Rabok, ​követek, kalmárok az oszmán birodalomról 0 csillagozás

A ​Nemzeti Könyvtár legújabb kötete a XV-XVI. századi oszmán világba vezeti el az olvasót. Útikalauzaink az akkori Magyarországból kerültek török földre – ki rabszolgaként, ki a követjárások során vagy pusztán a kíváncsiságtól hajtva, ki fiatalon, szinte az iskolapadból, ki érettebb korban. De abban valamennyien egyformák, hogy a helyszínen szerzett tapasztalataik, élményeik alapján rajzolnak színes, hiteles és rendkívül érdekes képet a törökök mindennapi életéről, szokásairól, vallásáról, társadalmáról, hódításairól. Az első szemelvény szerzőjét, Georgius de Hungariát 1438-ban ejtették fogságba, az utolsóét, Wathay Ferencet 1602-ben. A beszámolók tehát több mint 150 évet ölelnek fel, s napjaikról nemcsak éles szemű megfigyelők konkrét helyzetjelentése tárul az olvasó elé, hanem nyomon kísérhetjük azt a változást is, mely e másfél század alatt az oszmán birodalom életében, erkölcsében, társadalmi és gazdasági viszonyaiban végbement. E gyűjteményt különösen értékessé teszi, hogy az… (tovább)

A ​Nemzeti Könyvtár legújabb kötete a XV-XVI. századi oszmán világba vezeti el az olvasót. Útikalauzaink az akkori Magyarországból kerültek török földre – ki rabszolgaként, ki a követjárások során vagy pusztán a kíváncsiságtól hajtva, ki fiatalon, szinte az iskolapadból, ki érettebb korban. De abban valamennyien egyformák, hogy a helyszínen szerzett tapasztalataik, élményeik alapján rajzolnak színes, hiteles és rendkívül érdekes képet a törökök mindennapi életéről, szokásairól, vallásáról, társadalmáról, hódításairól. Az első szemelvény szerzőjét, Georgius de Hungariát 1438-ban ejtették fogságba, az utolsóét, Wathay Ferencet 1602-ben. A beszámolók tehát több mint 150 évet ölelnek fel, s napjaikról nemcsak éles szemű megfigyelők konkrét helyzetjelentése tárul az olvasó elé, hanem nyomon kísérhetjük azt a változást is, mely e másfél század alatt az oszmán birodalom életében, erkölcsében, társadalmi és gazdasági viszonyaiban végbement. E gyűjteményt különösen értékessé teszi, hogy az itt közölt írások zöme most jelenik meg először magyar nyelven, sőt van köztük kéziratos, illetve levéltári anyag is