Érkezés ​és más novellák 56 csillagozás

Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Az ​Oscar-díjas film alapjául szolgáló novella és további hét történet.

Az Érkezés és más novellák a létező legkülönbözőbb helyekre nyújt betekintést. Egy bábeli torony összeköti a Földet az égbolttal. A miénkhez nagyon hasonlító világban az angyali látogatások a mindennapi élet rémisztő és egyben csodálatos történései. Tudósok felfedeznek egy nem e világi nyelvet, ami alapjaiban változtatja meg a gondolkodásunkat és érzékelésünket az időről és a valóságról. Az idegi áramkörökben végzett apró módosítással eltörlődik a testi szépség alapján történő megkülönböztetés.

Ted Chiang nyolc novellát tartalmazó, háromszoros Nebula-, valamint Hugo-, Locus-, Theodore Sturgeon- és Sidewise-díjas gyűjteményét sokan az új évezred legfontosabb novelláskötetének tartják. Szerzője a sci-fit olyan oldaláról ragadja meg és ábrázolja, ahogy előtte még senki más nem tette.

Az Érkezés című novellából Denis Villeneuve forgatott 2016-ban nagy sikerű, Oscar-díjas filmet Amy Adams,… (tovább)

Életed története és más novellák címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 2002

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634196228 · Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
310 oldal · ISBN: 9789634192039 · Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András

Kedvencelte 13

Most olvassa 15

Várólistára tette 92

Kívánságlistára tette 125

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Fabian
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Zseniális. Nem szoktam ilyen szavakkal vaktában dobálózni, úgyhogy ez a kötet mindenképp megérdemli. Nagyon élveztem – és ilyet is ritkán mondok egy könyvre. Olvasás közben úgy éreztem, valami a „helyére kattant” a fejemben, valami, amiről nem is tudtam, hogy nem működik megfelelően. Úgy érzem, jobban értem a világot. Mert (számomra) a könyv a (meg)értésről szól, ezt a témát járja körbe nagyon kreatív módon, több oldalról is.

Nehéz kedvencet választani, de ha nagyon muszáj, akkor talán nálam az Értsd meg! lenne a nyertes.

>!
BeetheBlessed
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Bábel tornya:
Ez a novella sokkal nagyobb hatással volt rám most, mint az előző olvasásnál. Most, hogy tudtam, hogy mi lesz a végkimenetel észrevettem azokat a jeleket, amik előrevetítik. Ted Chiang végig játszik a fent és lent összemosásával. Ha a Nap síkjában betennénk egy tükröt, akkor lefelé és felfelé is megtalálnák ugyanazokat a szinteket, legalábbis a novellában felvázolt világban. Az is nagyon ötletes, hogy a bányászok végzik ezt a munkát, akik életük nagy részét lent töltik, a mélységben. Chiang még utal is rá, hogy sok bányász fél lemenni a sötétségbe, éppúgy, ahogyan most félnek felfelé menni az ismeretlenbe.spoiler

Értsd meg!:
Az előző olvasásnál ez a novella tetszett a legjobban és most az újraolvasásnál már értem, miért. Ted Chiang a novelláiban nagyon sokat merít a nyelv és a nyelvészet kérdéseiből, elméleteiből, ahogyan ebben a történetben is tette. És én tanulmányaimhoz és szakmámhoz híven imádom ezeket a kérdéseket, gondolatokat feszegetni. Ebben az esetben leginkább Saussure nyelvelmélete kerül előtérbe, ugyanis a fejlett elme rájön, hogy a nyelv, amit használ már nem tükrözi a gondolatait. Hiszen a gondolat csupán egy alak és forma nélküli zagyvaság, „természeténél fogva kaotikus”, amit a nyelv(pontosabban a hangkép) nélkül képtelenség megragadni. Greco pontosan ezzel szembesül a novellában, képtelen a gondolatait a meglevő nyelve segítségével megragadni, hiszen a nyelv nem más, mint a gondolatokat kifejező jelek rendszere. Azaz létre kell hoznia egy olyan rendszert, ami képes a gondolatait megfegyelmezni.
A másik, ami nagyon tetszik a novellában az a lezárás megvalósítása. Az asszociáció szintén fontos részét képezi a nyelvészetnek, amivel a mai napig vizsgálják a mentális lexikont (persze most már kérdés az is, hogy egyáltalán beszélhetünk-e mentális lexikonról). Az asszociáció egy tudattalan dolog, kiküszöbölhetetlen és elengedhetetlen feltétele annak, hogy az emberi kommunikáció és emlékezet működjön. És bár Greco úgy gondolta, hogy lényegében megszűnt a tudatalattija, nagyot tévedett, mert van, amit ő is képtelen irányítani, méghozzá azt, hogy bizonyos dolgokról más bizonyos dolgok jutnak eszébe – tehát ő maga és az elméje létezik.

Nullával való osztás:
Ez is sokkal, de sokkal jobban tetszett, mint első olvasásra. Nem vagyok matematikus, szerintem sokkal jobban ütne, ha az lennék, de ez tök fura, kb. egy éve ilyenkor pont erről a témáról vitatkoztunk az egyik szemináriumon, mármint nem a nullával való osztásról, hanem arról, hogy a hit és a matematika nagyon sok mindenben hasonlít – a tanár nem értett egyet, mi öten, a hallgatók igen. És akkor nem is emlékeztem, hogy Chiang írt erről és én olvastam. Ennek a novellának valójában az egyik fő mondanivalója az, hogy a valóságban nem lehet semmi bizonyos (ahogyan a hipotéziseink sem igazolhatók, maximum alátámaszthatók), csupán akkor, ha egyes tételeket igaznak fogadunk el anélkül, hogy azok igazolhatóak lennének – Isten létezik, Ha egyenlőkhöz egyenlőket adunk hozzá, akkor egyenlőket kapunk. Ha a hit alapja megkérdőjeleződik – Isten nem létezik, az Axióma nem igaz – a vallás és a matematika esetében is ugyanaz történik. Az ember képtelen feloldani az ellentmondást.

Életed története/Érkezés:
Az első olvasásnál kicsit csalódtam, mert a film sokkal nagyobb hatással volt rám, mint maga a novella, de most megkaptam azt az élményt, amit először is kerestem.
Még mindig fenntartom a véleményemet, amit a film nézése után gondoltam: Ez a történet csodálatos bemutatása a Sapir-Whorf hipotézisnek. Zseniálisan van előadva a nyelvi relativizmus, miszerint a nyelv nem csak a gondolataink formába öntésére szolgál, hanem azt is meghatározza, hogy hogyan gondolkodunk. Azzal, hogy Louise megtanul egy új nyelvet, új gondolkodásmódot fedez fel. És persze nekünk embereknek szinte lehetetlen elképzelni azt, hogy az idő nem lineáris. A világunkban mindent lineárisan építünk fel, képtelenek vagyunk elszakadni attól, hogy egymás után következő láncolatba fűzzük össze azt, ami körülvesz minket, a dolgok számunkra egymás után következnek. Szerintünk minden történetnek van eleje, közepe és vége – még akkor is, ha a posztmodernben próbálunk kitörni ebből a linearitásból.
És persze ott van a másik fontos téma, a szabad akarat. A film kapcsán a nővérem nem értette, hogy Louise miért vállalja a gyereket annak ellenére, hogy tudja, mi lesz a sorsa. Dehát éppen ebben van az a feloldhatatlan ellentmondás, ami a jövő tudása és a szabad akarat kapcsán mindig felmerül. Van-e egyáltalán Louise-nak szabad akarata és ha van, miért nem cselekedne soha az ellen, amiről tudja, hogy be fog következni? Mert minden megváltozik, ha az emlékezetedben egyszer már megtörténtek a dolgok.

Hetvenkét betű:
Maga az elnevezés nagyon érdekes, miszerint valami attól lesz élő, hogy nevet adunk neki. Ezt egyébként szerintem jelenleg is alkalmazzuk, hiszen mindennek adunk nevet, szükségszerűen a dolgok csak úgy léteznek számunkra, hogy meg tudjuk őket nevezni. (Ó, drága nyelvészet, úgy örülök, hogy ebben a novellában is benne voltál!)
Számomra ez a történet egy kicsit túlnyújtott, Chiang inkább a rövidebb novellákban mutatja meg a zsenialitását.

Az emberi tudomány fejlődése:
Ez nagyon rövidke volt (és hogy őszinte legyek, egyáltalán nem is emlékeztem rá). Maga az alaphelyzet – miszerint a metahumánok olyannyira okosabbak, mint az emberek, hogy az emberek képtelen megérteni azt, amit a metahumánok kifejlesztenek/kitalálnak/kutatnak – szerintem egy elég gyakori téma, még ha kifejezetten nem is ebben a formában. Azért valljuk be, most is vannak különböző ember, akik egyáltalán nem értenek semmit abból, amit egy másik ember kutat/feltalál/gondolkodik róla – és ez szükségszerűen van így, ha mindenki értene mindenhez, akkor valójában senki nem értene semmihez. Szóval, mi van akkor, ha az ember olyan technológiákat talál ki, ami lehetővé teszi, hogy a következő generáció fejlettebb legyen, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a régi generáció, a szülők egyáltalán nem értik a gyerekeiket és ez megakadályozza közöttük a kommunikációt. A válasz egyszerű, sokan inkább nem élnek a technológiai lehetőséggel és azzal hitegetik magukat, hogy attól még ők és a gyerekeik is olyan fontos fogaskerekei lehetnek a társadalomnak, mint azok, akik éltek a technológiával – és szerintem ez egyébként így is van. Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy egy ember munkája fontos legyen.

A pokol mint Isten hiánya:
A hit vak. Ehhez most csak ennyi hozzáfűzni valóm van.

Szépségvakság: Dokumentumműsor:
A novellában benne is van, amit gondolok a témáról: „Inkább a szépség nőközpontú felfogására van szükség, ami minden nőnek lehetővé teszi, hogy jól érezze magát a bőrében, ahelyett, hogy a legtöbben szégyenkeznének a külsejük miatt.”
A szépség szubjektív, a kalli pedig kicsit úgy állítja be, mintha lennének tipikusan szép és tipikusan csúnya arcok, amiről az egész társadalom ugyanazt gondolja, pedig ez nagyon nem így van. Mondhatják akármilyen szupermodellre, hogy a világ legszebb nője/férfija, ha én nem látom annak, miközben másnak valóban kiemelkedően szép. Azzal, hogy az emberek képtelenek lennének különbséget tenni számukra szép és nem annyira szép arcok között, szerintem épp azt az egyediséget szűrnék ki, hogy mindenkinek megvan a saját ízlése. A szépséget nem démonizálni kell, hanem azt tanítani a fiatal nemzedéknek, hogy mindenki mást tart szépnek és az egyik embernek ez tetszik, a másik embernek pedig az. Szerintem egyébként a testpozitív képpel igen jól haladunk erre felé. Mindenki fogadja el saját magát, mert nem az a legfontosabb, hogy más embernek mit gondolnak rólunk, hanem az, hogy mi mit gondolunk saját magunkról.

>!
heysunny P
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Nem hiszem, hogy a Dick novellásköteten kívül olvastam más gyűjteményt, amiben ennyire jók lettek volna az arányok a novellák minőségét illetően, így kifejezetten elégedett vagyok most, és bár ez az egyetlen, amit eddig Chiangtól olvastam, sanszos, hogy új kedvenc íróm lesz.

Itt is volt olyan novella, ami nem igazán tudott megérinteni: ilyen volt a Nullával való osztás, ebből nem is nagyon maradt meg semmi, és A pokol mint Isten hiánya, ebben egyébként látom az értéket, csak kicsit túl vallásos volt az én ízlésemnek. A többi azonban teljesen elvarázsolt, végig lekötöttek (amit nálam nagyon nehéz elérni, ha novelláról van szó), és külön tetszett, hogy mindegyik ugyanazon téma köré épül gyakorlatilag, és lehet párhuzamokat vonni közöttük.

A kedvencem a címadó Életed története/Érkezés novella, amit én először filmen láttam, még amikor kijött – már a film is nagyon tetszett, de a novella is természetesen szuper, csak kicsit máshogy. Imádom a nyelvészetet, na persze nem mélyrehatóan, de szeretem, amikor közérdekűen olvashatok/tanulhatok róla, ezért nem annyira meglepő, miért is nyert meg magának ennyire a novella. Sose hallottam még a variációs elvekről, bár tény, hogy nem vagyok valami nagy fizika-guru, de nagyon érdekfeszítőnek tartottam az elgondolást, és pláne azt, ahogy bele volt szőve egy földönkívüliekről szóló sci-fi novellába. S bár a Hetvenkét betűben volt pár olyan dolog, aminél felszaladt a szemöldököm spoiler, azért még mindig úgy gondolom, hogy Ted Chiang egy zseni.

>!
Nevox
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Naygon hiányzott már nekem egy ilyen modern, hard sci-fibe hajló novelásgyűjtemény. Chiang remekül ír novellákat, egységes történetek, melyek éppen ezt a formát igénylik.mégis végiggondolt, kerek egészek. Valóban ezek olyan novellák, amelyekhez oda kell figyelni, igényli a kis szükre agysejtek folymaatos máködését és azután is velünk maradnak, hogy befejeztük a könyvet. Tetszett, ahogy a matematikát és a nyelvészetet beleszőtte az elbeszélésekbe, nagyon elgondolkodtató, ahogy a nyelvi formák meghatározzák gondolkodásunk, illetve mennyire másképpen lehet nézni a világra ha ezeket meghaladjuk. Az Érkezés valóban zseniális, a film uygan leleplezte a nagy spoilert,de ettől függetlenül megvolt a katarzís. Integrálszámításokban gondolkodni, ez nagyon bejött. A Szépségvakság egy zseniális mű arról, mit is jelent a külső, esztétiaki megjelensé társadalmunkban, mennyire hatráozza meg, hogyan viszonyulunk másokhoz, érvek ellenérvek, igazi gondolatébresztő mű. A személyes kedvencem mégis az Értsd meg! Borzasztóan izgaémas és ahogy egyre fejlődik az intelligenciája, az elméje, és megérti a gestaltokat, az szédületes elmebeli utazás. Mégis, ahogy találkozik a gyakrolatiasság a szépség keresését célul kitázú szuperelmével. A Ding am sich csatája a feljaívitott elméjű jólétet hozó zsarnokkal.
Mindenképpen azoknbak ajánlom, akik azért olvastak már pár sci-fit életükben, ez nem amolyan belépő könyv.

>!
Popovicsp87 P
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Bábel tornya
Inkább a helyszín fogott meg, mint a szereplők. A toronyban felfelé haladva ismerhetjük meg a szintjeit, ahogy tör a mennyek felé. Ám valóban felfelé haladunk? Vagy egy szinttől már lefelé?

Értsd meg!
A történetet egy “feljavított” ember szemszögén keresztül látjuk, aki miután négy injekciót kap egy kísérleti gyógyszerből, az általunk ismert valóságon túl is képes érzékelni.
Ahogy haladunk előre, úgy fejlődik az elméje és a világot már hullámokban, gestaltokban érzékeli. Célja, hogy megtalálja a tökéletes gestaltot.
Természetesen felvetődik itt az istenként való létezés, mivel több lett már, mint egy átlagos ember.
A kérdés, hogy mi a fontosabb? A kapott hatalommal a tudományok, nyelvészet fejlesztése, vagy az emberek segítése.

Nullával való osztás
A történetben egy házaspár életét figyelhetjük meg. Renée egy kiváló matematikus, aki kidolgoz egy olyan egyenletet, ami ellentmond mindennek. Mivel nem tudja kibogozni, ebbe kezd egyre jobban belebonyolódni, a férje, Carl pedig próbál neki segíteni, de a nő elmarja magától, szinte megszállottja lesz saját teóriájának.
Ahogy haladunk előre, a szereplők elhidegülnek egymástól.

Érkezés (Életed története)
Itt egy-egy nyelvész és egy-egy matematikusból álló kétfős csapat próbál kapcsolatba lépni a Föld különböző pontjaira érkező idegenekkel. Ahogy haladunk előre, úgy érti meg a nő az idegenek gondolkozását.
A fő kérdés, hogy ha ismernénk a múltunkat és jövőnket, az befolyásolhatna-e minket? Egyáltalán hogyan cselekednénk, ha minden egyes lépésünket tudnánk előre?
Kevésbé hatásvadász, mint a film, egy nagyon izgalmas olvasmány.

Hetvenkét betű
Ez az egyik legfurcsább története volt a kötetnek, először nem is tudtam belőni, hol is járunk.
Egy alternatív történelemben járunk, ahol Viktória királynő idejében az emberek ismerték gólemeket/autómatákat. Ezeket hetvenkét betűs kombinációkkal lehet utasítani.
Hősunk feltalál egy olyan autómatát, ami emberi kezekkel rendelkezik, ennek segítségével szeretné jobbá tenni a társadalmat.
Ezzel párhuzamosan meghívják egy titkos kutatásra, mert az emberiséget generációkon belül a kihalás veszélyezteti.
A világban külön érdekes, hogy mindennek van elnevezése, amely életet ad neki, de a kísérletben fontos megtalálni azt az elnevezést, ami szükséges az emberiség megmentéséhez.
Talán ezen novállánál éreztem, hogy tovább tart a kelleténél, kissé el lett nyújtva.

Az emberi tudomány fejlődése
A legrövidebb novella a kötetben, inkább újságcikkre emlékeztet.
Története szerint léteznek humánok és metahumánok. A kérdés itt az, hogy a tudományoknak meddig terjed az emberek által felfogható része, és mikortól veszik át a vezető szerepet a metahumánok.

A pokol, mint Isten hiánya
A bibliai fogalmak ebben a világban valóban léteznek, csodák történnek, angyalok jönnek közénk.
Az angyali eljövetel azonban katasztrófákkal tarkított, ugyanakkor csodák történnek (emberek gyógyulása).
Három szereplőnk van, akik szemszögén látjuk a történteket.
Neil elvesztette feleségét az egyik eljövetel alkalmával, és minden vágya, hogy újra együtt lehessenek a mennyországban.
Janice láb nélkül született, és ezért vált híres szónokká, ám egy újabb eljövetel alatt lábakat kap, ezáltal fokozatosan elveszti követőit.
Ethan pedig keresi célját a világban az eljövetelek által.
Pár kérdés azért felmerült bennem:
– Milyen az igazi hit?
– Mi alapján kerülnek emberek a mennybe és a pokolba? Mert azok is a pokolba kerülnek,
akik jó életet élnek, de nem hívők.
Nagyon jól dolgozza fel a szereplők lelki világát.

Szépségvakság
Az utolsó írás olyan, mint egy riport. Feltalálnak egy szerkezetet, a kallit, ami elnyomja a szépségérzetet az emberekben.
Több karakternek megismerhetjük az álláspontját róla, mivel először a felsőoktatásban szeretnék kötelezővé tenni, így megvalósulna egy utópisztikus társadalom, ami nem tesz különbséget a kinézetek között.

Jegyzetek
Nem novella, de megismerhetjük Chiang gondolatait írásai keletkezéséről.

Ebben a kötetben sokkal több van, mint elsőre látszik. Kíváncsi leszek, mi lesz a véleményem újraolvasás után.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
310 oldal · ISBN: 9789634192039 · Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András
>!
lectito
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Bábel tornya
Egy olyan világ ahol az emberek szüntelenül építik Bábel tornyát hogy elérjék isten királyságát. A történet főszereplője ahogy halad felfelé hogy elérje az isteni szférákat hogy végül a föld mélyéről kerüljön fel a földre. Az egész műben kérdés hogy a leghosszabb út volta kép a legrövidebb út hogy meg lássuk isten világát. Fel felé haladunk hogy lentre jussunk hogy elérjük jahve palotáját hogy aztán a földmélyéről ki ásuk magunkat. Nem lehet hangsúlyozni a történet filozofikus kérdéseit.

Értsd meg!
Történetből megtudjuk hogy mi történhet egy emberrel ha tudása meghaladja egy átlagos emberrel. A egész történet egy feljavított ember tragédiáról szól. A főszereplő egyre inkább meg szálotja lesz a gestaltoknak hogy meglássa azt az egyet ami az egész világod képes leírni. A mű végéig feltesz filozofikus kérdéseket mint pl. Mi történne egy ember a tudása meta szinteket érne el. Az emberi szinte isteni magaslatokba juthat na el.

Nullával való osztás
Ebben a történetben egy házaspár elhidegülése jelenik meg. A történet női tagadja egy matematikus miután kidolgoz egy egyeneletet ami láthatólag elmond a józan észnek és ebbe nem tud beletörödni és épül le. A történet férfi szereplője próbálja megérteni feleségét hogy miért kezd ilyené válni ahogy megérti és az empátia révén együtt érezni úgy el is hidegűl a feleségétől. Ebben a történetben is feltesz az író filozófus kérdést.

Érkezés
Történet talán így sokkal jobb mint a filmben. A női főhős ahogy próbálja az idegenek nyelvét és írását megfejteni egyre jobban megérti a gondolkozásukat. A mű talán legérdekesebb kérdés hogy ha képesek lennénk a múltunkat és jövőnket más ként cselekednénk vagy haladnánk azon az úton. Vajon ha látnák az életünk kezdetét és végét mit tennék?

Hetvenkét betű
Egy férfi egy úgynevezett nómenklárus aki 72 héber betűk kombinálásával hozz létre automatákat. Az automaták egy fajta gólemek. Egy újfajta automatát alkot ami képes az emberi kézügyességre. De megtudja hogy az emberiséget a kihalás fenyegeti és az angol királyi társaság beszervezi hogy segítse az emberiség fennmaradása. A történetben szerepel egy lexikális világ ami mindennek tartalmazza az elnevezést de mivel mindennek több elnevezése és ez alapján több permútációja van szinte lehetlen megtalálni azt az egy szót ami önmagában tartalmazza az adott tárgy vagy élőlény megnevezést és permutációja…

Az emberi tudomány fejlődése
Talán ez az egyedül történet ami inkább tűnik egy tudományos újság cikkének mint novellának. Habár a legrövidebb a többi műhöz képes mégis ugyan annyira elgondoldató. Hogy az ember meddig képes fejlődni és mikor jelenik meg az hogy már csak a metahumánok képesek rá hogy felfogják azokat a tudományos haladásokat amiket egy átlag ember nem.

A pokol mint isten hiánya
Egy olyan világban ahol nem kérdés hogy létezik isten mivel a mennyből számtalanszor érkeznek angyalok akik csodákat műveltek. Az emberek halálukkor lehet látni hogy a lelkük a mennybe vagy pokolba kerül , csak azok lelke kerül a mennybe akik szeretik istent. A történetben három személy ismerjük meg akiknek a sorsa összefonódik, Neil gyászolja feleségét és mindent megpróbál hogy együt legyen vele , janice egy lábnél küli nő aki egy csoda miatt vissza kapja a lábait de mégis elindul egy zarándoklatra hogy megértse isten üzenetét, Ethan janiceszel tart , célja hogy megtudja mi isten akarta. A történet végén végül meg kapják a választ.

Szépségvakság
Ebben a novellának egy kalli nevű szerkezetről van szó ami lehetővé teszi a viselőjének hogy ne tudjon különbséget tenni egy szép arc vagy egy nemtúl szép arc látványától. Érdekes volt olvasni hogy különböző egyének milyen okokat hozzanak fel a kalli mellet és ellen. És hogy különböző politikai vallási vagy akár cégek milyen módszerekkel vagy ideológiák mentén akarják az emberek rávenni hogy a kalli mellet vagy ellen szavazanak. A saját véleményem az hogy bizonyos embereknek nem lenne rossz a ha valóban létezne…

Jegyzetek
Ha bár ez nem novella mégis érdemes elolvasni a író gondolatait vagy hogy mi inspirálta az egyes történetek megírásakor

>!
Holdbéli_nyúl P
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Gondolkodásra serkentő történetek, ez mindenképpen a kötet előnyére válik.
Érdekes módon a bibliai utalásokat tartalmazó darabok tetszettek legjobban, a Bábel tornya előbb lassacskán, szintről szintre építkezve (háh!) húz be a történetébe, hogy aztán meglepő csavarral záruljon.
A pokol mint Isten hiánya valóssá tesz elvont lényeket, és megnézi, hogyan reagálhat az emberiség arra, ha tényleg megjelennek ilyenek a Földön.
Az Érkezésben végre, végre nyelvészek jutnak főszerephez, ezt az ötletet üdvözlöm, de a történet nem volt olyan nagy hatással rám, mint amilyenre számítottam.

>!
Zillah
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Mostanában elkezdtek érdekelni a rövidebb történetek/novellák, már csak praktikus okokból is, mert egy novellát könnyebb kiolvasni, pláne ha valakinek kevesebb ideje van… mint nekem mostanság egy egyévessel. Ted Chiang novelláskötete adta magát, mert a filmet is láttam, mindenki ódákat is zengett róla, nosza akkor vágjunk bele.

Teljesen megértem a szuperlatívusz értékeléseket. Miközben olvastam, az jutott eszembe elsősorban, hogy minden novellája olyan… okos. És én is okosnak éreztem magam, miközben olvastam, még ha nem is vagyok matematikus, nyelvész, szuperhumán stb. Még a rosszabbul sikerült novellák is jobbak, mint az átlag, de az én nagy kedvenceim:
Értsd meg! – a történet nagy része igazából egy betekintés egy emberfeletti intelligenciájú ember(?) gondolkodásába és észlelésébe és ez nekem pont elég is volt. Virágot Algernonnak érzésem támadt tőle, amit imádtam, épp csak kicsit túltolva.
Érkezés – A film csattanóját a novella már eleve lelőtte, bár nem tudom, hogy akkor is ilyen nyilvánvaló lett volna, ha nem látom előtte a filmet. Nem is ez volt a lényeg, hanem ugye a mondanivaló, hogy akkor is képesek lennénk leélni ugyanazt az életet, ha tudnánk mi a vége, minden örömével és fájdalmával…? A válasz, igen, de én azért jobb szeretném nem tudni a részleteket!
Szépségvakság – Ez volt a legjobb. Remekül körüljárt téma, minden előnyével és hátrányával: milyen lenne, ha nem látnánk az emberek szépségét – vagy látnánk, csak nem érdekelne minket. Azért éreztem itt a szerző részlehajlását, hiába sorakoztatta fel a pro és kontrát, ő nagyon erősen kalli-párti :) (és ha már itt tartunk, én is, de legalábbis kipróbálnám, ha lenne ilyen).

A kötet abszolút meggyőzött, hogy Chiang egy zseni vagy közel áll hozzá és remélem hamarosan sort tudok keríteni a következő könyvére is.

>!
Lish
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

„Néha megéri várni. A várakozás miatt sokkal izgalmasabb megérkezni.”

Ez a novelláskötet véleményem szerint picit nehezebben emészthető, de emellett nagyon érdekes és jó történeteket tartalmaz. Több fordító munkája a könyv, ez szerintem érezhető is, legalábbis én 2 novellát nem tudtam igazán szeretni – az egyiket (Hetvenkét betű) pedig egészen konkrétan nem bírtam végigolvasni. Nem tehetek róla, egyszerűen nem feküdt nekem a stílusa. Utólag vettem észre, hogy a két novellánál ugyanaz a fordító, szóval valószínű, hogy vele valahogy nem vagyok kompatibilis, ez van. A többi történetet szerettem. Elgondolkodtató mindegyik, az olvasás befejezése után is ott motoszkálnak a gondolatok az olvasó fejében. Ráadásul ezek kerek, lezárt történetek, nem érzem azt, amit sok novella esetén, mintha csak egy vázlat lenne, és hiányérzet marad az emberben olvasás után. Ted Chiang tud novellákat írni, ez vitathatlan.
A borító pedig egyenesen gyönyörűséges, de ez már nagyon zárójeles megjegyzés. :)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634196228 · Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András
>!
FélszipókásŐsmoly 
Ted Chiang: Érkezés és más novellák

Én előbb Chiang második novelláskötetét olvastam – az hamarabb szólított meg. Lenyűgözött, ahogy a szerző összekapcsolta az érző szívet és a tudatot, az emberi kapcsolatok eleven változatosságát és a szellemi letisztultságot. E kötetben az emberi életek drámája és a filozófia elvontsága fonódik össze inkább, a tudományosság emberközelibb módon hatja át a történeteket. Több írásban központi szerepet kap a nyelv (bár érdekes, hogy épp a Bábel tornyában nem).

A szerző a gondolatait saját műveiről, illetve azok rövid hátterét a kötet végi jegyzetben közli, csak úgy, mint a Kilégzésnél.

Bábel tornya
Bibliai ihletésű, de szigorúan mérnöki szűrőn keresztül ábrázolt életkép. Egy képtelen vállalkozás tudományos szemmel végigkövetve. Számomra vánszorgós, túlnyúlós volt (bár ezzel abszolút visszaadta a toronyban felfelé mászó szereplők élményét :D), itt-ott felbukkanó érdekességgel, a vége viszont egészen ötletes.

Értsd meg!
A hétköznapi embereket fejlettségben jelentősen meghaladó metahumán vagy transzhumán szereplőkről szól. A határtalan hatalom ára, hogy nincs már határ, amin belül helyét találhatja az ember. Aki kiemelkedik mások közül, óhatatlanul is egyenrangú, azonos szinten élő társak nélkül marad. Elmélkedős hangulat, meglepő végkifejlettel.

Nullával való osztás
A részek összessége vajon azonos-e az egésszel? Ezen gondolkoztam az olvasása közben. Hármas tagolásban halad a történet, három különböző nézőpontból, amiből az első számtani (szellemesek, de volt ami szerintem félrecsúszott spoiler), a másik kettő női, illetve férfi szempont, amelyek fokozatosan közelítenek egymáshoz. E közelítést „magyarázza” a matematikai szempont egy lehetetlen, mégis megvalósuló elképzelésben. Zseniális. spoiler

Érkezés (Életed története)
A filmet láttam még régebben, és nagyon tetszett, de pár alapdolgon kívül már elhalványult az emléke, így újszerűként olvastam a forrásául szolgáló novellát. Határozottan az emberi oldalon van a hangsúly, mégis igen komoly felismerésekre ösztönöz, gondolatokat ébreszt a kommunikáció jelenünket és jövőnket alakító jelentősége kapcsán.

Hetvenkét betű
Erősen a filozófia felé billen a mérleg, de érdekes és elgondolkodtató írás az életet továbbörökítő kódról, illetve a zsidó hagyomány gólemjeiről (amiket a nyelv teremtő erejével, „betűk permutációjával” hoztak létre).

Az emberi tudomány fejlődése
A kötet legrövidebb novellája, s bár témájában hasonló az Értsd meg!-hez, nincs tényleges kapocs közöttük. Sajnos felejthetőnek bizonyult, egy városi buszút után már elhomályosult, miről is szólt. A felvetés érdekes spoiler, de a terjedelem, tényleges szereplők, cselekmény hiánya okán alig volt valami, amibe beleélhettem volna magamat. A „csattanó” üzenete viszont tetszett: emberi és életigenlően lelkesítő.

A pokol mint Isten hiánya
Vallási novella, mint a Kilégzésben az Omphalosz. Tudósok ájtatossága helyett ártatlanok szenvedésével és szenvedők hitbéli megmérettetéseivel foglalkozik. Három nézőpontszereplőt mozgat, akiknek megváltozik az élete Isten (pontosabban: angyalok) beavatkozásával:
– egy hívő, aki nem vágyott rá, mégis megtörtént (és elgondolkodik a hitén);
– egy hívő, aki vágyott rá, mégsem történt meg vele (pedig mindig is úgy tekintett magára, hogy "Isten különleges szerepet szánt neki").
– és a főhős, aki nem volt hívő, de „kénytelen” keresni a kapcsolatot Istennel.
Különösen tetszett, hogy az angyalokat nem kizárólag jótevő, csodákra képes lényekként, hanem puszta jelenlétükkel hatalmas pusztítást hozó, járulékos kárként emberéleteket elvevő entitásokként ábrázolta. Nagyszerű emberi nézőpontokat és eseteket vonultat fel, és még az elvakult hívőkkel vagy a csodákkal kapcsolatban is két lábbal a földön állva, józan ésszel ír. Kedvenc.

Szépségvakság: Dokumentumműsor
Mókás írás a külsőségek káprázatáról – de mélyebben belegondolva, nagyon is komoly üzenete lehet a mai társadalom számára. Mert hát mi a szépség igaz mércéje? Külső és/vagy belső szépség számít? Milyen értékek mellett siklik el figyelmünk, ha valami tetszetőset érzékelünk? Vajon tudatában vagyunk-e annak, hogy a legtöbb vásárlás (sőt, cselekvés) érzelmi alapú, a szabad akarat szó szoros értelemben „tetszés szerinti”?

Összegzés:
A második kötetben a befejezéseknél éreztem némi zavart, itt ez kevésbé mutatkozott, sőt, gyakran az adott valami ötletest vagy meglepőt, ami aha-élményt adott az írás többi részét illetően. Egyiket sem éreztem túlírtnak, némelyik lassabban gördült előre, de mindegyik kellőképpen kibontakozott az író képzelete engedte térben. Kétségtelenül kedvenc szerzőre leltem. Várom a következő novellákat.


Népszerű idézetek

>!
Anaire

Néha megéri várni. A várakozás miatt sokkal izgalmasabb megérkezni.

Életed története

>!
Anaire 

A lányokat mindig is azzal traktálták, hogy a külsejük határozza meg, hogy mennyit érnek; az eredményeiket mindig felnagyítja, ha szépek is, és levon az értékükből, ha nem azok. Még ennél is rosszabb, hogy egyes lányok azt szűrik le mindebből, hogy pusztán a szépségükkel is érvényesülhetnek az életben, és egyáltalán nem pallérozzák az elméjüket. Szerettem volna távol tartani Tamerát az efféle hatásoktól.
A szépség alapvetően passzív emberi tulajdonság; még ha teszünk is érte, azért teszünk, hogy passzívak maradjunk. Azt szerettem volna, ha Tamera az alapján értékeli önmagát, amit megtenni képes, értelmi téren és testi szempontból egyaránt, nem pedig az alapján, mennyire mutatós.

Szépségvakság: Dokumentumműsor

>!
Anaire 

A MOST az egyetlen pillanat, amelyet érzékelsz – szó szerint a jelenben fogsz élni. Ez sok szempontból irigylésre méltó állapot.

Életed története

>!
BeetheBlessed

Néha azt kívánom, bár együgyű lehetnék, akkor nem járna folyton az agyam.

100. oldal Nullával való osztás

>!
BeetheBlessed

Isten nem igazságos, Isten nem kedves, Isten nem könyörületes, és ennek megértése az igazi hit feltétele.

258. oldal A pokol mint Isten hiánya

>!
BeetheBlessed

[…] a feltétlen szeretet nem kér semmit, még azt sem, hogy viszonozzák.

259. oldal A pokol mint Isten hiánya

>!
BeetheBlessed

Nem a szépség a gond, hanem ahogy egyesek visszaélnek vele, az a probléma.

301. oldal

>!
BeetheBlessed

[…] úgy érezte, sok mindent lehet rá mondani, de azt nem, hogy ne lenne együtt érző.

104. oldal Nullával való osztás

>!
BeetheBlessed

És noha sok éve van már a pokolban, Isten tudtától távol, még mindig szereti Istent. llyen az igaz hit természete.

259. oldal A pokol mint Isten hiánya

>!
BeetheBlessed

Inkább a szépség nőközpontú felfogására van szükség, ami minden nőnek lehetővé teszi, hogy jól érezze magát a bőrében, ahelyett, hogy a legtöbben szégyenkeznének a külsejük miatt.

290. oldal Szépségvakság: Dokumentumműsor


Hasonló könyvek címkék alapján

Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Kim Stanley Robinson: 2312
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Zsiványok
Ursula K. Le Guin: A megtalált és az elveszett II.
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei III.
Nnedi Okorafor: A halálmegvető
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I.
Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány
Frank Herbert: Dűne
Dan Simmons: Hyperion