Életpályám 0 csillagozás

Táncsics Mihály: Életpályám Táncsics Mihály: Életpályám Táncsics Mihály: Életpályám

Táncsics ​Mihály, a munkásság és parasztság közös harcának első nagy képviselője mondja el e kötetben életét és küzdelmeit. Táncsics a dolgozó nép szemével látta a magyar történelem nagy eseményeit, fontos korszakait, – önéletrajzát ez teszi különösen becsessé és mély tanulságúvá. De az Életpályám nemcsak önéletrajz, hanem egyben hiteles ábrázolása is a XIX. századi magyar társadalom állapotának, válságának, fejlődésének. Táncsics jobbágyként a maga bőrén ismerte meg az elnyomott parasztság életét, iparoslegényként a munkásét s mint tanító, az értelmiségét. Látta és írásaiban bírálta a reformkor mozgalmait, előkészítője és résztvevője volt a márciusi forradalomnak s a szabadságharcnak, üldözöttje a Bachkorszaknak s élete végén tanúja a magyar munkásmozgalom kialakulásának. Hosszú és küzdelmes életét mindig a nép iránti hűség, a népszabadság mindig vallott igazsága irányította, örökségét ezért vállalja és őrzi meg a dolgozók társadalma. Születésének 150-ik évfordulóját ünnepeljük… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Tények és tanúk

>!
Magvető, Budapest, 1978
614 oldal · ISBN: 9632707346
>!
Révai, Budapest, 1949
464 oldal

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

>!
tschk

Gazdasszonyomnak első férjétül ekkor már mintegy 14 éves fia volt, ki szintén a takácsságot tanulta; a zsöllér házacska is első férje után maradt. Ha majszter uram borosan jőt haza, mindig volt csetepaté. Asszonyom furfangos nő volt, kifogott férjén, annál inkább mivel a fiú is természetesen anyja részén állt. Ha ezek ketten a „gyüttment sváb koldus” -nak címzett gazda ellen fordultak, no akkor ugye tanulhattam, hogyan kell második férjjel s mostoha apával bánni. Verni ugyan nem verték meg, de minden mást elkövettek ellene, mi által embert bántani lehet.

51. oldal

>!
tschk 

Az egész képezdében egyetlen főtantárgy volt: miként kell tanítani?

77. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kurt Vonnegut: Bajnokok reggelije
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene
Kurt Vonnegut: Időomlás
Kodolányi János: Zárt tárgyalás
Daniel Defoe: Moll Flanders
Adolf Hitler: Mein Kampf
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Chuck Palahniuk: Harcosok klubja
Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála
Suzanne Collins: Az éhezők viadala