Az ​ellopott időgép (Időfutár 7.) 55 csillagozás

Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

Időfutár ​- hetedszer!
Egy lezárult sorozat – amelynek mégsincs vége!
Ha újra találkozni szeretnél Hannával, Szabikával, Edinával, Tibivel, Géza bácsival, Rogyák Marival, Benedicttel és a többi régi jó ismerőssel…
Ha már hiányzott Hanna néni…
Ha szeretnél újra borzongani, de közben újra sokat nevetni…
És főleg, ha szeretnél újra az időben utazni…
akkor kalandra fel!

"A hazatérésük után, mikor még mindenkiben élénken élt az együtt átélt rémisztő események emléke, egy dologban egyetértettek. Hogy soha, semmilyen körülmények között nem beszélnek arról, mi történt velük valójában. A lényeg úgyis az volt, hogy mindenki hazajött! Épen és egészségesen.
Megállapodtak abban, hogy innentől az „időutazás” szó is tabunak számít. A dolog nem szorult magyarázatra. A gyerekek iszonyodtak még csak gondolni is arra, hogy a felnőttek mire lennének képesek, ha tudomást szereznének egy működő időgépről. És nekik ráadásul több is volt. Biztonságba… (tovább)

Tagok ajánlása: 12 éves kortól

>!
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634103684

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Bulcsú · Benedikt Schack · Szabika · Kalász Hanna · Pusztai Tekla · Arató Tibor · Dr. Bujdosóné Dr. Bakonyi Edit · Edina · Hanna néni · Vali néni (Időfutár) · Géza bá' · Rogyák Mária

Helyszínek népszerűség szerint

Szeged


Kedvencelte 6

Most olvassa 7

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 29


Kiemelt értékelések

>!
meseanyu MP
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

Ez még mindig nagyon jó! Pörgős, vicces, izgalmas. Élvezet volt újra a régi kedves ismerősök kalandjait olvasni: egytől egyig nagyon jól kitalált, kidolgozott figurák. Annyira gördülékeny a stílusa, hogy csak úgy faltam az oldalakat. A függővég pedig arra enged következtetni, hogy ismét sorozat elébe nézünk: remélem jó sok része lesz!

>!
dtk8 P
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

– Üdvözlök mindenkit a gyógyult időfutárfüggők csoportterápiás ülésén – mondta. – dtk8 vagyok, és már nem gondolok a hadronra.
A nagy kaland után az élet visszatér a normális kerékvágásba (egy-két szereplő kivételével), amikor ismét bekapcsolódunk a történetbe. A szereplők kicsit megnőttek (Szabi izomban, Rogyák pocakban), de ugyanolyan őrültek, mint voltak. Nem is tudom, ki a kedvenc szereplőm, annyira jók! Ellopták az egyik időgépet, és elindul a nyomozás, egyszerre több szálon. Tibi Bujdosónéval nyomoz, aztán van egy Edina-Szabika-Hanna néni clown-különítmény, és a Hanna-Benedict-Bulcsú klasszikus dalek-balek trió. Van aki utazik, térben vagy időben, van, aki megváltozik, és van, aki soha nem változik.
Ez megint iszonyatosan jó volt! Én nem is tudtam, hogy mennyire hiányoznak a szereplők az életemből, erre tessék, megint megy a remix, és megint izgulok, hogy mi lesz velük. Szóval, vigyázat, a könyv elolvasása azonnali visszaesést okozhat!

>!
Gelso P
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

Ez egy nagyon jól kitalált sorozat, ahol visszatérő, (gondolom, már az első kötetben megismert) szereplők csöppennek bele újabb és újabb kalandokba a történelem során.
Emiatt is mertem belevágni a megelőző részek elolvasása nélkül, mert gondoltam, nem függenek össze, így nem is járok rosszul, vagyis nem lesz kedvezőtlen nekem az adódó helyzet, miszerint az utolsóval kezdem. Nem is volt az – annyira, de mégis – zavart, hogy annyira ismeretlenül csöppentem be – nyilván énhibám, és ezt nem is teszem fel a könyv rovására. Bátorkodtam, mert tavaly is meg mertem lépni így egy-két olvasást. És akkor nem jártam rosszul; most inkább elveszett voltam a szereplőkről való hiányos ismereteimnek köszönhetően – valójában úgy érzem, elveszettebb voltam, mint a gyerekek a történelem egy eléggé zűrös időszakában.
Nagyon izgalmasnak találtam a helyszín és történelmi időpont/időszak választást, talpraesettnek a gyerekeket, nagyon modern és szellemes, vicces a nyelvezet – élveztem olvasni.
Csak találtam benne apróságokat, amiken én már felnőtt fejjel felfigyelek – ilyen volt Búné aljas fortélya gyerekekkel szemben, ami végig ott motoszkált bennem és nyomasztott – értetlenkedtem – biztosan felnőttként, többször is feltettem a kérdést, hogyhogy nem ismerték már ki? De hallgatok a nálam tapasztaltabb olvasókra, akik szerint és ajánlásuk alapján olvassam el az első részt, mert abban találom meg a kulcsot…Megpróbálok szót fogadni nekik.
Azt viszont érdekesnek találtam, hogy sokféle ember, sokféle tehetség, sokféle érzelem, befolyás fordult meg a könyv egyetlen általam olvasott részében is.
Nem vetettem még el magamtól, hogy belekóstoljak az előzményekbe – remélem, időm fogja engedni az előretekintést!
Most viszont bajba kerültem, mert elveszítettem a jegyzeteimet – de remélem, jól emlékszem a nevére – Zsófi Tekla a kedvencem – a szegedi lány. Ha nem jól emlékszem, valaki segítsen pontosan megnevezni. :-)
Javasoltam a Merítés top 10 listába, de most, hogy túlvagyok a Panthera 3. részén is, A párduc hazatér c. kötet olvasásán – inkább ez utóbbi mellett döntöttem.

7 hozzászólás
>!
Oláh_Zita P
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

Kellemes érzés volt visszacsöppenni Hanna és a gyógyulófélben lévő időutazó csoport világába. Az elején, mikor beindulóban volt a történet, eszembe jutott, hogyan találkoztam a könyvsorozattal. Gabi barátnőmmel (aki akkor még a kolléganőm is volt) a Pozsonyi utcában sétáltunk, mikor a Pagonyhoz érve megláttuk, hogy könyvbemutató van, és kosztümbe öltözött emberek tartanak felolvasást. Amikor pedig meghallottam a CERN szót egy mondatban, éreztem, hogy nekem ezt a könyvet el kell olvasnom. Meg is vettem az első kötetet, a másodikkal és harmadikkal egyetemben, mert a zsigereimben éreztem, hogy ez a könyv nekem tetszeni fog. Nem is tévedtem. Azóta is kedvencem a sorozat minden darabja, és ez a kis anekdota megerősít benne, hogy legtöbbször nekem való, csodás könyvek kerülnek a kezembe és az utamba. :)
Olvasás közben éreztem egy kis nosztalgia vonalat az előző kötetek irányába, ez azért is volt vicces, mert részben az én emlékeim voltak, ahogy eszembe jutottak – például hogy Rogyák Mari Quimbyt tanít irodalomórán a gyerekeknek –, de volt olyan, amire a könyvben volt utalás, pl. Bercire a kávéimádó oroszlánra, és ezek mind-mind megmosolyogtatták a szívem-lelkem.
A mostani történetnek is megvan a saját maga morbid-vicces stílusa, a szereplők többsége egzaltált, de legalábbis különc, és szerethető. Aki meg nem, annak az a szerepe. A budapesti helyszíneken zajló cselekmény is lélekmelengető volt, hőseinkkel együtt én is végigjártam a helyszíneket, mindegyik ismerősként köszöntött. :)
A történet pedig csavaros, pörgős, egyben modern és patinás, megvan a sajátos hangulata. Ez teszi szerethetővé és különlegessé.
UI: Nagyon erős késztetést érzek újra elkezdeni a történetet a legelejétől.♥

2 hozzászólás
>!
sztinus P
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

Így kell ezt csinàlni kérem. Taníthatnà a szerzőnègyes. Szuper volt! Első hàrom kedvencben van ez a rèsz.

>!
Beatrice8
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

Tipikusan az a rész, amire igazából semmi szükség. Tudom, gonosz dolog ilyet mondani, miután az utolsó rész végén azt mondtam bármennyit elolvasnék még belőle, de mentségemre szóljon, hogy a véleményem ellenére is azonnal megvettem, amint megjelent. Csak hát mégiscsak ez az a könyv, ami évekkel az eredeti után játszódik, miután 3 évig abban a hitben éltem, hogy vége a sorozatnak.
Na, ehhez képest nem volt rossz! Mire eljutottam az olvasásáig már nagyon féltem tőle, de a hibái ellenére, még mindig meg tudott nevettetni. A kommunikációt, azt úgy hanyagolták itt, mert miért is, de persze a végén még jól is jöttek ki belőle. A karakterek idősebb énjét logikusnak találtam, nem éreztem úgy, hogy bárki is karakteridegen lett volna. Csak egy bizonyos valaki, de arról is kiderült…. :D
Még mindig nem/már nem az én korosztályomnak való, de a nosztalgia erős, ezt is megszerettette velem simán. A gyerekes, értelmetlen, logikátlan dolgokat már lazán figyelmen kívül hagytam.
Összegezve örülök, hogy elolvastam, jókat nevettem rajta és jó volt megint találkozni a régi szereplőket. A vége nem hazudtolta meg magát, hirtelen volt, mint mindig :D

>!
Dora_Elizabeth
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

Erős nosztalgiázás bekapcsolva. Nem lehet elmenni amellett, hogy három év kihagyás után úgy fogadtam ezt a könyvet, mint egy régóta nem látott legjobb barátot. Nem vártam tőle semmit, már az is elég nagy öröm és boldogság, hogy itt van, bármilyen is lett az eltelt évek alatt.

Attól nem féltem, hogy nem kapom vissza a megszokott stílust, bármennyi év is telt el a hatodik rész óta. Ez egyáltalán nem aggasztott. Az már sokkal inkább, hogy a szereplők idősebbek lettek. Nem kell hozzá sok tudás, hogy leessen, éppen a zűrös tini korszakukat célozták meg az írók. Emiatt viszont már volt egy kis aggodalmam. Féltem, hogy változni fog a könyv a szereplők miatt, és rááll a tini problémákra.

De kár volt aggódnom. Nem mondom, hogy nem vágtam volna képen egynehányukat, de nagyon jól elfértek a történetben. Különösen tetszett, hogy ismét csak nagyon megmutatkozott a sorozaton a magyarsága, ezért is imádom az Időfutárt, nagyon jó, hogy ez itt van nekünk. Ki tudták ragadni azokat a karaktereket az írók, akiket ki lehetett, és zömmel magyar környezetben magyar tinédzserekké váltak. Edina és Szabika különösen jóra sikeredtek, ha belegondolunk, milyenek voltak tizennégy évesen, nekik pont erre kellett haladniuk. Zsófi ugyanide sorolható, de ő nem a személyisége miatt, hanem a történtek miatt. Bár az ő viselkedése tetszett a legkevésbé, érthető lépés volt idáig vinni a karaktert, és nagyon jól megtestesítette a tinédzsert, aki nem szalasztja el a lehetőséget, kerül, amibe kerül, majd utána még ő sértődik meg azon, hogy a többiek nem fogadják szívesen ezt a gyökeres változást. Hanna külső megjelenését nem tudtam hova tenni, egy egyszerű lázadásnak tudtam be, mely személyiségváltozást nem okozott. Nem is hiányzott a könyvből magyarázat erre. Már csak azért sem, mert az Időfutár nem lelkizős, és – számomra legalábbis – szerencsére, hiába lettek sokkal tinédzseresebbek szereplőink, a sorozat mégis megmaradt az izgalmas és cselekményes vonalon.

De mielőtt még erre rátérek, a felnőttekről is essen pár szó. Pár év eltelte egy felnőttnél nem feltétlen okoz drasztikus változást, itt sem volt jellemző, a legtöbben hozták a megszokott formát, de! Rogyák Mari nekem az első hat részben egy annyira felejthető karakter volt, hogy ide már nagyon el kellett a váltás, és amúgy rettentő jóra sikeredett szerintem. Nem mondom, hogy muszáj volt beleírni, simán kihagyható lett volna, de így nálam legalábbis kikerült a felejthetőek csoportjából, itt határozottan jó karakter lett. Hanna néni pedig… Azért az öreglányért nagyon odavagyok! Persze a kedvenc szereplőm nekem mindig is Benedict marad, és örülök, hogy sok szerepe volt ebben a részben. Minden hibájával együtt szeretem ezt a néha nagyon is idegesítő, jópofa srácot!

Tehát a cselekmény. Nem gondoltam volna, hogy az Időfutár még mindig meg tud engem lepni. Utaztunk már eleget, gondolná az ember, hogy nincs új a nap alatt, és mégis ki lehet hozni a maximumot mindenből, nem lehet az időutazást megunhatóvá tenni számomra. Letehetetlen könyv! Pedig én aztán nem vagyok annak a híve, hogy egy nap alatt kiolvassak egy majdnem háromszáz oldalas regényt, de ezt egyszerűen nem bírtam félbehagyni. Csak úgy, hogy rá kellett parancsolnom magamra, hogy haladjak a dolgommal, és ez is csak egyszer vált be, és akkor is alig vártam, hogy újból a kezembe vehessem, és folytathassam tovább a történetet. Lehet, hogy azért is volt ez, mert mostanában sokkal érettebb és komolyabb könyvek kerültek a terítékre, és jó volt kikapcsolódni egy ennyire könnyed és humoros ifjúságin, de azért nem szabad elfelejtenem, hogy az előző hat rész közül is csak egy – az ötödik – ment nyögve nyelősen, a többi pár napos olvasás volt. Szóval ez még mindig egy szuper sorozat! Huszonévesen is!

Már az első fejezet olvasása közben hangosan felnevettem, a párbeszédek a régi, megszokott stílusban íródtak, a cselekmény fordulatos volt, mindig tartogatott némi izgalmat. Szerintem elég sok mindent akartak belegyömöszölni egy könyvbe, talán túl sok mindent is, ezért gyorsan pörögtek az események, nem hagytak nekünk időt megállni egy pillanatra sem. Belekeveredtek a tini problémák, de éppen csak a felszínét súrolta a könyv mindegyiknek, így szerintem elviselhetők és helyén valók voltak, főleg, hogy a könyv megtartotta azt, ami számomra szerethetővé tette. Izgalom és humor mindenek felett. Szerintem ez nagyon fontos, és nagyon örülök, hogy egy ilyen magyar sorozat is úszik az ifjúsági könyvek tengerén, ami – legalábbis szerintem – meg tudja szólítani a tinédzsereket, de közben meg szórakoztat és kikapcsol, és szívből örülök, hogy az írók nem engedtél el Hannáékat.

A végére pedig szeretném megosztani veletek, mit érzek most, hogy befejeztem ezt a könyvet: Folytatást! Most!

>!
nowheregirl
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

Hihetetlenül nosztalgikus volt olvasni ezt a könyvet, úgy éreztem magam mintha két vagy három évvel ezelőtt lenne, mikor tényleg olvastam az előző részeket.
Ez is eléggé izgalmas volt, volt benne egy jó kis csavar, amire azért lehet számítani, mert vannak gyanús emberek spoiler
Tetszett az is, ami az előző részekben is meg volt, a több szálon futó történet, amiért lehetett olyan izgalmas ez a könyv.
Őszintén remélem, hogyha lesz folytatás akkor nem a pénz miatt lesz, és nem fog esni a sorozat színvonala.

>!
PetiteCurie
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

Már elég régen olvastam az utolsó részt és az nem is jött be annyira, de valamiért adtam ennek az új résznek egy esélyt és nem bántam meg.
Attól féltem, hogy nem fogom majd érteni ki-kicsoda, de szerencsére mindenre van visszautalás pár mondat erejéig.
Furcsa volt, hogy a szereplők már kamaszok, néha ez kifejezetten idegesítő volt (khm…Hanna és Benedict vitái), de annyira nagyot nem változtak a karakterek. spoiler. A cselekmény kiindulópontja teljesen logikus volt, hogy senki nem bírja magában tartani az időutazásos kalandot és ez ebből származó későbbi bonyodalmak is jól voltak felépítve. Az nem tetszett, hogy spoiler, de a történet végén mégis meglepődtem.
Maga a sztori befejezett, de vannak elvarratlan szálak, szerintem marketing szempontból is. Nem tudom meddig akarják még húzni a sorozatot, de ez a könyv már nem hozza vissza a 2-3. rész hangulatát, ami számomra a csúcspont volt, ezért csak 4*.

>!
nagara
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép

Kicsit összecsapottnak éreztem, bár a cselekmény izgalmas, fordulatos.
A szereplők pár évet öregedtek, de nem nőtt be mindnek a feje lágya. A sztori azzal indul, hogy ellopták az egyik időgépet, és elindul utána a nyomozás.


Népszerű idézetek

>!
ginny13

A csendet Benedict törte meg.
– Bármit is gondolsz, szeretném, hogy tudd, Shakespeare fantasztikus, örök érvényű csoda! Minden hibájával együtt. Pont mint te…Mondjuk, neked van egy nagy előnyöd hozzá képest: te szép is vagy.

Kapcsolódó szócikkek: Benedikt Schack · Kalász Hanna
>!
ginny13

– Üdvözlök mindenkit a gyógyult időutazók csoportterápiás ülésén – mondta. – Szabolcs vagyok, és már nem gondolok a hadronra.

Kapcsolódó szócikkek: Szabika
3 hozzászólás
>!
dtk8 P

Edina, ez itt nem a Blair Witch Project, csak a János Kórház. A kétségkívül fellelhető hasonlóságok ellenére.

>!
Zetsuen

Tibi fején átsuhant a gondolat, hogy milyen szánalmas lenne pont az élet vizétől meghalni.

94. oldal Tibi ébredése

>!
Jesper_Olsen

A feladat egyértelműnek látszott: meg kell találniuk valakit, akit sosem láttak, és nem tudják a nevét sem. Remek.

122. oldal

>!
ginny13

Benedict megbabonázva figyelte a lány haragosan villogó szemét, és már rég nem a szavakra figyelt. Úgy érezte, magával rántja valami mély, édes örvény, aminél vonzóbbat még az életében nem tapasztalt.
– Szeretlek! – mondta halkan, rajongva. És halálosan komolyan is gondolta.
– Én is! – vágta ki Hanna dühösen, és azon nyomban halálosan meg is bánta.

Kapcsolódó szócikkek: Benedikt Schack · Kalász Hanna
>!
ginny13

– Baj van a nagyiddal, Tibikém? – kérdezte Géza bá a szobában ülő fiút.
– Á,nem…Csak odaégett a buktája, és azóta sír.
– Meg káromkodik – tette hozzá Tekla, aki még mindig a számítógépet bűvölte.

>!
ginny13

– Meséltem ezt-azt a dologról a színműn, ez kétségtelen. De a búravárosi masináról nem esett szó. Ami azt illeti, nem is emlékszem, hogy hova dugtuk.
– Na, ezt sem az eszéért szeretjük – kottyantotta közbe Hanna néni.
– Ja, mert az Imre egy rakétatudós volt – jegyezte meg Bulcsú.
Ezért kár volt. Hanna néni fájdalmasan feljajdult, mint egy sebzett anyaoroszlán.
– Édes Imrém! Gyöngyöcském! Mi lehet veled?

Kapcsolódó szócikkek: Benedikt Schack · Bulcsú · Hanna néni
>!
ginny13

– Hogy neked milyen jól áll ez a cuki frizura!
– Köszönöm – mosolygott Zsófi.
– Csinos, mint egy fegyenc – szögezte le Benedict, miközben megvizsgálta a lány tüsire nyírt haját. Majd, hogy kicsit enyhítsen a bókon, egy csókot dobott a monitor felé.
– Kész cseppfertőzés melletted ülni – grimaszolt bosszúsan Hanna.

Kapcsolódó szócikkek: Benedikt Schack · Hanna néni · Kalász Hanna

A sorozat következő kötete

Időfutár sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jules Verne: Utazás a Föld középpontja felé
Madeleine L'Engle: Időcsavar
Tőke Péter: Óriásvilág
Pierdomenico Baccalario: Az első kulcs
Charles Gilman: A viperanővérek
Szakács Eszter: A Szelek Tornya
Nyulász Péter: Ciprián
Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda
Baráth Katalin: Ida és az aranygyapjú