Tami Hoag legújabb idegborzoló thrillerében betekinthetünk a veszély és a romlottság kellős közepébe: a Palm Beach-i társasági elit csábító, vonzó és dúsgazdag világába. A gazdagság itt hatalommal és bűnnel párosul, és a hatalommal rendelkező férfiak egy csoportja zseniális módot talált arra, hogyan palástolják bűneiket… Elena Estes, az egykori gazdag és kiváltságos kislány már hátat fordított ennek az életnek. Elárulták, csalódott azokban, akik a legközelebb álltak hozzá, úgyhogy inkább beépített rendőr lett, hogy személyes indíttatásból az igazságot kereshesse. Aztán egy tragikus, a későbbiekben folyton kísértő hiba véget vetett a karrierjének. Egy megrendítő esemény azonban visszalöki abba a fájdalmas örvénybe, amit oly sok gyötrelem árán végre maga mögött hagyott. Miközben barátnője gyilkosát keresi, Elena rákényszerül, hogy szembenézzen régi életével, és egyben saját magával. Eltökélt szándéka, hogy felfedi az igazságot, ami meg fogja döbbenteni a Palm Beach-i elit legjavát,… (tovább)
Az Alibi Klub (Elena Estes 2.) 34 csillagozás
Eredeti cím: The Alibi Man
Eredeti megjelenés éve: 2007
Enciklopédia 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 25
Kívánságlistára tette 13
Kiemelt értékelések
Amikor a nyaralásra szánt könyvet elkezded az utazás előtti este, majd az első ott töltött éjszaka utáni reggelen, míg a többiek még alszanak, konstatálod, hogy jó, akkor befejezed. (Innentől kezdve kiváló strandkönyvek vannak még nálad, például szervátültetésre váró halálos betegekről, illetve a nyilasok rémtetteiről.)
Van ez az alapszabály amit nem mindig tartok be, pedig kellene, hogy mindig legyen otthon egy-két krimi. Azért kell, mert nem nagyon találtam még jobb kikapcsolódást a krimiknél, amit azért néha be kell iktatni mondjuk komolyabb könyvek között. Nyaralásra is ideális természetesen, persze nem feltétlenül az én módszeremet követve. Ugyanakkor viszont kevésbé követem, hogy mik jelennek meg, nem vagyok annyira képben, szóval néha gondban vagyok, hogy mit vegyek ki a könyvtárból. Most épp Nesbot olvasom, de ragaszkodom a sorrendhez, és nem mindig van bent, amit szeretnék, ezzel most is így jártam, úgyhogy tanácstalanul álltam a krimipolc előtt, sok szerzőt nem ismerek, van, akitől olvastam, de nem igazán tetszett, a fancy új thrillereket meg már kivették mások, szóval nem is olyan egyszerű krimit beszerezni! Így esett a választás Tami Hoagra, akitől régebben már több mindent olvastam, aztán valahogy elmaradt. Szerintem ő teljesen korrekt krimiket ír. Tíz éve volt olyan, hogy eléggé beijedtem a könyvétől, ez most is megtörténhetett volna, mert volt benne ijesztgetős jelenet, de úgy látszik, hogy öregszem… Nála mindig van romantikus szál is, szerencsére ez most több mint visszafogott volt, mert az nem érdekel. Másrészt viszont… hiába tudom, hogy majd jól az lesz a gyilkos, aki nem gyanús, és éppen ezért mindenki gyanús… így is az orromnál fogva vezet. Összességében az egész valahogy mégse szólt akkorát, lehet, hogy túl sok skandinávot olvastam már, vagy nem tudom, de azért jó krimi volt.
Első olvasásom az írónőtől, de mindenképpen lesz több, mert nagyon tetszik a stílusa.
Ez a könyv, ahogy a címe „mutatja” egy igazi krimi. Nagyon megkedveltem Elenát, mert igazi nyomozó veszett el benne és nem érdekelte a pénz, a gazdagokat is meg kell büntetni elvet vallotta.
Landry nyomozó is jó fej volt, úgyhogy elmondhatom, hogy ebben a részben inkább a rendőrökkel szimpatizáltam és nem a beképzelt, gazdag pólósokkal.
Mikor Elena barátnőjét holtan találják, keményen besegít a rendőrség munkájába.
Izgalmas regény, szabadszájú szereplők, mini romantika, élveztem.
Korábban nem ismertem az írónő munkásságát, de ezzel a könyvvel kilóra megvett magának. Emlékeim szerint a jól hangzó cím miatt emeltem még le a polcról és kíváncsian vártam is, hogy vajon miért pont ezt a címet kapta. Közben pedig egy jól megírt, remek történetvezetéssel szőtt krimi került a kezeim közé. De nem egyszerűen csak egy krimivel szembesülünk az olvasás alatt, hiszen közben képet kapunk arról is, hogy az elit réteg világa mennyiben más a tőlünk megszokottól. Mondhatjuk azt is, hogy akinek pénze van, az mindent megtehet. Kapcsolatokat épít, mindig tudja, hogy mikor kinek kell fizetnie csak azért, hogy minden elől megmenekülhessen és semmi apró gondja se adódjon az életben. Nagyon jól sikerült ez az ábrázolási kép is – legalábbis nekem nagyon tetszett benne ez a vonal. A két főszereplő kapcsolatának boncolgatása is nagyon érdekesen volt vázolva és tudtam már valahogy a könyv közepe felé, hogy mindvégig fenntartja majd az írónő a a kíváncsiságunkat. Nagyon tetszett az is a könyvben, hogy elég tetemes részben köze volt a lovakhoz, hiszen másik szívem csücskei ezek a szép állatok.
Jó választás volt mindenképpen, remélem még, hogy alkalomadtán sikerül egy másik művével is lekenyereznie.
A fél csillag levonást a nyomtatási hibák miatt adtam. Hiába, az engem akkor is zavar…:)
Elena nagyon erős karakter, aki a korábban elszenvedett sérülései miatt megpróbált érzelemmentessé és érdektelenné válni. Néha szimpatizáltam vele, néha nem kedveltem a cinizmusa miatt. Irinát nem tudtam sajnálni, így, hogy egy luxus örömlány volt. spoiler A krimi szálat általánosnak mondanám. Viszont jó, hogy az írónő feldobta extra cselekményekkel és információkkal a történetet. Ezektől vált érdekessé, viszont az izgalmasabbnak mondható részeket valahogy nem tudtam átélni. Néhány hosszabb monológnál és leírásnál kicsit untam a cselekményt, pár dolgot ki lehetett volna hagyni vagy lerövidíteni. Viszont a könyv vége izgalmas, szívszorító és nyomasztó is volt egyben, bár meglepően gyorsan zajlott le minden mindössze néhány oldalon.
Krimi, de több, mint krimi. Nagyon jól megmutatja a gazdagok élvhajhász, a maguk módján boldogtalan világát, ahol mindent szabad. Ahol nyugodtan fittyet hányhatnak az erkölcsi szabályokra, hiszen ők tudják, kinek hol és mennyit kell fizetni azért, hogy ezek a szabályok rájuk ne vonatkozzanak.
Nagyon tetszett, csak a főszereplő taszított. Sajnos nem bírom elfogadni az ilyen cinikus és közönyös embereket. Pedig az eszemmel megértem, miért lett olyan, amilyen, csak hát ettől még nem lesz szerethető.
Elég sok időbe telt, mire rászántam magam, hogy belefogjak a könyvbe, mert a fülszöveg alapján valami szokványos történetre számítottam. Nem is tévedhettem nagyobbat! A történet izgalmas, pergő, bár szerintem csak sima krimi és nem thriller. Kicsit kiszámíthatóak az események, de a vége azért tartogat meglepetéseket.
A történet remek bepillantást ad az öregedő aranyifjak élvhajhász életébe, a sok pénzzel minden megúszható gondolkodásmódjukba.
Nagyon tetszett, hogy a könyv hol Elena, hol meg Landry nyomozó szemszögéből mutatta a nyomozás aktuális helyzetét. Mindkét főszereplő szerethető személyiség, de nekem mégis Elena kissé cinikus, maró humorú személyisége a szimpatikusabb.
Találó cím, jó olvasmány. Ebben a regényben nem remegünk az izgalomtól olvasás közben, hogy jaj mi fog történni, de jól összeszerkesztett mű, könnyen olvasható és érdekes is. Főkét az alibi klub tagjainak, és a hozzájuk kapcsolódó néhány személy életébe kapunk bepillantás, de nem megy bele túlzottan a részletekbe, viszont nem is felszínes a regény. Végig kiszámíthatóak az események, a végén azért csak van egy fordulat ami meglepett.
Első könyv volt, amit Tami Hoag-tól olvastam. Megdöbbentő volt, milyen jól ír.
Kétség sem férhet hozzá, hogy ért a krimikhez. Elena kissé olyan érzetet keltett bennem,
mint Clarice Starling A Bárányok hallgatnakból! :D Na de térjünk vissza a könyvre!
A szerző tehetsége abban mutatkozik meg leginkább, hogy leplezetlen őszinteséggel mutatja meg a gazdagok mocskos világát, ahol a hatalmon és a pénzen kívül semmi sem fontos.
Kivéve talán az, hogy bármit teszel is legyen egy alibid.
Népszerű idézetek
– Tudja maga, hogyan szoktam kirúgni az alkalmazottaimat, Estes kisasszony? – kérdezte csöndesen.
– Kétszázötven literes hordóban száznyolcvan liter savval?
Kivillantotta fogait, mint egy cápa. Olyan veszélyesnek és halált hozónak is nézett ki.
– Nem rossz. Lehet, hogy felveszem a repertoáromba. Akarja, hogy elsőként magán próbáljam ki?
Kívülről nézve, azoknak az embereknek, akik amiatt aggódnak, hogy ki tudják-e fizetni a törlesztőrészleteiket és a villanyszámlájukat, a gazdagok világa könnyűnek és csodálatosnak tűnik. Mindenfajta életstílusnak megvan a szépsége, de a hátulütője is. Egy olyan életstílusban, ahol nincsenek korlátok, nagyon nehéz kihívás megtalálni igazi önmagunkat. Ha minden könnyű, akkor nem lehet értéket teremteni. És ha semminek nincs értéke, akkor semmiben nem lehet megnyugvást, beteljesedést, kielégülést találni.
– Mit gondol, hogy néz ki egy gyilkos, Mr. Barbaro? – kérdeztem. – Úgy véli, hogy csapzott haja van, és vérben forgó szeme? Háromnapos borostája? Forradásai? Tetoválásai? Úgy gondolja, minden gyilkos, minden erőszaktévő úgy néz ki, mint egy szörnyeteg? Biztosíthatom afelől, hogy nem így van. Veszélyes lények is lehetnek gyönyörűek.
A gyerekek rejtélyes kis lények. Olvasnak a sorok mögött, és mindenkibe belelátnak.
A saját gondolkodásukat, tetteiket és reagálásaikat is ehhez igazítják.
A gyerekek sokkal szorosabb kapcsolatban vannak az ösztöneikkel, és ebből következően
sokkal jobban bíznak is bennük. Azok a hatások, amik bennünket, felnőtteket megakadályoznak
abban, hogy az ösztöneink a segítségünkre legyenek, az a bizonyos köd, ami tisztánlátásunkat
megzavarja, sokkal kevésbé érvényesül a gyerekek esetében.
51. oldal
Azokban az években, amíg járőröző rendőr voltam, aztán a kábítószereseknél nyomozó, nagyon sok holttestet láttam. Számtalan holttest élettelen arcába tekintettem már. Megtanultam, hogy ne emberként gondoljak rájuk. Ami bennük emberi volt, az már eltűnt akkorra. Ami maradt, az csak egy bűntett bizonyítéka. Valami, aminek utána kell járni, amit katalogizálni kell.
Hasonló könyvek címkék alapján
- J.D. Barker: Az ötödik áldozat 94% ·
Összehasonlítás - Karen Rose: Érints meg 94% ·
Összehasonlítás - Linda Castillo: A halál szava 93% ·
Összehasonlítás - J. D. Robb: Halálos bosszú 93% ·
Összehasonlítás - Ker Dukey – K. Webster: Pretty Lost Dolls – Elveszett babácskák 92% ·
Összehasonlítás - J.D. Barker: Szíve helyén sötétség 91% ·
Összehasonlítás - Elle Cosimano: Finlay Donovan mindent visz 91% ·
Összehasonlítás - Barbara Nickless: Holtpont 93% ·
Összehasonlítás - Harlan Coben: Az erdő 90% ·
Összehasonlítás - Harlan Coben: Senkinek egy szót se 90% ·
Összehasonlítás