetek „fegyelmezett kavargása” komponálódik szerves egységgé, hogy bemutassa: Itt minden megtörtént, s minden egy kicsit másképp történt meg. Ám Temesi alkotása több, mint a „porlódiság” sajátos… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1987

>!
Scolar, Budapest, 2017
936 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632447315
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2002
1120 oldal · ISBN: 9635476590
>!
Magvető, Budapest, 1987
1108 oldal · ISBN: 9631412660

2 további kiadás


Kedvencelte 13

Most olvassa 6

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 45


Kiemelt értékelések

eme>!
Temesi Ferenc: Por I-II.

Picit tartottam a formától, attól féltem, túl posztmodern lesz, és a bő ezer oldal túl nagy falatnak bizonyul. Hát, kérem, nem is tévedhettem volna nagyobbat. Merthogy Temesi úgy ír posztmodernül, hogy közben az olvasó visszahódítása a cél, gyakran az élőbeszédhez közeledő mesélés révén. A forma pedig remek választás ehhez, lehet csapongani, nem kell figyelni a szigorú történetvezetésre, különböző szálakra, szereplők nyomon követésére, magyarán: csöppet szabadabb az ember. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincs itt komoly szerkesztői munka, csak picit más. Különböző szövegtípusok kavalkádja révén épül fel a családregény, városregény vagy épp a Szótáríró generációjának regénye. Anekdota, ballada, csúfoló, dal, életrajz, mese, novella, levél, portré, ezer és egy kisforma építi a pótkötetet a világ diadalmas lexikonjaihoz úgy, hogy közben még bizonyos időrendiség is kirajzolódik.
Közel százötven év sorakozik itt címszavakba, Porlód-Szöged története kisebb-nagyobb eseményeivel, híresebb és kevésbé híres alakjaival, érdekes csodabogaraival, legendáival, mítoszaival. Közben felvázolódik egy nagy családfa, szépapától a Szótáríró Szeles Andrásig, aki átható, fényes port fúj a Szótárforgató felé, az ősök porát, melyet az elme tükörként gyűjtött össze, és most, hogy saját arcát megpillanthassa, hozzá kell nyúlnia a porhoz. Ez a por pedig él, lélektana van, érezni ezt minden szócikkben, minden portréban, történetben, történetfoszlányban. Mindenhol elevenen lüktet a múlt. Sehol sem időzünk túl sokáig, mégis, az apró porszemek rendeződése révén ismerőssé válnak a terek, alakok, otthonosan kezdünk mozogni Szeles András múltjában, gyerekkorában, egyetemi éveinek tárgyi-emberi világában, családjának szerteágazó labirintusában. Ráadásul egy olyan elbeszélő kalauzol minket, aki nem retten vissza az iróniától és öniróniától, tud játékos, humoros, gyakran szögedies lenni, és biztos kézzel nyúl különböző nyelvi regiszterekhez.
Az utolsó pár oldal pedig… kinagyítja az időt.
Valahogy így kell szélfújta „apróságokból” élő, eleven egészet összegyúrni.

4 hozzászólás
Bélabá>!
Temesi Ferenc: Por I-II.

A – Arra gondoltam, megpróbálok hasonló stílusban értékelést írni, mint ahogy Temesi Ferenc megírta eme szótárregényét. Absztrakt a maga módján. Furcsa mindenestre.

B – Boldogságot jelentett az olvasása, mert láttam élőben a várost, ezért nem volt teljesen idegen környezet.

C- Az lehetett a célja, egyfelől, hogy elmeséljen egy családregénybe (->) ágyazott történetet a kortárs próza elemeivel kiszínezve.

Cs – Családregény vagy nemzedékregény, ez lehet a műfaja.

D- Nem lehet azt mondani, hogy divatot teremtett volna a stílussal Temesi, mindenesetre az egyedisége kiemeli a hasonló témájú írások közül.

DZ, DZS- Se dzsungel , se Dzsudzsák , de jó, ha itt vannak.

E, É – Elfeledettnek hitt családi sztori elevenednek meg a lapokon. Az író némi fantáziát is belevitt sokszor, ezzel is növelte az összhatást.

F – Temesi Ferenc fogalmazási képessége egyedülálló, sikerült 1100 oldalt megírni és abban egy pillanatnyi unalom nem volt fellelhető.

G- Grandiózus munka, mint előbb írtam A szótár szerint ez a szó olasz eredetű és ezt jelenti: Lenyűgöző, hatalmas, nagyszerű, roppant méretű, lélegzetelállító.

Gy- Gyorsan olvasható, mert olyan könyv, ami olvasmányos (->)

H- A hírek szerint nagy sikert aratott a megjelenéskor, mára azonban kissé elfeledett lett.

I, Í- Az ideiévem úgy tűnik Szegedről szól. Ez a regény remek segítség a város alapos megismeréséhez.

J- Jófajta írás, mert remek a stílusa, érdekesek a történetek, nem hosszú egy-egy szócikk (->). (Na, persze nem ilyen rövidkék, mint amiket én rittyentek emide.)

K- Legyen ez kortes beszéd, hogy többen olvassák ezt a fantasztikus könyvet.

L, Ly- Légvonalban Pest és Szeged 170 kilométer, mégis nagyobbnak tűnik a különbség, mint az 1 és 2 között pedig ez hazánk két első számú nagyvárosa.

M- A regényben több városi monda szerepel, ez roppant érdekes egy kívülállónak (porlódiul külföldi), de akár még a helybelieknek is az lehet.

N- Nem tudom, hogy csinálta Temesi, de noteszlapokra is írhatta a sztorikat. Három évig készült a regény.

Ny- Aki elolvassa, mindenképpen nyerni fog vele értékes ismerteket és egy nagyszerű élményt.

O, Ó- Olvasmányos regény, mert egy-három oldalnyi cikkekben tárulnak az olvasó elé a porlódi -> (Szeged) valós vagy fiktív sztorik.

Ö,Ő- Ötös adok rá, egész konkrétan négy egész kilenctized pontot azaz vier koma neun punkt.

P- Porlód azaz Szeged. Állítólag annyi por volt az utcákon, hogy innen ered ez a gúnynév. Esős időben meg sártengerré vált a város.

Q- Quasimodo ugyan nem szerepel a könyvben, de a móka kedvéért beleírom a recenziómba. Így teljes az ábécé. Pont.

R- Remek regény rengeteg régi repertóriumi rávilágítással.

S- Semmitmondás :

(Ez pont így szerepel a regényben is…)

Sz- Az író szótárak vagy lexikonok mintájára szócikkekben írja meg az eseményfolyamot. A ~-ek sokszor hivatkoznak egy-egy másik ~-re, így elvben úgy kéne olvasni, ahogy hivatkozik. De ez esetben annyiszor kell elolvasni a könyvet, ahány generációt érint.

T- Tökéletes könyv mind tartalmilag, mind formailag. Ennél tömörebbet nehéz lenne mondani róla, ezért ötös (->) a jutalom.

Ty- Sokszor felszisszentem közben: Tyű, a mindenét , ha még bővebben is elmesélte volna az érdekes részleteket. Ezért még nem árt egy kis utána olvasás a dolgoknak. Megéri, az biztos!.

U, Ú- Nem lehet ukkmukkfukk elolvasni mégiscsak két vaskos kötet. De az jókorát szól és nemcsak akkor, ha leesik a padlóra.

Ü, Ű- Megállapítom, ügyes ember Temesi. Nem lehetett könnyű ennyi szócikk (->) hivatkozást észben tartani úgy, hogy kerek történet kerekedjen ki belőle.

V, W- Vacsora készítése közben is remekül olvasható, nyitva maradós könyv.

X, Y- xilofon, Xavér, Yoda , hogy kipótoljam az író ezen „trehányságát”, mert kihagyta a könyvből.

Z, ZS- Zseniális regény. Zengzetes szavaim szerintem remek zsűrizése ezen könyvnek.

9 hozzászólás
fogs_affair>!
Temesi Ferenc: Por I-II.

524 nap, 2 óra és 46 perc. Ennyi idő kellett a molyon elsőként olvasásra bejelölt könyv(ek) elolvasásához. Éppen ezért sokkal személyesebb lett a viszonyom a kötetekkel, bár Temesi Ferenc apró írásokból összeálló gigaregénye enélkül is bizalmas viszonyba kerül az olvasóval. Három generáció, három különböző hangvétel: a nagyszülők szociografikusan szikár, a szülők (vagyis leginkább az apa) szenvedélyes-szigorú, Szeles András pedig kamasz lázadó hangon szól hozzánk. Egyszer azt írtam, olyan a hangulata az első könyvnek, „mintha egy kocsmában ellökdösnének a mesélő mellől, miközben körülötted állandóan isznak, szentségelnek és verekednek.” Mindez végig igaz, és 524 nap, 2 óra és 46 perc lökdösődés után arra biztatnék minden hosszútávfutót, -olvasót és -ivót, hogy álljon neki a köteteknek. Lehet, hogy rámegy egy-két év, de megéri.

3 hozzászólás
Georgina77>!
Temesi Ferenc: Por I-II.

Sajnálom, hogy csak most kerítettem sort Temesire. Bár bizonyára nem véletlen a sorstól az időzítés, mert kell ehhez a furcsa, furcsán édes regényérzethez az az agybéli kapacitás, amellyel (megkockáztatom) rendelkezem jelen állapotomban. Vegyes hangulatot kelt bennem. Egyrészről szokatlan a forma, de bele lehet jönni. Másodszor szeretetteljesnek érzem a családtörténeti visszavezetést. Harmadszor éppen ezért a közvetlen bevezetésért tartom kivételesnek, intimnek ezt a kézen fogást és nekem mesélést. Sorban adja a meghitt, a meghittséget enyhítendő élcelődő történeti sorokat. Megható az építkezés, a folyamatos információadás a településünkről és hozzá kapcsolódó történeti, a történetibe pedig emberi sorsokat ágyazott, robogó évtizedek átadása.
Külön meghatott az, amiért a címet, vagyis a település fiktívnek ható nevét kiválasztotta: Porlód. A por itt nemcsak kézzel és szaglószervvel érzékelhető mivoltában van jelen, hanem ősi, eredetutalást is tartalmaz: 'porból lettünk és porrá leszünk.' Ez valami fenomenális. Maximális, sőt annál jóval több csillagos első kötet.
Cseppenként épül belém, válik részemmé a mesélésbe ágyazott tanítás. Az az érzésem, hogy megfelelő Szótárforgatóvá váltam. A végére tökéletesen belejöttem a szótár forgatásába, csak ezért merem magam ezen a néven titulálni. S egyben közlöm: messzemenőkig elégedett lettem a Szótáríró munkájával.

Black_Venus>!
Temesi Ferenc: Por I-II.

Egyetemista éveim egyik nagy élménye volt – tudtam vele azonosulni, mert én is szegedi egyetemista voltam, és laktam Móra-városban. Olvasmányos és eredeti a formátuma (szótárregény), biztos a nyelvszakosoknak emiatt is bejön. :) Ebben is az utolsó két oldal volt a legszebb, mint a Proust-nál.

1 hozzászólás
Baracz_Kornél>!
Temesi Ferenc: Por I-II.

A híres-neves magyar szótárregény. Minden fejezet pár oldalas, az egyszavas címeik pedig ábécé sorrendben követik egymást, akár egy szótárban.

Sokgenerációs családi történetek, legendák Porlódról, azaz Szegedről. Már önmagában a helyszín és annak története a szívem csücske és erre jönnek még a személyes sorsok. Bármi, ami sok élet alatt történhet egy családban és még annál is több.

Bele se tudnék fogni melyik generáció melyik életszakasza a kedvencem. Nehéz is lenne összegezni, mert nem sorrendben halad, csapong, mesél, maga az író is ajánlja, hogy össze vissza olvassuk a könyvet de az én rendszerető lelkem csak azért is elejétől a végéig olvasta.

Egészen más élmény lehet a két módszer, mindenesetre kezet ráznék Temesi Ferenccel, hogy megköszönhessem, milyen különlegessé tette a tavaly évem elejét azzal, hogy megírta ezt a csodát.

graphoman IP>!
Temesi Ferenc: Por I-II.

Nagyon élveztem, az egész Porlód-életérzés visszaköszönt, ismerős helyek, időnként egyenesen ismerősök… A szótárforma pedig jó móka.

Verebes_Adrienn>!
Temesi Ferenc: Por I-II.

Mert hiánypótló, ötletes és jó. Csak éppen lehetett volna jobb is. Például: ha lenne érdemi mondanivalója. Amit megmentette: hogy a helyszínek, szereplők ismerőssége jó érzéssel tölti el az embert, és hogy van néhány humoros húzása.

almodozom P>!
Temesi Ferenc: Por I-II.

Értékelés 1. rész
Borzasztó kíváncsi lettem a Vasy Géza-tanulmányból, milyen egy szótár formájú regény. Most tartok a K-nál, azaz hátravan még a vastagabbik kötet. De hogy mit tartogat oda, elképzelni sem tudom, annyi szex, pia, haver és történelem volt már eddig. Tehát némely részlet nekem, a túlérzékenynek kicsit túl „mélyreható”, de ahol kell, megrázó, ahol meg az kell, vicces. Szeles András egy kissé öntelt, de eléggé egyben látja a világot, illetve szépen meg tudja mutatni, hol tört el, a kifejezőereje meg elsodor olvasás közben. Az „ábécé” szócikkből megértettem pl., amit 8 évi történelemtanulásból nem, az árvizekről meg eddig elég béna fogalmaim voltak, most már tudom.
A kedvencem persze Ritter-Rittersporn Tamás Béla Gusztáv (…ugye így?).
2. kötet
L-től Zs-ig sokkal szelídebb, felnőttebb és mást állít a fókuszba. Az én kérdésem az lett, mennyire önéletrajz és mennyire pontos történelmi forrás ez a regény, érzésem szerint nagyon, bár adatokat nem tudok.
Mindenesetre rég sírtam már el magam könyv végén

ppeva P>!
Temesi Ferenc: Por I-II.

Régen olvastam, azóta is úgy gondolok rá, mint kedvenc könyvemre. Kicsit az én fiatalságom idejéről szól, ha egy másik vidéki városban játszódik is..
Ideje lesz megint újraolvasni.


Népszerű idézetek

Bélabá>!

A pestiek még gúnyolni sem tudják helyesen a porlódi tájszólást. Az „Ögyél könyeret möggyel, ha nem kő’, tödd el, majd mögöszöd röggel” is hibás. A porlódi ugyanis nem könyeres , hanem kinyeres nép, még a krumplihoz, rizshez is kenyeret fogyaszt.

727. oldal

Bélabá>!

Na most meghívlak egy ~-ra!
Honnan van neked ennyi pénzed?
Van. Bevittem egy csomó könyvet az antikvárba.
Ez jó. Én meg eladtam az ebédjegyem, hogy könyveket vehessek.
Anyukád úgyis felhizlal otthon két nap alatt somlói galuskával, mondom. Ami a könyveket illeti: úgy volt, hogy más táplálékról mondtam le a szellemi miatt.

II. kötet - vacsora

motyi11 P>!

15 milliárd évvel ezelőtt volt a Nagy Bumm, amikor egy iszonyatosan sűrű porszem fölrobbant, és azóta van világ. (Én nem voltam ott, csak úgy mondják.)

574-575. oldal, II. kötet - vég (Magyar Könyvklub, 2002)

Diaval>!

Rókus gondolatmenete (még van neki) a következő:
Ha föl bírok állni, visszamegyek a Hatcsöcsűbe, és megiszok még két fröccsöt. Ha pedig nem bírok fölállni – akkor meg elmegyek haza!

323. oldal - kábé

Diaval>!

De ez a szerecsen nagyon is valóságos volt, lévén a megszálló ~ gyarmati hadosztály őrvezetője. Az orrát dörzsölgette épp, mert az imént apám unokatestvére, a Móra Pista pont ott találta el egy jeges hógolyóval. Mi mást játszottak volna az első vesztes világháborút követően a porlódi gyerekek, mint világháborút?

198. oldal - francia

eme>!

~ről kezdetben csak annyit tudtam, hogy ”lives upon a hill”, vagyis hogy egy dombon lakik. Ezt egy rendes borókafenyőtől (juniper) el is várja az ember. Így énekelt ugyanis Donovan (alias Leitch), a szegények Bob Dylanje (alias Zimmerman) 1968-ban a „~ Juniper” című számban egy lányról. (Külön elégtételem, hogy a kései korok [ha lészen ilyen] Szótárforgatója bizonyosan megkérdezi: És ki volt az a Bob Dylan?)

I. 366. o. - Jennifer


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Nádas Péter: Párhuzamos történetek I-III.
Tolnai Ottó: Virág utca 3
Nádas Péter: Egy családregény vége
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Hamvas Béla: Karnevál
Vámos Miklós: Apák könyve
Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek
Kepes András: Két macska voltam
Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem
Szabó Magda: Régimódi történet