Érkezés ​és más novellák 99 csillagozás

Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Az ​Oscar-díjas film alapjául szolgáló novella és további hét történet.

Az Érkezés és más novellák a létező legkülönbözőbb helyekre nyújt betekintést. Egy bábeli torony összeköti a Földet az égbolttal. A miénkhez nagyon hasonlító világban az angyali látogatások a mindennapi élet rémisztő és egyben csodálatos történései. Tudósok felfedeznek egy nem e világi nyelvet, ami alapjaiban változtatja meg a gondolkodásunkat és érzékelésünket az időről és a valóságról. Az idegi áramkörökben végzett apró módosítással eltörlődik a testi szépség alapján történő megkülönböztetés.

Ted Chiang nyolc novellát tartalmazó, háromszoros Nebula-, valamint Hugo-, Locus-, Theodore Sturgeon- és Sidewise-díjas gyűjteményét sokan az új évezred legfontosabb novelláskötetének tartják. Szerzője a sci-fit olyan oldaláról ragadja meg és ábrázolja, ahogy előtte még senki más nem tette.

Az Érkezés című novellából Denis Villeneuve forgatott 2016-ban nagy sikerű, Oscar-díjas filmet Amy Adams,… (tovább)

Életed története és más novellák címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 2002

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634196228 · Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
310 oldal · ISBN: 9789634192039 · Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András

Kedvencelte 21

Most olvassa 17

Várólistára tette 115

Kívánságlistára tette 155

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Vicky3 P>!
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Nem olvasok sűrűn novellákat, de van pár kötet a TBR-n, ami ettől függetlenül a radaromra került. Chiangról rengeteg pozitív értékelést hallottam már, elég nagy elvárásokkal kezdtem bele emiatt a könyvbe és azt kell mondjam a legtöbb elé állított lécet gyönyörűen megugrotta. Eddigi tapasztalataim szerint a novellásköteteket elég nehéz értékelni, mert elég hullámzó tud lenni az élményem – talán az eddigi egyetlen kivétel Ken Liu könyve volt – de szerencsére itt egyformán magas volt a novellák minősége. Nagyon tetszettek a koncepciók, amiket kibontott a történetei során – külön tetszett a nyelvészet belefűzése a legtöbb sztoriba – amiket könnyen befogadható módon tálalt, rengeteg ismerős élethelyzettel vagy gondolattal teletűzdelve, mint kapaszkodók az olvasónak, így azok is élvezhetik ezt a könyvet, akik nem hard sci-fi olvasók.

Életed története:
Természetesen ezzel kezdtem, mert erre voltam a legkíváncsibb a film után. És nem is kellett csalódnom, nagyon élveztem a lapokon is végigkövetni Chiang koncepcióját, ami a szabad akarattal hozott döntéseink és a jövőbelátás közötti összefüggéseket mutatja be egy nyelvész életén keresztül. Már korábban is foglalkoztatott a nyelvi relativizmus, miszerint a nyelv, amit használunk a gondolkodásunkat és a világszemléletünket is megalapozza. Bizonyos szinten egyetértek vele, mert még egy idegennyelv életvitelszerű használatánál is érzem, hogy máshogy viselkedem és gondolkodok bizonyos szinten angolul, mint magyarul. De persze ez messze nem olyan drasztikus különbség, mint amit az író itt felvázol az olvasóknak. Gyönyörűen kibontja nekünk az író ezt a hipotézist az idegenekkel való kapcsolatfelvételen, nyelvük megtanulásán keresztül. Filmben és könyvben is megható volt.

Bábel tornya:
Tudva a novella végén lévő csattanót – amire bizonyos szinten számít is az olvasó, ismerve az „erdeti történetet” – egészen máshogy tekintettem a novella elején elejtett apró információkra: a fent és a lent összezavarásáról, vagy a tényről, hogy a főszereplő egy bányász. Szépen volt ábrázolva végig az emberi hit, kreativitás, kíváncsiság és arrogancia emberre oly jellemző elegye, amelynek köszönhetően a főszereplő a csattanót követően is olyan értelmezést társít hozzá, ami beleillik a saját világképébe, ezzel megvédve a belső békéjét. spoiler Érdekes belegondolni, hogy milyen hatalmas dolgokra képes az ember – pl itt a több száz évig tartó monumentális Bábel tornyának megépítése – pusztán ezekre a jellemzőkre támaszkodva, amely hajtja őt előre a felfedezés és alkotás útján, miközben ugyan azokat a köröket képes lefutni, csak mert fájdalmas dolog belátni, ha téves az addigi szemléletmódja a világról. Erős dolog ez a pszichológiai önvédelem. Ugyanakkor valószínűleg enélkül összeomlana az ember, ha ekkora út megtétele után a kiindulópontnál találná magát megint. Lehet úgy gondolná értelmetlen volt az egész, pedig mennyit tanult ebből a próbálkozásból.

Értsd meg!:
Elég közkedvelt alapkoncepcióra építi az író ezt a novellát: az emberi intelligencia határait feszegeti, mindezt nyelvészeti elméletekkel ötvözve, miközben bejárja az elméje fölötti teljes kontrollhoz vezető utat Grecoval. De létezik ez az állapot? Mi történik akkor, ha teljesen megértjük az elménket? Érdekes volt ez a novela is, úgy látszik a minőség végig kitart a novellák alatt és nem lesz túl hullámzó élmény elolvasni ezt a kötetet. És habár objektíven tisztában vagyok vele, hogy ez a novella is tűpontosan lett megírva, de mégis ez hagyott eddig a leghidegebben. Talán, mert ezzel a koncepcióval találkoztam eddig a legtöbbször és habár vitt bele egyedi ízt az író, mégse sikerült annyi gondolatot elindítania bennem, mint az ezelőtt olvasottaknak.

Nullával való osztás:
Érdekes volt a hit és a matematika párhuzamba állítása: mind a kettő olyan alapvető tényekből/állításokból indul ki, amit elfogadsz igaznak de nem „tudod” bizonyítani. És mind a kettő egy keretet képez – ha úgy tetszik szemüveget nyújt – ahhoz, hogy be tudd fogadni a világot és értelmezd a környezeted.

Hetvenkét betű:
Ez volt eddig a legfurcsább novella a kötetben és nagyon el kellett vonatkoztatnom a biológiai ismereteimtől, hogy ne csak a homlokom ráncoljam bizonyos magyarázatoknál. Van az egésznek egyfajta régies bája spoiler ˛megfűszerezve egy kis steampunk hangulattal. Ugyanakkor nagyon érdekesnek találtam azt a felvetést, hogy mindennek van egy neve, és ha az ember megtalálja a legmegfelelőbbet, ami a legjobban leírja a lényegi részét az adott dolognak, akkor bizonyos szinten hatalmat kap (befolyásolhatja) felette. Ismét egy nyelvészeti elemekre épülő felvetés, ami nagyon tetszett. Többször A szél neve ugrott be olvasás közben, igaz itt „tudományosabban” lett az egész tálalva. A felvezetett konfliktus pedig sajna egy nagyon is valóságos veszély. Vezethet bármilyen nemes cél a kutatásaid során, ha aztán az eredményeidet önös célokra használják fel.

A pokol, mint Isten hiánya:
Érdekes eszmefuttás a vak hit és Isten feltétel nélküli szeretetének jelentéséről egy olyan valóságban, ahol Isten létezése nem kérdés: nagyságának bizonyítékaként pedig angyali jelenések katasztrófaként sújtanak le az emberekre, áldást vagy átkot hagyva hátra. Az író 3 ember életén és döntésein keresztül bemutatva levezeti, hogy valójában mit is jelent Isten feltétlen szeretete és miért kerülhet valaki a mennybe, még mások a pokolba. Nem vagyok hívő, de ettől függetlenül mindig is érdekesnek találtam a vallásról beszélgetni – különösen hívő emberekkel – így ezt az eszmefuttatást is érdekes volt végigkövetnem.

BeetheBlessed>!
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Bábel tornya:
Ez a novella sokkal nagyobb hatással volt rám most, mint az előző olvasásnál. Most, hogy tudtam, hogy mi lesz a végkimenetel észrevettem azokat a jeleket, amik előrevetítik. Ted Chiang végig játszik a fent és lent összemosásával. Ha a Nap síkjában betennénk egy tükröt, akkor lefelé és felfelé is megtalálnák ugyanazokat a szinteket, legalábbis a novellában felvázolt világban. Az is nagyon ötletes, hogy a bányászok végzik ezt a munkát, akik életük nagy részét lent töltik, a mélységben. Chiang még utal is rá, hogy sok bányász fél lemenni a sötétségbe, éppúgy, ahogyan most félnek felfelé menni az ismeretlenbe.spoiler

Értsd meg!:
Az előző olvasásnál ez a novella tetszett a legjobban és most az újraolvasásnál már értem, miért. Ted Chiang a novelláiban nagyon sokat merít a nyelv és a nyelvészet kérdéseiből, elméleteiből, ahogyan ebben a történetben is tette. És én tanulmányaimhoz és szakmámhoz híven imádom ezeket a kérdéseket, gondolatokat feszegetni. Ebben az esetben leginkább Saussure nyelvelmélete kerül előtérbe, ugyanis a fejlett elme rájön, hogy a nyelv, amit használ már nem tükrözi a gondolatait. Hiszen a gondolat csupán egy alak és forma nélküli zagyvaság, „természeténél fogva kaotikus”, amit a nyelv(pontosabban a hangkép) nélkül képtelenség megragadni. Greco pontosan ezzel szembesül a novellában, képtelen a gondolatait a meglevő nyelve segítségével megragadni, hiszen a nyelv nem más, mint a gondolatokat kifejező jelek rendszere. Azaz létre kell hoznia egy olyan rendszert, ami képes a gondolatait megfegyelmezni.
A másik, ami nagyon tetszik a novellában az a lezárás megvalósítása. Az asszociáció szintén fontos részét képezi a nyelvészetnek, amivel a mai napig vizsgálják a mentális lexikont (persze most már kérdés az is, hogy egyáltalán beszélhetünk-e mentális lexikonról). Az asszociáció egy tudattalan dolog, kiküszöbölhetetlen és elengedhetetlen feltétele annak, hogy az emberi kommunikáció és emlékezet működjön. És bár Greco úgy gondolta, hogy lényegében megszűnt a tudatalattija, nagyot tévedett, mert van, amit ő is képtelen irányítani, méghozzá azt, hogy bizonyos dolgokról más bizonyos dolgok jutnak eszébe – tehát ő maga és az elméje létezik.

Nullával való osztás:
Ez is sokkal, de sokkal jobban tetszett, mint első olvasásra. Nem vagyok matematikus, szerintem sokkal jobban ütne, ha az lennék, de ez tök fura, kb. egy éve ilyenkor pont erről a témáról vitatkoztunk az egyik szemináriumon, mármint nem a nullával való osztásról, hanem arról, hogy a hit és a matematika nagyon sok mindenben hasonlít – a tanár nem értett egyet, mi öten, a hallgatók igen. És akkor nem is emlékeztem, hogy Chiang írt erről és én olvastam. Ennek a novellának valójában az egyik fő mondanivalója az, hogy a valóságban nem lehet semmi bizonyos (ahogyan a hipotéziseink sem igazolhatók, maximum alátámaszthatók), csupán akkor, ha egyes tételeket igaznak fogadunk el anélkül, hogy azok igazolhatóak lennének – Isten létezik, Ha egyenlőkhöz egyenlőket adunk hozzá, akkor egyenlőket kapunk. Ha a hit alapja megkérdőjeleződik – Isten nem létezik, az Axióma nem igaz – a vallás és a matematika esetében is ugyanaz történik. Az ember képtelen feloldani az ellentmondást.

Életed története/Érkezés:
Az első olvasásnál kicsit csalódtam, mert a film sokkal nagyobb hatással volt rám, mint maga a novella, de most megkaptam azt az élményt, amit először is kerestem.
Még mindig fenntartom a véleményemet, amit a film nézése után gondoltam: Ez a történet csodálatos bemutatása a Sapir-Whorf hipotézisnek. Zseniálisan van előadva a nyelvi relativizmus, miszerint a nyelv nem csak a gondolataink formába öntésére szolgál, hanem azt is meghatározza, hogy hogyan gondolkodunk. Azzal, hogy Louise megtanul egy új nyelvet, új gondolkodásmódot fedez fel. És persze nekünk embereknek szinte lehetetlen elképzelni azt, hogy az idő nem lineáris. A világunkban mindent lineárisan építünk fel, képtelenek vagyunk elszakadni attól, hogy egymás után következő láncolatba fűzzük össze azt, ami körülvesz minket, a dolgok számunkra egymás után következnek. Szerintünk minden történetnek van eleje, közepe és vége – még akkor is, ha a posztmodernben próbálunk kitörni ebből a linearitásból.
És persze ott van a másik fontos téma, a szabad akarat. A film kapcsán a nővérem nem értette, hogy Louise miért vállalja a gyereket annak ellenére, hogy tudja, mi lesz a sorsa. Dehát éppen ebben van az a feloldhatatlan ellentmondás, ami a jövő tudása és a szabad akarat kapcsán mindig felmerül. Van-e egyáltalán Louise-nak szabad akarata és ha van, miért nem cselekedne soha az ellen, amiről tudja, hogy be fog következni? Mert minden megváltozik, ha az emlékezetedben egyszer már megtörténtek a dolgok.

Hetvenkét betű:
Maga az elnevezés nagyon érdekes, miszerint valami attól lesz élő, hogy nevet adunk neki. Ezt egyébként szerintem jelenleg is alkalmazzuk, hiszen mindennek adunk nevet, szükségszerűen a dolgok csak úgy léteznek számunkra, hogy meg tudjuk őket nevezni. (Ó, drága nyelvészet, úgy örülök, hogy ebben a novellában is benne voltál!)
Számomra ez a történet egy kicsit túlnyújtott, Chiang inkább a rövidebb novellákban mutatja meg a zsenialitását.

Az emberi tudomány fejlődése:
Ez nagyon rövidke volt (és hogy őszinte legyek, egyáltalán nem is emlékeztem rá). Maga az alaphelyzet – miszerint a metahumánok olyannyira okosabbak, mint az emberek, hogy az emberek képtelen megérteni azt, amit a metahumánok kifejlesztenek/kitalálnak/kutatnak – szerintem egy elég gyakori téma, még ha kifejezetten nem is ebben a formában. Azért valljuk be, most is vannak különböző ember, akik egyáltalán nem értenek semmit abból, amit egy másik ember kutat/feltalál/gondolkodik róla – és ez szükségszerűen van így, ha mindenki értene mindenhez, akkor valójában senki nem értene semmihez. Szóval, mi van akkor, ha az ember olyan technológiákat talál ki, ami lehetővé teszi, hogy a következő generáció fejlettebb legyen, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a régi generáció, a szülők egyáltalán nem értik a gyerekeiket és ez megakadályozza közöttük a kommunikációt. A válasz egyszerű, sokan inkább nem élnek a technológiai lehetőséggel és azzal hitegetik magukat, hogy attól még ők és a gyerekeik is olyan fontos fogaskerekei lehetnek a társadalomnak, mint azok, akik éltek a technológiával – és szerintem ez egyébként így is van. Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy egy ember munkája fontos legyen.

A pokol mint Isten hiánya:
A hit vak. Ehhez most csak ennyi hozzáfűzni valóm van.

Szépségvakság: Dokumentumműsor:
A novellában benne is van, amit gondolok a témáról: „Inkább a szépség nőközpontú felfogására van szükség, ami minden nőnek lehetővé teszi, hogy jól érezze magát a bőrében, ahelyett, hogy a legtöbben szégyenkeznének a külsejük miatt.”
A szépség szubjektív, a kalli pedig kicsit úgy állítja be, mintha lennének tipikusan szép és tipikusan csúnya arcok, amiről az egész társadalom ugyanazt gondolja, pedig ez nagyon nem így van. Mondhatják akármilyen szupermodellre, hogy a világ legszebb nője/férfija, ha én nem látom annak, miközben másnak valóban kiemelkedően szép. Azzal, hogy az emberek képtelenek lennének különbséget tenni számukra szép és nem annyira szép arcok között, szerintem épp azt az egyediséget szűrnék ki, hogy mindenkinek megvan a saját ízlése. A szépséget nem démonizálni kell, hanem azt tanítani a fiatal nemzedéknek, hogy mindenki mást tart szépnek és az egyik embernek ez tetszik, a másik embernek pedig az. Szerintem egyébként a testpozitív képpel igen jól haladunk erre felé. Mindenki fogadja el saját magát, mert nem az a legfontosabb, hogy más embernek mit gondolnak rólunk, hanem az, hogy mi mit gondolunk saját magunkról.

heysunny>!
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Nem hiszem, hogy a Dick novellásköteten kívül olvastam más gyűjteményt, amiben ennyire jók lettek volna az arányok a novellák minőségét illetően, így kifejezetten elégedett vagyok most, és bár ez az egyetlen, amit eddig Chiangtól olvastam, sanszos, hogy új kedvenc íróm lesz.

Itt is volt olyan novella, ami nem igazán tudott megérinteni: ilyen volt a Nullával való osztás, ebből nem is nagyon maradt meg semmi, és A pokol mint Isten hiánya, ebben egyébként látom az értéket, csak kicsit túl vallásos volt az én ízlésemnek. A többi azonban teljesen elvarázsolt, végig lekötöttek (amit nálam nagyon nehéz elérni, ha novelláról van szó), és külön tetszett, hogy mindegyik ugyanazon téma köré épül gyakorlatilag, és lehet párhuzamokat vonni közöttük.

A kedvencem a címadó Életed története/Érkezés novella, amit én először filmen láttam, még amikor kijött – már a film is nagyon tetszett, de a novella is természetesen szuper, csak kicsit máshogy. Imádom a nyelvészetet, na persze nem mélyrehatóan, de szeretem, amikor közérdekűen olvashatok/tanulhatok róla, ezért nem annyira meglepő, miért is nyert meg magának ennyire a novella. Sose hallottam még a variációs elvekről, bár tény, hogy nem vagyok valami nagy fizika-guru, de nagyon érdekfeszítőnek tartottam az elgondolást, és pláne azt, ahogy bele volt szőve egy földönkívüliekről szóló sci-fi novellába. S bár a Hetvenkét betűben volt pár olyan dolog, aminél felszaladt a szemöldököm spoiler, azért még mindig úgy gondolom, hogy Ted Chiang egy zseni.

Nevox>!
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Naygon hiányzott már nekem egy ilyen modern, hard sci-fibe hajló novelásgyűjtemény. Chiang remekül ír novellákat, egységes történetek, melyek éppen ezt a formát igénylik.mégis végiggondolt, kerek egészek. Valóban ezek olyan novellák, amelyekhez oda kell figyelni, igényli a kis szükre agysejtek folymaatos máködését és azután is velünk maradnak, hogy befejeztük a könyvet. Tetszett, ahogy a matematikát és a nyelvészetet beleszőtte az elbeszélésekbe, nagyon elgondolkodtató, ahogy a nyelvi formák meghatározzák gondolkodásunk, illetve mennyire másképpen lehet nézni a világra ha ezeket meghaladjuk. Az Érkezés valóban zseniális, a film uygan leleplezte a nagy spoilert,de ettől függetlenül megvolt a katarzís. Integrálszámításokban gondolkodni, ez nagyon bejött. A Szépségvakság egy zseniális mű arról, mit is jelent a külső, esztétiaki megjelensé társadalmunkban, mennyire hatráozza meg, hogyan viszonyulunk másokhoz, érvek ellenérvek, igazi gondolatébresztő mű. A személyes kedvencem mégis az Értsd meg! Borzasztóan izgaémas és ahogy egyre fejlődik az intelligenciája, az elméje, és megérti a gestaltokat, az szédületes elmebeli utazás. Mégis, ahogy találkozik a gyakrolatiasság a szépség keresését célul kitázú szuperelmével. A Ding am sich csatája a feljaívitott elméjű jólétet hozó zsarnokkal.
Mindenképpen azoknbak ajánlom, akik azért olvastak már pár sci-fit életükben, ez nem amolyan belépő könyv.

Popovicsp87 P>!
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Bábel tornya
Inkább a helyszín fogott meg, mint a szereplők. A toronyban felfelé haladva ismerhetjük meg a szintjeit, ahogy tör a mennyek felé. Ám valóban felfelé haladunk? Vagy egy szinttől már lefelé?

Értsd meg!
A történetet egy “feljavított” ember szemszögén keresztül látjuk, aki miután négy injekciót kap egy kísérleti gyógyszerből, az általunk ismert valóságon túl is képes érzékelni.
Ahogy haladunk előre, úgy fejlődik az elméje és a világot már hullámokban, gestaltokban érzékeli. Célja, hogy megtalálja a tökéletes gestaltot.
Természetesen felvetődik itt az istenként való létezés, mivel több lett már, mint egy átlagos ember.
A kérdés, hogy mi a fontosabb? A kapott hatalommal a tudományok, nyelvészet fejlesztése, vagy az emberek segítése.

Nullával való osztás
A történetben egy házaspár életét figyelhetjük meg. Renée egy kiváló matematikus, aki kidolgoz egy olyan egyenletet, ami ellentmond mindennek. Mivel nem tudja kibogozni, ebbe kezd egyre jobban belebonyolódni, a férje, Carl pedig próbál neki segíteni, de a nő elmarja magától, szinte megszállottja lesz saját teóriájának.
Ahogy haladunk előre, a szereplők elhidegülnek egymástól.

Érkezés (Életed története)
Itt egy-egy nyelvész és egy-egy matematikusból álló kétfős csapat próbál kapcsolatba lépni a Föld különböző pontjaira érkező idegenekkel. Ahogy haladunk előre, úgy érti meg a nő az idegenek gondolkozását.
A fő kérdés, hogy ha ismernénk a múltunkat és jövőnket, az befolyásolhatna-e minket? Egyáltalán hogyan cselekednénk, ha minden egyes lépésünket tudnánk előre?
Kevésbé hatásvadász, mint a film, egy nagyon izgalmas olvasmány.

Hetvenkét betű
Ez az egyik legfurcsább története volt a kötetnek, először nem is tudtam belőni, hol is járunk.
Egy alternatív történelemben járunk, ahol Viktória királynő idejében az emberek ismerték gólemeket/autómatákat. Ezeket hetvenkét betűs kombinációkkal lehet utasítani.
Hősunk feltalál egy olyan autómatát, ami emberi kezekkel rendelkezik, ennek segítségével szeretné jobbá tenni a társadalmat.
Ezzel párhuzamosan meghívják egy titkos kutatásra, mert az emberiséget generációkon belül a kihalás veszélyezteti.
A világban külön érdekes, hogy mindennek van elnevezése, amely életet ad neki, de a kísérletben fontos megtalálni azt az elnevezést, ami szükséges az emberiség megmentéséhez.
Talán ezen novállánál éreztem, hogy tovább tart a kelleténél, kissé el lett nyújtva.

Az emberi tudomány fejlődése
A legrövidebb novella a kötetben, inkább újságcikkre emlékeztet.
Története szerint léteznek humánok és metahumánok. A kérdés itt az, hogy a tudományoknak meddig terjed az emberek által felfogható része, és mikortól veszik át a vezető szerepet a metahumánok.

A pokol, mint Isten hiánya
A bibliai fogalmak ebben a világban valóban léteznek, csodák történnek, angyalok jönnek közénk.
Az angyali eljövetel azonban katasztrófákkal tarkított, ugyanakkor csodák történnek (emberek gyógyulása).
Három szereplőnk van, akik szemszögén látjuk a történteket.
Neil elvesztette feleségét az egyik eljövetel alkalmával, és minden vágya, hogy újra együtt lehessenek a mennyországban.
Janice láb nélkül született, és ezért vált híres szónokká, ám egy újabb eljövetel alatt lábakat kap, ezáltal fokozatosan elveszti követőit.
Ethan pedig keresi célját a világban az eljövetelek által.
Pár kérdés azért felmerült bennem:
– Milyen az igazi hit?
– Mi alapján kerülnek emberek a mennybe és a pokolba? Mert azok is a pokolba kerülnek,
akik jó életet élnek, de nem hívők.
Nagyon jól dolgozza fel a szereplők lelki világát.

Szépségvakság
Az utolsó írás olyan, mint egy riport. Feltalálnak egy szerkezetet, a kallit, ami elnyomja a szépségérzetet az emberekben.
Több karakternek megismerhetjük az álláspontját róla, mivel először a felsőoktatásban szeretnék kötelezővé tenni, így megvalósulna egy utópisztikus társadalom, ami nem tesz különbséget a kinézetek között.

Jegyzetek
Nem novella, de megismerhetjük Chiang gondolatait írásai keletkezéséről.

Ebben a kötetben sokkal több van, mint elsőre látszik. Kíváncsi leszek, mi lesz a véleményem újraolvasás után.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
310 oldal · ISBN: 9789634192039 · Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András
lectito>!
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Bábel tornya
Egy olyan világ ahol az emberek szüntelenül építik Bábel tornyát hogy elérjék isten királyságát. A történet főszereplője ahogy halad felfelé hogy elérje az isteni szférákat hogy végül a föld mélyéről kerüljön fel a földre. Az egész műben kérdés hogy a leghosszabb út volta kép a legrövidebb út hogy meg lássuk isten világát. Fel felé haladunk hogy lentre jussunk hogy elérjük jahve palotáját hogy aztán a földmélyéről ki ásuk magunkat. Nem lehet hangsúlyozni a történet filozofikus kérdéseit.

Értsd meg!
Történetből megtudjuk hogy mi történhet egy emberrel ha tudása meghaladja egy átlagos emberrel. A egész történet egy feljavított ember tragédiáról szól. A főszereplő egyre inkább meg szálotja lesz a gestaltoknak hogy meglássa azt az egyet ami az egész világod képes leírni. A mű végéig feltesz filozofikus kérdéseket mint pl. Mi történne egy ember a tudása meta szinteket érne el. Az emberi szinte isteni magaslatokba juthat na el.

Nullával való osztás
Ebben a történetben egy házaspár elhidegülése jelenik meg. A történet női tagadja egy matematikus miután kidolgoz egy egyeneletet ami láthatólag elmond a józan észnek és ebbe nem tud beletörödni és épül le. A történet férfi szereplője próbálja megérteni feleségét hogy miért kezd ilyené válni ahogy megérti és az empátia révén együtt érezni úgy el is hidegűl a feleségétől. Ebben a történetben is feltesz az író filozófus kérdést.

Érkezés
Történet talán így sokkal jobb mint a filmben. A női főhős ahogy próbálja az idegenek nyelvét és írását megfejteni egyre jobban megérti a gondolkozásukat. A mű talán legérdekesebb kérdés hogy ha képesek lennénk a múltunkat és jövőnket más ként cselekednénk vagy haladnánk azon az úton. Vajon ha látnák az életünk kezdetét és végét mit tennék?

Hetvenkét betű
Egy férfi egy úgynevezett nómenklárus aki 72 héber betűk kombinálásával hozz létre automatákat. Az automaták egy fajta gólemek. Egy újfajta automatát alkot ami képes az emberi kézügyességre. De megtudja hogy az emberiséget a kihalás fenyegeti és az angol királyi társaság beszervezi hogy segítse az emberiség fennmaradása. A történetben szerepel egy lexikális világ ami mindennek tartalmazza az elnevezést de mivel mindennek több elnevezése és ez alapján több permútációja van szinte lehetlen megtalálni azt az egy szót ami önmagában tartalmazza az adott tárgy vagy élőlény megnevezést és permutációja…

Az emberi tudomány fejlődése
Talán ez az egyedül történet ami inkább tűnik egy tudományos újság cikkének mint novellának. Habár a legrövidebb a többi műhöz képes mégis ugyan annyira elgondoldató. Hogy az ember meddig képes fejlődni és mikor jelenik meg az hogy már csak a metahumánok képesek rá hogy felfogják azokat a tudományos haladásokat amiket egy átlag ember nem.

A pokol mint isten hiánya
Egy olyan világban ahol nem kérdés hogy létezik isten mivel a mennyből számtalanszor érkeznek angyalok akik csodákat műveltek. Az emberek halálukkor lehet látni hogy a lelkük a mennybe vagy pokolba kerül , csak azok lelke kerül a mennybe akik szeretik istent. A történetben három személy ismerjük meg akiknek a sorsa összefonódik, Neil gyászolja feleségét és mindent megpróbál hogy együt legyen vele , janice egy lábnél küli nő aki egy csoda miatt vissza kapja a lábait de mégis elindul egy zarándoklatra hogy megértse isten üzenetét, Ethan janiceszel tart , célja hogy megtudja mi isten akarta. A történet végén végül meg kapják a választ.

Szépségvakság
Ebben a novellának egy kalli nevű szerkezetről van szó ami lehetővé teszi a viselőjének hogy ne tudjon különbséget tenni egy szép arc vagy egy nemtúl szép arc látványától. Érdekes volt olvasni hogy különböző egyének milyen okokat hozzanak fel a kalli mellet és ellen. És hogy különböző politikai vallási vagy akár cégek milyen módszerekkel vagy ideológiák mentén akarják az emberek rávenni hogy a kalli mellet vagy ellen szavazanak. A saját véleményem az hogy bizonyos embereknek nem lenne rossz a ha valóban létezne…

Jegyzetek
Ha bár ez nem novella mégis érdemes elolvasni a író gondolatait vagy hogy mi inspirálta az egyes történetek megírásakor

hmelcsi>!
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Ez a novelláskötet volt az évem első olvasmánya, mivel a húgom a kezembe nyomta és addig nem olvashattam mást, amíg nem végzek vele… ♥

És húha ez a könyv…

A húgom tavaly olvasta már Ted Chiang Érkezés és más novellák illetve a Kilégzés és más novellák című köteteit, mivel nagy sci-fi fan. Én inkább a fantasy oldalát erősítem. Viszont láttam az Érkezés című filmet, ami a címadó novellája a kötetnek és az nagyon megfogott, de még akkor sem éreztem akkora késztetést az elolvasására. Úgy voltam vele, ha már láttam akkor nem biztos, hogy tud újat adni… Hogy én mekkorát tévedtem

Azt mondom, hogy ezeket a novellásköteteket el kell olvasni. És, hogy miért? Azért, mert ez az ember egy zseni.
Én nagyon szeretem a weird dolgokat és számomra ezek a novellák azok voltak. Egy csomószor csak felnéztem a könyvből a húgomra és csak annyit tudtam mondani, hogy:

„WTF???”
„ezmostmiazisten???”
„miaframctörténikitt???”

Tele vannak a novellák tudományos kifejezésekkel és valahogy mégis úgy ír, hogy még én is megértettem miről van szó… Pedig vannak benne bőven nyelvi, matematikai , fizikai kérdések, amikről értekezik.
Nem azt mondom, hogy mindenkinekvaló vagy, hogy mindenki szeretni fogja, de egyszerűen el kell olvasni, mert utána valami különleges dologgal lesz több az ember.

Holdbéli_nyúl P>!
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Gondolkodásra serkentő történetek, ez mindenképpen a kötet előnyére válik.
Érdekes módon a bibliai utalásokat tartalmazó darabok tetszettek legjobban, a Bábel tornya előbb lassacskán, szintről szintre építkezve (háh!) húz be a történetébe, hogy aztán meglepő csavarral záruljon.
A pokol mint Isten hiánya valóssá tesz elvont lényeket, és megnézi, hogyan reagálhat az emberiség arra, ha tényleg megjelennek ilyenek a Földön.
Az Érkezésben végre, végre nyelvészek jutnak főszerephez, ezt az ötletet üdvözlöm, de a történet nem volt olyan nagy hatással rám, mint amilyenre számítottam.

Lish>!
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

„Néha megéri várni. A várakozás miatt sokkal izgalmasabb megérkezni.”

Ez a novelláskötet véleményem szerint picit nehezebben emészthető, de emellett nagyon érdekes és jó történeteket tartalmaz. Több fordító munkája a könyv, ez szerintem érezhető is, legalábbis én 2 novellát nem tudtam igazán szeretni – az egyiket (Hetvenkét betű) pedig egészen konkrétan nem bírtam végigolvasni. Nem tehetek róla, egyszerűen nem feküdt nekem a stílusa. Utólag vettem észre, hogy a két novellánál ugyanaz a fordító, szóval valószínű, hogy vele valahogy nem vagyok kompatibilis, ez van. A többi történetet szerettem. Elgondolkodtató mindegyik, az olvasás befejezése után is ott motoszkálnak a gondolatok az olvasó fejében. Ráadásul ezek kerek, lezárt történetek, nem érzem azt, amit sok novella esetén, mintha csak egy vázlat lenne, és hiányérzet marad az emberben olvasás után. Ted Chiang tud novellákat írni, ez vitathatlan.
A borító pedig egyenesen gyönyörűséges, de ez már nagyon zárójeles megjegyzés. :)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634196228 · Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András
Kovács_Adrián>!
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Hát a Radikálisok óta nem nagyon volt a kezembe novellás kötet, és alapjába véve sci-fi. így nagy kedvel és elvásárokkal álltam neki a kötetnek.

Csalódnom nem kellet annyi szent. Sok esetben már a Hard Core sci-fi szint, Nem egy könnyed limonádé amit nehez nap után olvas az ember. Itt figyelni kell, gondolkodni, rá kell hangolódni és sok esetben néha az oldal szám kevés. Sőt akár többszöri olvasás sem elvetendő cselekedet. És mikről is van szó? Hítről, emberit természetről, szépségről, nyelvről, emberségről, Istenségről, mindennapi témákról, maga tudomány formájába, úgy hogy jó vita, beszélgetés alap.

Aki egy könnyed. laza könyvet akar, az kerülje el. Sci-fi rajongók feltétlenül olvassák el. Ez alap mű a zsánerben. Aki komolyabb könyveket szereti de akar kirándulni más műfajba, az is tegyen vele próbát, nem fogja megbánni. Egy kávé azért kell melléje majd.


Népszerű idézetek

Lyndis>!

Néha megéri várni. A várakozás miatt sokkal izgalmasabb megérkezni.

Életed története

>!

A lányokat mindig is azzal traktálták, hogy a külsejük határozza meg, hogy mennyit érnek; az eredményeiket mindig felnagyítja, ha szépek is, és levon az értékükből, ha nem azok. Még ennél is rosszabb, hogy egyes lányok azt szűrik le mindebből, hogy pusztán a szépségükkel is érvényesülhetnek az életben, és egyáltalán nem pallérozzák az elméjüket. Szerettem volna távol tartani Tamerát az efféle hatásoktól.
A szépség alapvetően passzív emberi tulajdonság; még ha teszünk is érte, azért teszünk, hogy passzívak maradjunk. Azt szerettem volna, ha Tamera az alapján értékeli önmagát, amit megtenni képes, értelmi téren és testi szempontból egyaránt, nem pedig az alapján, mennyire mutatós.

Szépségvakság: Dokumentumműsor

>!

A MOST az egyetlen pillanat, amelyet érzékelsz – szó szerint a jelenben fogsz élni. Ez sok szempontból irigylésre méltó állapot.

Életed története

BeetheBlessed>!

Isten nem igazságos, Isten nem kedves, Isten nem könyörületes, és ennek megértése az igazi hit feltétele.

258. oldal A pokol mint Isten hiánya

BeetheBlessed>!

[…] a feltétlen szeretet nem kér semmit, még azt sem, hogy viszonozzák.

259. oldal A pokol mint Isten hiánya

BeetheBlessed>!

Amikor majd megtanulsz járni, onnantól kezdve mindennap rá fogok döbbenni, mennyire aránytalan a kapcsolatunk. Te folyamatosan szaladgálsz, és akárhányszor nekiütközöl az ajtófélfának vagy lehorzsolod a térdedet, az nekem fog fájni. Mintha egy kiszámíthatatlanul viselkedő végtagot növesztettem volna, amelynek kifogástalanul működnek az érző idegvégződései, viszont a finommozgásos funkciói semmilyen utasításomnak nem engedelmeskednek. Ez szörnyen igazságtalan: saját vudubábumnak adok majd életet. Erről szó sem volt a szerződésben. Vagy ez is az alku része lett volna?

140. oldal Érkezés/Életed története

BeetheBlessed>!

Néha azt kívánom, bár együgyű lehetnék, akkor nem járna folyton az agyam.

100. oldal Nullával való osztás

BeetheBlessed>!

És noha sok éve van már a pokolban, Isten tudtától távol, még mindig szereti Istent. llyen az igaz hit természete.

259. oldal A pokol mint Isten hiánya

BeetheBlessed>!

Inkább a szépség nőközpontú felfogására van szükség, ami minden nőnek lehetővé teszi, hogy jól érezze magát a bőrében, ahelyett, hogy a legtöbben szégyenkeznének a külsejük miatt.

290. oldal Szépségvakság: Dokumentumműsor

BeetheBlessed>!

Nem a szépség a gond, hanem ahogy egyesek visszaélnek vele, az a probléma.

301. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Kim Stanley Robinson: 2312
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Zsiványok
Ursula K. Le Guin: A megtalált és az elveszett II.
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei III.
Nnedi Okorafor: A halálmegvető
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I.
Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány
Frank Herbert: A Dűne
Dan Simmons: Hyperion