Életed ​története és más novellák 224 csillagozás

Érkezés
Ted Chiang: Életed története és más novellák

Az Életed története és más novellák a létező legkülönbözőbb helyekre nyújt betekintést. Egy bábeli torony összeköti a Földet az égbolttal. A miénkhez nagyon hasonlító világban az angyali látogatások a mindennapi élet rémisztő és egyben csodálatos történései. Tudósok felfedeznek egy nem e világi nyelvet, ami alapjaiban változtatja meg a gondolkodásunkat és érzékelésünket az időről és a valóságról. Az idegi áramkörökben végzett apró módosítással eltörlődik a testi szépség alapján történő megkülönböztetés.

Ted Chiang nyolc novellát tartalmazó, háromszoros Nebula-, valamint Hugo-, Locus-, Theodore Sturgeon- és Sidewise-díjas gyűjteményét sokan az új évezred legfontosabb novelláskötetének tartják. Szerzője a sci-fit olyan oldaláról ragadja meg és ábrázolja, ahogy előtte még senki más nem tette.

Az Életed története című novellából Érkezés címmel Denis Villeneuve forgatott 2016-ban nagy sikerű filmet Amy Adams, Jeremy Renner és Forest Whitaker főszereplésével.

Eredeti mű: Ted Chiang: Stories of Your Life and Others

Eredeti megjelenés éve: 2002

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
320 oldal · ISBN: 9789634192039 · Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634192022 · Fordította: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Juhász Viktor, Huszár András

Enciklopédia 37

Szereplők népszerűség szerint

Louise Banks · Gary Donnelly


Kedvencelte 24

Most olvassa 65

Várólistára tette 259

Kívánságlistára tette 230

Kölcsönkérné 8


Kiemelt értékelések

>!
Dominik_Blasir
Ted Chiang: Életed története és más novellák

Az elmúlt időszakban megfordult a kezem között pár novella, magyarok mellett külföldiek is szép számmal a hazai könyvkiadás aktuális fellángolásának köszönhetően, azonban mostanáig nem találkoztam olyan kötettel, aminek ennyire egyenletesen magas színvonala lett volna.
Chiang egyszerűen lenyűgöző író. És ezt, kissé váratlan módon, nem a kreativitása miatt mondom. Novelláinak alapötlete és -koncepciója többségében nem különösebben kiemelkedő, viszont hihetetlen, milyen pontossággal, milyen döbbenetes precizitással írja meg őket. Pedig Chiang közel sem lélektelen, fárasztó hardsf alkotó: minden írásának középpontjában az emberek állnak, viszonyuk a világhoz, Istenhez vagy épp saját érzelmeikhez.

Nehéz megfogalmazni, mitől vagyok ennyire lenyűgözve. Nagyrészt persze Chiang írói tudása és tehetsége miatt – elképesztő, mennyire érződik minden mondatán a kidolgozottság, az átgondoltság. Tökéletesen építi fel történeteit: semmit sem kendőz el, hibátlanul adagolja az emberi érzelmeket (mennyire zseniális az Életed története ilyen téren is!) és a fontos gondolatokat (káprázatosan sokoldalú a Szépségvakság: Dokumentumműsor), miközben olyan pontossággal épít világot, amihez másoknak jóval több oldalra van szüksége (Hetvenkét betű gyakorlatilag definiálja a hard fikciót*).
Ugyanakkor nagyon tetszik Chiang világlátása is. Az írások többsége a világ megismerhetetlen és megérthetetlen voltáról mesél – vagy legalábbis én azt éreztem, valószínűleg mert mostanság ez is sokat pörög bennem –, de közben mindent emberi szemszögből vizsgál, minden pillanatban az ember az első.

A kedvencem A pokol mint Isten hiánya lett, főként Istenről szőtt gondolatai és a megrázó erejű emberi pillanatai miatt. De szorosan ott van mögötte a Bábel tornya szuggesztív aprólékosságának köszönhetően, no meg a Szépségvakság: Dokumentumműsor, ami egyébként nagyon illik A Körhöz. Az Életed története szerintem nagyon jól kiegészíti a filmet, egy fokkal érthetőbb és többet bír el, mint a mozgókép, bár utóbbi talán hatásosabb is egyben (meggyőződésem, hogy ennél jobb filmet nem nagyon lehetett volna ebből kihozni). A Hetvenkét betűben az az elképesztő, hogy miként vesz Chiang egy nem annyira egyedi ötletet, és aztán mit hoz ki belőle. Az Értsd meg! valamiért Besterre emlékeztetett, de érdekes gondolatkísérlet – ez utóbbi egyébként a Nullával való osztásra is igaz, még ha kicsit el is ment mellettem. Talán egyedül a Az emberi tudomány fejlődése nem tett rám különösebb hatást, de ezt betudom a rövid terjedelmének.

Azért Chiangot nem könnyű olvasni. Néha már engem is fárasztott ez a végtelenül precíz stílus, ez a párbeszédek nélküli tömörség, de azt hiszem, mindig megérte végigjárni az utat.
Számítottam arra, hogy tetszeni fog ez a novelláskötet, de hogy ennyire emlékezetes írásokat tartalmazzon, abban reménykedni sem nagyon mertem.

* Mondanék fantasy-t, merthogy szerintem három írás is abba a kategóriába tartozik ebből a kötetből, de nem biztos, hogy érdemes ilyen pontos besorolásra vetemednem.

7 hozzászólás
>!
vicomte MP
Ted Chiang: Életed története és más novellák

A sci-fi novelláknak igen jelentékeny hányada vérzik el nálam azért, mert a szerző mindenáron valami csattanóval akarja zárni a sztorit, vagy azért – és ez a gyakoribb – mert olyan üzenete van, amire csak húzom a számat.
Habár Ted Chiang írásaiban is akadnak meglepően záródó novellák, és szinte minden novella olyan, ami egyértelműen továbbgondolkozásra készteti az olvasót, de az ő esetében ez egészen más minőségi szinten történik, mint ahogy más szerzőknél én többnyire tapasztaltam, így aztán nem véletlen, hogy szerény terjedelmű életműve dacára ilyen nagy az elismertsége SF világában, és azon kívül is.

Az írásai, bár nemegyszer meghökkentő módon zárulnak, de egyszer sem éreztem, hogy ezek a lezárások hatásvadászok lettek volna, vagy ne egyértelműen következtek volna az eseményekből.
Másrészt a novellái hiába feszegetnek gyakran húsba vágó morális és etikai kérdéseket, egyetlen egyszer sem érzetem azt, hogy az olvasóra szeretne erőltetni valamiféle előre jól megrágott tanulságot, vagy erkölcsi mondanivalót.
Mindezt annak köszönhetjük, hogy a novellái logikusan felépített, objektív tudományos szemlélettel megalkotott művek, amelyekben néha ugyan az általunk ismerttől teljesen eltérő törvények mozgatják a világegyetemet, de ezekhez a törvényekhez az író végig következetesen tartja magát.
S szerintem ez a hard SF egyik legfőbb ismérve, még akkor is, ha a novellák jó része hagyományos értelemben véve inkább fantasynek lenne tekinthető.

A novellákat sok dolog köti össze: egyrészt szinte mindegyikben megjelenik a hit, s gyakran a zsidó-keresztény vallás ismert motívumait használja fel és köti össze a fizika és a matematika legmagasabb szintjeivel. A másik – de az előzőtől korántsem élesen elkülönülő téma – az emberi gondolkozás határainak feszegetése. Annak a firtatása, hogy a használt nyelv és szimbólumok, mint információ hordozó egységek mennyiben determinálják, vagy éppen korlátozzák azt, hogy az ember ténylegesen megismerhesse azt az univerzumot, amelyben élnie rendeltetett.
A novellák stílusa meglehetősen változatos, és formailag is tökéletesen illeszkednek a választott témához, ami miatt nem túlzás, hogy bármelyik írást nyugodtan lehetne példaként állítani arra, hogy hogyan is kell briliáns módon kicsiszolni egy történetet. S bár elhiszem, hogy néhány olvasónak ez a kicsiszolt stílus ridegnek hat, de én igen erős érzelmi hátteret éreztem minden írás mögött.

Chiang novellái semmi esetre sem a belépőszintet jelentik az SF területére, mégis ajánlanám őket mindenkinek, aki mélyen elgondolkoztató, tudományos logikával megírt, fantasztikus történetekre vágyik.

5 hozzászólás
>!
csartak MP
Ted Chiang: Életed története és más novellák

Elragadó ezt a novelláskötetet olvasni, mindegyik írás más-más témát feszeget, és mindegyik elgondolkodtat. Elmés és olvasmányos egyben. Néhol meg túl okos, kicsinek érzem magam, és van olyan mondat, amit többször elolvasok. De szeretem olvasni őket, olyan érzésem van, hogy fontos dolgot olvasok, több leszek általa, hiszen érdekes nézőpontok nyílnak meg, elvezet egy másfajta gondolkodáshoz, másfajta érzékeléshez. Mint például az Életed történetében. A novellából készült film nagyon tetszett nekem, kíváncsi voltam, hogy jelenik meg elbeszélve a történet. Szerintem az egész novella zseniális. Ahogy levezeti, hogyan épül fel a heptapod nyelv és világnézet, ahol semmi sem lineáris, mindent egyszerre tapasztalnak meg. Micsoda csodálatos tudás! Emberként súlyos teher lehet ez a tudás, hiszen egyszerűen úgy vagyunk huzalozva, hogy mindennek van ok-okozati viszonya. De mi van mikor az egész folyamatot átlátjuk.. én elgondolkodtam milyen kevés, milyen kicsi az emberi élet abban a folyamban amit mi időnek nevezünk. Belekapaszkodok tehát a gondolatfolyamba, amit kaptam tőle, és fel-fel villan a mindennapi életben.
A másik kedvencem az Értsd meg! Már többször foglalkoztatott az „agyunk hány százalékát használjuk, illetve mennyire használjuk ki” témája, ilyen volt például a Lucy című film is. Mennyire lehet véletlen vagy szándékos, hogy a tudásunk korlátozott, és hova vezet ha ismeretlen távlatok nyílnak meg, mennyire nehéz feldolgozni ezt, ha közben a világ körülöttünk nem változik, ha felülemelkedünk a megszokott hétköznapi világunkon, és az már kevés lesz.
A Hetvenkét betű alternatív világa annyira idegen számomra, rideg és számító, rövidsége ellenére mégis szuggesztív és magába rántó, miután befejezem, még tovább dobol a fejemben.
A Bábel tornya megmutatja, hogy mennyire állhatatos tud lenni az ember, ha a helyét keresi a világban. A pokol mint Isten hiánya, Szépségvakság: Dokumentumműsor témája, Nullával való osztás – mindegyik az emberi érzések, érzékelések mélységeit tárja fél, a szerelem, a szépség, és a tudás kérdéskörére épülnek.

>!
Nita_Könyvgalaxis
Ted Chiang: Életed története és más novellák

Ted Chiang az az író, aki nem viszi túlzásba mennyiségileg az alkotást, cserébe viszont a lehető legmagasabb minőséget képviseli. Legszívesebben állva tapsolnék neki.

Bábel tornya : A kötet első novellája egyben az én abszolút kedvencem is lett. Remek alapötlet zseniális kivitelezéssel. Úgy éreztem, én is haladok együtt felfele a szereplőkkel a toronyban, még a tériszonyt is éreztem! Nem tudtam elképzelni, hogy lehet befejezni ezt a novellát, de a lezárása is egyszerűen tökéletes.

Értsd meg! : Számomra az egyik legnyomasztóbb és leghátborzongatóbb történet lett ez. Ahogy a szereplőnk egyre inkább eltávolodik a többi embertől és a valóságtól, úgy mi is egyre kevésbé értjük őt. Amit pedig nem értünk, az a legfélelmetesebb.

Nullával való osztás : Nem ér, hogy Chiang ennyire ért a matematikához is! Az meg végképp nem, hogy képes a matematikát és az emberi érzelmeket ennyire gyönyörű harmóniában szerepeltetni.

Életed története : Nehéz ezt a novellát értékelnem, hiszen kivételesen előbb láttam a filmet, ami teljesen lenyűgözött és az év egyik legjobb mozija lett számomra. Viszont persze ehhez kellett ez a csodás alapanyag, amiben megint csak azt tudom írni, hogy annyira jó, hogy Chiang képes a tudományt és az emberi tényezőt egyszerre ennyire zseniálisan ábrázolni. Amúgy is szeretem az olyan történeteket, amelyben az idegen fajokkal való kapcsolatfelvételről van szó, amely persze sosem olyan egyszerű.

Hetvenkét betű : A gólem és a dzsinn óta jobban felkapom a fejemet arra, ha valahol gólemek szerepelnek. Az író itt visszavisz minket az időben és a robotok egy alternatív fejlődési útját mutatja be, de ez mégis nagyon rímel a mai korra, ugyanazok a problémák vetődnek fel, amelyek ma is a gépesítések során. Természetesen itt is felmerül a kérdés, mennyire játszhatunk mi magunk Istent.

Az emberi tudomány fejlődése : A kötet legrövidebb novellája, érdekes kis szösszenet, de ez nem hagyott túl sok nyomot bennem.

A pokol mint Isten hiánya : Másik nagy kedvencem a kötetből, amely a hit kérdését járja körbe egy olyan világban, ahol az angyalok gyakori látogatók és a Pokol és Menny eléggé kézzelfogható az ember számára. Nagyon elgondolkodtató írás, és én nem találkoztam még a Pokolnak hasonló értelmezésével.

Szépségvakság: Dokumentumműsor : A zárónovella egy aktuális kérdést jár körbe, avagy mennyire fontos a szépség a hétköznapokban? Vajon a szép emberek tényleg könnyebben megkapnak mindent, a kevésbé előnyös külsejűek pedig hátrányba kerülnek? És hogy lehetne ezt kiküszöbölni? Különböző érvek és ellenérvek kerülnek ütköztetésre, Chiang alaposan körbejárja a témát, miközben persze a tudomány itt is fontos szerepet játszik.

Összességében nagyon változatos tematikájú írások ezek, amelyekből kiderül, hogy Chiang több területen is képes maradandót alkotni. Egyszerre szívfacsaróak, meghatóak, félelmetesek és elgondolkodtatóak a novellái, amelyek még akár több nap múlva is eszébe jutnak az embernek.

>!
Aigi P
Ted Chiang: Életed története és más novellák

Én is, sok olvasótársamhoz hasonlóan, az Érkezés című filmet láttam előbb. A filmet, amit rossznak tartok. Rossz a ritmusa, a dramaturgiája és a karakterépítkezés is biceg. De egy valami üvöltött, hogy itt bizony elképesztően jó lehetett az alapanyag. És igazam is lett, mert ami nem működik egy közel kétórás filmben az hasít a novellában. A saját leegyszerűsítő nézetemben a jó sci-fi főleg filozófia és gondolat, a rossz ezzel szemben inkább csak hangulat és látvány. Ted Chiang vitathatatlanul az első tábort erősíti. A 8 novella, 8 izgalmas tudományos, vallásfilozófiai néhol a fantasy-t súroló gondolatkísérlet. Ted Chiang ritkán ír, de amikor igen, akkor precízen, okosan és továbbgondolásra masszívan alkalmasan. Bár minden író ilyen lenne. Számomra ez a kötet a sci-fi legjava. Maga az intellektuális kaland. Bázisdrog a hozzám hasonlóan a tudományt és a vallást egyformán mély érdeklődéssel figyelő embernek. De aki nem szereti a műfajt annak is bűn kihagynia.

Állítólag 2018-ban jelenik meg a szerző új kötete, és én csak remélem, hogy az Agave már most éhes tigrisként feni rá a fogát.

1 hozzászólás
>!
Bori_L
Ted Chiang: Életed története és más novellák

2016 sok szempontból történelmet írt az életemben, ami amúgy nagyon izgalmas téma, de ide csak annyiban kapcsolódik, hogy ennek a gyűjteménynek a megvásárlása is egy első volt. Korábban sosem vetemedtem arra, hogy gondolkodás nélkül rohanjak beszerezni* egy novelláskötetet csak azért, mert annyit áradoztak róla ismerősök, nem ismerősök, meg ismerősök ismerősei. Még csak a filmet se láttam, de amit hallottam róla, annyira megfogott, hogy ez is hozzájárult a hirtelen felindulásból történt vásárláshoz**.

És hát azt kell, hogy mondjam, nem bántam meg. Egyáltalán nem. Én is azok közé soroltam magam, akik állítják, hogy nem szeretnek novellákat olvasni. Annyira akartam, hogy ez most jó legyen, mert annyira jókat mondott / írt róla mindenki, hogy elhatároztam, hogy ebből most nem fogom túladagolni magam, és napi egy novellánál többet nem olvashatok a kötetből. Aztán ezt továbbfejlesztettem odáig, hogy addig nem olvashatom a következőt, amíg az utolsó elolvasottról nem írok értékelést (a részletes olvasónapló amúgy itt olvasható: https://moly.hu/olvasasok/4807103). És csodák csodája, működött! Szóval most próbálkozom tovább a novellákkal, bár Chiang mester azért elég magasra tette a mércét.

Szóval, így lehet bemutatni 30-40 oldalban egy komplett világot. Nem kell túl sok szó hozzá, azok viszont mind remekül el vannak találva, nem kellenek millió mondatos leírások, mégis (többségében) kerek, egész világokat kapunk. Meg jó sok gondolkodnivalót. Egyszerűen csodálatos volt olvasni ezeket a novellákat (külön köszönet a fordítóknak is!), nem maradt bennem hiányérzet (általában), ezek így tökéletesek, ahogy vannak. Nem kell mindenkinek regényt írnia.

Biztos, hogy még máskor is elő fogom venni egyik-másik írást. A Bábel tornya már csak a témája miatt is bekerült a maradandó élmények közé, az Életed történetét is még biztosan sokszor és sok mindenkivel meg fogom beszélni, és a Szépvakság: Dokumentumműsor által felvetett kérdéseken is még fogok még töprengeni egy darabig biztosan. De számomra az abszolút, felülmúlhatatlan kedvenc, amit nem tudok kiverni a fejemből, annak ellenére sem, hogy nagyon sok mindennek utána kell még néznem, hogy megértsem, a Hetvenkét betű volt. Nem csak azért, mert a rejtett biológus énem eksztázisban fetrengett a végén, ez a novella valami olyan elemi erejű… valamit, nem tudom mit szabadított fel bennem, amit át kell még élnem, még még még, és érteni akarom.

Azt hiszem, sokakkal ellentétben, én inkább abban reménykedem, hogy Chiang nem fog regényt írni, hanem marad a novelláknál. És hogy ki lesznek adva magyarul is.

*pontosabban gondolkodás nélkül megvártam, amíg újra lesz az Agave karácsony előtti akciójában készleten
**f*cking december meg karácsony, ez már csak ilyen, de milyen jól időzítették a kiadást

8 hozzászólás
>!
giggs85 MP
Ted Chiang: Életed története és más novellák

Alapjáraton elég kevés sci-fit olvasok, de mivel Dennis Villeneuve (aki az egyik kedvenc rendezőm) filmje, az Érkezés felhívta rá a figyelmemet, utánanéztem ki is az a Ted Chiang, aki a mozi alapjául szolgáló novellát írta, és mivel az Agave honlapján nem ez, hanem az elejétől a végéig elolvasható Bábel tornya hihetetlenül erős (mind a teremtett világában, amiből megtudhatjuk milyen lehet az élet egy valóban az égig élő toronyban; mind a gondolatiságában, ugyanis adódik a kérdés: mi lesz, ha elérik és találkoznak Istennel, milyen ő valójában, miért engedi a toronyépítést, hogy tekint az emberekre, mi a célja a világgal?, stb), nem gondolkoztam, hogy beszerezzem-e ezt a könyvet.

Chiang az a fajta szerző, aki annyi gondolatot képes belesűríteni egy pár tucat oldalas novellába, amire csak nagyon kevesen képesek. Írásainak célja nem csak a puszta szórakoztatás, hanem az elgondolkodtatás. Például a Szépségvakságot, – amelyben megtalálják annak a módját, hogy az ember kikapcsolhassa az agya azon funkcióját, ami az arc szépségének felismeréséért felelős, így elérve, hogy ne befolyásolhassa az emberi kapcsolatokat a másik külseje, és csak és kizárólag a belső értékek legyenek fontosak – szinte bekezdésenként letettem, mert végig kellett gondolnom az elhangzottakat. Hisz ez a téma mindenkit érint. Miközben zsigerileg gyűlöltem ezt a békés, jól működő, de rendkívül beszabályozott „szép új világot”, lakói folyton szembesítettek azzal, hogy ellenük és gondolkodásmódjuk ellen felhozott érveim nem mindig állják meg a helyüket.

A Hetvenkét betű egy alternatív viktoriánus korba (melyben a zsidó hagyományok szerint életre kelthető gólemek / automaták, kvázi robotokként dolgozva segítik az embereket; de az ipari forradalom egyéb aspektusai, például a társadalmi egyenlőtlenségek ugyanolyanok, mint a valóságban) helyezett történet, egy titkos kutatást mesél el, amelynek eredményétől nem kevesebb, mint az emberi faj fennmaradása függ. Ebben a novellában főleg a különböző társadalmi csoportok világképével, és jövőbeni terveivel foglalkozik a szerző, miközben kifejti egy mára már megmosolyogtató, de abban a korban még reálisnak tűnő elméletet: az „eleve megalkotottságot”, amely szerint már eleve magunkban hordozzuk összes későbbi utódunkat, és ezáltal a jövőnket is.

A pokol mint Isten hiánya az Istenhitről mesél, mégpedig egy olyan zseniális módon felépített világban, hogy az ember nem győzi kapkodni a fejét. Ebben az Univerzumban ugyanis nem is kérdés, hogy létezik-e Menny vagy Pokol, mert az emberek nap, mint nap szembesülnek velük. Haláluk után a lelkük jól látható módon vagy felemelkedik (a földi halandók számára rejtélyes és ismeretlen Mennyországba), vagy alászáll a Pokolba (ahol nincs kínzás, vagy szenvedés; sőt, a földi életben szerzett sérülések, betegségek gond nélkül meggyógyulnak, a létük pedig ugyanúgy folytatódhat, mintha meg sem haltak volna; a kínszenvedés abból áll, hogy tudják: soha sem üdvözülhetnek), miközben a földi életet Angyalok várva várt, érthetetlen és sokszor pusztító látogatása zavarja meg.

A címadóként szolgáló novellát még nem olvastam el (mivel csak a jövő héten nézem meg a filmet) így erről nem tudok nyilatkozni, de a maradék három szintén legalább jó, ha nem is ennyire kiemelkedő, mint a fent felsoroltak.

Az Életed története nem csak az év sci-fije lehet, hanem az év legjobb könyvei között is ott a helye.

>!
Chöpp P
Ted Chiang: Életed története és más novellák

Mit akartok olvasni? Korszakalkotó? Zseniális? Újszerű? Úttörő? Igen is, meg nem is. Minden esetre mióta olvastam, nem hagy nyugodni 3 történet. Találjátok ki, melyik 3! Vagy ne. Olvassátok el! A filmet még nem láttam, de biztos, hogy megtoldják egy csavarral. Csak a nagyobb hatás kedvéért.
Benne voltak a kedvenc dolgaim. Nekem ennyi elég is volt.

8 hozzászólás
>!
ViraMors P
Ted Chiang: Életed története és más novellák

Kisregény következik…
Elég sok novellás kötetet olvastam az idén, és állítom, hogy az egyik legjobb, ha nem „A” legjobb volt. A novellákról általánosságban elmondható, hogy jelen van bennük a tudomány is és az ember is. Ez néha nagyon feltűnő, néha kevésbé, de ha jól megnézzük így van, és szinte mindenhol felfedezhető enyhébb vagy erősebb formában valamilyen vallási vonatkozás is. Részemről a legkomolyabb értéke a novelláknak, hogy gondolkodásra késztetnek. A végére jutottam, némelyiknek már napok óta, de még mindig töprengek rajtuk, és nem egyszerűen csak a történetekről, hanem a mondanivalójukról. Ted Chiang írásait nem lehet felületesen olvasni. Oda kell figyelni minden apróságra, mert minden számít, és nem egyszer magunknak is állást kell foglalni a kérdésben különben nem volt semmi értelme annak, hogy elolvastuk.
Nézzük sorba:

Bábel tornya
Nem az első, nem is az utolsó Bábel tornya-feldolgozás. Érdekes volt a világkép, amit megalkotott, és tetszett, ahogy a toronyépítés monumentalitását ábrázolta.
5/5

Értsd meg!
Nagyon erőteljes darab. A Virágot Algernonnak jutott eszembe az elején, de a novella egészen másfelé halad tovább. Érdekes kérdés, hogy meddig fejleszthető az emberi intelligencia, meddig tágítható a tudat. Mit tehet meg valaki azért, mert intelligensebb, mint a környezete? Mit tehetnek meg az orvosok valakivel azért, mert fejlesztettek az intelligenciáján? Értem a mozgatórugókat, viszont nem tudom azt mondani, hogy bárki is helyesen cselekedett volna ebben a novellában. Ennek ellenére zseniális.
5/5

Nullával való osztás
Mint történet, annyira nem fogott meg. Talán mert nem vagyok egy kifejezetten empatikus alkat. A alapkérdés egyébként itt is határozottan érdekes… spoiler Nem tudom, én mit reagálnék Renée helyében, de igazából nem is nagyon akarok belegondolni.
Ami viszont kifejezetten tetszett, az a novella felépítése volt. spoiler
4/5

Életed története
Elég zűrös a viszonyom ezzel a novellával. Elsőként mindenképpen leszögezném, hogy nagyon tetszik, de attól még elég zűrös a viszonyunk, nagyon szeretem, de vannak pillanatok, amikor egy kicsit utálom.
A zűrök azzal kezdődtek, hogy kicsivel a magyar megjelenés előtt nekiültem angolul a novellának, aztán valahol a harmadánál letettem, mert ehhez az én angolom egyszerűen nem elég. Persze bosszantott a dolog, de utólag úgy gondolom, hogy jó döntés volt, ha folytattam volna angolul, nagyon megszenvedtem volna vele, és majdnem biztos, hogy jó darabig halogattam volna a magyar olvasást, vagy el se olvasom magyarul…
Aztán megnéztük a filmet és elolvastam a novellát magyarul, és imádom mindkettőt! Ez egy olyan – szerintem meglehetősen ritka – eset, amikor a film és a novella remekül kiegészíti egymást. Persze nem egyformák. A történetbeli eltéréseken túl mások a hangsúlyok – a film inkább hatásos, a novella inkább alapos – a felépítésük pedig hasonló, de nem megegyező. Nem akarok választani, hogy melyik tetszett jobban, egyszerűen szeretem mindkettőt :)
Már amikor kijöttünk a moziból, akkor is azon töprengtem, spoiler
5/5
De ha lehetne kaphatna hatost is az ötös skálán.

Hetvenkét betű
Az alapötlet ütős, és az utolsó 10-15 oldalt szó szerint faltam, a többit viszont nagyon nehezen olvastam. Persze lehet, hogy velem van a gond, de akadtak problémáim a világ értelmezésével, ami miatt nagyon nehezen illeszkedtem bele a történetbe. spoiler
4/5

Az emberi tudomány fejlődése
Olyan, mintha pár évtized ugrással visszatértünk volna az Értsd meg! világába. Ijesztő.
5/5

A pokol mint Isten hiánya
Igazából nem tudom, hogy erről mit mondjak. Furcsa volt, ugyanakkor nagyon emberi. Ami nagyon tetszik az az, ahogy több hozzáállást is felvonultatott. Az elvakultat, az elszántat, az értetlent, az átlagost stb. Érezhetően átgondolt darab ez is, de talán a legkevésbé ez fogott meg az összes közül.
4/5 (de erősen gondolkodtam a 3,5-en is. A 3,75 lenne talán a legkorrektebb)

Szépségvakság: Dokumentumműsor
Zavarba ejtően zseniális
Egyrészt úgy érzem, egyszerűsít. spoiler Másrészt egy nagyon aktuális kérdést feszeget egy ijesztő, ugyanakkor elgondolkodtató megoldással. A zsenialitást számomra nem az alapötlet, és nem is a végkifejlet jelenti, hanem a novella szerkezete. Ez valóban a címben is jelzett dokumentumműsor. Az alapproblémával, a pro és kontra érvekkel, személyes és tudományos véleményekkel stb. Gyönyörű, ahogy ezt az egészet végigvitte.
5/5 (6/5?)

Átlagban talán nem, de összességében mindenképp jár az 5 csillag. Jár a precizitásért, jár a rengeteg gondolkodnivalóért, amit a novellák adtak. Ted Chiang lenyűgözően okos író, aki ráadásul okosan is ír!

7 hozzászólás
>!
marschlako P
Ted Chiang: Életed története és más novellák

Sokan írtak már nagyon jó értékeléseket erről a kötetről, így én csak néhány benyomást osztanék meg. Ted Chiang valóban nagyon eredeti, az agyat megdolgoztató, elgondolkodtató novellákat ír. Még azok is, amelyek nem tudtak különösebben megfogni, tele vannak ötlettel, s maga a megvalósításuk, a stílusuk is kiváló.

Nekem személy szerint a Bábel tornya lett a kedvencem, köszönhetően különleges hangulatának és világának, no meg a megragadó történetmesélésnek. Ahogy a főszereplő halad felfelé a toronyban, ahogy az eseményekre reflektál, ahogy megéli a világot, melyben én is ott éreztem magamat, ahogy mellette lépdeltem felfelé, az ég firmamentuma felé.

Nem tudok elmenni az Életed története mellett sem, zseniális alkotás! A film sem lett rossz, azt is nagyon szerettem, de az eredeti történet mellőzi (gondolom a jobb eladhatóság miatt) a filmben ráaggatott sallangokat, s nem engedi egy percre sem ellankadni az elmét. Mint a fizika szerelmese, a variációs elvekért szívem szerint még egy plusz csillagot adnék.

A Szépségvakság: Dokumentumműsornak pedig a felépítése tetszett, ahogy Chiang minden oldalról körüljárta a témát.

De ami nem tetszett / nem fogott meg ennyire, azokon is érezni, hogy remek novellák, csak épp valamiért engem nem ragadtak meg. Csak egy példa: én mindig is jobban szerettem a kisembereket – ezért is kedvelem különösen pl. a posguerra spanyol íróit –, s az olyan szuperképességekkel rendelkező emberek, mint pl. az Értsd meg! übermenschének harcai nem tudnak lázba hozni.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
gesztenye63 P

Nem létezik olyan idegpálya, amely kifejezetten a bevándorlókkal szembeni ellenérzéseket közvetíti, ahogy olyan sem, amely a marxizmusért vagy a lábfetisizmusért felelős. Ha valaha megvalósítjuk az elmeprogramozást, akkor elérhető lesz az „etnikai vakság”, addig azonban kizárólag az oktatásban reménykedhetünk.

Szépségvakság: Dokumentumműsor

>!
Oriente P

William Gibson egyszer azt mondta: „A jövő már itt van, csak még nem egyenletesen oszlik el.”

Jegyzetek - Az emberi tudomány fejlődése

Kapcsolódó szócikkek: William Gibson
>!
Oriente P

A látható világegyetem egy nyelv, rendkívül kétértelmű nyelvtannal.

Életed története

Kapcsolódó szócikkek: Louise Banks · világegyetem, univerzum
10 hozzászólás
>!
BeetheBlessed

(…) a feltétlen szeretet nem kér semmit, még azt sem, hogy viszonozzák.

259. oldal, A pokol mint Isten hiánya

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
>!
Róka

– Néha megéri várni. A várakozás miatt sokkal izgalmasabb megérkezni.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Louise Banks · várakozás
>!
gesztenye63 P

(…) aztán a kutya visszatér, és megint nyalogatni kezdi a kerítésen átdugott ujjaidat, mire felsikítasz, és ismét kitör belőled a nevetés. Elképzelni sem tudok ennél csodálatosabb hangot, és úgy érzem majd magamat, mintha élő szökőkúttá vagy forrássá változtam volna.

Életed története

>!
gesztenye63 P

A szabad akarat létezése azt jelentette, hogy nem ismerhetjük a jövőt. És tudtuk, hogy a szabad akarat létezik, hiszen közvetlenül tapasztaltuk. Az akarat a tudat szerves része.
Vagy mégsem? Mi van akkor, ha a jövő ismerete megváltoztatja az embert? Mi történik akkor, ha mindez leküzdhetetlen késztetést vált ki, olyan legyőzhetetlen szándékot, amelynek hatására az ember pontosan úgy cselekszik, mint ahogyan tudja, hogy cselekednie kell?

Életed története

1 hozzászólás
>!
gesztenye63 P

Ha harcolni akarunk a diszkrimináció ellen, nyitva kell tartanunk a szemünket.

Szépségvakság: Dokumentumműsor

>!
Chöpp P

    A lányokat mindig is azzal traktálták, hogy a külsejük határozza meg, hogy mennyit érnek; az eredményeiket mindig felnagyítja, ha szépek is, és levon az értékükből, ha nem azok. Még ennél is rosszabb, ha egyes lányok azt szűrik le mindebből, hogy pusztán a szépségükkel is érvényesülhetnek az életben, és egyáltalán nem pallérozzák az elméjüket.

266. oldal, Szépségvakság: dokumentumműsor

Kapcsolódó szócikkek: szépség
>!
gesztenye63 P

Megvilágosodás.
Értem a saját gondolkodásom mechanizmusát. Pontosan tudom, hogyan tudok, és a megértésem ismétlődő lépések műveletsorozatára épül. Felfogom ennek az öntudásnak a végtelen egy helyben toporgását, ami nem annyit tesz, hogy vég nélküli lépésenként haladok, hanem hogy megtapasztalom a határát.

Értsd meg!

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Neil Gaiman: Amerikai istenek
Jack Vance: Sárkányurak
Robert Silverberg: Lord Valentine kastélya
Ursula K. Le Guin: Tehanu
Burger István (szerk.): Galaktika 297.
Burger István (szerk.): Galaktika 297 XL
Ursula K. Le Guin: A kisemmizettek
Gáspár András – Novák Csanád (szerk.): Analógia
Lois McMaster Bujold: Lelkek lovagja
Jo Walton: Mások között