Varjú leszáll
TED HUGHES
Varjú látta az összeterelt hegyeket, párologni a reggelben.
És látta a sötétgerincű tengert,
Spiráljában a szárazfölddel.
Látta a csillagokat gőzölögni a feketeségbe,
Semmierdő gombái, szétszórt spóráik* Isten vírusai.
És megremegett a Teremtés iszonyatától.
…
Eredeti megjelenés éve: 1970
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Orpheusz könyvek Orpheusz
Frenetikus, nagyszerű!
Varjú első leckéje
Isten beszédre oktatta Varjút.
„Szeretet" mondta Isten. „Mondd: Szeretet."
Varjú tátogott, s fehér cápa loccsant a tengerbe,
Pörgött alá, felfedezve önnön mélyeit.
„Nem, nem" mondta Isten. „Mondd: Szeretet. Rajta!"
Varjú tátogott s egy kék légy, egy cece, egy moszkitó
Zizzent ki és alá,
Mindegyik a maga húsosfazekára.
„Utolsó kísérlet" mondta Isten. „Nos: SZERETET!"
Varjú vonaglott, tátogott, öklendett és
Testtelen, baljós férfifej
Gördült ki, le a földre, szeme pörgött,
Dadogó tiltakozás —
És Varjú öklendett megint, Isten későn kapott oda,
És női vulva hullt a férfinyakra, rászorult.
Ott küszködtek a gyepen.
Isten szedte volna szét, sírt, káromkodott —
Varjú bűntudatosan röppent tova.
Tótfalusi István
Szél vágtat a köveken át,
mással nem keveredő szél,
mint a vak kövek hallása, olyan.
Vagy megfordul, mintha a szikla agya ráérezne
az irányok lehetőségeire.
45
Varjú fölfogta, Isten szereti őt –
Másként fölbukott volna holtan.
34. oldal, Varjú teológiája
A hetedik napon tehát
A kígyó megpihent.
Odalépett hozzá az Isten.
Új játékot eszeltem ki, szólt.
A kígyó meghökkenve
Bámult a betolakodóra.
De Isten így szólt: Látod ezt az almát?
Kifacsarom, s lám – Almabor!
81. oldal, Alma-tragédia
