Tatay Sándor valami olyat tud, amit az utána jövő nemzedékek anakronizmusnak tartanak. Természetes örömmel, életkedvvel mesélni. S mikor mesél, önmagát adja; a benne rejlő derűt, iróniát, a megértésen, tapasztalaton alapuló bölcsességet, a pontos, reális valóságismeretet, az élet, az ember hitét és szeretetét. S hozzá még a jellegzetesen színes-ízes tatays nyelvezetet s a Balaton-felvidék természeti szépségeinek meghatározó közegét.
Egy munkanapját szenteli arra, hogy kiszabadítson egy viruló csipkebokrot, a „domboldali rétek lámpását” a vadszőlő és az iszalag szorításából. S mindezt miért? Mert tudja, hogy tartozik vele a hegynek. „Én adósságaimat csak egy csipkebokorért róttam le. Földhazámért, földtestvéremnek, amely majd befogad” (Harc egy csipkebokorért). Természetesen nem minden novella lírai vallomás, de mind olyan, mintha tudná az író, hogy tartozik vele nekünk, értünk. Tatay írásaiból szinte észrevétlenül bukkannak fel napjaink gondjai, örömei, fonákságai,… (tovább)
Palacsinta apróban 2 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1986
Most olvassa 1
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Ha az idei novellaolvasásaimra gondolok, ebből a kötetből kimaradtak a letaglózó drámák. Hétköznapi életek, mindennapi gondok főként a II.VH és rendszerváltás közötti időszakból. Tatay ihletét felváltva meríti a bakonyi szőlőtermő vidékből és a változó budapesti miliőből. Talán a közös nevező ezekben az írásokban, hogy egy-egy nagy társadalmi változás legnagyobb vesztesei az idősebb generáció, akiknek talán már idejük sincs alkalmazkodni a legújabb fejleményekhez. Legyen az egy pap vagy egyedülálló asszony, akik a szőlőtermesztés során vetélytársak, majd a végén megbékélnek egymással, vagy egy az életét a pesti tripoliszban eltöltő öregasszony, aki aztán vágyódva és elkeseredve nézi egy panelből az ő régi otthonának felszámolását. De szó esik még benne társbérletről, válásról…. Ha valaki nosztalgiázni szeretne a korszakról, ne riassza el a viszonylag kevés csillag.
Népszerű idézetek
A Sebestyénről azt tartottuk, hogy, enyhén szólva, félénk, az ilyen közvélemény pedig veszedelmes, mert egyesekben a suhanckorban ugyancsak feltámad a hatalomvágy, sőt hajlam a kegyetlenkedésre, és ennek átka mindig a félénkeket sújtja: úgy, mint a nagy életben, az elnyomás a türelmeseket, a kizsákmányolás a szolgálatkészeket, a megcsalattatás a féltékenységben szenvedőket. A gyengeség ravaszul kimódolt kínzásokat szül,
192. oldal, Mikor sütöttek pogácsát?
Hasonló könyvek címkék alapján
- Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Székely János: A nyugati hadtest 95% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Mai csodák 96% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes novellái I-II. 96% ·
Összehasonlítás - Örkény István: Egyperces novellák 93% ·
Összehasonlítás - Győrffy Ákos: Akutagava noteszéből 96% ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját 94% ·
Összehasonlítás - Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent 93% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Messze van odáig! 97% ·
Összehasonlítás - Krasznahorkai László: A Théseus-általános 93% ·
Összehasonlítás